Facebook Twitter Gplus E-mail RSS

Home Közigazgatás Korengedményes nyugdíj 2009.

Korengedményes nyugdíj 2009.

Közzétéve: 2009-03-02, Szerző: Kategória: Közigazgatás, Társadalombiztosítás.

pensioners-500x417 A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti, továbbá rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idővel. A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.

Kik jogosultak a korengedményes nyugdíjra?

Azzal a munkavállalóval lehet megállapodást kötni korengedményes nyugdíjra, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra, és rendelkezik – nyugdíjbiztosítási szerv által előzetesen igazoltan – az előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idővel.

Az öregségi nyugdíjkorhatár férfinak és nőnek egyaránt 62 év. Ettől eltérően a nők öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben az illető

  • 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
  • 1940-ben született, az 56.,
  • 1941-ben született, az 57.,
  • 1942-ben született, az 57.,
  • 1943-ban született, az 58.,
  • 1944-ben született, az 59.,
  • 1945-ben született, a 60.,
  • 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

Szintén a főszabálytól eltérően az 1938. január 1-je előtt született férfiak öregségi nyugdíjkorhatára a 60., míg az 1938-ban született férfiaké a 61. betöltött életév.

Korengedményes nyugdíjra jogosultak azok a nők is, akik 1942. január 1-je és 1946. december 31-e között születtek, valamint azok a férfiak is, akik 1938. január 1-je és 1941. december 31-e között születtek, de nem rendelkeznek az előrehozott öregségi nyugdíjhoz vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ilyenkor a korengedményes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő nőknek 25, férfiaknak 30 év.

Munkáltatói feladatok a korengedményes nyugdíjazást megelőzően

A korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötése előtt a munkavállaló által kitöltött igénylőlap adatai alapján az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóság igazolja, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a szükséges szolgálati idővel.

Az igénybejelentő lapot, illetve a munkavállalóval kötendő megállapodás formanyomtatványát a munkáltatók szerzik be a nyugdíjbiztosítási szervektől. A megállapodás tartalmazza a munkáltató nevét és székhelyét, a munkavállaló személyi adatait, valamint a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy megfizeti a nyugdíj összegét, illetve megtéríti a postaköltség arányos részét az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

A munkáltató a munkavállalóval kötött megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül köteles megküldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a megállapodást.

A beadvány alapján a nyugdíjbiztosítási szerv határozatot hoz a korengedményes nyugdíjazásról, amely a munkavállalónak fizetendő nyugdíj összegét, valamint a munkáltató által befizetendő megtérítés összegét tartalmazza. A határozatot a munkáltató és a munkavállaló is kézhez kapja.

A munkáltató befizetési kötelezettsége

A munkáltató a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles egy összegben befizetni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatban megjelölt elkülönített számlájára

  1. a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított nyugdíj összegét (amennyiben olyan munkavállalóval állapodik meg, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint öt éve van hátra, akkor a megtérítést az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kell fizetnie), valamint
  2. a fizetési értesítésben foglaltak szerint a postaköltségeket a folyósítás első évében irányadó összegben, annyi hónapra, amennyire a korengedményes nyugdíjat folyósítani kell.

A nyugdíj folyósítása

Amennyiben a munkáltatóra megállapított megtérítés összege megérkezik a nyugdíjbiztosítási szerv számlájára, megkezdik a nyugdíj folyósítását.

Ha a munkáltató nem tesz eleget előírt fizetési kötelezettségének, a nyugdíjbiztosítási szerv visszavonja a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatát, és a nyugdíj folyósítását nem kezdi meg. Amennyiben a munkavállaló nyugdíjjogosultsága a korengedményes időtartam alatt megszűnik, a nyugdíjbiztosítási szerv köteles visszafizetni a munkáltató által előre befizetett nyugdíj és a postaköltség még hátralévő arányos részét. A korengedményes nyugdíj folyósításának szüneteltetése visszafizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

A munkáltató által befizetett megtérítés nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott évenkénti nyugdíjemelések és kiegészítések összegét, ezt a társadalombiztosítás fedezi, és természetesen a nyugdíjas ennek megfelelően kapja kézhez a nyugdíját. Ha a korengedményes nyugdíjas betölti az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, továbbra is jogosult a részére megállapított korengedményes nyugdíjra, a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan folyósítják neki az ellátást.

Köztisztviselők korengedményes nyugdíja

A központi költségvetési szerveknél közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak korengedményes nyugdíját akkor is megállapítja és folyósítja a nyugdíjbiztosítási szerv, ha a munkáltató vállalja, hogy a korengedményes nyugdíjnak az évenkénti emeléseket (kiegészítéseket) is tartalmazó összegét és a postaköltséget az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig félévenként előre – minden év január 31-jéig, illetőleg június 30-áig – megfizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

Amennyiben a munkáltató a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugdíjbiztosítási szerv nem szünteti meg a nyugdíj folyósítását, hanem a megtérítés fizetése a továbbiakban a központi költségvetést terheli.

