Vagy a nyugdíj, vagy a kereset? Nyugdíjszabályok 2009. január 1-től
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: TársadalombiztosításTudjuk jól, hogy szüleink, nagyszüleink egy életen át robotoltak, és a nyugdíjazásuk azért történik, hogy életük küzdelmét kipihenhessék, csökkenő teljesítőképességük miatt ne szenvedjenek versenyhátrányt a munkaerőpiacon, hogy hátralévő életüket nyugalommal töltsék, erejüket, energiájukat az őket követő nemzedék lelki harmóniában történő felnevelésére fordíthassák, hogy örüljenek gyermekeik sikereinek, hogy átadhassák a stafétabotot.
Tiszteletet a dolgos éveknek!
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az anyagi élet nem engedi meg sokszor (vagy éppen tetterejük), hogy felhőtlenül élvezzék a nyugdíjat, és ezért kiegészítő keresetre van szükségük, a nyugdíj mellett dolgozniuk kell.
Valljuk be őszintén, nehéz szembenézni azzal a nyugdíjas szülővel, akinek dolgoznia kell, ugyanakkor elveszik tőle az egy élet munkája után járó (általa és a munkaadó által) megfizetett nyugdíjat…
Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az úgynevezett bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.
A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (járulékalapot képező) keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget { a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – (71 500 forint) összegének tizenkétszeresét, azaz 858 000 forintot }, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.
Akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás csak 2010. január 1-től vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.
Keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett – keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset felemelt összege nem éri el a minimálbér összegét, akkor a minimálbért kell összehasonlítani a keresőtevékenységből származó nettó átlagkereset összegével.
A vizsgálat során a hat egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkenteni, majd ezek átlagát kell a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni.
A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság tehát nem szűnik meg, ha a kereső tevékenység egymást követően hat hónapot nem éri el. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset kilencven százalékának növelése során azokat a rendszeres nyugdíjemeléseket kell figyelembe venni, amelyek a nyugdíjas számára folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra is vonatkoztak.
Ha a, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja keresőtevékenység miatti megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt tizenöt napon belül – a nyugdíjfolyósítás törzsszámára hivatkozással – bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
2009-től ezt a rendelkezést minden a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjasra, valamint a rehabilitációs járadékban részesülőre is alkalmazni kell függetlenül attól, hogy az ellátást mikor állapították meg.
A rehabilitációs járadékra jogosultság előzőek szerinti megszüntetését megelőzően a járadék folyósított összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha a járadékos keresőtevékenységből származó három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
2008. január 1-től hatályos az a rendelkezés, hogy annak a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek – ideértve azt is, akinek a nyugellátása a törvény rendelkezései szerint szünetel(t) – a nyugellátását kérelmére minden, 2006. december 31-ét követően (ha 2007. április 1-től fizetett nyugdíjjárulékot, azt követően) saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell növelni. Az erre irányuló kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell előterjeszteni.
Bejegyzések (RSS)
Kérdésem önökhöz csak annyi,hogy én 1999,12,01-én vonúltama honvédségtől nyugdíjba.Rám mi vonatkozik a munkavállalással kapcsolatban?1958,05,15-én születtem.30-évet számoltak be.Köszönöm előre is aválaszukat.
Kedves Murányi Sándor!
Kizárólag keresetkorlátozási szabály.
PRÉMIUMÉVEK.EZT A KIFEJEZÉST SZERETNÉM TUDNI BŐVEBBEN.NYUGDÍJ SZEMPONTJÁBÓL KÉRDEZEM.1952.10.30.-ÁN SZÜLETTEM,1985.01.01-TŐL VAGYOK KÖZALKAMAZOTT,MA IS DOLGOZOM.KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGÜKET.
Kedves Kurucz Istvánné!
A prémiumévek program lényege, hogy az elbocsátással szemben alternatívát mutasson a hosszú jogviszonnyal rendelkező és a nyugdíjkorhatárhoz közel álló, a Prémium Évek Program törvény szerinti feltételeknek megfelelő alkalmazottaknak.
2009. január 1-től ismét módosultak a prémiumévekre vonatkozó szabályok. A közszférában foglalkoztatottak esetében meghosszabbodik a programba belépés határideje 2010. december 31-ig és egyértelműen megfogalmazódnak a prémiumévest megillető juttatások.
