Korengedményes nyugdíj 2009. – az új szabályozás szerint
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Társadalombiztosítás
A korengedményes nyugdíjjogosultság feltételeit a többször módosított 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet határozza meg.
A hatályos rendelkezések alapján – figyelemmel a 2009. március 27-én kihirdetett, az egyes nyugdíj- és idősügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2009. (III. 27.) Korm. rendelettel történt módosításra is – az alábbiakra hívjuk fel érintett ügyfeleink szíves figyelmét.
1. A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a rendelet 6. § b) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.
A megállapodásban a munkáltatónak vállalnia kell a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának (nő – 59. életév, férfi – 60. életév) betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegének és – a folyószámlára/bankszámlára történő utalás kivételével – az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését.
2. A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervet, ahová a megállapodást legkésőbb 2009. december 31-ig be kell nyújtani. Ez a határidő jogvesztő.
A korengedményes nyugdíj – annak ellenére, hogy a vonatkozó rendelet 2010. január 1-jével hatályát veszti – 2009. december 31-ét követő időponttól is megállapítható azon igénylő részére, akinek a jogviszonya a 2009. évben nem szűnik meg [akár objektív okok miatt (pl.: felmentési idő nem jár le), akár ?egyszerűen" 2010. évi nyugdíjazásról állapodott meg a munkáltatójával], de 2009. december 31-ig az 57. életévét betölti, ezen időpontig rendelkezik legalább 37 év szolgálati idővel, és a munkáltatóval megkötött megállapodást az említett időpontig a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak beküldi.
3. Az utóbbi időben több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíjazásra, különösen a munkáltató fizetési kötelezettségére milyen hatással vannak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2010. január 1-jétől hatályba lépő, az öregségi nyugdíjkorhatár emelésével és az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szabályainak megváltozásával összefüggő rendelkezései.
Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy azon személyek esetében, akik a korengedményes nyugdíjra való jogosultság megszerzése érdekében a munkáltatójukkal 2009. december 31-ig megállapodást kötnek, de a nyugellátás megállapítására csak 2009. december 31-e után kerül sor, a korengedményes nyugdíj számítási módja nem változik. [A csökkentés szabályainak változása a férfiak számára csak a 2011. január 1-jétől megállapításra kerülő nyugellátások esetén fog jelentkezni, amely azonban a korengedményes nyugellátást, a jogintézmény megszűnéséből fakadóan, már nem érinti. (A nők esetében ez a változás 2013-ban következik be.) Ezért a korengedményes nyugdíj mértékének megállapítására és az irányadó nyugdíjkorhatár meghatározására 2010-ben is a jelenleg hatályos jogi szabályozással teljes mértékben megegyező rendelkezések lesznek az irányadóak.]
Az 1952-ben született férfiak vonatkozásában felvetődött az a kérdés is, hogy a munkáltatónak a korábbi 60. életévig vagy a felemelt, 60. életév betöltését követő 183 napig kell a nyugellátás összegét megfizetnie.
A kérdésben meghatározó jelentőségű, hogy a korengedményes nyugdíjjogosultság feltételeivel a korengedményes nyugdíjat igénylőnek már 2009. december 31-én rendelkeznie kell, és ennek megállapításánál az előrehozott öregségi nyugdíjazás 2009-ben hatályos szabályai az irányadóak. Az igénylő tehát már ekkor megszerzi a korengedményes nyugdíjra jogosultságát azzal, hogy ezt a jogosultságot a munkáltatójával történő megegyezés alapján később, de legfeljebb 2010. december 31-éig érvényesítheti. Mivel a 2010-től induló korengedményes nyugellátásoknál egy megszerzett jogosultság későbbi érvényesítéséről van szó, a 2009. december 31-e után benyújtott igényeknél a jogosultsági feltételeket és ebből következően a munkáltató megtérítési kötelezettségét a Tny. és a vonatkozó kormányrendelet 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.
4. Előfordulhat, hogy a munkáltatók nem teljesítik a korengedményes nyugdíj megállapítására irányuló megállapodásban foglaltakat, és nem fizetik meg a korengedményes nyugdíj összegét a nyugdíjbiztosítás részére, ezáltal a munkavállalót hátrányos helyzetbe hozzák.
Említettük, hogy a korengedményes nyugdíjazás egy kétoldalú munkajogi megállapodás megkötésén alapul. A korengedményes nyugdíj megállapításának és folyósításának előzetes feltétele egy, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött és mindkét fél részéről teljesített megállapodás. A munkáltatói kötelezettség teljes mértékű teljesüléséig, azaz a korengedményes nyugdíj teljes – az ellátás megállapításának kezdő időpontjától az 59/60. életév betöltésének napjáig terjedő időszakra folyósítandó – összegének befizetéséig a nyugellátás nem kerül folyósításra. Amennyiben a munkáltató a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a megállapodás alapján hozott korengedményes nyugdíj határozat visszavonásra kerül (ezzel a nyugdíjfolyósítás szempontjából olyan jogi helyzet alakul ki, mintha a megállapodást meg sem kötötték volna).