 

Forrás: Kormányzati Portál

 

281 hozzászólás

  1. 1952.09.16.-án születtem. Ebben az évben tőltöm a 39. éves munka viszonyom. Milyen feltételekkel tudnék az idén nyugdijba menni,ha munkáltatom nem akar utánnam járulékot fizetni? Tisztelettel Hauserné

    • Kedves Hauser Ferencné!

      Kérjük, olvassa el honlapunkon található, táblázatban összefoglalt tudnivalókat az öregségi nyugdíj 2010-es feltételeiről.

      • Kedves Hauser Ferencné!

        Az előbbi válaszunkat azzal egészítjük ki, hogy idén csak akkor tud nyugállományba vonulni, ha megegyezik a munkaadójával a korengedményes nyugdíjról, ami nagyjából azt jelenti, ha most elmenne nyugdíjba akkor a munkaadójának az előzőekben kiszámított nyugdíj összegét a nyugdíjbavonulásától 2011. szeptember 16-ig terjedő időszakra egyösszegben kellene megfizetni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak. Ez kb. 19 havi összeg, amit a tárgyévben költségként elszámolhat, járulékot nem kell fizetnie utána, nincs végkielégítés, szabadság-megváltás ? lehet, hogy mindketten jobban járnának.

  2. Tóth Éva

    Tisztelt Cím!

    1955.11.18-án születtem és 2010.06.15-én lesz 40 éves munkaviszonyom. szeretném megkérdezni, hogy mikor mehetek el nyugdíjba.

    Üdvözlettel: Tóth Éva

    • Kedves Tóth Éva!

      Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019).

      Előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára (kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségével) 61 év (2016) és minimum 37 év szolgálati idő.

      A nyugdíjcsökkentés mértéke %-ban:
      a.) egy évvel a korhatár betöltése előtt (havi 0,3 %) – 3,6
      b.) több mint egy évvel a korhatár betöltése előtt (3, 6 % + 0,4 % / hó) – 8,4

      • Tóth Éva

        Tisztelt Könyvelőiroda!

        Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszukat.

        Üdvözlettel: Tóth Éva.

  3. kiss istvanne

    Szeretném megkerdezni 2002-67%rokant vagyok,van nyolc év korkedvezmenyem 34 ev munka viszonyom .Elmehetek rendes nyugdijba vagy nem.

    • Kedves kiss istvánné!

      Sokat lendítene az ügyön, ha közölné a születési idejét… ;)

      8 év korkedvezménye van, vagy nyolc évet dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben?
      (Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas ? jogszabályban meghatározott munkakörben ? meghatározott időn át dolgozott, az korkedvezményben részesül.
      Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
      A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb négy, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.
      A korkedvezményre jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor a ténylegesen elért szolgálati időhöz hozzá kell adni a korkedvezmény idejét is. Ez azonban kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál és a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor vehető figyelembe, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.)

      Az email címében lévő szám után arra gondolunk, hogy önnek az öregségi nyugdíjra jogosultság életkori feltételeiről szóló táblázatunkra szüksége lesz, ahonnan már minden adat rendelkezésére áll ahhoz, hogy kiolvassa a teljes választ, kiegészítve a fentiekben írtakkal.

      • kiss istvanne

        1953 03 28 án születem ,1986-2001 ig dolgoztam heti 36 ora sugar veszejes laborban 2001 autobaleset következmenye miat 67%rokkant letem .Majd veglegesitettek ,erdemes -e nyugdij valtas ,ha lehet .

  4. özv.Kozma Andrásné

    Tisztelt Cim!
    Szeretném a segitségüket kérni, 1953.07.21-én születtem, tehát 2010-ben töltöm be az 57. évemet, rendes nyugdijba /62 év/ még 5 év mulva mehetek. A jelenlegi munkahelyemen 4 éve dolgozom határozatlan ideig szóló kinevezéssel. Ha igénybe szeretném venni a korkedvezményes nyugdijat, /aminek összegét a munkáltatónak kell kifizetnie/ és a munkahely nem járul hozzá, akkor milyen lehetőségem van a nyugdijba menésemhez? 1998. május 10-én meghalt a férjem, /rokkant nyugdijas volt/. Szeretném még megkérdezni, hogy ha sikerül korkedvezményes nyugdijba mennem, megkapom-e majd a férjem után az özvegyi nyugdijat? Szives segitségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: özv. Kozma Andrásné

    • Kedves özv. Kozma Andrásné!

      Ön nagyon rosszul tudja a nyugdíjbavonulási lehetőségét és a fogalmakat is keveri: a nyugdíjbavonulásának lehetőségeiről ebben a táblázatban láthat összefoglalót honlapunkon.
      Nem korkedvezményes nyugdíj amit Ön annak nevez, hanem korengedményes nyugdíj (de azt jól írja le, hogy miről van szó).

