Változások a nyugdíjszabályokban 2009. július 01-től
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Társadalombiztosítás
Az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvényt, amely változtat a nyugdíjba vonulás feltételein. A törvény a Tny. mellett, annak módosuló rendelkezéseivel összhangban módosítja a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) egyes szabályait is.
1. 2009. augusztus 31-ét követő időponttól nem jogosult előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az, aki
- Magyarországon,
- EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozik,
- szerződő államban, ha szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozik és az egyezmény eltérően nem rendelkezik,
azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.
2. Ugyanakkor önmagában nem jogosultságot kizáró a külföldön létesített Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony fennállása a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a rehabilitációs járadékot igénylők esetében. A jogosultság megnyílásának, illetőleg fennállásának vizsgálatánál azonban a külföldön elért keresetekre, jövedelmekre is figyelemmel kell lenni.
A megállapítási (jogosultsági) feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra kell alkalmazni.
3. 2009. július 1-től módosulnak a keresőtevékenységet folytató rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságának vizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Az új szabályozás is azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg – a 2009. évi XL. törvény rendelkezései szerinti – irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be. A változások egyszerűsítik a jogalkalmazást az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók meghatározott körében.
A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét – pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.
Fontos, hogy az új szabály értelmében a jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatánál már a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét a hat havi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre az új szabályozás nem vonatkozik, vagyis esetükben továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának – az időközi emelésekkel növelt – összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.
A rendelkezéseket a törvény hatályba lépését, azaz 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.
(Ha tehát a III. csoportba tartozó, 62 évesnél fiatalabb rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjas munkavállaló 2009-ben egész éven át keresőtevékenységet folytat, és a január 1-je és június 30-a között elért hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének, jövedelmének átlaga – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból lefolytatott, az APEH adatszolgáltatásán alapuló eljárása eredményeként – nem haladja meg a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékának az időközi nyugdíjemelésekkel 2009-re felemelt összegét, a nyugdíjjogosultság nem kerül megszüntetésre. Ezt követően 2009-ben újabb hivatalból folytatott eljárásra nem kerül sor. A 2009. július 1. és december 31. közötti hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó kereset átlagát – az APEH adatszolgáltatását követően – 2010. februárban fogja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból induló eljárás keretében vizsgálni és az akkor folyósításra kerülő rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszereséhez, illetőleg az akkor érvényes minimálbér összegéhez viszonyítani.)
A 2. pontban említett rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjas, valamint a rehabilitációs járadékban részesülőre is alkalmazni kell az előzőekben említett szabályokat. A jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatára vagy a rehabilitációs járadék összegének csökkentésére az érintett személy bejelentése alapján kerülhet sor. A bejelentés teljesítése az ellátásban részesülő kötelezettsége, annak elmaradása az ellátásban részesülőnek felróható, ezért az érintett az esetleg jogalap nélkül kifizetésre kerülő nyugellátás teljes összegének visszafizetésére, megtérítésére kötelezhető. (Fontos eltérés, hogy a rehabilitációs járadékban részesülők a nettó külföldi keresetet, jövedelmet kötelesek bejelenteni.) A bejelentési kötelezettséget a Tny. 97. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel a 2009. augusztus 31-t követően külföldön megszerzett keresetekre kell teljesíteni.
A bejelentéshez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyomtatványt rendszeresít, amely jelen bejegyzés megírásáig még nem érhető el az ONYF honlapján.
4. Módosult az Rjtv-nek az az átmeneti rendelkezése, amely szerint annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-ig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, igénybejelentés esetén, valamint a rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. E szabályozás értelmében tehát azok az igénylők, nyugdíjasok, akik az igénybejelentés, esedékes felülvizsgálat évében az 52. életévüket betöltötték, rehabilitációs járadék helyett rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását, továbbfolyósítását kérhették.
Ha a rehabilitációs járadék iránti igénybejelentést 2009. augusztus 31-ét követően nyújtják be, vagy a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatára irányuló eljárás 2009. augusztus 31-ét követően indul, ezzel a lehetőséggel már csak az irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérő személyek élhetnek.
