2008-tól a tagi kölcsönök elengedése kapcsán a vagyonszerző társaságnak illetéket kell fizetnie. Ennek következtében a tagok a kölcsön elengedése helyett más módon próbálták a saját tőke elemeit növelni.
Az adó- és járuléktörvény 2009. évi módosításai között egy átmeneti rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy kedvezményes osztalékadó megfizetésével legalizálhatók a korábban adott, és most elengedett tagi kölcsönök. A  kedvezményes osztalékadóhoz illetékmentesség is társul, de ennek feltételei vannak…

Összegzés:

  • 2008.01.01-től az elengedett tagi kölcsönök kapcsán a vagyonszerző társaságnak illetékfizetési kötelezettsége van.
  • Ha 2008 végén elengedett tagi kölcsön a 2008-as beszámolóban osztalékként jóváhagyásra kerül és azt 30 napon belül ki is fizetik, akkor az 10%-kal adózik, és illetékmentességet élvez.
  • Ha a 2008 végén elengedett tagi kölcsön kapcsán kimutatott eredmény osztalékként nem kerül jóváhagyásra, vagy azt 30 napon belül nem fizetik ki, akkor a társaságnak, mint vagyonszerzőnek illetéket kell fizetni.

A kedvezményes osztalék feltételei:

-    Ki kell számítani a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összes osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az osztalékra jogosult tag vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában rájutó részt.

-    A kedvezményes adókulcs feltétele, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténik.

-    A megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az előző pont szerint megállapított összeggel megegyező rész adója 10%

-    Az Szja tv. szerinti 25%-os osztalék alapja a tag számára a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból a kedvezményes összeggel csökkentett rész.

-    A kifizető az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül megállapítja, és a 25%-os adóval terhelt részt és a 10%-os adóval terhelt részt elkülönítve, igazolást ad a tagnak.

-    Az adó levonására választható, hogy

o    az adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12.napjáig a magánszemély fizeti meg; vagy
   a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti.

Fontos tudni, hogy az így teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető.

Még egy nagyon fontos információ az átmeneti rendelkezésekben, mely nem meglepő módon 12.01-én került be a törvénybe. Ha a társas vállalkozás ilyen körülmények között a tagi kölcsön elengedéséből származó vagyont szerez, akkor az mentes az ajándékozási illeték alól.

A módosító törvény átmeneti rendelkezésével egyidejűleg változik az illetéktörvény is. Az egyre gyakoribbá váló nemzetközi ügyletek miatt szükségessé vált rögzíteni, hogy a törvényt mely esetekben kell alkalmazni.

Ennek megfelelően az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. §-a alapján:
?(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.”

A továbbiakban tehát a nemzetközi ügyletekben nem lesz illeték, viszont a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezetek vagyonszerzése illetékköteles, akár egy elengedett követelés kapcsán is.

 

(Forrás és engedély: Adónavigátor)

Kapcsolódó bejegyzés

Címkék:, , , , , ,

Ha tetszik az írásunk, ossza meg másokkal is!

Elmondom a Twitteren! Elmondom a Facebookon! Elmondom az iWiWen! Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés e-mailben RSS hírek

Elnézést, a hozzászólás nem engedélyezett ezen a területen.


Érvényes CSS! A honlap PageRank értéke=