      Véleményünk szerint az özvegyi nyugdíjat nem kapja meg, mert 10 év elmúlt, de ennek pontosan – hamarosan – utánanézünk, és megírjuk. Addig nézze át a táblázatot, és olvassa a honlapunkon a korengedményes nyugdíjra vonatkozó részeket (bal oldalon a keresőbe beírja, hogy korengedmény, és a jobb oldalon felsorakoznak az erről szóló írásaink).

  5. Timi

    Tisztelt Cím!
    Anyukám 1953. 07.21.-én született.Jelenleg egy kft-nél dolgozik.Átböngésztem amit a korengedményes nyugdíjbavonulás feltételeiről írtak.Úgy értelmezem,hogy idén nyudgíjba mehet,ha a munkáltatóval megegyezik.Azt nem értem,hogy a munkáltatónak ebben mi a “buli”.Teljesen kizártnak tartom,hogy fizessék az anyukám nyugdíját ebben a nehéz gazdasági helyzetben.Ha nyugdíjba tudna menni,azután is dolgozhatna esetleg ugyanazon a helyen?
    Köszönettel:Demeterné Timi

    • Kedves Timi!

      A korengedményes nyugdíj nem valami jótétemény a munkaadó részéről, hanem – lévén kölcsönös előnyökön alapuló megállapodás a munkaadó és a munkavállaló között – gazdaságossági számítás eredménye.
      - nem kell a munkaadónak végkielégítést, felmentési időre járó bért fizetni,
      - a “régi motoros” helyére “fiatal harcost” hozhat (általában kevesebb bér, fogékonyabb az újra, mobilisabb, frissítést jelent, kevesebb betegeskedés stb.)
      - az egy összegben befizetendő nyugdíj a tárgyévben költség
      - az egy összegben befizetendő nyugdíjat nem terhelik a bűn magas közterhek
      - hozzájárulhat a cégimage-hez, ha a dolgozót “idejekorán elengedi pihenni”

      Természetesen, a nyugdíjbavonulást követően, akár másnap, új munkaszerződéssel dolgozhat is tovább – akár a régi helyén, akár új helyen.

  6. Teremi Endréné

    59.életévemet töltöm idén áprilisban.11 éve vagyok özvegy,férjem 56 évesen hirtelen elhunyt,aktívan dolgozott még,41év 204 nap bedolgozott szolgálati ideje volt.Három gyermeket neveltünk fel,én fiatal korom óta szívbeteg vagyok.50 %-os szociális járadékot kapok,8 év szolgálati idővel rendelkezem.Szeretném megtudni,hogy a férjem ha jogosult lenne arra,hogy elmenjen korkedvezményes nyugdíjba a bedolgozott éve után,én miért nem vagyok jogosult szintén a korkedvezményes özvegyi nyugdíj igénybevételére?
    Esetleg tévedek és van valamilyen kitétel rám nézve?Köszönöm.

    • Kedves Teremi Endréné!

      Ön vélhetően 1951. áprilisában született, míg néhai férje 1943. tájékán születhetett, 1999-ben hunyt el (56 évesen), valószínűleg 14-15 éves kora óta dolgozott. A férje 2005-ben mehetett volna öregségi nyugdíjba, illetve 60 éves korában, 2003-ban, előrehozott öregségi (nem korkedvezményes! – Korkedvezményre az szerez jogosultságot, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett) nyugdíjazását kérhette volna.

      Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat meghatározott feltételek mellett.

      Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa
      - az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz, továbbá mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy
      - öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként, mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként halt meg.

      Olyanról, hogy “korkedvezményes özvegyi nyugdíj”, nem hallottunk még; ilyen rendelkezésről nem tudunk, hogy hatályban lenne, így Önre vonatkozó kivételről sincs tudomásunk.

      Többnyire értjük kesergését, és meg is értjük Önt, de ennél többet nem tudunk – sajnos – elérni… :(

  7. Bné Teri

    1953-ba születtem, 10 év ledogozott fonónőkét dolgoztam, amire 2 év korkedvezményem van. 1973 óta folyamatos munkaviszonyom van. 2 gyermeket szültem. Az a kérdésem, hogy előre hozott nyugdíjba mikor részesülhetek? Köszönöm a válaszukat.

    • Kedves Bné Teri!

      Választ a honlapunkon lévő táblázatból tudja kiolvasni.

      A korkedvezményre jogosult igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjlehetőségét. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor a ténylegesen elért szolgálati időhöz hozzá kell adni a korkedvezmény idejét is. Ez azonban kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál és a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor vehető figyelembe, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.

      Életkori feltétel alapján idény csökkentett összegű, jövőre csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat.

      Mivel az Ön esetében napokon múlnak dolgok, javasoljuk, hogy kérje az ingyenesen kérhető szolgálati idő igazolását a lakóhelye szerinti nyugdíj-igazgatóságtól, úgy könnyebb lesz dönteni.