5. 2009. szeptember 30-át követően a Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. A külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül továbbra is igazolnia kell.
6. További fontos rendelkezések:
- Az előrehozott öregségi nyugdíjra és – a 2013. január 1-ét megelőző időponttól megállapított ellátások tekintetében – a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.
- A 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelés átlagos havi összegét úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani tizenkettővel. (A nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység alapján fizetett nyugdíjjárulék ?ellenében” a nyugdíjast megillető növelés összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a nyugellátás növeléséhez a Tny. 22/A. § (1) bekezdése szerint szükséges idő 2009. július 1-ét követően kezdődik. Egyéb esetben a nyugellátásnak a Tny. 22/A. §-a szerinti növelésére a jelenlegi rendelkezéseket kell alkalmazni.)
- 2009. július 1-től vagy azt követő időponttól a rokkantsági / baleseti nyugdíj és a rehabilitációs járadék keresőtevékenység folytatása mellett azok részére is megállapítható, akiknek az egészségkárosodása a szolgálati idejük kezdetét megelőzően keletkezett, esetleg születésüktől kezdve fennállt. A megállapítás feltétele, hogy az igénylő keresete, jövedelme az igény megnyílásának időpontjában legalább 30 százalékkal alacsonyabb legyen az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlagánál.
- A 2009. évi LVI. törvény Tny-t – és az Rjtv-nek a nyugdíjbiztosítási hatósági eljárás szempontjából lényeges rendelkezéseit – érintő módosításainak, pontosításainak nagy része a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt módosító, 2009. október 1-től hatályba lépő 2008. évi CXI. törvény rendelkezéseivel teremti meg az összhangot. Ezen túlmenően a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését is szolgálja.
(Forrás: ONYF – 2009.07.15.)
Bejegyzések (RSS)
Azt szeretném tudni hogy a szakmunkásképző iskolai évek és a katonai szolgálati idő beleszámit-e a ledolgozot évekbe?
Kedves Tamás Szabolcs!
Általában, bizonyos feltételekkel, mindketttő beszámít a szolgálati idő számításába.
2010.01.11.-én regisztrálni szerettem volna a honlapon, sajnos 3-4 próba után sem fogadta el a beírt „képet” „betűket,számokat”.
Kedves eva1952!
Amint látjuk, mégiscsak sikerült.
A regisztráció során kép nincs (hacsak nem a captcha ellenőrző kódra gondol, ahol annyi a kép, hogy valamilyen háttér előtt különböző karakterek vannak, és a regisztrációkor tartózkodni kell az ékezetes betűktől – mint általában mindenhol).
December 6-án küldött kérdésemre továbbra is várom a választ.
T. Cím!
1955. februárjában születtem. A főiskola elvégzése óta folyamatosan dolgoztam pedagógusként teljes munkaidőben. 2008. szeptember 1. óta ? saját kérésemre ? csak félállásban dolgoztam, hogy unokáim mellett tudjak segíteni lányaimnak. 2009. áprilisában daganatos betegséggel műtöttek. Idén szeptembertől már a betegségem miatt dolgoztam továbbra is félállásban, a teljes így sok lett volna. Később többen is bíztattak, hogy százalékoltassam le magamat. Én ezt meg is próbáltam, szeptember 1-től kértem a leszázalékolásomat. 80 %-os rokkantnak nyilvánítottak, de az orvos, aki leszázalékolt, mondta, hogy mellette ugyanígy dolgozhatok tovább. A nyugdíjintézet ? annak ellenére, hogy 80 %-os rokkant vagyok, az elismert szolgálati időm 35 év 325 nap ? mégis elutasította kérésemet, mert a szeptemberi keresetem nem kevesebb 30 %-kal, mint az előző 4 havi átlagkeresetem. (Májusban és júniusban sokat voltam táppénzen, így a keresetem természetesen jóval kevesebb volt.) Ha májustól kértem volna a leszázalékolást, akkor megkaphattam volna a nyugdíjat? Vagy ha előző évben nem félállásban dolgoztam volna, csak most, akkor is megkaphattam volna? Esetleg a 4 havi átlagot nem a műtétem előtti 4 havi kereset átlagából kellett volna kiszámítani?
