Adóamnesztia a tagi kölcsön után – adó- és járuléktörvény változások 2009.
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Illeték, Különadó, Társasági adóAdóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.
Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:
„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.
Az eredeti szabályok szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa elengedi a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt, akkor az a vállalkozás eredményét növeli. Az eredmény után 16 százalékos társasági adót és 4 százalékos különadót kell fizetni, a magánszemély pedig a társasági és különadóval csökkentett adóalap után 25, bizonyos esetekben 35 százalékos osztalékadót ró le.
A tagi kölcsön elengedése normál esetben összesen 40 százalékos adóteher mellett lehetséges. Ezzel szemben, a törvénymódosítás miatt – csak a 2008-ra érvényes osztalékadónál -, csak 10 százalékos az adóteher, mivel itt az osztalékadó összegével mérsékelni lehet a társasági adó és a különadó alapját, vagyis társasági adót és különadót sem kell fizetni az „akciós” elengedett tagi kölcsön után.
A tagi kölcsön elengedésének azonban nemcsak adóvonzata van, hanem ajándékozási illetéket is le kell róni utána. Normál esetben 21-től 40 százalékig terjedő illeték fejelné meg a 40 százalékos adóterhet, vagyis összességében az elengedett tagi kölcsön után a cég és annak tulajdonosa 61-80 százalékos elvonással szembesül. Ha az „akciós” tagi kölcsön elengedésére is vonatkozna az ajándékozási illetékkötelezettség, akkor összesen 31-50 százalékos (a 10 százalékos adóhoz jön a 21-40 százalékos illeték) elvonás lenne az ügyleten.
Ezen, osztalékadóval érintett tagi kölcsön elengedése ajándékozási illeték-mentességet kapott, nem kell fizetni az akár 40 százalékot is elérő ajándékozási illetéket az előzőekben említett tagi kölcsön elengedése után.
Összefoglalva: Az elengedett tagi kölcsönből származó eredménynövekedés után
- 10 % osztalékadó a 25 % (35 %) helyett
- elengedett tagi kölcsön után nem kell társasági adót és különadót fizetni
- ajándékozási illeték-mentesség
- az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető
Azon el lehet elmélkedni, hogy mennyire igazságos a jogkövető magatartást tanúsító adóalanyokkal szemben ez a törvénymódosítás, mennyire arculcsapása ez a tisztességesen adózó, a súlyos adóterheket viselő vállalkozásoknak, de a jelentős tagi kölcsönnel rendelkező vállalkozásoknak itt az ideje a számolgatásnak!
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt Szakértő!
Örömmel vettem, hogy válaszoltak, köszönöm szépen.
Még egy kérdésem lenne:
Az adóamnesztiával nem önellenőrzés során szeretnénk élni, a mérleg áprilisban letétbe lett helyezve, majd ezt követően az osztalék is ki lett fizetve.
Apeh reagálása a következő lett: elutasította a fellebezést, magyarázatául pedig a következő szolgált:
” A törvény a kihírdetés napjával-2008.12.09.-én – lépett hatályba, azaz a hivatkozott rendelkezéseket az ezt követően megszerzett jövedelemre és adókötelezettségre kell alkalmazni.”
Önök hogy értelemezik a törvény e részét. Ezek szerint nem „adóamnesztiáról beszélünk? Tényleg csak arra a fél hónapra hoztak egy átmeneti rendelkezést, vagy visszamenőlegesen is van hatálya a törvénynek?
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Rövid Izabella!
Az eset összes körülményeinek ismerete nélkül tényleg nem tudunk normális választ adni…
Tudjuk jól, hogy a szakmánkban még egy vesszőnek, egy „a” betűnek is sokszor igen nagy jelentősége lehet.
A rendelkezés, amiről a cikkben is írtunk, az átmeneti szabályok között van, és csak a 2008. évre vonatkozik.
Sajnos, konkrétabban nem tudunk segíteni.
Tisztelt Szakértők!
Kérdéseim a következők volnának:
1. Le nem zárt vagyonosodási eljárás közben is lehet- e élni ezzel a lehetőséggel?
2. Ha igen, akkor tudnak-e olyan esetről, akik alkalmazták ezt a módszert tagi kölcsöneik kiváltására és az apeh elfogadta számukra, illetve lezártnak tekintette a vagyonosodási vizsgálatukat?Nem konkrét esetre lennék kíváncsi (tiszteletben tartva a titoktartást), inkább arra, volt-e precedens ilyen ügyre vonatkozóan.
Némi magyarázat: Egy bt. tagjaival szemben vagy.eljárást kezdeményezett az apeh. Hallván az „amnesztia” lehetőségéről, könyvelő és ügyvéd segítségével a fentiek szerint jártak el. A megyei apeh érdeklődésükre válaszolni sem tudtak, nem hallottak e lehetőségről. A regionális igazgatóság pedig nem fogadta el ezt a megoldást az eljárás keretében. Hallottam olyan magyarázatot is, hogy a törvényt kétféleképpen lehet értelmezni. Lehet-e ilyen?