  8. Fábián Mónika

    Kedves cím!Apukám 1951.08.16.-án született,40 éves munkaviszonnyal.Mikor mehet nyugdíjba,esetleg előnyugdíjba mehet e?Köszönöm válaszukat.

    • Kedves Fábián Mónika!

      Édesapja öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013.). Előrehozott (kizárólag csökkentéssel) öregségi nyugdíjkorhatára 60 év (2011.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.

      A csökkentés mértéke százalékban:

      a.) egy évvel a korhatár előtt (0,3 % / hó) 3,6
      b.) több mint egy évvel a korhatár előtt (3,6 + 0,4% / hó) maximum 8,4

  9. Heicz Péter

    Tisztelt cím!
    Közvetlen rokonom (nő) 1953. október 9-én született, 38 év munkaviszonnyal rendelkezik (közalkalmazott). A kérdésem az hogy mikor mehet leghamarabb nyugdíjba.
    üdvözlettel
    Heicz Péter

  10. Tóth Sándorné

    Tisztelt Cím!

    Köszönöm segítségüket,kicsit összekevertem az előrehozott öregségi ny .és a korengedményes ny. feltételeit.

    Tisztelettel Tóth Sándorné

  11. Tóth Sándorné

    Tisztelt Cím!

    Köszönöm gyors válaszukat.

    Kérdezném még.Abban az esetben ha megvárja a 2011-es évet.Vonatkozik e rá,hogy 2010 december 31 -ig 60 éves legyen.
    Tisztelettel Tóth Sándorné

    • Kedves Tóth Sándorné!

      Elnézését kérjük, de a kérdését nem értjük.

      Az előrehozott öregségi nyugdíj egyik feltétele a betöltött hatvanadik életév, ez esetünkben 2011. május 7.

      Korengedményes nyugdíj egyik feltétele a betöltött 57. életév (ami már megtörtént). A korengedményes nyugdíjat 2010. december 31-ig lehet igénybevennie, ha minden feltételnek megfelel.

      Az egyéb dolgokon túlmenően nyilvánvaló, hogy a nyugdíj összegében is jelentős eltérés lehetséges. A korengedményes nyugdíj feltételeit éppen abban a cikkben írtuk, ahova a hozzászólását megtette, továbbá a legfrissebb fejleményekről ugyancsak honlapunkon tettük közzé írásunkat.

  12. Tóth Sándorné

    Tisztelt Cím!

    Férjem 1951 május 7. én született és 40 év szolgálati idővel rendelkezik. Mikor mehet nyugdíjba?
    Tisztelettel Tóth Sándorné

    • Kedves Tóth Sándorné!

      Férjének öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013.). Az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele 60 év (2011.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.

      Jelen szabályozás szerint korengedményes nyugdíjra már jogosult, amennyiben munkaadójával meg tud egyezni, gyakorlatilag bármikor nyugállományba vonulhat (2010. december 31. a nyitva álló, jogvesztő határidő az egyezségre).

  13. thanni

    Tisztelt Cím!
    Nagybátyám 1951. május 3-án született. Rokkantosítása 37%. Jelenleg szociális segélyen van.
    Mennyi szolgálati idővel kell rendelkeznie, hogy valamilyen nyugdíjszerű ellátást kapjon, és mikortól veheti igénybe, vagy milyen lehetőségei vannak?
    Tisztelettel: thanni

    • Kedves thanni!

      Nagybátyjának öregségi korhatára 62 év (2013). Előrehozott öregségi korhatár 60 év (2011) és minimálisan 37 év szolgálati idő.

  14. K.Dániel

    Tisztelt Cím!

    Édesanyám (1952.10.29.) 2009.12.31gyel ment korengedményes nyugdíjba. 2009.12.30ig a figyelembe vehető szolgálati idő 37év 188nap.
    Egyik kérdésem,hogy a tavalyi tájékoztatással (10%) szemben 17% lett a csökkentés mértéke. Az,hogy ez hány százalék, az mitől függ? Adatok alapján a 17% helytálló?
    Másik kérdésem a kapott összeggel van kapcsolatban,amit keveslünk. 10 munkanapon belül lehet fellebbezni a határozat ellen,de kérdésem az lenne,hogy milyen lehetőségek vannak, ennek emeléséhez. Érdemes-e akár fél évet még dolgozni, hogy 38év szolgálati idő legyen? Vagy bármi más lehetőség létezik-e(akár további bárminemű befizetés)? Ezek közül bármelyik érdemben, szignifikánsan befolyásolhatja a megállapított összeget?

    • Kedves K.Dániel!

      A korengedményes nyugdíjba vonulás nem kötelezettség, hanem egy olyan lehetőség, amely leginkább az érintett döntésén alapul. Azzal, hogy édesanyja 2009.12.31-én korengedményes nyugdíjat választotta, a döntését meghozta, és annak hatását elemezni nem tudjuk, nincs is szándékunkban.