Önök szerint mit tegyek, hogy megkapjam a rokkantsági nyugdíjat?
Tisztelettel: vschmidt
Kedves vschmidt!
Sajnáljuk, hogy egészsége ennyire megroppant, de a nyugdíjigazgatóság határozata törvényes.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort ? ide nem értve a korkedvezményre jogosultat ? még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását.
T.Cím!
1952.dec.05-én születtem. 2005. augusztus 2-a óta munkanélküli vagyok és csak 35 év munkaviszonyom van. Már kezdek beletörődni , hogy ennyi évesen nem kapok munkát. Létezik-e olyan kiskapu amely alapján hamarabb elmehetnék valamilyen címen nyugdíjba?
Köszönettel Méryke
Kedves Vass Andrásné!
Sajnos, nem létezik…
Kérje meg hivatalosan a szolgálati idő igazolását a nyugdíjigazgatóságtól, hátha mégis megvan a 37 éve….
zeretném megtudni 1947.0.17 szűletem s 1996tol leszázalépklt vltam 20évből 500nap hiányzik 60évesen myugdujjáradékra mentem 62 évesen nem kapom meg a rendes nyugdijat de miért nem
Kedves Decsi Lászlóné!
Az 500 napot mi közel másfél évre fordítjuk, ami adott esetben nyomós indok is lehet. A többi adatot pedig nem ismerjük, így annál maradunk amit az előző kérdésében válaszoltunk.
szép napot szertném meg tudni miért kapok csak 29000fr nyugdijat 1947 05017én szűlettem 1996 ota leszázalékolt voltam májusba betőltőtem a 62évet a 20 évből 500nap hiányzik álitolag 60 évesen elő nyugdijba mentem vagy járadékba akor még jo volt a ledolgozt évek csak azt nem értem 2009május 17 re mért nem elág : ?? s igy csak 29500ft ot kapok
Kedves Decsi Lászlóné!
Mi egy pécsi Könyvelőioda vagyunk, és nem mindenható állami apparátus-intézmény.
Mi ingyen nem tudjuk a választ arra, amit a drága közpénzen dolgozók bizonyára sokkal jobban tudnak. Kérjük, szíveskedjék kérdését nekik feltenni.!
67 %-os rokkant nyugdíjas vagyok. A 62 éves kort 2011-ben érem el. Létszámleépítés miatt munkaviszonyom dec. 31-től megszűnik, azonban továbbra is igényt tartanak munkámra – nem rendes állományba vett dolgozóként, hanem megbízásos szerződés alapján. Kérdésem: lehet-e munkát vállalni ebben a minőségben a rokantnyugdíj elvesztése nélkül? Bruttó jövedelmem egyébként nem haladná meg a nyugdíj kétszeresét.
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szabolcsi Zsolt!
Bármilyen minőségben lehet munkát vállalnia; a keresetkorlátozásra kell figyelemmel lennie. Javasoljuk, hogy honlapunkon olvassa el az erről szóló írásunkat: kattintás ide.
Tisztelt Cím!
Sógonőm 1952. október 5.-én született. jelenleg 41 év munkaviszonnyal rendelkezik.
Mikortól jogosult nyugdíjra, csökkentés nélkül, esetleg csökkentettel.
Már nagyon szeretne nyugdíjas lenne.
Várom válaszukat.
Üdvözlettel: Ági
Kedves Kovács Jánosné!
Kérjük, olvasson vissza a válaszok között, van az esetére vonatkozó konkrét, részletes válasz.
öregségi nyugdíjkorhatára: 62 év és 183 nap életév, csökkentéssel előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának feltétele: 59. életév és 37 év szolgálati idő.
A csökkentés az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően sem változik.
Amennyiben 40 év szolgálati ideje van, úgy csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjba vonulhat (2011.10.05-től)
Tisztelt Cím!