A versenyszférában foglalkoztatottak esetében 2008. december 31-ét követően már nincs mód a programba lépésre.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr !
Sehol nem találok választ arra, hogy I.fokú /100 %, gondozásra szoruló/ rokk.nyugdíjasként – mivel alacsony nyugdíjam miatt a megélhetésemhez szükséges – végezhetek-e részmunkaidős, kötetlen munkaidejű, eü.állapotomnak megfelelő otthoni munkát munkaszerződéssel, legálisan.
56 éves vagyokk, rokkantságom véglegesített, nyugdíjamat nem szeretném elveszíteni.
Előre is köszönöm válaszukat, bár nem bízom benn, hogy az számomra kedvező lesz ! Üdv.: rudidi 20081
Tisztelt hozzászólók!
Az egészhez annyi a hozzáfűznivalóm,hogy nem csak a nyugdíjast kell sajnálni,hanem annak családját is,ugyanis nagyon sok kevésbé rászoruló nyugdíjas pont a saját gyereke,családja elől veszi el a munkát.
Sok aktív korú örülne,ha csak a minimálbérért is,de dolgozhatna.Ezzel szemben a minimálbér többszörösét kapó nyugdíjas még további jó fizetésért tanácsadó,meg valakinek a valakije. Aki 40 év munkaviszonnyal ment nyugdíjba,ott valami hibádzik,hogy annyi a nyugdíja,amennyi. Iskola nélkül most is kicsi a fizetés,ha egyáltalán van munkahely.Aki 40 év alatt nem „kapart” az ne most akarjon a családja rovására mártír nyugdíjas lenni. Akinek a nyugdíja eléri a minimálbér nettóját azt nem is engedném dolgozni. Ebben igazat adok OV-nak,hogy nem halat kell adni,hanem meg kell tanítani halászni.De ha nincs hol? A mostani aktívak hogyan szerezzenek így éveket,nekik tényleg hogyan lesz szolgálati idejük? Majd 80 évesen?
Kedves Kiss Ferenc!
Értjük és megértjük felvetéseit; a baj ott van, hogy van rengeteg szolgálati idő, elnyűtt élet, de nincs nyugdíj, vagy ami van, az nem az aranyélethez elég, hanem a vegetáláshoz, a gyógyszeradaghoz – és közben látjuk, hogy gyermekeink vergődnek, vegetálnak…
2007. december 01-én mentem előrehozott öregségi nyugdíjba. Ezért – szerencsémre – idén korlátlan keresetem lehet. Részben egyéni vállalkozóként, részben munkaadói jövedelmem van. Kérdésem, mit kell tennem annak érdekében, hogy a rendeletben meghatározott 0,5%-os nyugdíjemelésemet a jövő évtől megkapjam.
Előre is köszönöm a választ.
Kedves bozsuzsa!
Az évenkénti rendszeres nyugdíjemeléstől teljes egészében eltérő, attól független a kizárólag a saját jogú nyugdíj mellett munkát vállalók által megszerezhető 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelés. Ezt – megegyezően a nyugdíjigényekkel (hisz itt egy új jogosultság keletkezik) – kérelemre a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok határozattal bírálják el. A szükséges nyomtatványok és tudnivalók az ONYF honlapjáról letölthetők, vagy az ügyfélszolgálatokon beszerezhetők.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíjat szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (járulékalapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizenkétszeresét, 2009-ben 71.500 forint x 12=858.000 forint), keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.
Azok esetében, akik 2007. december 31-én már az előzőekben említett nyugellátásokban részesültek, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó korlátozást csak 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, ha akkor még a 62. életévüket nem töltötték be. [2006. évi CVI. törvény 18. § (5) bekezdés.]
A 62. életév betöltését (azaz az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérését) követően kereseti korlátozás nincs.
57 éves közalkalmazott vagyok. most kezdem körbejárni ezt a nyugdíjtémát. 2011 . 03. 28- án leszek 59 éves. és akkor már 41 év munkaviszonyom is lesz.Mikor adhatom be a nyugdíjkérelmemet. Számomra nem világos, hogy előtte már kiadják a 4 hónap letöldendő szabadságot és a 4 hónap nem letöltendöt, Vagy csak a betöltött kor után. A nyugdíj kiszámításához az 1988-napjainkig keresett bruttó a nyugdíj összegátlagának 66 %-a, vagy ennél rövidebb idő
Kedves Fekete Ágnes!