      Nem tudjuk, hogy milyen tájékoztatásra gondol, de lehetséges a csökkentés mértéke.

      • K.Dániel

        Köszönöm válaszukat. A Nyugdíj Folyósítónál előzetesen kértünk információt, ott mondták,hogy a mostani korengedményes nyugdíjba vonuláskor az öregségi nyugdíj 10%kal csökkentett értékét kapja. Ez lett most 17,4%. De közben kiderült,hogy ez a visszalévő szolgálati idő (40évhez hónapokban) és egy 0,1-0,3% közötti változó(hogy ez hogy változik,nem igazán derül ki) szorzata. A 20év(?) átlagkereset 75,4%-át kapja meg. Az igénylés csupán be lett nyújtva,melynek eredménye (ezen számadatokkal) most jött meg. NYUFIG tájékoztatása alapján most kell eldönteni,hogy ezt elfogadjuk-e. Ezért kérdeztem,hogy érdemes-e elfogadni vagy még fél évet dolgozni,azért,hogy kedvezőbb (%-os) számításokkal legyen (újra) megállapítva a nyugdíj. De időközben sikerült talán zöld ágra vergődni a kérdést illetően. Válaszukat ezúton még egyszer köszönöm.

        • Kedves K.Dániel!

          Mi köszönjük szépen, hogy megtisztelt bennünket kérdésével!

          A NYUFIG-ról, általánosságban annyit, hogy az átlagember számára gyakorlatilag átláthatatlan szabályokat ők jól követik, elenyésző hibaszázalékkal dolgoznak. Ha azon az oldalon ülnénk, a műszak végére nekünk is kihullana még a nemlétező hajunk is; ahány ember, annyi eset, és mindenki számára – érthető módon – csak a saját dolga a legfontosabb, azt kell azonnal intézni. A szabályozás kesze-kuszaságát, átláthatatlanságát az (érthető) felkészületlenség, szakképzetlenség okán nem tudják követni, nehezen hiszik el, hogy annyira kedvezőtlen összeg jön ki egy élet munkája után, hogy direkt hibázást tételeznek fel. Nem irigyeljük őket…

  15. Aczél Péter

    Kedves Könyvelőiroda, egy korábbi kérdésemre már kaptam Önöktől megnyugtató választ. Most a következő kételyem merült fel: nyugdíjba megyek 2009.dec.1-től, mégpedig korengedményes nyugdíjba. Már megjött a nyugdíjintézet Határozata, és megállapították a nyugdíjamat. 1984 óta főállásom ugyanaz a cég (Magyar Rádió) volt. Igen ám, de közben 1992-től 1996-ig volt egy másodállásom is (félállásban tanítottam középiskolában). Most az jutott eszembe, hogy vajjon beszámították-e nyugdíjamba a másodállást? Mert a Határozat felsorolja ugyan az éves kereseteimet, de kereseteket közöl, abból nem derül ki, hogy csak egyetlen, vagy arra a 4 évre mindkét állást beszámították-e. Vajjon megjelenik-e automatikusan a kiszámolást végző nyugdíjintézeti dolgozónál az, hogy nekem volt egy mellékállásom is? Hiszen akkoriban még nem létezett elektronikus adatnyilvántartás. Eléggé aggaszt, hogy esetleg nem számították be (miért nem tüntetik fel a Határozatban az állás nevét??) Válaszukat izgatottan várva digiteye

    • Kedves Aczél Péter!

      Megnyugtatjuk, hogy a rendszerváltozás előtti nyilvántartások még nem voltak ennyire kuplerájosak, mint a mostani rendszerben.. :(

      Amikor Ön megkapta a szolgálati idő igazolását, akkor láthatta, hogy azokból az időkből milyen aprólékos gondossággal vannak iratok (legalábbis egyik kollégánk megkapta az előzetes igazolásokat, ahol olyan is szerepelt, amikor középiskolás korában, nyári szünetben, 34 napot újságkihordó volt – szépen, papíron, stempli, aláírás, napok, kereset…).

      Amennyiben bejelentették, járulékot vontak, akkor bizonyára beszámításra került az összeg is.

      • Aczél Péter

        Köszönöm megnyugtató szavait! Remélem, rendbe lesz minden. Mindenesetre telefonon beszéltem az ügyintézővel, és papíron is beadtam egy kérést, hogy ellenőrizzék. benn van-e a számításban az a négy év másodállás. Mégegszer köszönet! AP.

