AMagyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete felháborodását fejezi ki, hogy az új Ügyfélkapu rendszer a múlt heti teljes leállítása és a régi rendszer visszaállítása után, az ismételten –vasárnap késő délután–újra beindított új rendszer nem vagy csak akadozva működik, sorozatosan leáll a szerverük, vagy nem teszi lehetővé a bevallások feltöltését, akadályozva ezzel a vállalkozókat, a könyvelőiket a bérek járulékainak március 12-ei határidejű bevallásának teljesítésében.
Ugyancsak elvárnánk, hogy a magyarorszag.hu a hibaüzeneteit ne angolul, hanem a hivatalos magyar nyelven küldje, amit minden magyar vállalkozó megért. Azt is elvárjuk, hogy ne csak a külcsín, hanem a használhatóság is kiemelt szempont legyen, mert abban sajnálatosan az új Ügyfélkapu nem tartalmaz előrelépést –pl: még mindig nem beszédesek a bevallások vállalkozói tárhelyre küldött üzenetei, nem lehet tudni, hogy az melyik vállalkozással kapcsolatban érkezett, csak ha azt már időt rablóan megnyitottuk (sokszor az akinek azzal nincs is dolga).
Mint adófizetők elvárjuk, hogy mindaddig, míg az Új Ügyfélkapu biztonságos és felhasználóbarát működését nem tudják megoldani,addig helyezzék vissza a régit, és ne folytassanak a vállalkozók, a könyvelők idejének terhére éles tesztüzemet. Legyen vége a kormányzat részéről a vállalkozások költségére folytatott játszadozásnak.
Pár perccel ezelőtt érkezett a továbbiakban idézett levél. Amennyiben valaki úgy gondolta valami kósza ötlet nyomán, hogy ezen a hétvégén mégsem akar bemenni az irodába, az változtassa meg eltévelyedését, és segítsen a tesztelésben; szépen kérik (és úgyis mi használjuk legtöbbet, hivatásszerűen):
Tisztelt Felhasználónk!
Tájékoztatjuk Önt, hogy 2010. március 1-én 01.05-kor a megújult Magyarország.hu, valamint az Ügyfélkapu portálrendszert próbaüzembe helyeztük.
A tapasztalt letöltési hibák miatt úgy döntöttünk, hogy a rendszert visszaállítjuk a régi – Ön által eddig megszokott – felületre.
A próbaüzem keretében, hétfőn tapasztalt dokumentum- és az oldalletöltési problémákat időközben megszüntettük.
A hét végén újra megnyitjuk az új portál és Ügyfélkapu felületét, ezért
2010. március 5-én (pénteken) 20.00 órától március 6-án (szombaton) 8:00 óráig a rendszer szolgáltatásai az átállítás miatt nem lesznek elérhetőek, ezt követően
március 6-án 8:00 órától március 7-én (vasárnap) 14:00-óráig folytatjuk az új rendszer próbaüzemét.
Kérjük Önt, – ha segíteni kívánja munkánkat, – a tervezett próbaüzem alatt szíveskedjen megküldeni számunkra a rendszer használatával kapcsolatos hibákat a KÜK 189-es hívószámán vagy az info@magyarorszag.hu e-mail címen.
Köszönettel vesszük bármely ez irányú közreműködését. A tapasztalatok alapján fogunk dönteni arról, hogy az új portálfelület próbaüzemét fenntartjuk-e a következő időszakra, vagy visszaállítjuk a régi portálfelületet.
Mindezekkel garanciát kívánunk teremteni arra, hogy – leszámítva az átállás szükségszerű időtartamát – folyamatosan használni tudja Tisztelt Felhasználónk a rendszer által nyújtott szolgáltatásokat.
ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot.
A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.
Ezek a
szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év),
a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint
a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) akorengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.
Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról.
A tavalyi évben nagyon megszenvedtünk az elektronikus beszámolók előkészítését és benyújtását; elsősorban nem az összeállításról van szó, hanem technikai kérdésekről. Annak idején a Könyvelőiroda külön sorozatot készített „Könyvelőknek lépésről-lépésre” címmel, ahol bemutattuk képekkel illusztrálva, hogy mit és hogyan kell tenni.
Örömmel fedeztük fel, hogy partnerünk, az Adónavigátor Kft. az idei évben időben gondolt arra, hogy a tavalyi évvégi kapkodásban nem volt idő arra, hogy rögzüljenek a szükséges tennivalók, ezért igazi gyakorlati konferenciát szerveztek, ahol holnap ilyen kérdésekre is adnak válaszokat:
- Kinek van joga a beszámolót elküldeni?
– Milyen felelősséggel jár a beszámoló elküldése?
