adopres-307x204 Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.

A részleteiben is megismert csomagban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg.

Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik. Úgy tűnik, hogy az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adó- és járuléknem, amely érintetlen marad, amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kormány, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.

Várhatóan kétlépcsős átalakítás fog történni, az adórendszer több ponton már júliustól módosul, egy sor intézkedés pedig 2010-től alakítja át életünket.

Információink szerint a 29 százalékos munkáltatói tb-járulék 25 százalékosra csökken, úgy, hogy ezen csökkentett mértéket a minimálbér duplájáig lehet alkalmazni. Ha az alkalmazott bruttó bére meghaladja a havi 143 ezer forintot, akkor 143 ezer forintig 25, a 143 ezer forint feletti keresetrészre 29 százalékos munkáltatói tb-járulékot kell leróni. (A tb-járulékon belül az egészségügyi járulék szorul vissza.)

A munkaadói járulék mértékének 3 százalékról 1 százalékra történő leszállítása a minimálbér kétszereséig lesz érvényes július 1-jétől.

Az év közepétől változna a személyi jövedelemadó-törvény, amelyre vonatkozóan jelenleg két elképzelés él:

  • Az egyik változat szerint megszűnne a magánszemélyek 4 százalékos különadója.
  • Az alsó szja-kulcs a mai 18-ról 19-re, a felső 36-ról 38 százalékra emelkedne, a sávhatár pedig a mai évi 1,7 millió forintról lényegesen kitolódna, 2,2 millió forintra.
  • A ma egyes esetekben 10, máskor 20, megint más esetben 25 százalékkal adózó úgynevezett külön adózó jövedelmek (például osztalék, kamat, tőzsdei árfolyamnyereség, ingatlaneladásból származó jövedelem) után szintén a 19 százalékos adómérték lenne érvényben – a tőzsdei cégek osztalékára kivetett adón kívül, mert az maradna 10 százalék.
  • A másik változat a mai állapothoz képest csak a sávhatárt tolná ki, az adómértékek nem változnának. A sávhatár ugyanúgy 2,2 millió forintig kúszna feljebb, ahogyan az első verzióban.

Amennyi bevételről a költségvetés kénytelen lesz lemondani a járulék- és szja-csökkentés miatt, annyit vissza is kívánnak hozni négy tétel szintén július 1-től hatályba lépő módosításával. Közülük a legnagyobb horderejű a normál áfakulcs 20-ról 23 százalékra való emelése lesz.

Az információk szerint átlagosan 5 százalékkal emelkedik mindhárom jövedéki kategóriába tartozó termékek adója, tehát a benzint, gázolajat, cigarettatermékeket és alkoholt egyaránt érinti a jövedéki adóemelés.

A tételes eho a mai havi 1950 forintról 5100 forintra nő.

Változás lesz még a családi pótlék bevonása az adórendszerbe: felbruttósítják és adóterhet nem viselő járandósággá sorolják át, ami azt eredményezi, hogy bár közvetlenül nem kell adózni a megemelt családi pótlék után, ám az annak megfelelő összeg a személy többi jövedelmét megemeli, így gyakorlatilag mégis a megemelt családi pótléknak megfelelő összeget kell majd leadózni. Azok, akiknek a jövedelme még a megemelt családi pótlékkal sem éri el az szja alsó kulcsának sávhatárát, vagyis az újítás utáni, évi 2,2 millió forintot, azok nem járnak rosszabbul, ám a 2,2 millió forintnál többet keresők azt érzik majd, hogy az átalakítás után a családi pótlékból származó összeg maximum 18 százalékkal mérséklődik.

2010. januárjától részben kiterjeszti a kormány a fenti lépések némelyikét, részben új intézkedésekkel bővül az adócsomag:

  • A munkáltatói tb-járulék 29-ről 25 százalékra, és a munkaadói járulék 3-ról 1 százalékra való csökkentése általános lesz, nem lesz bérkorlát
  • Nem lesz magánszemélyek különadója
  • A kétkulcsos szja-tábla 19 és 38 százalékos mértéket takar, a felső kulcs pedig a mai évi 1,7 millió és a júliustól élő 2,2 millió forint helyett 3 millió forintnál lép csak be. 
  • Az elkülönülten adózó jövedelmekre – a tőzsdei cégek osztalékát kivéve – szintén 19 százalékos adó lesz érvényben.
  • Az adójóváírás elfogyási ütemét a mai 9 százalékról csökkentenék (még függőben van, hogy pontosan milyen összeghatárig tolják ki az adójóváírás kifutását)
  • Az adókedvezményeket eltörlik, több juttatás adómentességét megszüntetik (Az információk szerint például az étkezési jegyeket, üdülési csekkeket, iskolakezdési támogatást, internet-hozzájárulást adó- és így társadalombiztosítási járulék-kötelessé kívánják tenni.)