      • Aczél Péter

        Kedves Könyvelőiroda,
        Már csak egy kérdés. Végül a nyugdíjintézetben a következőket mondta el nekem telefonon az a hölgy, aki intézi a nyugdíjam kiszámítását: a másodállásomat 1991 és 1995 között (gimnáziumban tanítottam félállásban, négy tanéven keresztül) azért nem számították bele a nyugdíjamba, mert volt egy időszak 1991-től 1997-ig, amikor ha valakinek volt főállású munkaviszonya, akkor annak azon kívül semmiféle egyéb munkaviszonyt nem számítanak be a nyugdíjba. Nekem ez furcsa, persze ez semmit se jelent. Ez nem megbízásos, nem alkalmi munka volt, hanem folyamatos, mellékállásbeli munkaviszony, kinevezett tanárként, 1991-től 1995-ig (négy tanév). Esetleg ha meg önök tudnák erősíteni, hogy valóban, így igaz, a törvény arról rendelkezik, hogy 1991 és 1997 közötti évekből csak és kizárólag a főállást számolják be a nyugdíjba, akkor az megnyugtatna nagyon -mert akkor nem érezném azt, hogy elvettek a nyugdíjamból, nem is keveset. Lehetne, hogy ennek utánanéznének (ámbár gondolom, “csípőből” vágják a választ, biztos nem vagyok egyedül a gondommal.)
        Előre is köszönettel
        Aczél Péter

        • Kedves Aczél Péter!

          Ha mi ilyent tudnánk “csípőből”… :(

          Nekünk – szinte minden kérdés – nem kevés keresgélést, kutatást, utánolvasást jelent választ adni. Még azt is, amit tudunk, többször ellenőrizzük – és mégis előfordulnak hibák, félrenézések.
          Esendő emberek vagyunk – pontosan ugyanolyanok, mint Önök; kérdéseink, kétségeink vannak, bizonytalanok vagyunk a biztosban is. Nem akarunk ártani senkinek, csak magunknak, Családunknak, Barátainknak szeretnénk békét, nyugalmat, biztonságot.

          Kedves Péter!

          Igen, voltak ilyen időszakok, egymással ellentétes jogszabályok, álláspontok, hivatali intézkedések; egyszer-többször leírtuk már az oldalainkon, hogy a hivatalokban dolgozó emberek is olyanok, mint mi. Nem hisszük azt, hogy a NYUFI-s emberke szándékosan, az ismételt rákérdezéskor tévedett volna. Mi elfogadjuk a véleményét. Nem ő hibázik, hanem a rendszer egy nagy trágya, ami éppen most Önt legyintette meg bűzével, állagával.
          Basszuskulcs… :(

  16. Szép Józsefné

    Tisztelt Könyvelőiroda Pécs!
    Korengedményes nyugdíjazásommal kapcsolatban szeretnék Önöktől kérdezni.

    Jelenleg felmondás alatt állok a vállalatomnál,onnan nem tudok elmenni nyugdíjba.

    1952 december 23.-án születtem. 1967 junius 20.-ától van munkaviszonyom, a mai napig tehát 42 év.

    Olvastam Önök egyik válaszában, hogy ha alkalmazottként elhelyezkedem egy vállalkozónál és Tőle mennék korengedményes nyugdíjba (vele megegyezem a befizetendő tb járulékról )akkor mi a teendőm.
    1. Van e határidő,hogy meddig kell alkalmazásba lennem nála, vagy azonnal el lehet inditani a korengedményes nyugdíjazást.
    2. Hogyan kell igazolni a befizetett összeget (honnan származik az egyösszegü pénz?, kölcsönadás ,vagy tőlem felvett hitel stb).
    3. Milyen tételként szerepel ez az összeg, függvénye ez a bevételnek? kisvállalkozásról van szó.

    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Szép Józsefné

    • Kedves Szép Józsefné!

      Nincs határidőhöz kötve, hogy meddig kell alkalmazásban állnia az új helyén, a korengedményes nyigdíjazás folyamata a jogosultság megszerzését követően bármikor elindítható.

      Az egyösszegben történő befizetés forrását – adott esetben – nem önnek, hanem a vállalkozónak kell igazolnia.

      A vállalkozás számára ez az összeg – jogszabályi előírás alapján – a vállalkozás érdekében felmerült költség, amelyet a nyugdíjbavonulás napján kell elszámolnia, egy tételben.

      • szép Józsefné

        T.Cím!

        Nagyon szépen köszönöm a válaszát.
        Üdv. Szépné

  17. Árvai TAMÁS

    Tisztelt könyvelő,iroda először is KÍVÁNOK BÉKÉS BOLDOG ÚJ ÉVET ÖNÖKNEK.
    Én 1954-4-04én szül:1969-09 hó tol a mai napig dolgozom,
    azt szeretném megtudni,hogy legkorában mikor mehetek nyugdíjba
    azaz milyen feltételekkel ??

    Tisztelettel:Árvai Tamás

    • Kedves Árvai Tamás!

      Köszönjük szépen a jókívánságokat!

      Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2017. II. félév). Előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 61 év és 183 nap (2015. II. félév) és minimum 37 év szolgálati idő.
      42 év szolgálati időt követően az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 60 év és 183 nap (2014. II. félév).

      Korengedményes nyugdíjazásra nincs lehetősége, mert 2010. december 31-ig nem tölti be az 57. életévét.