Ha jól kalkuláltunk, akkor Ön 1952.03.28-án született, és jelenleg 39 év (meg pár nap) szolgálati ideje van…;)
Öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2014. II. félév), előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 év (2011.) és minimum 37 év szolgálati idő.
A csökkenés mértéke:
a.) 40 év szolgálati idő esetén nincs csökkentés (az Ön esetében 2010-ben)
b.) 40 évnél kevesebb, 37 évnél több szolgálati idő
ba.) egy évvel a korhatár betöltése előtt max. 3,6 %
bb.) két évvel a korhatár betöltése előtt max. 7,2 %
bc.) három évvel a korhatár betöltése előtt max. 10,8 %
Tehát, Ön 2010-ben csökkentés nélküli, előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat.
A szolgálati idejének előzetes, hivatalos igazolását már most megkérheti az ONYF-től, ami ingyenes, és jogosult rá, hogy megkérje.
Az 57 évnek annyiban van jelentősége, hogy a munkaadójával ezen időponttól kezdődően egyezhet meg a korengedményes nyugdíjba vonulásáról.
Az a nyolc hónap, amit említ, az a felmondási idő, melynek 50 %-a, 4 hónap felmentési idő, amely a munkaviszony megszüntetéséhez igazodik (a nyugdíjba vonuláskor a munkaviszonyt meg kell szüntetni). Részletekért forduljon munkaadójához, akivel napra egyeztetik a teendőket.
Tisztelt Administrator!
Két kérdésem is lenne.
Az, aki pl. 2002-től 40 év szolgálati idővel nyugállományba vonult, de csak jövőre lenne 57 éves s a rá vonatkozó törvény (HSZT) szerint ekkor éri el az a kort, amikor az öregségi nyugdíjba vonulás esedékessé válik, az abban az évben mennyit kereshet? Például ha február 28.-án eléri a minimálbér 12 szeresét s tovább dolgozik majd pl Május 31-én betölti az 57.et akkor márc., ápr., máj. hónapokra nem jár neki a nyugdíj. De utána akár 10000000 Ft-t is kereshet júni.1-jétől dec. 31-ig s közben kapja a nyugdíját? Hogyan rendelkezik a törvény ebben az esetben? Tudomásom szerint az adóbevallás éves, s azt 2011?ben kell majd bevallani, együtt a keresetet a nyugdíjjal.
A másik kérdésem pedig, ha ez az illető külföldön dolgozik, mit tegyen. Külföldön adózik az ott érvényben lévő szabályok szerint. Hogyan rendelkezik a törvény preambulum részében? Egyáltalán vonatkozhat rá ha az év 183 napját vagy többet külföldön mint munkavállaló tölti? Ebben az esetben mi ill. mennyi a számított minimálbér? Lehet az, hogy az adott állam érvényben lévő hivatalos minimálbérét kell figyelembe venni?
Tisztelettel: Soos Lajos
És Bocsánat,de itt nem a 24000 ft-os rokkantnyugdíjasról vagy járulékosról van szó! a 30 gondozottam közül felének nem lenne rá szüksége-de úgymond szeret társaságban lenni. A magyar társadalom pedig fizet a hülyéknak, a többi pedig vesszen meg! Hogy lehet így életetet kezdeni? Hogy mondjam a gyerekeimnek, hogy tanuljon, amikor 13 évesen azt látja, hogy a szülei bicajosok, míg a gondozottak robogóval járnak, műszaki kütyüket vesznek 2 havonta, minden hónapban mennek pihenni (színház, nyaralás a Balcsin 2 hétig-állami pénzbőlstb), mi pedig -és állítom, hogy sokan vagyunk így- 5évente jutunk el hosszú hétvégére megyén kívűl.Persze lehet mondani erre is, hogy mi vállaltunk 3 gyereket, akkor neveljük is őket stb-nem is vitatom, keményen dolgozunk, tisztességesen megélünk, saját házban, nyakig törlesztéssel- de sokszor agybajt kapok a sok szegény nyugdíjastól
Kedves éva!
Véleményét nem kommentáljuk, ami nem azt jelenti, hogy feltétlenül egyet is értünk vele.
Az ördög mindig a részletekben lakozik.
Igen érdekes ez a felvetés!