A vállalkozások terhe nem csak a tb- és munkaadói járulék leszállításával csökken, hanem jövőre már nem kell fizetniük a 4 százalékos különadót sem.

A társasági adó-alap szélesebb lesz a kedvezmények és más adóalap-módosító tételek körének szűkítése révén, másrészt pedig ezen szélesebb adóalapra a mai 16 helyett 19 százalékos társasági adót kell fizetni.

Az adócsomag részét képezi még az egységes ingatlanadó: a mai helyi adókat (kommunális, építmény- és telekadót) várhatóan felváltó új közterhet négyzetméteralapon vetik ki az önkormányzatok.

Újdonságként várható még a rehabilitációs járulék megháromszorozása.

Az idén már életbe lépő adónövelések jövőre is hatályban maradnak, tehát az áfa normál kulcsa 23 százalék, a tételes eho havi 5100 forint, a felbruttósított családi pótlék pedig adóterhet nem viselő járandóság lesz, és a jövedéki adó is az idén félévkor megemelt mértékű lesz.

(Forrás: Szakoldalak, Internet)

Kapcsolódó bejegyzés

Címkék:, , , , , , , , , , , , , ,

Ha tetszik az írásunk, ossza meg másokkal is!

Elmondom a Twitteren! Elmondom a Facebookon! Elmondom az iWiWen! Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés e-mailben RSS hírek
18 hozzászólás “Adójogszabály várható váltózásai 2009-ben és 2010-ben, azaz a válságkezelő adócsomag-tervezet”
  1. balux-leo szerint:

    elnézést szeretném emilben a válaszukat megkapni köszönöm

    • Kedves balux-leo!

      Egyedi kéréseket, egyedi email küldéseket nem tudunk vállalni – egy kis pécsi Könyvelőiroda vagyunk csupán… :(

      Ha bejelöli a kérdés feltevésekor az értesítést kérek emailben-funkciót, akkor a rendszer automatikusan küld egy emailt. Az értesítésben, annak legalján, ott egy link, ha nem akar több értesítést kapni.

  2. balux-leo szerint:

    8 éve vagyok 67% os rokkant nyugdíjas (73 ezer ft ot kapok) lenne munkahely ahol dolgozhatnák 80-90 ezer ft fizetésért szeretném megtudni hogy válalhatom e a munkát ? mert kevés a nyugdíjam a megélhetéshez.kérem szives válaszukat amit előre is köszönk balux leo

  3. Szabó Mihályné szerint:

    T Cim
    Szeretnék segitséget kérni az adozás tengerébe
    2009 évben egy kft alkalmazásába votam 8 órás munkaidővel brtuttó 106000-ft nettó 80000-frt volt a fizetésem. A munkáltatom arra kért fogadjam el azt hogy 2-szer 4 órába dolgozzak ugyanitt ugyanezt a munkát csak egyik fele kft a másik fele közhasznu egyesület cimén mert az neki jobb nekem pedig a pénzem munkám ugyanugy megmarad. Most jött a probléma mert nyilatkoznom kell arrol , hogy kérem -e az adójóváirást.Mondtam felezzék meg állitolag azt nem lehet ha az 1 féltől nem kérem a jováirást akkor ott kevesebb lesz a pénzem majd adóelszámoláskor állitolag visszakapom Szerintem engem félre tájékoztattak és igazábol nem is értem amit velem csinálni akarnak A főnökömnek jó de nekem igy kevesebb lesz a pénzem annak ellenére hogy még ráadásul itt van a szuperbruttositás ami után valamivel inkább több pénzt kellene kapnom Nagyon kérem segitsenek .Mit tegyek hogyan kérjem az adójováirást hogy a pénzem változatlanul meglegyen és elszámoláskor ne kelljen elmaradást fizetnem
    Válaszukat várom tisztelettel Szabó Mihályné

    • Kedves Szabó Mihályné!

