Diákmunka, nyári munka 2009 – és az adózása
Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna | Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Munkaügy, munkavédelem
Az iskolai szünetben sok diák dönt úgy, hogy a nyarat – vagy legalábbis egy részét – munkával tölti. A munkáért kapott pénz mindenkinek jól jön, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a befolyó zsebpénz után is kell adózni.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. § (1) és (4) bekezdése alapján általános szabály, hogy munkaviszonyt munkavállalóként önállóan az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte.
Ez alól kivétel az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzésben részesülő tanuló a 15. életévének betöltését követően is létesíthet munkaviszonyt az iskolai szünet alatt. A 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a törvényes képviselő (pl. szülő, gyám, gondnok) írásbeli hozzájárulását is.
A nyári munka keretében a fiatalok többféle jogcímen juthatnak pénzhez. Fontos hangsúlyozni, hogy az adóterhet nem viselő járandóság kivételével minden említett jövedelemfajta esetén bevallást kell adnia a fiatalnak, az adóévet követő év május 20-ig. A kifizetőknek fontos tudnivaló, hogy bármely jövedelem csak akkor fizethető ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, ami az adóhivatal ügyfélszolgálatainál igényelhető.
A diákok munkavégzését meg kell különböztetni aszerint, hogy azt szakmai gyakorlat vagy megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében végzik. A kapott fizetésnek ettől függően lehetnek adómentes részei is.
Szakmai gyakorlat
Közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulója, hallgatója szakmai gyakorlatának idejére pénzbeli járandóságot kaphat.Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:
- a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része,
- a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része
- felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a havi minimálbért meg nem haladó része.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül.
Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében – ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel – a járulékalapot képező jövedelem a szerződésben meghatározott díj.
A járulékfizetési kötelezettséget szintén az általános szabályok szerint kell teljesíteni, tételes egészségügyi hozzájárulást azonban nem kell fizetni.
Megbízási jogviszony
Gyakori, hogy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatják a diákokat. A megbízási jogviszony fizikai munkára nem köthető. Az ennek kapcsán kifizetett összeg önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. E bevételből a kifizetőnek a diák nyilatkozata alapján adóelőleget kell levonnia. Fontos tudni, hogy a diáknak is nyilatkoznia kell a kifizető felé a bevétellel szemben elszámolni kívánt költségek nagyságáról.
Általános szabály szerint a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. De a diák nyilatkozathat a bevételének 50 százalékáig a költségeiről továbbá arról is, hogy a kifizető ? más jövedelem hiányában ? a nyilatkozat szerinti jövedelem és a legkisebb adókulcs (18 százalék) figyelembe vételével állapítsa meg a levonandó adóelőleg nagyságát.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, felhasználási szerződésen alapuló, vállalkozási, bedolgozói vagy segítő családtagként létesített jogviszony) esetében a tanuló, hallgató akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 %-át, vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét.
Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, a járulékfizetési kötelezettséget a már említett általános szabályok szerint kell teljesíteni, ellenkező esetben a foglalkoztatót 11 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Munkaviszony
Szintén eléggé elterjedt jövedelemszerzési forma, mikor a fiatalt a nyári hónap vagy hónapok idejére munkavállalóként munkaviszonyban foglalkoztatják. A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, mely adó és járulék köteles.
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik, így a részére jutatott jövedelem után a foglalkoztató és maga a biztosított is az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét.
Figyelni kell arra, hogy a tanulmányokat folytató nem jogosult START kártyára. Ha viszont most munkaviszonyt létesít, később nem felel meg annak a kritériumnak, hogy első alkalommal vállal munkát, tehát már nem válthat ki START kártyát.
Alkalmi munkavállaló
Az vállalhat alkalmi munkát, aki az ahhoz szükséges dokumentumot (AM könyv) valamelyik munkaügyi kirendeltségen kiváltotta. Ez a lehetőség nem csak diákokra vonatkozik, a mezőgazdasági idénymunkák esetében a jellemző leginkább. Diákok esetén viszont megkötés, hogy a 16. életévét betöltött tanuló válthatja csak ki az AM könyvet.
Ez az egyetlen olyan okmány Magyarországon, amellyel külön munkaszerződés nélkül munkát lehet vállalni, ugyanis főszabály szerint a könyv kitöltésével – minden egyéb szerződés nélkül – munkaszerződés jön létre a felek között.