Nemrégiben hallottam, hogy az az 1952-ben született női munkavállaló, aki csak 2010-ben éri el a 40 év szolgálati időt, és munkáltatójával még ez év dec. 31-ig megállapodást köt az ismert feltételekkel, az is elmehet korengedményes nyugdíjba természetesen 2010-ben,amikor eléri a 40 év szolg.időt, annak ellenére, hogy a korengedményes nyugdíj, mint lehetőség 2009.dec.31-ig él.
Igaz ez?
Köszönettel: malkar
Kedves malkar!
Amit hallott, az – nagy vonalakban – valóban helytálló. Ha gyakrabban olvassa honlapunkat, akkor – remélhetőleg – még teljesebb lehet tudása….
A korengedményes lehetőség csak ebben az évben adott még, mivel 2010. január 1-től megszűnik a korengedményes nyugdíjazás lehetősége.
A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg. Ennek hiányában tehát szóba sem jöhet a korengedményes nyugdíj.
A megállapodást legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulást megelőzően egy évvel lehet megkötni, de fenn kell állniuk az egyéb jogosultsági feltételeknek ? elért életkor (57. életév) és a szükséges szolgálati idő (legalább 37 év) ? is.
Magyarul: Az 1952-ben születettek – az egyéb feltételek fennállása esetén (legalább 37 év szolgálati idő, biztosítási jogviszony megszüntetése) – az idei évben még megállapodhatnak munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásról, függetlenül attól, hogy munkaviszonyukat csak jövőre szüntetik meg (pl. felmondási idő hossza miatt).
Köszönöm gyors, kielégítő válaszukat!
Tisztelt Cím!
1955 szeptemberében születtem, és 1974 aug. 15-e óta dolgozom.
Mikor mehetek előrehozott nyugdíjba?
Válaszukat köszönöm.
Hockné Trabert Éva
Jó estét. Kérdésem: hogyan tudok vissza lépni az állami nyugdíjba az AXA-tól, 1953. születésű vagyok.
Kedves boga rudolf!
Az Országgyűlés 2009. június 29-én elfogadott törvénye lehetővé teszi, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok egy része ? ha úgy dönt ? 2009. december 31-ig visszaléphessen a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe. A lehetőség azon pénztártagok számára nyílik meg, akik 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíj-pénztári taggá. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.
Ha egy pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a pénztártag (volt pénztártag) kéri a megállapított nyugellátása módosítását, az erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-éig dokumentált módon (pl. tértivevényes levélben) el kell juttatnia (postára kell adnia) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol tag (vagy utoljára tag volt). A nyugellátás módosítására irányuló kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy pénztári egyösszegű nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A határidő lejártát követően kezdeményezett kérelmek teljesítésére sem pénztáraknak, sem a Felügyeletnek vagy bármely egyéb szervnek semmilyen körülmények között nincs módja.
Köszönöm.
Tisztelt Cím!
Idén érdemesebb e elmenni nyugdíjba,vagy jövőre?
Már most megvan a szolgálati időm,de a 62.évemet csak július 1-én töltöm be.
Köszönöm.Tisztelettel:
Dudás Bertalan
Kedves Dudás Bertalan!
Ismeri a jó magyar közmondást: Amit ma megtehetsz….
Az 1951-ben született nőre milyen nyugdíjba vonulási szabály érvényes?
Kedves Czigányné N. Zs.!
Kérjük, olvasson vissza a válaszok között is!
Köszönjük szépen!
1956 március 4.én születtem, 2000ben 67% rokkant lettem. 2002ben visszaminősítettek 50% mkcs-nek. Azóta folyamatosan kapom a rendszeres szociális járadékot. Kérdésem, mikor mehetek előrehozott nyugdíjba?
Előre is köszönöm!
Desics Karolin
Kedves Desics Karolin!
Öregségi nyugdíjkorhatár 64 év 183 nap, kizárólag csökkentéssel előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 61 év és 183 nap és a minimális szolgálati idő 37 év
Tisztelt Cím!