      Itt inkább valami félreértésről lesz szó, mintsem félrevezetésről.

      Amennyiben Ön 2 munkahelyen helyezkedik el, 4-4 órában, akkor a kettő munkahely közül (megállapodás szerint) az egyiknek a fő munkahelynek kell lennie, és ott úgy kell vonni az arányos terheket, míg a másiknak ennek megfelelően.

      Az adójóváírás független a részmunkaidőben történő foglalkoztatástól. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló teljes jogú biztosított, tehát az általános szabályok szerint illetik meg az ellátások. Ez alól a szolgálati idő jelent kivételt. A Tny. tv. szerint amennyiben a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

      Ez elsősorban azt jelenti, hogy aki például minimálbér feléért dolgozik az 1 év alatt csak 183 nap szolgálati időt szerez, de az is következi belőle, hogy akit heti 15 órában foglalkoztatnak, de a díjazása eléri a minimálbért teljes szolgálati időre tesz szert.

      • Szabó Mihályné szerint:

        T. Cim
        Köszönöm gyors válaszukat de most akkor mind a két féltől kérjek adojováirást? Az hogy melyik a főállásom még nem közölték EGYÁLTALÁN MÉG MUNKASZERZŐDÉSEM SINCS. DE fizetést már kétfelől adnának. Igazábol ez a két hely a fönököm cége.

        • Kedves Szabó Mihályné!

          Ne reménykedjék; az adójóváírás csak egy alkalommal vehető igénybe. :)

          A főnökével (aki egy) beszélje meg a kérdést, diszkréten arra is figyelmeztetve őt, hogy a munkaszerződés nélküli foglalkoztatással súlyos bírságok nehéz fellegét tornyosíthatja maga fölé.

  4. Irén szerint:

    rokkantnyugdij melletti munkavégzés illetve kereseti határ után érdeklődők.
    30000 Ft a rokkantnyugdijam,mellette kénytelen vagyok dolgozni,de a jelenlegi jogszabály csak a minimálbért engedélyezi.Dolgozhatok-e idénymunkásként több pénzért,ha igen évente mennyi ideig és van-e kereseti határ?Hisz ha dolgozhatok akkao nyilván adózni is fogok.Várom megtisztelő válaszát.Irén

    • Kedves Irén!

      Nagyon köszönjük, hogy beleolvasott honlapunk tartalmába, és még kérdéseket is tett fel; számunkra azonban úgy tűnik, hogy Ön az első bejegyzésnél fel is tette kérdéseit, anélkül, hogy az újabb írásokat is elolvasta volna, vagy csak elkerülte figyelmét.

      Javasoljuk, hogy olvassa el ezt az írásunkat, továbbá, ezt is ajánljuk figyelmébe.

  5. Micike szerint:

    Köszönöm a gyors választ. Ezt tudom, de a jövő évre vonatkozóan már voltak megnyilvánulások, hogy vagy egyik, vagy másik juttatás járhat csak.
    Arra hivatkoznak a „nagyok”, hogy a válság miatt van szükség erre a megszorításra, holott az előző szoc. és munkaügyi miniszter azt hangoztatta úton-útfélen, hogy vissza kell vezetni a rokkantakat a munka világába.

    • Kedves Micike!

      Amit kérdezett, arra válaszoltunk.

      2009. július 01-től volt legutóbb változás, 2010-re – ma még úgy néz ki – ez marad a helyzet.

  6. Micike szerint:

    Segítséget szeretnék kérni, mert a jogszabályok tengerében már rég eltévedtem.
    2007-ben 100 %-os rokkantságot állapítottak meg, az idén 80-at kaptam, mellette visszamentem főállásba dolgozni, közalkalmazottként, úgy, hogy
    50 000 forint rokkantsági nyugdíjat kapok, mellette a teljes fizetésemet, amit a törvény engedélyez. Ez úgy van, hogy a mostani besorolás szerinti 80%-os rokkantság mellett kevesen tudnak munkát vállalni, és mi nagyon kevesen vagyunk.
    A baj csak az, hogy mi, akik önhibánkon kívül, kérésünk ellenére ilyen helyzetbe kerültünk, ezt nem akartuk.
    Azt viszont értékelem, hogy ezt valamilyen formában „megköszönik”, hogy vissza akarunk menni dolgozni.
    A kérdésem csak annyi, ha valaki tud segítsen, hogy a jövő évi adómódosítások miatt dönteni kell-e nekünk a fizetés és a nyugdíj között???
    Vagyis választanunk kell, hogy fizetésért vagy nyugdíjért dolgozunk?
    Kérem ha valaki tud segítsen!!!

    • Kedves Micike!

      A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó)nyugdíjasokat nem érinti.

  7. teréz szerint:

    Ez mind szép és jo de mivan a szakmunkásokkal, én a kereskedelemben dolgozom már 38/éve és 72000 ezret viszek hazza, velün kifoglalkozik. Ebben az országban csak a közalkamazott a dolgozo.

    • Kedves teréz!

      Bár szeretnénk minden szép és jót válaszolni, de ezek az oldalak az adózással, számvitellel foglalkoznak, és nem politizálnak.

      Azt szoktuk mondani, hogy „Nagy az Isten állatkertje, és nagyon alacsony a kerítés.”… Azokat, akiket azért küldtünk a Parlamentbe, az Önkormányzatokba, a Közhivatalokba, hogy megszervezzék és megkönnyítsék életünket, azt képzelik, hogy uralkodónak választottuk őket, de még csak nem is „jó királyként” uralkodnak… :(

  8. Hajdu Attiláné szerint:

    Válságkezelő adócsomag tervezethez szeretnék hozzászólni.
    Várhatóan az alsó adókulcs növekedni fog 18%-ról 19%-ra.
    Ez az amit nagyon igazságtalannak érzek.
    Nézzük meg miért:
    Vegyük első példának a sajátomat: havi bruttó 110 000 Ft-ot kereső közalkalmazott vagyok. A mostani adózás szerint évi 1 320 000 Ft jövedelmem után eddig 18% adót fizettem, adókedvezmény figyelembevételével évi: 107 820 Ft-ot. A várható változások után 121 020 Ft-ot fogok adózni, azaz 13 200 Ft-al többet éves szinten.
    Egy másik példa: Nézzük meg egy havi bruttó 250 000 Ft-ot kereső munkavállalót.A mostani adózás szerint 774 000 Ft adót fizet. A várható változások szerint 570 000 Ft-ot fog fizetni, mivel ő még az alacsonyabb adókulcs alapján adózna, az adósáv emelése miatt. Azaz 204 000 Ft-al fizetne éves szinten kevesebb adót.
    Szeretném megkérdezni: Miért a kiskeresetűek adóját emelik, és a jobban keresőkét csökkentik? Nem fordítva kellene? Állítólagos szakemberek akik ezeket a változtatásokon dolgoznak nem veszik észre, hogy nem lesz ez így jó. Teljesen nyomorba döntik azokat akik havi bruttó 140 000 Ft-ot vagy annál kevesebbet keresnek, ugyanis ők ezen várható változások után több adót fognak fizetni mint eddig, és pont ők azok akik a legnehezebben tudtak eddig is megélni.

    • Zsolt szerint:

      Kedves Hajdu Attiláné!

      Én nem értek egyet. Az ön által felhozott példát vegyük alapul. Jelenleg a kevesebb mint két és félszer annyit kereső dolgozó hétszer annyit adózik. Ez szerintem teljesen igazságtalan! Még ha ez a szám le is megy 5-re, akkor is nagyon magas, aránytalan. Ez az oka annak is, hogy Magyarországon három emberből ketten minimálbért keresnek papíron… A tervezett változtatások a jó irányban történtek, csak nem elég mértékben.
      Én jelenleg külföldön dolgozom, egyrészt a Magyar adórendszer miatt. Az otthoni bruttó fizetésemmel (500 000 FT) elégedett voltam, de az adók elvitték a felét. Most Nyugat Európában ehelyett dupla annyit keresek és majdnem fele annyit adózom…

  9.  

Érvényes CSS! A honlap PageRank értéke=