Egy fogyatékosokat és rokkantnyugdíjasokat foglakozatató cégnél dolgozom. F2-es kategóriában kapok 85000 nettó bért(tehát diplomás vagyok) napi 8 órában, lelkiismeretesen fejlesztem őket-hogy a nevőket le tudják írni, ha kell, hogy be tudja még kötni a cipőjét, ha kell, stb.
Az ellátottjaim közül a havi összes bevételt tekintve a legkevesebb összeg 79320 ft, de van olyan gondozottam is, aki 156784 ft-ot visz haza (fogy.tám, rokk.nyugd, fejlesztő felkészítésben kapott bér). Napi 6 örát ül bent, felelőssége semmi, szakmunkásvizsgája sincs, ha megkérem, hogy vigye ki a szemetet, azt válaszolja, hogy nincs benne munkaköri leírásában-de 2x többet kap, mint én! Ez igazság? szerintem jogos, hogy választani kell-hány olyan ember van, aki még 30000-nek is örülne, de nem kap lehetőséget? Ugyan már, ne mondja nekem senki, hogy 70000nyugdíj mellett muszáj dolgozni!!! férjem is én is dilpomások vagyunk, 3 gyerekkel, mi nem érdemelnénk többet? Vagy menjünk külföldre?
Kedves éva!
Azt feltételezem, tudja, mi nem foglalkozunk a politika egyik ágával sem. Mi egy pécsi Könyvelőiroda vagyunk.
A társadalmi igazságosságról/igazságtalanságokról nem kívánunk ezen a helyen véleményt alkotni, ezért ehhez a hozzászólásához csak annyit tennénk hozzá; nem szeretnénk fogyatékosok lenni, különösen nem Magyarországon.
Köszönöm válaszukat!
Igen, tudom, hogy ez itt nem politikai helyszín, de olyan jól esett leírni, amiről nap-nap után beszélgetünk a munkahelyen vagy adott esetben osztálytalálkozón!
Amúgy pedig igazuk van, addig jó, míg egészségesek vagyunk mi is és gyerekeink is! Szóval munkára fel
Tisztelt Adminisztrátor!
57éves vagyok, és ez év június eleje óta korengedményes előnyugdíjas.
A munkáltatóm a felmondás helyett , az én kezdeményezésemre , vállalta és befizette a Nyugdíjintézetnek a szükséges összeget. Ezt közös megállapodásban rögzítettük. Számukra is ez volt a kedvező, mivel a felmondást követő végkielégítés összege, és annak járulékai jóval nagyobb összeg lett volna mint a nyugdíjbefizetés.
Nyugdíjazásomat követően azonban 1 hónappal állásajánlatot kaptam, és újra dolgozni kezdtem egy másik cégnél.
Utánanéztem az érvényes rendeleteknek, és azt tapasztaltam, hogy az ilyen munkavállalókat duplán sulyosan büntetik:
1. A régi munkáltató által-, a nyugdíjfolyosítóba- , befizetett összeg a nyugdíjas számára teljesen elvész szinte. Ha eléri ugyanis a minimálbér 12 szeresét a a dolgozó nyugdíjas bére, akkor nem veheti fel a nyugdíját. A ki nem fizetett nyugdíj, amit a munkáltató fizetett be, teljesen elvész számomra íly módon.
2. Mindent ugyanugy vonnak viszont tőle a fizetésből , mint egy aktív munkavállalótól, ugyanakkor a nyugdíja csak évente 0,5 % al emelkedhet, fűggetlenül attól, hogy tőle is 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak le havonta.
Tehát az ilyen nyugdíjas munkavállalóktól duplán von el az állam az aktív dolgozókkal összehasonlítva. Kérdésem miért?
Miért veszi el azt a pénzt tőlem , amit az én nyugdíjalapomba a munkáltatóm befizetett?
Miért nem kalkulálja újra a nyugdíjam nagyságát a nyugdíj intézet, hisz tőlem is u.azt az összeget vonja le nyugdíjjárulék formájában, mint az aktívaktól , de a nyugdíjam függetlenül a fizetésem nagysától csak 0,5 % -ot emelkedik évente?
Kérdésem : Ez így is marad hosszútávon?