1955. február 27-én születtem. 1969. szeptembertől folyamatosan dolgozom, most szeptemberben 40 éves munkaviszonyom van. Minden iskolámat estin végeztem, felneveltem, kitaníttattam 2 gyermeket, szeretnék mielőbb nyugdíjba menni. Megnyugtató volt számomra, hogy 57 éves koromban elmehettem volna nyugdíjba, most már kitolódott ez az időszak 59 évre, ill. 64. ha jól értelmezem az új tv.-t. Abszolút felháborítónak tartom ezt az új törvényt.
Szeretném tudni, hogy végül is mire számíthatok elmehetek-e 64 éves korom előtt nyugdíjba?
Miért nem hagyták meg a régi törvényt, miszerint 57 éves korban a nők elmehettek nyugdíjba. Kérdezték volna meg őket, lett volna olyan is aki szívesen maradt volna, az akkor dolgozhatott volna, aki meg el akart menni azt engedték volna, arról már nem is beszélve, hogy annak a helyére fiatalokat lehetett volna felvenni, kevesebb pénzért, mert egy fiatalnak nem feltétlenül kell annyi fizetést adni, mint aki nyugdíjba megy. A fiatalok meg nem találnak munkát, mert az időseket dolgoztatják. Ezért ilyen sok a munkanélküliek tábora.
Várom szíves válaszukat!
Üdvözlettel: Kopsa Ferencné
Kedves Kopsa Ferencné!
Hozzászólásának második részével túlnyomó többségben egyetértünk, ahhoz nem sok minden többletet lehet adni.
Jelenleg hatályos szabályok szerint csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított személy, akinek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárhoz (62 év) képest a férfinél maximum kettő, nőnél maximum három év hiányzik és legalább 37 év szolgálati időt szerzett és a törvény egyéb feltételeinek megfelel (tehát a nő 59. életévétől, a férfi 60. életévétől veheti igénybe).
Azok az 57. életévüket betöltött nők és férfiak részesülhetnek korengedményes nyugdíjban, akiknek munkáltatója az előrehozott nyugdíjra jogosultságig hátralévő időszakra (maximum 2 férfinál, maximum 3 nőnél évre) előre egy-összegben befizeti a nyugdíj összegét.
Tehát, Ön csak az utóbbi esetben vonulhatott volna 57 évesen 2012-ben nyugdíjba, és erről – elvileg – a munkaadójával most is megállapodhat, vagyis ez a hajó nem ment el teljesen…
Az új törvényi szabályozás alapján az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019), kizárólag csökkentéssel előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2017) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
1960 ban születtem 49 éves rokkantnyugdijas vagyok 2010 ben kell bizottság elé mennem .napi 6 órás foglalkoztatást vállalhatok e és mennyi lehet a fizetésem ,ha a nyugdijam 54000 ft várom válaszukat tisztelettel szücsné.
2oo3 óta vagyok III.kat.rokkantnyugdíjas, 1955. o1. hóban születtem. Szórványosan, rövid ideig dolgoztam esetenként az elmúlt években. Többnyire bejelentetlenül, mint utóbb kiderült.
Ez év februárja óta van rendszeresen bejelentett munkám, havi 2o.ooo,- Ft körüli jövedelemmel.
2o1o-ben kell felülvizsgálatra mennem.
A felülvizsgálaton a munkavégzést figyelembe veszik -e a rokkantság megállapiításánál?
Magyarul elveszíthetem-e emiatt az 5o,ooo Ft-os rokkantnyugdíjamat? Átsorolhatnak-e emiatt rehebilitációs járadékra?
Ezeknek a jogszabályoknak a következtében minden lehetőség megszűnt-e az 55-ben született rokkantnyugdíjasok számára a korkedvezményes végleges nyugdij kérésére?
Ha nekünk 64 éves korunkig marad még ilyen bizonytalan a státuszunk, – hiszen a levegőben lóg a rokkantnyugdíj ellátási forma eltörlésének lehetősége – dolgoznunk kell, a nyugdíj kevés az élethez. Ha sikerül bejelentett munkában dolgoznunk, az így keresett összeg milyen módon, mértékben növelheti majdani nyugdíjunkat ? Egyáltalán növeli-e ilyen alacsony összeg?