Az ilyen formában alkalmazott diákokra is azok a szabályok vonatkoznak, mint bárki másra, vagyis ugyanannál a munkaadónál folyamatosan legfeljebb 5 egymást követő napon dolgozhat a munkavállaló, havi szinten egy munkaadónál maximum 15 naptári nap, éves szinten pedig legfeljebb 90 nap. Vannak olyan kitételek is, mikor 90 napnál többet is lehet dolgozni ugyanannál a munkaadónál, például ha valaki nem mezőgazdasági idénymunkásként dolgozik, vagy a munkáltató nem magánszemély, vagy kiemelten közhasznú szervezet, mint például alapítvány.
Ez a forma munkaszerződésnek számít, de ha az éves fizetés nem éri el a minimálbér összegét, akkor nem kötelező azt bevallani. Ezzel könnyebbé téve az alkalmi munkák adminisztratív feladatait a munkavállalók számára. A munkaadó a társadalombiztosítási kötelezettségeit az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel teljesíti. A diáknak ezt kell
a munka végeztével visszakapnia.
Diákszervezet
A diákok körében a legnépszerűbb az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkakeresés. Ezekben a szervezetekben először is taggá kell válni, ami szövetkezettől függően egy 500-1500 forintos részjegy megvásárlásával történik.
Kilépéskor ezt az összeget visszakapják a diákok. A belépés további feltétele a 17 éves kor betöltése.
Ez nagyon sok előnnyel rendelkezik mind a munkaadó, mind a munkavállalók számára. Az iskolaszövetkezet a diákokkal munkaszerződést köt és kiközvetíti a cégeknek őket, így átvállalva a másik féltől az alkalmazás által okozott adminisztratív terhek egészét. Az országban számos ilyen szövetkezet működik, amik több ezer céggel, és több 10 ezer diákkal állnak kapcsolatban.
A TB-törvény tételesen felsorolja, hogy melyek azok a munkavállalási konstrukciók, amik biztosítási jogviszonyt keletkeztetnek, ebbe viszont az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony nem tartozik bele, vagyis nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ez alapján sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint sem százalékos, sem tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni az iskolai szövetkezet által az említett jogviszonyokban foglalkoztatott nappali tagozatos tanuló, hallgató tag után. Mivel a törvény a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettséget munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz köti, így ezt sem kell fizetnie sem a szövetkezetnek, sem a diáknak.
A diákszervezet további előnye, hogy ezzel a diák nem esik el a START kártyától. Ugyanis annak ellenére, hogy nyaranta dolgozott, a főiskola vagy egyetem elvégzése után ugyanúgy pályakezdő munkanélkülinek fog minősülni, így jogosult lesz a kedvezményre.
FIGYELEM!
A nyári munkáért kapott bér a családtámogatások egy részénél beleszámít a család jövedelmébe, még akkor is, ha az illető kollégista. Erről sokan nem tudnak, így egy gázártámogatás igénylése utáni ellenőrzésen megbukhat.
(Az Adónavigátor Kft. engedélyével)
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt szakértők!
Szeretném kérdezni, hogy adószámmal rendelkező magánszemély, 8-as adóazonosító jel adószám 1-es alanyi mentes, számlát állít ki, nem von a „munkáltató” tőle semmit, az SZJ-án kívül milyen befizetési kötelezettségei vannak?
Köszönettel és üdvözlettel:
Éva
Kedves Drexlerné Balogh Éva!
Kicsit nem értjük a kérdést: Van a 10 számjegyből álló adóazonosító jel (AAJ), ami nyolcassal kezdősik, de az önmagában nem jogosult számlakibocsátásra, aztaán van a 11 számjegyből áll adószám, amelynél hátulról a harmadik számjegy mutatja, hogy az illető vállalkozás alanya-e az általános forgalmi adónak (1 = nem alanya az áfának).
Az szja-törvény szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély (adószámos magánszemély) által számlázott
bevételből. Azonban ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizető azt nem tagadhatja meg.
Abban az esetben, ha a biztosított adószámos magánszemély bevételéből a foglalkoztató adóelőleget nem állapít meg, és nem von le, a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni, mely szerint, ha a munkavégzést nem munkaviszony
alapozza meg, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Az adóelőleg levonását kérő nyilatkozat hiányában – és ebből következően a költségnyilatkozat hiányában – a kifizetőnek a
jövedelemtartalom megállapítására nincs lehetősége, ezért ilyen esetben a szerződésben rögzített díj teljes összegét kell járulékalapnak tekinteni és ennek figyelembe vételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
Tisztelt Szakértő!
