Nyilatkozat adóterhet nem viselő járandóságról 2009. szeptember 1-től
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Személyi jövedelemadó
Aki még nem fáradt bele az adótörvények változásába, aki szeretné megúszni bírság nélkül, akinek a nyaralási időszak csúcsán nincs jobb dolga, azoknak ajánljuk, hogy kezdjék meg időben begyűjteni a foglalkoztatottaktól (alkalmazottaktól, tagoktól) a nyilatkozatokat!
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2009. szeptember 1-től hatályos 48. § (2) és (6) bekezdései szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén [ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét] van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A nyilatkozat megtételéhez az állami adóhatóság a következő nyomtatványformát javasolja (letölthető honlapunkról).
Nyilatkozat adóterhet nem viselő járandóságról 2009. szeptember 1-től
Emlékeztetőül egy kis felsorolás az adóterhet nem viselő járandóságok köréről:
Adóterhet nem viselő járandóságok:
1. a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
2. a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, gyermekgondozási segély, a 2010. április 1-jén vagy azt követően született gyermekre tekintettel folyósított anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;
3. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;
4. a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;
5. a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;
6. a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a minimálbért meg nem haladó rész;
7. a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, az előbbiekben nem említett pénzbeli juttatás;
8. oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a minimálbér összegét meg nem haladó része;
9. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;
10. törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem;
11. az Szja törvény szerinti EGT-állam joga alapján az 1-8. pontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;
12. az Szja törvény szerinti EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);
13. a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg a minimálbér négyszeresét;
14. az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;
15. a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a minimálbért meg nem haladó része;
16. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
17. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
18. a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj.



























Bejegyzések (RSS)
Kedves Sko!
Az lenne a kérdésem,ha még nem volt bejelentett munkahelyem és holnaptól már az új munkahelyem azonnal bejelent,milyen Nyilatkozatot kell írnom a cég felé; tehát hogy fogalmazzam meg?
(Elmondták ugyan , de nem volt világos számomra.)
Válaszukat Köszönöm!
Kedves Bry!
Nem tudom, hogy kit szólít Skonak, mert közöttünk nincs ilyen névvel senki.
Munkaszerződés, tájékoztató, magánnyugdíjpénztári tagság, nyilatkozat az adójóváírás alkalmazásáról, adóterhet nem viselő járandóságról (amennyiben van), foglalkoztatás egészségügyi (esetleg alkalmassági) vizsgálat, baleset- és munkavédelmi oktatás, jelenléti ív, munkavédelmi felszerelés, munkaruha, egyéb leltári tárgyak átadás-átvétele. Nagyjából ennyi illik, várható az első napi adminisztrációval. Amit legalább vigyen magával: személyi-, lakcímkártya, TAJ kártya (vagy TAJ-szám igazolás), adókártya, esetleg START kártya, végzettséget igazoló iratok.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdésem a következő lenne: a szocpol „adóterhetnemviselőj…”? Egyáltalán szerepeltetni kell-e a 2009.évre vonatkozó bevallásban?
Válaszukat köszönöm!
Kedves Erabig!
Nem, a szocpol nem adóterhet nem viselő járandóság, hanem a 134/2009. (VI.23.) Kormányrendelet szerint a feltételek alapján állami támogatásként a központi költségvetésből a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz igénybe vehető kamattámogatás.
Kedves Könyvelőiroda!
Érdeklődni szeretnék, hogy azoknak a dolgozóknak is ki kell-e tölteni a nyilatkozatot, ha semmiféle ilyen járandósága nem várható 2010-re?
Válaszukat előre is köszönöm!
Szép napot!
Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!
Nem. Értelemszerűen csak azoknak, akiknek van ilyen, vagy várható ilyen jövedelem (vagy menetközben „keletkezik”).
Köszönöm a gyors választ!
Nem vagyok nyugdijas, aktiv koru vagyok és dolgozom. 1988 január 1 elött megállapított baleseti járadék adóterhet nem viselő járandóságnak számít? Szerepelteni kell az adóbevallásba?Vagy egyszerüen adómentes bevételnek számít ?
Kedves Kira!
Az 1988. január 1-je előtt megállapított baleseti járadék adómentes, feltéve hogy azt utóbb nem bruttósították (Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.2. pont).
A bruttósított járadék összevonandó egyéb jövedelem, amely után az adót, a nyugdíjhoz hasonlóan, nem kell megfizetni [Szja-tv. 3. § 23., 34. § (1) bek. a) pont].
Én mozgáskorlátozott vagyok, emiatt több féle jövedelmem (bevételem! ) van.
Részmunkaidőben dolgozom, ez adóköteles jövedelem. Mivel rokkant vagyok, ehhez jön az Szja törvény szerint: adóterhet nem viselő járandóság. Ez és a balesetijáradék az irodalmi nyelvben: adóterhet növelő járandóság. Ezen kívül kapok még fogyatékossági támogatást, és mozgáskorlátozott közlekedési valamint gázár támogatást. EZEK az adómentes bevételek. Jó lenne, ha a törvény nyelve kicsit lejjebb merészkedne a köznyelvhez. Meglátják, csak kicsit fáj. Üdv: Csaba
Érdeklődnék, ha van egy 36 órát meghaladó munkaviszony, és „A”megbízási jogviszony 10 hónapra X összegért (kifizetés egy összegben szerződés végén), és egy „B” megbízási jogviszony 10 hónapra havi Y összegért, és mindkét megbízás ugyanazon megbízótól van, akkor miként kell használni az összeszámítás szabályait? Lehetséges, hogy X-ből 11%-os EHO-t fizetek, Y-ból meg havonta adó,nyugdíj és term.egbizt.járulékot? 8 hónap átfedés van a két megbízásnál. Összeszámításnál mindig hónapot vesznek alapul, de az a hónap számít, mikor a kifizetés megtörténik, vagy a 10 hónapra el kell osztani? Előre is köszönöm a segítséget!
Azt szeretném kérdezni, hogy a rokkantsági járadék adóterhet nem viselő járandóságnak számít-e?
Kedves Sko!
A rokkantsági járadék az Szja tv. 1. sz. mellékletének 1.3. pontja alapján adómentes bevétel.
De: ha van bevallás köteles jövedelme (pl. munkabér, mb. díj stb), akkor be kell írni a jöv. adó bevallásba (17. sor), mivel az összevont adó alapját emeli.
Év közben a bérszámfejtésnél is be kell írni egyéb rendszeres (adóterhet nem viselő) járandóságnak – ugyanúgy, mint a nyugdíjat -, így biztos lehet, hogy év közben is jól számolják az előleget.
Köszönöm a választ! Akkor ez azt is jelenti, hogy noha nem adózik az összeg, de az adóalapba beleszámít, így másik sávba kerülvén mégiscsak befolyásolja a jövedelmem? Ha a bérszámfejtésnél nem számoltak a járadékkal az adóterhet nem viselő járandóságok között, akkor az év végén kell ezt majd leadóznom?
Kedves Sko!
Igen, teljesen jól érti a lényegét.
Majd május 20-ig kell az SZJA bevallásban szerepeltetni, és, ha lesz sávváltás, addig rendezni. Addig is Önnél romlik a pénz, nem?