Esetleg vannak e hasonló ? cipőben ? mások is , mint én?
rokis vagyok én is, jelenleg dolgozom hogy el bírjam tartani a családom. nem sírok, de úgy érzem, hogy -amellett, hogy a rokkant nyugdíjasoknak nem sok a járandóságuk- teljes tagja vagyok a társadalomnak és tisztességes munkával keresem kenyerem, diszkriminálnak. 7 órában vagyok megállapítva, de nem ritka hogy napi 8-9-11 órát dolgozom, szeretek dolgozni, még véletlenül sem segííílyből tengetem életem , jelzem rendesen adózom, MIÉRT nyírnak???????
LÁZADNI KELL!!!!
Nekem is az a véleményem, ha valaki nyugdíjasként még tud, vagy kell (egyedülálló, stb) dolgoznia, lehetősége és szükség van a munkájára (tapasztalat, munkaerő hiány a szakmában, stb) miért kell SZJA-t fizetnie -mert az összevonandó – nyugdíjra eső= van SZJA kötelezettség, akkor miért büntetik, amikor a munkáltató levonja, befizeti, a munkáltatót terhelő TB köztelezettségeinek is eleget tesz, így sok nyugdíjas ezáltal a nyugdíjának felét, 3/4 részét megkeresi, ezáltal a nyugdíjterhet ’állambácsitól” részben átvallalja. Persze nem a közférára gondolok elsősorban, mert az ő fizetésük az adózók pénzéből van, esetleg ide adnak vissza valamicskét. Sajnos sok évtizedes tapasztalatom, hogy a kormányban, a törvény alőkészítésban olyan emberkék üldögélnek és veszik fel a nem kevéske fizetésüket , akiknek a gyakorlati élethez semmi tapasztalatuk nincs. Lehet, hogy van dipije, de életében vállalkozási téren gyakorlati tapasztalatot nem szerzett. Az íróasztalnál meg amit tanult (pl.analízis, stb ) nem is udja áttenni, mert nincs mit.
Bocsánat, hogy megakasztottam a nagy tolongást:
Tisztelt Boldizsár Kázmér Úr!
Én kérek elnézést, hogy a feltett, konkrét szakmai kérdésére a FÓRUMon adunk választ.
Nincs itt nagy tolongás – napi 1.400-1.500 látogatónk van mindössze. Mi egy kis pécsi Könyvelőiroda vagyunk, akik azért hoztuk létre ezt a honlapot, hogy a bikfa nyelvezettel rendelkező gazdasági- és adójogszabályok útvesztőjébe segítsünk Ügyfeleinknek. Csak közben – örömünkre – túlnőttük magunkat, és sok a külső érdeklődő is.
Mi nem tartunk fenn nagy apparátust, az oldal fenntartása üzemeltetése teljesen a szabadidőnkből történik. A konkrét kérdésekre is válaszolunk – ezért indítottuk a FÓRUM rovatunkat. Azonban egy-egy konkrét, szakmai kérdésre adandó válasz más felkészülést, más adatgyűjtést, más munkát igényel, mint egy-egy közérdeklődésre számot tartó téma összefoglalása.
Kérem, másolja be konrét kérdését (kérdéseit) a FÓRUM-ba, és akkor ott bizonyosan válaszolni fogunk, fognak.
Köszönjük szépen megértését!
Valaki tudja-e azt az elméleti bruttó bért, melynek a törvényben felsorolt levonások /szja, járulékok/ utáni összege /az un. netto kereset/ pontosan a minimálbér jelenlegi szintjét, azaz 71500 Ft-ot jelenti?
Kedves Boldizsár Kázmér Úr!
Kérdezni a FÓRUM oldalon kellene, ez a rész inkább a hozzászólást, véleményalkotást (esetünkben: erős anyázást) szolgál.
Dolgozni szeretnék, de nem tudom mennyi az elméleti bruttó bér, amit nem léphetek túl, hogy a nyugdijam megmaradjon? Ha szakértői munkát vállalok, akkor is ezek a szabályok érvényesek ? Tavaly 58 évesen mentem nyugdíjba. mint műszaki mérnök, szakértő.
Válaszukat előre is köszönöm:
L.né Csorba Jolán
A jogszabályok nem munkakörhöz, hanem keresethez kötik a korlátozást.
A 2008. előtt megállapított nyugdíjakra a korlátozás 2010-től terjed ki. A 62. életév betöltése előtt megállapított ellátások esetén a korlátozást az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kell alkalmazni.