– Az előző évekhez hasonlóan a Cégbírósághoz is be kell nyújtani a beszámolókat?
– Hogyan kell elküldeni a szöveges mellékleteket?
– Mi a teendő a könyvvizsgálói jelentéssel?
– Mit tegyek, ha eddig kézzel töltöttem ki a nyomtatványboltban kapható beszámoló formát?
– Be lehet-e szkennelni a beszámolót?
– Ki fogja a beszámolót aláírni?
– Szükséges-e digitális aláírás?
– Mi az a PDF formátum?
– Hogyan lehet PDF formátumot előállítani?
– Mennyi a közzétételi díj?
– Hogyan kell a közzétételi díjat kifizetni?
– Elég-e, ha a bankkivonat hiteles másolatát csatoljuk vagy kell a MÁK-tól igazolást kérni?
Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is.
Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni!
T. Könyvelőiroda Pécs !
Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.
Az egyéni cég alapítása
Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs „előtársasági” időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.
Egyéni cég alapításakor kell eldönteni
Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:
1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
3. a főtevékenységet,
4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult)
5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját.
Választható elemek az egyéni cég alapításakor
Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (azt az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat). Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. Apportot csak 200.000 Ft feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez annak értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.
Bejegyzési költségek
Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az „ügyvédkényszer” mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14.000 Ft, az eljárási illetéke 30.000 Ft. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7.000 Ft, eljárási illetéke 15.000 Ft.
Bár alkotmányellenes a lakóingatlanokhoz kapcsolódó vagyonadó, a személygépkocsik, illetve a vízi- és légi járművek esetében február 25-én megkezdődik a 2010-es évi vagyonadók bevallása. De mit tegyen az egyéni vállalkozók könyvelője, ha nincs információja a magánszemély vagyontárgyairól?
Az előadásaimon azt tanácsolom, hogy a magánszemélytől kérjünk egy nyilatkozatot, melynek két előnye is van:
egyrészt tájékoztatjuk őket, hogy milyen vagyontárgyak után kell vagyonadót fizetni,
másrészt a bevallási kötelezettség teljesítése érdekében mi is információhoz juthatunk.
Ennek kapcsán az adónavigátor egyik olvasója készített egy nyilatkozatmintát, melyet elküldött nekem azzal, hogy segítsünk másoknak is.
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.
Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül
Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések.
Létrehozás sok-sok kattintással
Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése – az ügyfélkapu létrehozását követően – kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik!
Adótartozással, költségek nélkül
Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály, sőt magáért az eljárásért sem kell fizetni semmit. Az eljáráshoz szükséges ügyfélkaput is ingyenesen hozza létre az okmányiroda, de az internet-hozzáférés és a számítógép használatát a rendszer nem biztosítja, erről az egyéni vállalkozást alapítónak kell gondoskodnia.
A szakképesítés igazolása várhat
Nem kell a hozzáértést, vagy az iskolai végzettséget a létrehozáskor igazolni, és az erkölcsi bizonyítvány adatait se nekünk kell beszerezni, a procedúra során az okmányiroda azt utólag (automatikusan) lekérdezi. Az okmányiroda azonnal bejegyzi az egyéni vállalkozást, persze utólag ellenőrizheti a tevékenységhez szükséges végzettség és jogosítványok meglétét. Az egyéni vállalkozás törléséhez vezet az is, ha az egyéni vállalkozó már társaság korlátlan felelősségű tagja és erről hamisan nyilatkozott a bejelentkezéskor (pl. BT beltag esetén).
26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről […]
2008. évi XXXIV. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti, a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezetnek a Magyar Köztársaság területén való településéről és működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről […]
32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról […]
19/2010. (III. 11.) FVM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint az Európai Parlament és Tanács 2006. december 12-i, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes agrárpiac […]
5/2010. (III. 9.) HM rendelet a honvédelmi miniszter feladatkörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról […]
7/2010. (III. 12.) PM rendelet az egyszerűsített felszámolás során a felszámolói díj kiegészítéséhez nyújtott költségvetési támogatás központi költségvetéssel történő elszámolásának szabályairól […]
2010. évi XXXIII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös államhatárt keresztező villamos távvezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar- elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről […]
20/2010. (III. 12.) KHEM rendelet a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól […]
19/2010. (III. 12.) KHEM rendelet a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról […]
52/2010. (III. 11.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Minisztertanácsa között az Európai Közösség és az Albán Köztársaság között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, 2005. április 14-én, Luxemburgban aláírt Megállapodás végrehajtásáról szóló, 2009. október 30-án, Tiranában aláírt Jegyzőkönyv kihi […]
18/2010. (III. 12.) KHEM rendelet a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról […]