Útnyilvántartás vs. kiküldetési rendelvény 2009.
szerző: Könyvelőiroda Pécs kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Könyvelőiroda Pécs, Természetbeni juttatás, Társasági adó
Meghökkenést, meglepetést, majd derültséget szokott kiváltani előadásaimon az alábbi pár mondat: 
- Tudják-e, hogy mikor van befejezve a WC-n az ülőtevékenységük?
- ???
- Amikor a papírmunka is be van fejezve….
A hallgatóságnak, Ügyfeleinknek állandóan azt sulykoljuk, hogy ne feledkezzenek meg vállalkozásaik papírmunkájáról, ne hanyagolják el azt, mert az esetek túlnyomó többségében az ellenőrző hatóságok ezen papírok alapján vizsgálódnak, és hozzák meg döntéseiket, melyeknek nagy része nem dicséret, hanem súlyos bírság.
Amennyiben havonta egy-két órát hajlandóak vagyunk rászánni papírjaink, bizonylataink, dokumentumaink rendbetételére, súlyos tíz-, százezreket spórolhatunk! (Azt hiába is mondanám, hogy naponta rakjunk rendet, azt épelméjű ember nehezen tudja megtenni egy kis- vagy középvállalkozásban – ezer, meg még ezer rendszabályt kellene betartanunk naponta, és egyszerűen a munkánkat nem tudnánk végezni rendesen. Ismerik a történetet: ha pl. egy vámos betartana minden számára előírt kötelességet, akkor a határtól a másik határig állnak a sorok…)
Korábbi írásunkban ismertettük a 2009. évi cégautóadóval kapcsolatos változásokat, új előírásokat, így azt most nem ismételjük meg. Nem ejtettünk ugyanakkor szót az útnyilvántartásról, a kiküldetési rendelvényről, pedig megér egy-két mondatot a kérdés… Ez tipikus papírmunka. 
Ne sokat lacafaszázzunk! – mondhatnák azok, akik hidegrázást kapnak a papírmunkától, vagy a mindenféle érthetetlen nyelven íródott jogszabályoktól, azok magyarázatától: Kell-e, vagy nem kell útnyilvántartást vezetni?
?Az útnyilvántartás vezetése a cégautó adóhoz nem kötelező, de továbbra is ajánlott ahhoz, hogy az üzleti célú üzemanyag fogyasztás hitelt érdemlően bizonyítható legyen.”
(Részlet egy APEH-os, egyedi állásfoglalásból – mivel a kérdésben nincs központi állásfoglalás)
Mindenki számára ismert, hogy 2009. február 01-től új adóztatási rendszert vezettek be a cégautókkal kapcsolatban.
Két helyen is változott az szja törvény:
- A korábbi 70. §-t hatályon kívül helyezték, azaz nem adóköteles természetbeni juttatás a cégautók magánhasználata,
- Ezzel egyidőben beiktatták a törvény 1. sz. mellékletének 8.37 pontját: eszerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
Ugyancsak előadásaimban szoktam sulykolni a második ökölszabályt: Azonnali, helyszíni főbelövetéses akasztás jár a vállalkozónak akkor, ha a költségei között elszámol olyan kiadást, amiről kisebb-nagyobb sikkantásokkal nem tudja bebizonyítani, hogy azok a kiadások kizárólag a vállalkozás érdekében merültek fel!
Van olyan élő személy Magyarországon, de bárhol a világon, aki gépjárműjével nem tett egy magánkanyart? Ugye, hogy nem létezik (esetleg kitömött látványosságként valamilyen lükemúzeumban)?
AZAZ: kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az autóra felmerülő költségekről annak érdekében, hogy azok ne legyenek kedvezőtlen hatással a különféle adókötelezettségekre?
Honnan tudná meg az ellenőrző adóhatóság, hogy saját célra használtuk az autónkat? Nyilvánvalóan csak tőlünk! Szabadságunk ideje alatt is kétszer-háromszor tankolunk, általában székhelyünktől, telephelyünktől, szokásos tevékenységi helyeinktől jó távol, mindig valami turisztikai látványossághoz meg jó közel.
Az év eleji és az év végi km óra állás feljegyzése a teljes futott km-t bizonyítja, de hogy ebből mennyi volt a ténylegesen üzleti célból megtett út, azt nem.
Ez alól csak az egyéni vállalkozó mentesül, aki tételes költségelszámolást folytat ugyan, de a havi 500 km utat számol el átalányban.
Társaságok esetében, ha hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani az üzleti célból felmerült és indokolt üzemanyag költséget – és ezt a költségek között elszámolják – meg kell növelni a társasági adóalap kiszámításakor az adózás előtti eredményt.
(A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. mell III./ 9. és 11. pontjai, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d. pontja.)
(Részlet az előző APEH-os, egyedi állásfoglalásból)
Önök akkor most mit mondanának? Útnyilvántartás, vagy kiküldetési rendelvény, vagy egyik sem? Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek okosan gazdálkodnak a költségeikkel, és nem az adózás utáni pénzekből akarják üzemeltetni a gépjárműveiket, azt tanácsoljuk, hogy útnyilvántartást és kiküldetési rendelvényt is vezessenek!
A kiküldetési rendelvényről – nagyon összefoglalva – azt érdemes megjegyezni, hogy nem kell cégautóadót fizetni az általános kötelezettség ellenére sem, ha a vállalkozás tagjait, munkavállalóit munkavégzésre kiküldetési rendelvénnyel rendeljük ki egy távoli munkahelyre, és a közlekedési eszköz akár a céges, akár magánszemély tulajdonában álló gépjármű, melyre költséget számolunk el.
A kiküldetési rendelvény útielszámolásra vonatkozó része – lényegileg – az útnyilvántartás adataival egyezik meg (honnan, hová, kihez, mikor, milyen célból, milyen járművel, hány kilométert, mennyiért).
Tehát, adott a teendő: szánjunk rá havonta legalább fél órát, hogy elkészítsük a gépjárművek útnyilvántartását (ma már számolatlanul lehet találni kiváló számítógépes programokat ehhez a feladathoz – Könyvelőirodánk saját Ügyfeleinek, kérésükre, ingyenesen biztosít útnyilvántartó programot), figyelembevéve, hogy hol tankoltunk.
Nézzük meg, hogy melyik utakhoz szükséges a kiküldetési rendelvény (hogy mégse fizessük azt a fránya cégautóadót, ha nem szükséges), és készítsük el újabb fél óra alatt azokat is. A kiküldetési rendelvények elszámolásának melléklete az előbb elkészített útnyilvántartás, kiegészítve néhány egyéb felmerült költséggel. (Naná, hogy létezik olyan útnyilvántartó program, amely a kiküldetési rendelvényt is elkészíti, ha kívánjuk – együtt az útnyilvántartás mellé!)
Valljuk be őszintén: szegény ellenőrző Hatóság mit tud tenni pár év távlatában egy precízen elkészített, tankolásokkal, kiküldetésekkel, jelenléti ívekkel összhangban álló kimutatással? Nem akadékoskodnak a költségelszámolással, mert ők is tudják, hogy írva vagyon: a papírmunka el van végezve! 
Ha nincs ilyen papírhalmazunk? Ne csodálkozzunk, ha nem ismerik el költségnek, ha megemelik az adóalapokat, adóhiányt állapítanak meg, büntetést rónak ki, késedelmi pótlékot fizettetnek, mert önnön lustaságunk miatt megérdemeljük!
A havi nyilvántartások rendbetétele csak annyi időbe telik, amennyi idő alatt Ön ezt a cikket elolvassa. Megéri?
Köszönet Böröczkyné Verebélyi Zsuzsannának, az Adónavigátor munkatársának, az oldalaink egyik állandó szerzőjének, a témafelvetésért, és azért, hogy hasonló gondolatokkal foglalkozó írásából néhány elemet átvehettem!
Bejegyzések (RSS)
T.Könyvelőiroda!
Kérem segítségüket az alábbi témában:
EVA-s főállású egyéni vállalkozó kft tag (ügyvezető) is, a másik tag a
munkáltatói jogokkal megbízott. Az ügyvezető nem munkaviszonyban látja el a feladatát, nem vesz fel a kft-től jövedelmet. A kft munkáltatói jogokkal megbízott tagja adhat-e kiküldetési rendelvényt az ügyvezetőnek az üzleti utak elszámolásához, amit az ügyvezető a saját tulajdonában levő szgépkocsival bonyolít. Van-e az elszámolásnak valamiféle korlátja ? A kiküldetés rendelvény mellett javasolt útnyilvántartás a szgépkocsi összes megtett km-ét részletesen kell, hogy tartalmazza (hogy hiteles legyen) vagy elég a magán utakat összvontan listázni ?
Válaszukat előre megköszönve, üdvözlettel
T.Gabriella
Kedves Tamás Gabriella!
A kiküldetési rendelvényről – nagyon összefoglalva – azt érdemes megjegyezni, hogy nem kell cégautóadót fizetni az általános kötelezettség ellenére sem, ha a vállalkozás tagjait, munkavállalóit munkavégzésre kiküldetési rendelvénnyel rendeljük ki egy távoli munkahelyre, és a közlekedési eszköz akár a céges, akár magánszemély tulajdonában álló gépjármű, melyre költséget számolunk el.
Abban a cikkben, amelyhez hozzászólását írta, meglehetős alapossággal taglaljuk a lehetőségeket, és valamennyi kérdésére – mintha csak a kérdései nyomán írtuk volna a bejegyzést – a választ ott megtalálja.
Olyan kérdéssel Önök felé, hogy cég esetén, ha autó van a cégben a kiküldetési rendelvénnyel a cégautó adó kikerülhető-e. Egyik helyen azt olvasom,hogy igen,máshol meg azt hogy nem. Kérem segítsenek eligazodni! Előre is köszönöm!
Kedves Gergely Viktória!
Abban a cikkben, amelyhez kérdését írta, leírtuk:
Ezen kijelentésünk alapját – természetesen – a jogszabály támasztja alá, melyről ebben a bejegyzésünkben írtunk.
Azzal alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz, kérem segítsenek.
Társasági tag egész évben-a cégautóadót elkerülendő- üzleti útjait kiküldetési rendelvény alapján számolta el a cégben (saját autóval megy). A kérdésem arra irányulna, hogy az évi 44 napos kiküldetési időtartam korlátozás a tagokra is vonatkozik? Igen megijedtünk, amikor ez felmerült, hiszen üzletszerzés címén a tag járja az egész országot, a 44 nap már májusban lejárt. Mi a teendő ilyenkor? Minek minősül, ha a tag a mai napig heti több alkalommal megy vidégkre üzletszerzés ill. ügyféllátogatás címén, s ezt kiküldetésivel számolja el? Igazoltan üzleti üzleti utak, a cég érdekében áll, hogy a tag hajtsa az üzletet.
Kérem szíves válaszukat!
Köszönettel: Takács Viktória
Kedves Takács Viktória!
A 44 napos kiküldetési korlát egyszerűen badarság. A 44 nap nem a kiküldetésre vonatkozik, hanem az átirányításra.
A másik bibije a dolognak: amennyiben a tag nem alkalmazottként van foglalkoztatva a vállalkozásnál, akkor munkaidő korlátja sincs; a vállalkozó látástól-mikulásig, vasár-, vásár- és ünnepnap is dolgozhat.
Köszönöm a gyors választ.
A hiedelmünk abból adódhat, hogy a Munka Törvénykönyve kiküldetésére vonatkozó része (105§ 4 bekezdése) visszahivatkozik a 83/A§ 2-3. pontjára, ami tényleg a kirendelésről szól. De mivel ide irányít vissza a kiküldetésről szóló bekezdés, úgy vettük, hogy a kiküldetésre is vonatkozik a 44 napos korlát.
Önök szerint a munkaviszonyos ügyvezető esetében sem kell aggódnunk a törvény visszahivatkozása miatt?
Válaszukat előre is megköszönve: Takács Viktória
Kedves Takács Viktória!
Ilyen értelemben nem kell aggódni!
Amiért esetleg lehetne (mivel munkaviszonyban látja el a tag az üzletkötői munkát, ezért éppen úgy kell munkajogilag kezelni, mint bármely alkalmazottat):
- mi van a túlóra-pótlékával?
- ki engedélyezi a kiküldetést? (van-e szabályzat?)
- mi a helyzet a pihenőnapokon történő elszámolásokkal?
- jelenléti ív?
stb., stb., stb…
Mint mondottuk: tagként dolgozhat megszakadásig, de munkavállalóként már nem…
Ui. elnézést a korábbi levelemben elkövetett betűhibákért!
Egyébként cikkeiket nagyon hasznósnak tartom.
Üdvözelettel Dudar András
Tisztelt „Adminisztrátor”!
Szeretném segítségét kérni a cégautó-adózás tekintetében! A következőkben felvázolt problémám lehet, hogy mások részéről is felmerűlhetet már.
Nyúgdíjas vagyok, aki kiegészítő tevékenységként folytatja vállalkozását. Szerződés alapján vidéken vezetem egy projekt megvalósítását, amihez hetente egy-két alkalommal utaznom le saját gépjárművemmel. A tevékenységemért szerződésemben bruttó összeg szerepel, vagyis költségtérítést nem kapok.
A vállalkozásommal kapcsolatos utaimról részelete útnyílvántartást vezetek (tipus, adóhatóság által havonta megadott üzamanyagár és fogyasztási norma, valamint a 9 ft-os amortizációs költség),amelynek végösszegét, mint kiadást, adóalapomban érvényesítem. Ugyanakkor, mivel magam úra vagyok, kiküldetési rendelvényt nem állítok ki, hiszen rendkivül fgurcsának találnám magamat útbaindítani, majd aláírásommal igazólni az útbaindítást és elszámolást is.
Többször átolvastam a hivatalosan megjelentetett magyarázatokat és úgy érezvén, hiogy ellentmondások vannak banne, fordulok önökhőz azon kérdésemmel, hogy a fenntiekben ismertettek alapján kell-e cégautóadót fizetnem.
Válaszukat várva Dudar András
-
-
Igen, a vállalkozásában meg kell fizetni a cégautóadót abban az időszakban, amikor költséget számol el a járművel kapcsolatban.