A kérdésem az, hogy egyetemistát külső cég nyári szakmai gyakorlatra milyen feltételekkel alkalmazhat? Kötelező-e szerződést kötni, megegyezés alapján lehet-e díjazás nélkül, kötelező-e bejelenteni az APEH felé? Illetve azt is szeretném megtudni, hogy a mai jogszabályok a fentiekkel kapcsolatban 2007-ben is érvényben voltak-e?
Válaszát köszönöm.
Kedves Heni!
Abban a cikkben, aminek a végén ezt a kérdést feltette, mindezekre választ kaphat, hisz’ pontosan ezeket taglaltuk – kérjük, figyelmesen olvassa végig.
Amennyiben alkalmazásban van, mindenféleképpen kötelező volt, és ma is az az írásbeliség. És mindig a szerződés alapján lehet eldönteni a többi kérdésre a választ.
Lehet azt mondani, hogy igen, és azt is, hogy nem. A helyzete válogatja, hogy bármelyik válasz helytálló lehet.
Fordítsuk úgy a kérdezést, hogy a konkrét esetre kérdez rá, és arra adunk választ (nem beszélve arról, hogy amiket kérdezett, azok megválaszolása – korrektül – egy kisebb elektronikus könyvet tenne ki…
)
Tisztelt Szakértő!
A diákmunka bér és az adójóváírás kapcsolatáról kérdezném Önöket. Ha egy diák isk.szövetkezeten keresztül vállalt munkával munkával keres egy hónap alatt 40 000 ft-ot , akkor ebből mennyit fog levonni a szövetkezet adójóváírás címen? Egyáltalán mit mond ki a jogszabály az adójóvírásról diákmunka esetében?
Tisztelt Szakértő!
Egy főiskolai hallgató 3 hónapos szakmai gyakorlatát tölti nálunk, amiért havi 42.900 Ft hallgató bért kap. Az lenne a kérdésem, hogy milyen adó és járulékokat kell levonni a bérből munkavállalói és munkáltatói oldalról.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő!
Egyetemista vagyok és most dolgoztam a nyáron egy iskolaszövetkezeten keresztül. Ezzel kapcsolatban két kérdésem is lenne.
Az egyik, hogy ha szemeszter közben éne gy másik isk.szövetkezetnél válalalok munkát, akkor ez majd hogy lesz a jövő évi szja bevallásnál? Azért kérdezem, mert azt olastam valahol, hogy ha több iskoalszövetkezetnél dolgozik egy tanuló, akkor többször kell adózni.
A másik kérdésem, hogy a diákmunka adózási szempontból mekkora összegig és mekkora adó vonatkozik rá a jelenleg hatályos adójogszabályok szerint?
Kedves Adrianusz!
Amennyiben a diákszövetkezetbe történő belépés jogi feltételeinek megfelel, akkor lényegtelen, hogy hány diákszövetkezeten keresztül vállal munkát.
Ilyen munkavállalás során sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint sem százalékos, sem tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni az iskolai szövetkezet által az említett jogviszonyokban foglalkoztatott nappali tagozatos tanuló, hallgató tag után. Mivel a törvény a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettséget munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz köti, így ezt sem kell fizetnie sem a szövetkezetnek, sem a diáknak.
Tisztelt szakértők!
Kérdésem a következő: Főiskola nappali tagozatára járok, nyáron diák munkát vállaltam, diákszervezeten keresztül. Napi 8 órában dolgozom, kérdesem munkabér fizetéskor milyen levenásokra számíthatok? (nyugdíjjár, szja, eü. hozzájár.
köszönettel: B. Zs.
Kedves beviz zsolt!
Elvileg olyan levonásokra számíthat, mint egy munkavállaló; általában szja-előleg, tb járulékok, munkavállalói járulék. Az nem világos, hogy diákszervezet közvetítette, vagy diákszervezet alkalmazottjaként dolgozott-e valahol?
Tisztelt Szakértő,
Kérdésem lenne – ha szabad.
Egyetemen nappali tagozaton tanuló hallgató lehet közalkalmazott? és alkalmazott?
Kedves bruhah!
Elvileg mindkettő lehet, legalábbis nem kizárt, amennyiben erre engedélyt kap az intézmény vezetőjétől.