Ingatlanértékesítés jövedelme 2008-ban
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Személyi jövedelemadóAz ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából (vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból) keletkező jövedelem után 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet és annak az adóját az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőre kell az adót megfizetni.
Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik.
A törvény rendelkezése szerint az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító számát.
Lakás céljára szolgáló ingatlanok
A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg (a számított összeg) a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jellegétől függően határozta meg a törvény. Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető.
|
A szerzés éve |
A számított összegből levonható |
|
2008. 0. év |
0 |
|
2007. 1. év |
0 |
|
2006. 2. év |
10 |
|
2005. 3. év |
40 |
|
2004. 4. év |
70 |
|
2003. 5. év |
100 |
A szja-törvény 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a számított összeghez hozzá kell adni a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az említett lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.
Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok
Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított összeg a következők szerint csökkenthető:
|
A szerzés éve |
A számított összegből levonható |
|
2008. 0. év |
0 |
|
2007. 1. év |
0 |
|
2006. 2. év |
0 |
|
2005. 3. év |
0 |
|
2004. 4. év |
0 |
|
2003. 5. év |
0 |
|
2002. 6. év |
10 |
|
2001. 7. év |
20 |
|
2000. 8. év |
30 |
|
1999. 9. év |
40 |
|
1998. 10. év |
50 |
|
1997. 11. év |
60 |
|
1996. 12. év |
70 |
|
1995. 13. év |
80 |
|
1994. 14. év |
90 |
|
1993. 15. év |
100 |
Az 1993. évben vagy azt megelőzően megszerzett nem lakás céljáró szolgáló ingatlan 2008. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.
Nem lakás céljára szolgáló ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog
Az 1981. december 31-ét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha egy üzlethelyiség bérleti jogát 1981. december 31-ét követően szerezte meg a magánszemély, akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.
(Forrás: Szja-törvény, APEH)
Bejegyzések (RSS)