2009. január 1-től a minimálbér összege 71.500,- Ft, ennek 12szerese (éves keretösszeg) 858.000,- Ft.
Kedves Irén, bizony méltánytalan, csak hát mi a megoldás? Össze kell fogni és pnaszbeadványokkal, tv. módosítási javaslatokkal bombázni a helyi, országos önkor. képviselőt, hatóságokat! Csak akkor történik valami, ha teszünk is érte!
Ha elhajtanak 1x vissza kel menni 500x.
Én sem értek egyet a nyudíjtörvénnyel, de a következők miatt. 57 éves vagyok és közel 42 éve dolgozom. 8 műtéten vagyok túl, 17- alkalommal kerültem kórházba. Mivel az egészségem teljesen megromlott, 2008-ban kezdeményeztem a leszázalékolást. Az orvosok szerint az egészségkárosodásom 50%-ék, így nem vettem igénybe, mert abból nem lehet megélni, így húzom az igát, hogy a sok ingyenélőt tudják fizetni. Nyudíjba még nem mehetek, így majd a munkából mehetek a temetőbe. Amit pedig 42 éven keresztül befizettem, hogy a nyugodt nyugdíjas évem legyen, élvezi valaki más.
A mi korosztályunkkal nagyon elbántak. Úgy gondolom aki ennyi évet ledolgozott, annak támogatni kellene a nyugdíjazását, hogy valamit visszakapjon abból, amit 4 évtizeden keresztül befizetett. Ráadásul átkellene adni helyünket a fiataloknak, hogy Ők is dudjanak szolgálati időt szerezni.
Hallássérült egyedülálló 39 éves nő vagyok, 16 éves kisfiammal élünk együtt 15 éve vagyok rokkant nyugdíjas, jelenleg a 51.600 Ft nyugdíjam mellett dolgozok 6 órában minimál bérben bruttó: 51.700Ft de kézhez kapok 35.300Ft-ot, 2009.05.31-ig van a munkaviszony határidő. 2006-ban vettem családi házat 20 éves devizahitelre, aminek a törlesztése 42-50. ezer forint és ez mellett fizetem a áramdíjat,vízdíjat és a hagyományos fűtésű tüzelőanyagra is spórolnom kell. Alig tudunk miből megélni, minden olyan drágára emelkedik a váltság miatt.
2008-ban a fogyatékosok közalapítvány pályázatában részt vettem az oktatási anyag kidolgozásban, de fizetést nem kapok csak a végén egy összegben 2009 közepén ami lehet 1 millió lesz. Ebből a kis összegből végre befizetem a banknak lakáshitelt törlesztést hogy csökkentsem a kamatot. Félek hogy nem így fog alakulni, mert elveszik a nyugdíjamat. És utána nem lesz se munkahelyem, elveszik a nyugdíjamat és a bank el veszi a lakásomat utcára kerülök, ettől rettegek! Hogyan oldjam meg a helyzetemet hogy ne legyen baj?
Üdv: Anita
Ezel a nyugdíjtörvénnyel csak rontottak a helyzeten, mert ezzel is kevesebb befizetés folyik be a nyugdíj alapba. Nem értem, hogy aki becsülettel végig dolgozott 38 évet és még van ereje tovább is dolgozni, v agy esetleg olyan tapasztalattal, gyakorlattal és tudással rendelkezik, hogy szükség van rá, miért büntetik.
Most ebben a helyzetben arra kellene törekedni, hogy minél többen dolgozzanak és nem azt büntetni, aki dolgozni akar.
Tisztelt Asszonyom / Uram!
Azt szeretném megkérdezni, hogy azokkal mi történik, akik már jóval régebben mentek nyugdíjba, de még mindég dolgoznak. Én 2000. évben 60 éves koromban mentem nyugdíjba, és jelenleg is dolgozom. Tehát ránk is vonatkozik-e a 2010. január 1-től érvényes jogszabály, miszerint a nyugdíj mellett dolgozva a minimál bér tizenkétszeresénél nem lehet többet keresni, különben szüneteltetni kell a nyugdíj kifizetést.
Budapest. 2009. 01. 26.
Tisztelettel: Németh Géza
Tisztelt Németh Géza Úr!
Kérjük, hogy a kérdéseket a FÓRUM oldalain szíveskedjék feltenni, ez inkább a hozzászólások, vélemények helye.
Megértését köszönjük!