Gyorsított eljárás kisvállalkozásoknak – változások 2009.
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Peres ügyek2009-től egyszerűsödnek a kisértékű gazdasági perek és a fizetési meghagyásos eljárás, közjegyző előtt is kérhető előzetes bizonyítás és a bírósági végrehajtás is lehet elektronikus.
2009. január 01-től gyorsítottan bírálják el a kisebb súlyú ügyeket, ezek általában olyan kis- és középvállalkozásokat érintenek, amelyeknek a helyzetét maga az eljárás is jelentősen veszélyeztetheti.
A kis értékű perek közé tartoznak az egymillió forintos pertárgyértéket meg nem haladó vagyonjogi perek. Ezek olyan ügyek, amelyek fizetési meghagyással indulnak, és azért alakulnak később perré, mert a kötelezett vitatja a követelést.
A gyorsított eljárásban 60 napon belül ki kell tűzni a tárgyalást, és a vitát a lehetőségekhez képest már az első tárgyaláson el kell bírálni. Az előre be nem jelentett tanúkat a felek kötelesek magukkal hozni, és a bizonyítási indítványokat is legkésőbb az első tárgyaláson kell előadni. Akár fél éven belül jogerős ítélet születhet.
Januártól kétszázezerről egymillió forintra emelkedik a fizetési meghagyással, peren kívül intézhető ügyek értékhatára. A feldolgozás törvényi határideje 30 napról 15 napra rövidül.
2009. január 1-től bővült a közjegyzők hatásköre, ugyanis egyes polgári nemperes eljárások bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe kerültek, ezekben az ügyekben eljárásuk a bíróságéval azonos hatályú.
Az előzetes bizonyítás elrendelése közjegyzői hatáskörbe került, permegelőző, vagy a per eldöntését könnyítő és jelentősen meggyorsító eljárás lehet. Előzetes bizonyításnak lehet helye akkor, ha akár egy per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt valószínűnek látszik, hogy a bizonyítás később már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna, illetve, ha valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per ésszerű időn belüli befejezését. A közjegyző a bizonyítandó tényről úgynevezett ténytanúsítványt vesz fel, amit közokiratba foglal. A ténytanúsítvány felmutatása könnyen meggyőzheti a felet, hogy felesleges a pereskedés, a pervesztés a bizonyíték felmutatásával ugyanis valószínűsíthető. A felek kérelmére a közjegyző szakértőt is kirendelhet, így nem utólag kell egy peres eljárásban rekonstruálni a történteket. A ténytanúsítvány és a szakértői vélemény a bírósági perben is felhasználható, ami gyorsítani fogja a bírósági eljárást is.
2009. január elsején lépett hatályba a végrehajtási törvény módosítása is, ami lehetővé teszi az elektronikus árverezést is. Ez a forma az adóhatósági árveréseken már működik, ezentúl a bírósági ítéletek végrehajtásánál is alkalmazható lesz. Továbbra is lehet azonban szóbeli ajánlatot is tenni. Az eljárás két fő szakaszból áll: az első szakasz az elektronikus árverési hirdetmény közzététele és az árverés napja közötti időszak. Ekkor csak elektronikus úton lehet ajánlatot tenni. A második szakasz a hagyományos árverés, amely meghatározott helyen és időben zajlik, ekkor lehet személyesen licitálni. Ingóságokat akkor lehet elektronikusan árverezni, ha a vagyontárgy jelentősebb értékű és őrzéséről nem kell gondoskodni.
2009. július 01-től már elektronikusan is beadható lesz a fizetési meghagyás a nem fizető adós ellen, és azt 3 napon belül el is bírálja a bíróság. Külön jogszabályban rögzítik majd az eljárás megindításához szükséges úgynevezett intelligens formanyomtatványt, ami az internetről is letölthető lesz.
A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben ezentúl kötelező lesz az előzetes egyezkedés vagy legalább annak megkísérlése. A keresetlevélhez csatolni kell majd azt az okiratot, amellyel a felperes igazolja, hogy megkísérelte a jogvitát közvetítői eljárás (mediáció) keretében rendezni. A közvetítői eljárásban előzetesen részt vevők illetékkedvezményt kapnak, azaz a peres eljárás illetéke csökkenni fog az illetékfizetésre köteles fél által a közvetítőnek fizetett bruttó díjjal.
Bejegyzések (RSS)
Kedves Fekete Zoltán Gábör!
Az Ön által említett ügy nem tartozik azon ügyek csoportjába, melyeknek eljárási idejét jelentősen rövidítik, bár a munkaügyi vitákat meglehetősen gyorsan napirendre veszi a bíróság.
Egy eljárás hossza – kis túlzással mondhatjuk – a bonyolultságával négyzetes arányban növekszik.
Tisztelt Hölgyem,Uram!
Érdeklődni szeretnék,hogy ha a vállalkozó nem fizeti ki a jogosan járó túlórát szabadságot.Az mikorra várható,hogy a bíróság kb.mikor hozhat illetve kell határozatot hoznia és mikor lehet belőle kézzel fogható eredmény?
Üdvözlettel