Facebook Twitter Gplus E-mail RSS

Home Adózás rendje Adórendszer, adminisztráció, feketegazdaság, számla- és nyugtaadás – változás-tervek

Adórendszer, adminisztráció, feketegazdaság, számla- és nyugtaadás – változás-tervek

Listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és egyszerűsítenék az adórendszert, könnyítenék az adminisztrációt – tette közzé a kormány holnapi ülésén tárgyalandó terveket néhány internetes portál. Az ő anyagaik alapján Könyvelőirodánk szemezget az elképzelésekből.

A számla- és nyugtaadás elmulasztása lesz a legfőbb bűn.

Előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával kívánják rászorítani az eladókat és vevőket a számlaadásra és -kérésre, továbbá arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek

Ha bármit vásárolunk majd, bizonyos ideig, vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát, máskülönben velünk (a vásárlóval) fizettetik meg az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést.

Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az áru vásárlását, a szolgáltatás igénybevételét.

Azoknak is meg kellene őrizniük a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, a vállalkozási szerződéssel bíró ekhósok ). Mulasztás esetén őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

A feketefoglalkoztatás lesz a második főbűn

Ha egy cég feketén foglalkoztat dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, és megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is.

Az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is

Vállalkozások egymásnak – néhány kivételtől eltekintve – csak átutalással fizethetnének egymásnak.

2010-től – a tervezetek szerint – a vállalkozások magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne.

Az állami támogatások, nyugdíjak, szociális segélyek is bankszámlára érkeznének, hasonló megkötésekkel, mint az előző bekezdésben írottak.

Bizonyos értékhatár felett csak átutalással lenne kiegyenlíthető a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény ára.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a gazdasági ágazatonkénti, szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni, és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztárak rendszere szinte teljesen megszünne: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés.

Tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolhatóságot is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

Nem meglepetés, hogy emelkedik néhány bírság

Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettsége megszegésével eltitkolja bevételét, a jövőben 75 százalékos büntetéssel lehetne számolni, és a büntetés nem mérsékelhető.

A véletlenül, figyelmetlenségből adószabályt sértőket továbbra is maximum 50 százalékos bírsággal sújtanák, de esetükben megmarad a mérlegelési lehetőség.

Emelnék az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságmértékét úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tegye ki a bírság.

APEH a figyelő Nagy Testvér

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt.

2010-től a bankok évente jelentenék az adóhivatalnak azokat a magánszemélyeket, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutnak.

 

Az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktívvá tennék a kommunikációt.

Az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené.

Egyéb csemegék és ötletek

A VPOP hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt.

A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását.

Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét:

A különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná.

Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben (ami viszont a családi adókedvezmény körét szűkíti ; ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna).

A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8 millió Ft-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40 millióról 80-100 millió forintra vinnék fel.

Erőteljesen csökkentenék az adóbevallás sorainak számát (ugyanakkor az évközi bevalláshegyektől kihullik a könyvelők haja).

Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

A  jelenlegi közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák (talán azért, hogy tíz nappal tovább éjszakázhassanak a könyvelők, és tíz nappal később hozza bizonylatait a Könyvelőirodába a vállalkozás).

A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.

 
Hozzászólások kikapcsolva.
© könyvelőzóna.HU - Könyvelőirodák Pécs 2007 - 2013.
Adatvédelmi nyilatkozat | Jogi közlemény | Jogi nyilatkozat
Hirdetési ajánlat | Kapcsolat