Válaszaikat előre is köszönöm: Izabella
Kedves Rövid Izabella!
Konkrét esetre vonatkozóan – a részletek ismerete hiányában (márpedig az ördög mindig a részletekben lakozik) – nem tudunk nyilatkozni, még úgy sem, hogy összefoglalta a lényeget.
1. Általános ökölszabály: megkezdett Apeh vizsgálat során a legritkábban van arra lehetőség, hogy bármit önrevíziózzunk. (Az ugyan előfordulhat, hogy a megbízólevelet aláiratják egy iratbetekintésre, és tudjuk, hogy nagy lehet a baj pl. áfa adónemben, és gyorsan benyomunk egy önrevíziót, de nem ajánlatos vizsgálat közben ezt eljátszani, mert – emberileg mindenképpen érthető módon – azonnali főbelövéses felkoncolásra számíthatunk hajnalban a vár fokán…
2. Ez az „adóamnesztia” csak egy alkalomra szólt, melynek a határideje lejárt, és olyan konkrét eseményhez kötődött (mérleg letétbe helyezését követő 30 napon belüli osztalékfizetés), melyet nehezen lehet utólag „önrevízió-képessé” tenni.
3. Egy törvényt nem csak kettő-, hanem néha többféle módon értelmezhető, ami azt jelenti, hogy a jóhiszemű joggyakorlás közben egyes gazdasági esemény lezajlásának többféle jogszabályok szerinti helyes kezelése lehetséges (pl. a jogalkotó nem gondolt valami olyasmira, amit az élet viszont képes produkálni). Gondoljunk csak a rengeteg Apeh-, vagy PM állásfoglalásra. (Bár, ezek sem rájuk, sem ránk nem bírnak kötelező jelleggel, ha súlyos érdekeink fűződnek hozzá, nyugodtan mehetünk ellene is.)
Ilyen ellentmondás esetén (ha van kellő felkészültségünk, szakemberünk és anyagi forrásunk) nyugodtan képviseljük saját érdekeinket – tapasztalataink szerint az észérveket akceptálja az Apeh. A jogbiztonság érdekében ilyenkor nem is szoktak büntetni, sőt, nem is büntethetnek – nem a jogalkalmazó bűne az, ha a jogalkotó eredeti szándékát nem tudja kitalálni…
Azt, hogy a különadót nem kell megfizetni azt hol találom meg? A HVG különszám van meg nekem, de ebben még a példában is felhívja a figyelmet arra, hogy a különadó alapját nem csökkenti az elengedett tagi kölcsön. Így mikor levezeti akkor ezzel számol a 4% fizetendő különadóval.
Segítségüket előre is köszönöm.
Melinda
Kedves melindanyari!
Kérdése egy újabb, nagyobb lélegzetű cikk megírását is felveti a tagi kölcsön „lélektanáról”.
Az írásunk címében az Adóamnesztia szó is jelzi, hogy itt nem a hófehér gazdasági folyamatokról beszélünk, hisz’ akkor nem is lenne szó „amnesztiáról”.
Tagi kölcsön (tagi hitel) nyújtása akkor is lehetséges, amikor egy gazdasági társaság anyagi helyzete átmenetileg megrendül, a tag azonban rendelkezik olyan pénzügyi forrásokkal, amelyekből talpra tudja állítani vállalkozását, vagy el tudja indítani azon az úton, amely a megerősödéshez vezet.
Aki tagi hitelt nyújt vállalkozása számára, jobb, ha számol azzal, hogy egyszer majd kérdőre fogják vonni az általa e célra fordított pénzösszeg eredetét illetően. Igen gyakoriak ugyanis az olyan esetek, amikor például valaki, aki egyébként csupán alacsony jövedelmet vall be, több tízmillió forint összegben nyújt hitelt vállalkozása számára. Aligha hihető, hogy a létminimum közelében tengődő személynek ennyi mozgósítható pénze lenne, ha pedig mégis van, akkor azt elmulasztotta bevallani.
A tagi kölcsön, sajnos, sok esetben a negatív pénztár eltüntetésének eszköze, és valójában nem más, mint fiktív tranzakció, jóllehet mindez szöges ellentétben áll eredeti és el nem vitatható rendeltetésével.
A különadó alapja az adózás előtti – korrekciókkal növelt / csökkentett pozitív eredménye. Végiggondolva az előzőeket; a társaság tevékenysége erős veszteséget mutat (akár éveken keresztül is), tehát különadó fizetési kötelezettsége nincs. A veszteséget valamiből finanszírozni kell, méghozzá kölcsönből (de melyik bank vállal, még normális esetben is, ilyen kockázatot), mely kölcsönt a tag nyújtja. Ha a tag a kölcsön visszafizetésétől eltekint, elengedi a követelését, akkor az a társaságnál rendkívüli bevételként jelenik meg, ezzel az eredménye nulla, vagy enyhén pozitívvá válik. Ilyen értelemben még nem kell fizetnie különadót.