Természetbeni juttatások adója 2009-ben
Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna | Kategória: Munkaadói járulék, Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítás, Természetbeni juttatás
A természetbeni juttatások után (pl. a telefonok magánhasználata esetén) adókötelezettséget több törvény is meghatároz:
Fizetni kell
- 54 % személyi jövedelemadót,
- 29 % tb járulékot,
- 3 % munkaadói járulékot.
2008. december 31-ig a tb járulékot a juttatás adóval növelt ellenértéke után kellett megfizetni, míg a munkaadói járulékot a juttatás értéke után.
2009. január 1-től a munkaadói járulék alapja a tb járulék alapjával egyező, így a természetbeni juttatások esetében is a 3 % munkaadói járulékot a juttatás adóval növelt ellenértéke után kell megfizetni.
Sőt!
2009-től a szakképzési hozzájárulást is azon jövedelmek után kell megfizetni, mely tb járulék alapot is képez. Mindez azt jelenti, hogy míg a természetbeni juttatások után eddig nem kellett szakképzési hozzájárulást fizetni (nem volt bérköltség), 2009-től itt is keletkezik a 1,5 %-os kötelezettség.
Egy példán keresztül számszerűsítsük, milyen adókötelezettség növekedés keletkezik egy 100.000 Ft-os juttatás esetében:
| 2008 | 2009 | Különbség | |
| Juttatás | 100 000 | 100 000 | - |
| Szja | 54 000 | 54 000 | - |
| TB járulék | 44660 | 44 660 | - |
| Munkaadói járulék | 3 000 | 4 620 | 1 620 |
| Szakképzési hozzájárulás | - | 2 310 | 2 310 |
| Összes adókötelezettség | 101 660 | 105 590 | 3 930 |
És még egy rendhagyó szabály:
A korábbi szabály szerinti cégautóadó 2009-ben csak egyetlen hónapig volt érvényben.
Január hónapra (február 12-ig) tehát még meg kellett fizetni
- az szja törvény szerinti cégautóadót,
- az eho törvény szerinti 25% ehot,
viszont nem kellett megfizetni
- a 3% munkaadói járulékot.
Mégpedig azért nem kell a 3 % munkaadói járulékot megfizetni, mert 2009-től a munkaadói járulék alapja a tb járulék alapjával egyező. Itt viszont nincs tb járulékköteles jövedelem.
(Adónavigátor Kft. engedélyével)
Bejegyzések (RSS)
T Cím!
A kérdésem a következő lenne:
a természetbeni juttatás után, konkrétan a telefonok magáncélú használatára gondolok, 2010-ben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak?
SZJA ? %, TB jár. ?%, munkaadói helyett mit kell fizetni?
Köszönöm a segítségüket!
Kedves Horváth József!
Nagyjából hasonló cikket jelentettünk meg éppen a mai napon; a Természetbeni és pénzbeni juttatások adójáról 2010-ben.
Fogadja olyan szeretettel, amennyire mi szentségeltünk a cikk összeállításakor (nem Önre)!
Kedves Répceiné Gazdag Emőke!
Munkáltatóm aki egy multi 2010-ban a BKV bérlet munkaadói adóterhét át akarja terhelni a munkavállalókra, amit Cafeteria rendszerben nyújt mindenkinek. Kiküldtek egy formanyomtatványt, amiben nyilatkozni kell, h vagy levonják a Nettó fizetésünkből a BKV bérlet adóját, vagy nem kaunk BKV bérletet. Ez mennyire jogszerű, és/vagy egyáltalán megteheti e ezt a cég. Tudomásom szerint azt az adóterhet nem lehet áthárítani a munkavállalókra, és nem lehet egyes embereket kizárni a cafeteria rendszerből.
Üdvözlettel
Kedves Peter!
Ilyen nevű kolléganő nincs nálunk, de úgy gondoljuk, hogy ezt a kérdést több helyen feltette, és csak másolási figyelmetlenségből eredő hibácska…
A cafetéria egy olyan természetű dolog, ami nem kötelező jellegű, a munkaadó elhatározásából nyújtott juttatás(csomag).
Értelemszerűen a munkaadók a természetbeni juttatások közül olyant választanak, amelyek adómentesek, vagy csak csekély adókötelezettséggel járnak, lényegesen kevesebbel, mint a béreket terhelő adóterhek.
Ez jó a munkaadónak (kevesebb adóteher) és jó a munkavállalónak, mert kiegészíti a jövedelmét úgy, hogy nem kell adózni.
2010. január 01-től, lényegében, csak a dolgozóknak juttatott internet maradt adómentes, még az úgynevezett kedvezményes körbe sorolt juttatások után is 25 % az adó (basszuskulcs!).
Azt kell mondanunk, hogy nem követ el a munkaadó szabálysértést, ha ilyen módon nyújt juttatást; ha belegondolunk, akkor Önnek ez a BKV bérlet csak 1/4-ébe kerül, mint más embereknek, a többségnek. Eldöntheti, hogy igényli-e…
Egy olyan kérdésem lenne, hogy munkaruha címén elszámolható-e poló és farmernadrág? Miután körzeti nővérként dolgozom és a munkaidő felét a rendelésen töltöm a másik felét pedig területen. Vagy milyen modon számolható el ha a munkakörömhöz kötött mert köppenyben és papusban nem járhtaók ki ebben kérném segítségüket.
Előre is köszönöm: Répceiné Gazdag Emőke
Kedves Répceiné Gazdag Emőke!
A munkaruha-elszámolásban is, mint minden más egyéb esetben is, az ökölszabály: kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségek számolhatóak el.
Amennyiben a munkaruha nem kizárólag munkavégzéshez használható, úgy megvalósul a magáncélú használat, tehát, akkor már nem kizárólag a vállalkozás érdekét szolgálja…
Nagy általánosságban az elfogadott az, hogy olyan ruházat, mely a munkavégzéshez szükséges, és máshova alkalmatlan viselet lenne (pl. gondoljon egy szmokingra, amelynek hátán embléma van, pl. Bigyó Hotel, nem megy az ember az operába (jelmezszerű ruházat)), általában elszámolható munkaruhaként.
Akkor jár el egy vállalkozó helyesen (és legálisan bővítheti – ésszerűen – az elszámolhatóságot), ha készít egy Munkaruha Szabályzatot, amelyben meghatározza, hogy melyik munkakörökben, mennyi és milyen munkaruhát nyújt a munkavállalónak, tagnak, vállalkozónak, mennyi azok kihordási ideje, és a beszerzésről, tárolásról, karbantartásról rendelkezik, nyilvántartást vezet.
Alsóneműt, alsóruházatot így sem lehet elszámolni (bugyi, harisnya, melltartó, stb.)
Kérdésem az lenne, hogy juli 1 után is 3 % a természetbeni juttatás munkaadói járuléka, vagy csak 1 %? Köszönöm válaszukat előre is.G.né