Külföldi személy ingatlanszerzése Magyarországon
szerző: Könyvelőiroda Pécs kategória: Nincs kategorizálva
Magyarországon külföldi magánszemély és jogi személy csak a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, és engedélyezési eljárást követően szerezheti meg egy ingatlan tulajdonjogát.
Külföldinek minősül az a személy, aki nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorlóként vagy menekültként elismerteket. Fontos tudni, hogy az EU és az EGT országok állampolgáraira eltérő szabályokat kell alkalmazni, jelen összefoglalás az egyéb külföldiek tulajdonszerzésének szabályait tartalmazza.
Milyen ingatlant szerezhet meg külföldi?
Külföldi jogi vagy magánszemélyek a termőföld és a védett természeti terület kivételével bármilyen ingatlan tulajdonjogát megszerezhetik. Lehetőség van arra is, hogy önálló ingatlanként (földrészletként) a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint a legfeljebb 6000 négyzetméteres területtel kialakított tanya tulajdonjogát megszerezzék. Hazánk uniós csatlakozásával egyidejűleg megszűnt az a korlátozás is, amely szerint ingatlant ajándékozni kizárólag közeli hozzátartozónak minősülő külföldi személynek lehetett (közeli hozzátartozó a házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott és örökbefogadó, nevelt és mostohagyermek, nevelt és mostohaszülő, valamint a testvér. Ilyen közeli hozzátartozó a házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott és örökbefogadó, nevelt és mostohagyermek, nevelt és mostohaszülő, valamint a testvér).
Termőföldnek minősül minden olyan földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván .
Az engedély kiadása iránti kérelem benyújtása
Az engedély kiadása iránt kezdeményezett eljárásért ingatlanonként 50 000 forint illetéket kell fizetni. Az a külföldi természetes személy, aki Magyarországon állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a magyar állampolgárság megszerzését már kezdeményezte, a lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban 10 000 forint illetéket köteles fizetni .
Mit kell mellékelni a kérelemhez?
Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet a Kormánynak az ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez kell benyújtani.
A kérelemhez csatolni kell:
- a) a külföldi honosságát igazoló közokiratot;
- b) az utolsó bekezdésben foglalt esetet kivéve az ingatlanszerzésre irányuló szerződés vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat két példányát.
A megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó hiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szerzi be.
Amennyiben törvény vagy kormányrendelet a tulajdon meghatározott jogcímen való megszerzésének feltételeként az e rendeletben előírt engedély megszerzését írja elő, vagy az engedély bírósági eljárásban szükséges, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan vonatkozásában az engedélyezési eljárást előzetesen kell lefolytatni. Ilyen esetben az ügyintézési határidő húsz nap, az előzetesen kiadott engedély a kibocsátásától számított hat hónapig érvényes.
Ki kaphat engedélyt?
Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és
- a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló, többször módosított – 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján szerezték meg, vagy
- a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy
- a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy
- a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.
A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének (a továbbiakban: polgármester) nyilatkozatát kéri, s annak figyelembevételével megtagadhatja az engedélyt. A polgármester köteles a nyilatkozatot 15 napon belül megadni.
Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó.
Forrás: Magyarország.hu
Bejegyzések (RSS)