Facebook Twitter Gplus E-mail RSS

Home Adózás rendje Válság! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009-es évértékelő és -indító beszéde a parlamentben és a TV-beszéde

Válság! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009-es évértékelő és -indító beszéde a parlamentben és a TV-beszéde

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be

A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.

Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy “addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.

Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – “senki sem tud elbújni”.

Az öt terület: adórendszer, nyugdíjak, szociális ellátás, támogatáspolitika a gazdaságban és közjogi átalakítás. A miniszterelnök által bejelentett fontosabb javaslatok pontokba szedve:

Adórendszer

- A személyi jövedelemadó alsó kulcsának alkalmazását 1,7 millióról felemelik 3 millió forintra. A sávhatár a jelenlegi szintről 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Ez az adókulcs a mostani 18-ról 19 százalékra emelkedne. Ezt követően lépne be a legmagasabb kulcs, amely 36-ról 38-ra emelkedne. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelésével kompenzálnák.

- A munkaadói járulékot 32 százalékról 27 százalékra csökkentik. 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától pedig már a bér teljes összege után.

- Az áfát 20-ról 23 százalékra növelik, a jövedéki adót 3-7 százalékig terjedően emelik.

- A társasági adó 16-ról 19 százalékról nő, 2010 januárjától viszont megszűnik a vállalkozásokat terhelő 4 százalékos különadó.

- Rendkívül széles körben csökkentik a kedvezmények mértékét. 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások – például étkezési jegy – adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is. A három és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény.

- Kormányjavaslat készült az ingatlanadó bevezetésére is. A javaslatot a kormány társadalmi vitára akarja bocsátani, leghamarabb 2011-től vezetnék be, a kormány tervei szerint fokozatosan. Az elképzelés értelmében az ingatlanadó értékalapú lesz, nem területalapú.

- 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege, amelyet azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetnek, amelyek nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban csökkent munkaképességű dolgozót.

Nyugdíjrendszer

- A havi nyugdíjakba beépítik a 13. havi nyugdíjat. Azok kapják meg, akiknek ma jár – tette hozzá a miniszterelnök, utalva arra, hogy ez a juttatás meg fog szűnni.

- Átalakítanák az úgynevezett svájci indexálás rendszerét is, amelynek révén kiszámítják a nyugdíjak növekedését. A kormány terve, hogy a svájci index alkalmazását hozzákötik ahhoz, hogy mennyivel nő a gazdaság. Ha a gazdaság 2 szézaléknál kisebb mértékben nő, vagy csökken, akkor is garantálják, hogy a nyugdíj reálértéke megmarad. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig fele-fele arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és infláció.

- 2016-tól, nyolc év alatt, a jelenlegi 62-ről fokozatosan 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.

Szociális ellátás

- 2010 január elsejére létrehoznak az államkincstárban egy mechanizmust, amely valamennyi állampolgárról számon tartja: mennyi támogatást kapott szociális célból és milyen okból. 2011-től már az önkormányzatok által adott támogatásokat is rögzítené a rendszer.

- Adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, és ilyenek lesznek a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás. A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, vagyis ha a gyerek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár.

- A gyed továbbra is legfeljebb két évig lesz adható, de hat hónap helyett egy év munkaviszony lesz a feltétele a gyed folyósításának. A gyedet annyi időn át folyósítanák, mint amilyen hosszú volt a szülési szabadság előtti munkaviszony, aki csak egy évig dolgozott a gyerekvállalás előtt, egy éven át kapná csupán a gyedet is.

Gazdaságpolitika

- Nemcsak a tudásalapú ágazatokra, például az informatikára koncentrálnák a támogatásokat, hanem olyan ágazatokra is, amelyek sok embert tudnak foglalkoztatni.

- A bankokat a “jog erejével” kényszerítenék rá arra, hogy ne hárítsanak át minden terhet az ügyfeleikre.

- Tárgyalnak a nagy magyarországi áruházláncokkal, hogy azok legalább 80 százalékban magyar eredetű árut értékesítsenek. (Ennek bejelentése volt az első alkalom, hogy Gyurcsány Ferenc beszédét taps szakította meg.)

- A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy még az első félévben hozzon döntést a paksi atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről. Több támogatás jutna a megújuló energiaforrások és a biomassza előállítására is.

 
Hozzászólások kikapcsolva.
© könyvelőzóna.HU - Könyvelőirodák Pécs 2007 - 2013.
Adatvédelmi nyilatkozat | Jogi közlemény | Jogi nyilatkozat
Hirdetési ajánlat | Kapcsolat