      Amennyiben korkedvezményre jogosító szolgálati évei lennének, úgy a korkedvezményes éveket le kell vonni a fentiekben megjelölt határidőkből.

      Az előrehozott nyugdíj egyéb feltételeiről részletesen olvashat honlapunkon (ha beírja a honlap bal felső sarkában lévő keresőmezőbe az Önt érdeklő téma kulcsszavát, kifejezését, és a keresésre kattint, akkor a témával foglalkozó írásaink fognak a honlap jobb oldalán felsorakozni).

      • Árvai TAMÁS

        MÉG CSAK AZT SZERETNÉM KÉRDEZNI,HOGY 2011-BE BIZTOSAN
        NEM LESZ MÁR KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁS???MERT A MOL CÉGEM,FÜZETNÉ AZAZ 53-SOKNAK FÜZETI.

        TISZTELETTEL:Árvai TAMÁS

  18. Györfi Ferencné

    Köszönöm szépen a választ.
    Boldog új Évet!

  19. Takács Jozsefné

    TISZTELT CIM.
    1951 05 20-ÁN születtem. 2008 06 01-től korengedményes nyugdíjas vagyok.39év283nap munka viszonyom van. Sajnos nyugdíjam igen alacsony.(52000)ft Kérdésem: ha elérem a rendes nyugdíjhatárt megváltoztatják?

    • Kedves Takács Jozsefné!

      A korengedményes nyugdíjbavonuláskor megállapított nyugdíj összege nem változik (az éves, szokásos változásokat leszámítva).

      BÚÉK! :)

  20. Györfi Ferencné

    1999 óta vagyok 50%-os rokkantnyugdíjas, 2010 január 22-én töltöm a 60. életévemet. 6 évig dolgoztam Németországban. A németországi nyugdíjfolyósító megállapította, hogy 2010. 02. 01-étől előrehozott öregségi nyugdíjra vagyok jogosult. Arra lennék kíváncsi, hogy a magyarországi öregségi nyugdíjat is előre lehet-e hozni? Mi a tennivaló ebben az esetben? Válaszukat köszönöm.

    • Kedves Györfi Ferencné!

      Ha jól számoltuk, 1950.01.22-én született… ;)

      Ez alapján jogosult az előrehozott nyugdíjra. Az erre vonatkozó igényét a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjigazgatóságnál kell előterjesztenie.

      BÚÉK!

  21. thanni

    Tisztelt Cím!
    Férjem 1952. 11. 28-án született. Sajnos agydaganattal mütötték, ezért 2010. augusztusig (1 évre) rokkant nyugdíjat állapítottak meg neki. (II. fokozat 80%-os egészségkárosodás) Javasolták, hogy előszőr a táppénzt merítse ki és utánna vegye igénybe csak a rokkantnyugdíjat. Most járt le, és most nagyon tanácstalanok vagyunk, mert a rokkantnyigdíj igénybevételéhez fel kell mondani a minkaviszonyát.
    Remélem teljesen meggyógyul, de mi lesz vele, ha egy év múlva, vagy esetleg 2 év múlva már nem lehet rokkantnyugdíjas?
    A mostani jogszabályok szerint ő csak 62,5 éves korában mehet rendes nyugdíjba!
    Szeretném megkérdezni, hogy a rokkantnyugdíj szolgálati időnek számít-e, tehát, beleszámít-e majd a nyugdíjas éveibe?
    Milyen lehetőségei lesznek a férjemnek, ha már nem lesz rokkant?
    Gondolom még az is fontos, hogy tudják, jelenleg 39 év szolgálati ideje van 67 nap híján.
    Még egy kérdésem van! Gondolom ez ellen nem tudok semmit tenni, de azért megkérdezem.
    A biztos jövő érdekében benyújtottuk még az idén a korengedményes kérelmünket a férjem munkahelyéhez. Méltányosságot is kértünk a betegsége miatt (gazdag, jól menő KFT) sajnos, ezidáig semmilyen írásos választ nem kaptunk. Szóban, elég megalázó módon, félválról, kérdésemre annyit mondott egy másik vezető (nem neki ment a kérelem) szó sem lehet róla!
    Van-e arra valami jogszabály vagy törvény, hogy nekik írásban kell megtenniük az elutasítást kérésünkre?
    Előre is nagyon köszönöm segítő válaszukat!
    Tisztelettel: thanni

    • Kedves thanni!

      A rokkantsági nyugdíj olyan társadalombiztosítási nyugdíj, amely megrokkanás esetén, életkortól függően meghatározott szolgálati idő megszerzése mellett állapítható meg.

      Rokkantsági nyugdíjra jogosult az, aki

      * egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,
      * a szükséges szolgálati időt megszerezte és
      * rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

      Tehát a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.

      Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken.