Tisztelt Cím!
1953.02.21én. születtem. 40 éve, 1969.augusztus 01-től dolgozom, a közalkalmazotti munkaviszonyat 1975.szeptemberétől számolják. Jelenlegi cégemnél 15 éves törzsgárdatagságomat töltöm évvégén.
Kérdésem, hogy mikor mehetek nyugdíjba legkorábban, és hány % lesz a csökkentés mértéke, valamint ennyi munkaviszony után hány hónap a felmentés ideje, és 35, ill 37 évi közalkalmazotti jubileumi jutalom létezik-e, és menny a mértéke.
Köszönöm válaszukat.
Kedves Tomasekné Vida Anna!
Öregségi nyugdíjkorhatára: 63 év (2016.02.21.).
Minimális szolgálati idő csökkentés nélküli nyugdíjhoz: 40 év
Előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele: 59 év (2012.02.21.)
A csökkentés mértékét a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtől függetlenül – kedvezményként – legfeljebb 1095 nap figyelembevételével kell meghatározni (1952-ben, 1953-ban született nők esetében).
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. § alapján 25, 30, 40 évi közalkalmazotti jogviszony esetén jubileumi jutalom jár. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Amennyiben a munkáltató kollektív szerződéssel rendelkezik, úgy kedvezőbb szabályozást tartalmazhat a jubileumi jutalom megállapításával kapcsolatban. Javaslom, hogy egyeztessen a munkáltatóval.
Kedves Tomasekné Vida Anna!
Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.
T.Cím!
A munkahelyem azt szeretné ha idő előtt elmennék nyugdíjba-persze az ha nekem jó-,erre persze nem kötelezne,csak kér,mert kell a hely másnak.Ez annyira kell neki,hogy ha én nemet mondok veszélybe kerülhet egy működési engedély újabb kiadásának érvényessége.A 62.évemet jövő július 1-én töltöm be,a szolgálati időm is megvan,több mint 40 év.Kérhetem e azt,ha már annyira kell a munkahelyem másnak,hogy végkielégítsenek,és mentesítsenek a munkavégzés alól is?Ez 9 hónap lenne.Egyébként közalkalmazott vagyok és pótlékokkal relatíve elég szépen keresek.
Válaszukat köszönöm.
Tisztelettel:Bertold
Kedves Bertold!
Őszintén szólva: szépek lehetünk, de okosak…?
Az előző hozzászólás azonos címről érkezett. Akkor idén július 1-én volt 62 éves, a mostaniban pedig jövőre; és ez nem teljesen mindegy.
Véleményünk szerint állapodjon meg a munkaadóval – különösen, ha ő is ezt szorgalmazza. Azért hívják megállapodásnak, mert a két fél akarata (bizonyos keretek között) szabadon érvényesülhet. Önnek jár felmondási idő, felmentési idő, feltehetőleg végkielégítés is, melyet mind megkaphat, és plusszban a 9 hónapra járó nyugdíját is fizetik (idén van október, november és december, azaz 3 hónap, jövőre pedig 06.30-ig 6 hónap).
T. Cím!
Az érdekelne röviden, hogy én 2000.-től vagyok III. csop. rokkant nyugdíjas,
a nyugdíjam 59 e Ft. Heti 29 órában dolgozom. A mostani jogszabályok szerint mennyit kereshetek nettóban?
Köszönettel: Sheron
Amennyiben a III. csoportba tartozó, 62 évesnél fiatalabb rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjas munkavállaló 2009-ben egész éven át keresőtevékenységet folytat, és a január 1-je és június 30-a között elért hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének, jövedelmének átlaga nem haladja meg a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékának az időközi nyugdíjemelésekkel 2009-re felemelt összegét, a nyugdíjjogosultság nem kerül megszüntetésre.
Az ONYF kalkulátora ezen a linken érhető el.