      A megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek kell a kereset tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább 20 százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél.
      (A nyugdíj megállapításakor a lényegesen kevesebb jövedelem vizsgálata során a ténylegesen elért ? a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett ? keresetet kell összehasonlítani a nyugdíj alapját képező átlagkeresettel.)

      A férje számára 2010. január 01-től hatályos szabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatár valóban 62 év és 183 nap (2014. II. félév), az előrehozott öregségi korhatár 60 év és 183 nap (2013. I. félév), és minimum 37 év szolgálati idő (ez már megvan).

      A korengedményes nyugdíjra valóban jogosult ettől az évtől, de ehhez elengedhetetlenül szükséges feltétel a munkaadóval történő megegyezés, vagyis a munkaadó részéről annak a kötelemnek a vállalása, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig terjedő időre vállalja a nyugdíj összegének és kipostázásának díjának egyösszegben történő megfizetését a nyugdíjigazgatóság felé (a két és fél év tekintetében ez nem csekély összeg… :( ).
      {Az általános szabályok szerint a munkaadónak az írásban benyújtott kérelem, vagy egyéb ügy tekintetében 30 nap áll rendelkezésére, hogy választ adjon. Elvileg van törvényes eszköz felszólítani a válaszadásra, de – valljuk be őszintén – ez, feltehetően, olyan is lesz… :( }

      Véleményünk szerint, az Önök helyzetében az a legjobb járható út, amit tanácsoltak is; a rokkantsági nyugdíj igénylése, majd az öregségi nyugdíj. Sajnos, nem csak egészségileg megrázó, hanem anyagilag is az, de legalább némi biztos anyagi juttatást jelent (és, ha az egészség megengedi, akkor csökkentett összegben, csökkentett munkaidőben munkát is vállalhat a férje a nyugdíj mellett).

      Férjének gyógyulást, egészséget kívánunk, Önnek kitartást, továbbá

      Boldog Új Esztendőt!

      • thanni

        Tisztelt Cím!

        Köszönöm a kedves válaszát, mi is így gondoltuk.
        Most még egy dolgot szeretnék kérdezni. Mivel a férjem most felmond és már 20 éves munkaviszonya van, kap-e végkielégítést, vagyis jár-e neki?
        Ha igen, és ezt egyösszegben felveszi, akkor is megszünik a munkaviszonya most, és nem tolodik ki 6 hónappal, mivel annyi hónapra járna a végkielégítés!
        Már nem szeretnénk, ha még 6 hónapig ennél a cégnél lenne, és nem vehetnénk igényben a rokkant nyugdíjat! Viszont ilyen sok bajban a pénzre is nagy szükség van!
        Mi is Boldog Újévet kívánunk és sok sikert a munkájukban és jó egészséget!
        Üdvözlettel: thanni

        • Kedves thanni!

          Sajnos, nincs jó hírünk: véleményünk szerint nem jár a végkielégítés.

          Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a munkavállalót végkielégítés illeti meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább 3 éve fennálljon.
          Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
          A végkielégítés ugyanis az újrakezdésre nyújt pénzügyi segítséget, illetve azt az átmeneti időszakot hívatott átsegíteni, amikor a munkavállaló még nem talált új munkahelyet. A nyugdíjasnál azonban ezek az indokok nem állnak fenn, hiszen ő már a nyugdíjjal bizonyos ellátásban részesül, és a nyugdíjba vonulásával a pályája befejezettnek tekinthető.

          Végkielégítés illeti meg azonban azt a dolgozót, aki még nem érte el a 62. életévét, de valamelyik nyugellátásra jogosulttá válik, ám azt nem veszi igénybe.

          • thanni

            Tisztelt Cím!
            Köszönöm a válaszukat!
            Nem értem, hogy a férjem “drága főnőke, miről beszél, milyen végkielégítést akar adni neki? Mert most a legújabb ötlete az, hogy korengedményes nyugdíjba nincs módjában elengedni, de szép kis végkielégítést, azt tudna adni?
            Nem értem, hogy miről beszél?
            Tisztelettel és köszönettel
            thanni

            • Kedves thanni!

              Feltételezem, hogy a törvényes végkielégítés összege lényegesen kevesebb, mint az egyösszegű nyugdíj megfizetése, ezért inkább azt választják. Ha belegondolunk, ez is nemes gesztus, hiszen a férjének kell felmondania a munkaviszonyt a nyugdíjra való tekintettel, és ez esetben nem járna részére végkielégítés; tehát ez lesz egy közös megállapodással történő munkaviszony megszüntetés, amikor a munkaadó vállalja a felmentési időre járó bér és valamilyen összegű végkielégítés megfizetését, vagy pedig megegyeznek, hogy a munkaadó mond fel, ugyanezzel a juttatásokkal. Lényegesen jobban járnak mindketten…

© könyvelőzóna.HU - Könyvelőirodák Pécs 2007 - 2013.
Adatvédelmi nyilatkozat | Jogi közlemény | Jogi nyilatkozat
Hirdetési ajánlat | Kapcsolat