A vonatkozó Korm. rendelet a munkáltató mulasztása esetére a munkáltatóval szemben szankciót nem ír elő, mivel egy társadalombiztosítási jogszabálynak nem feladata munkajogi szankciókat megállapítani a jogellenes magatartást folytató munkáltatókkal szemben. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató jogellenesen jár el akkor, amikor az általa megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, de a korengedményes nyugdíjazásra hivatkozással a munkavállaló munkaviszonyát megszünteti. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a jogellenes megszüntetésből fakadó jogkövetkezmények megállapítása a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik, tehát ilyen esetben munkajogi per kezdeményezhető a munkáltató ellen a munkaviszony helyreállítása, illetve kártérítés megfizetése iránt.
(Forrás: ONYF tájékoztató – 2009.08.10.)
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt Szakértő!
Munkáltatómmal 2009-ben megállapodást kötöttünk 2010-es nyugdíjazásra. Mivel közalkalmazott vagyok pályázni akart fenntartónk a létszámcsökkentési alapból való kifizetésre. A 2010-es költségvetési rendeletből ez a támogatási forma kimaradt. Ugyanakkor ez 2009-es kötelezettség vállalás. Vagy nem?
Kedves Napszámos!
Véleményünk szerint valóban 2009-es kötelezettségvállalás, melynek azonban a forrása a 2010-es keret (lett volna).
Nagyon köszönöm gyors válaszukat!
Amint az írtam is, a férjem 2009. dec. 31-ig rendelkezett 27 nap híján 38 év szolgálati idővel. A megállapodást a munkáltatóval megkötötte a rendeletben meghatározott nyomtatvány felhasználásával 2009. dec. hónapban , ebben a nyugdíj igénybevételének időpontjaként 2010. 04. 01-i lett feltüntetve. A megállapodás 2009, decemberben benyújtásra került a Nyugdíjbiztosítóhoz, amelyről visszaigazolást is kaptak. A nyugdíj igénylése is megtörtént még dec. hónapban, amely elutasítása a következő indokra hivatkozással történt meg: ” A lefolytatott eljárás során az igazgatóság megállapította, hogy igénylő a korengedményes öregségi nyugdíj megállapítását 2010.04,01-től kéri, így a jogosultság feltételei 60 napon belül nem teljesülnek. A korengedményes öregségi nyugdíj megállapítását 2010. március hóban a csatolt nyomtatvány kitöltésével és megküldésével terjesztheti elő.” – és csatoltak hozzá egy újabb igénybejelentő nyomtatványt. Amint írtam, az ügyintéző is úgy nyilatkozott, hogy ebből semmilyen joghátrány nem származhat, tehát a 2009. dec, 31-ig érvényes szabályokat fogják alkalmazni, vagyis rám a 60 év korhatárig megfizetendő nyugdíj vonatkozik. . Sajnos most egy másik ügyintézőhöz került az ügy. A munkáltatót mindenesre nem nyilatkoztatták, hogy miért 2010. április 01-e anyugdíj igénybevétele. vagyis nem tudják, hogy felmentési idő miatt nyúlik át 2010-re ez az időpont. Vagy az nem számít, hogy milyen indokkal húzódik át a nyugdíj megállapításának kérése 2010-re? Megpróbálunk fellebbezni és hivatkozni az Önök által is idézett ONYF 2009. augusztusi tájékoztatójára. Nagyon el vagyunk keseredve , mivel sajnos ma Magyarországon minden szabályt többféleképpen is lehet értelmezni. Felháborító, hogy a jogszabályok értelmezéséhez szakértők kellenek és még azok sem biztos, hogy azonos állásponton értelmeznek dolgokat. A legfelháborítóbb pedig az, hogy a Nyugdíjbiztosítónál nem adnak egyértelmű válaszokat, a kiküldött levelekben ledarálják a jogszabályokat, de hogy az ügyfélnek mi lenne
a legoptimálisabb megoldás, azt nem írják. Magyarul felháborítóan semmitmondó a tájékoztatás. Nagyon köszönöm még sokunk nevében, hogy Önök felvállalják ezt a nem kis feladatot és megpróbálnak útbaigazítani a jogszabályok dzsungelében. Ez elsősorban a hivatal dolga lenne!
Mégegyszer kérdezném a fentiek ismertetése után, hogy akár a jogorvoslatig is
elmehetünk? Tudnak Önök olyen esetről, akinek felmentési idő miatt huzódott át a nyugdíjazása és a munkáltatónak a 2009 szabályok szerint, az eredeti 60 éves korig kellett megfizetnie a kiszámított nyugdíj összegét?
Mégegyszer nagyon köszönöm válaszukat, és elnézést hogy újra kérdeztem.
Kedves Osvát Dóra!
Mindenekelőtt köszönjük szépen töretlen bizalmát és dicséretét Könyvelőirodánkkal kapcsolatban; ez tényleg nagyon jól esik számunkra.
Véleményünk szerint a jogorvoslatot mindenképpen igénybe kellene venniük, bár egy kicsit homályos a leírása abban a tekintetben, hogy számunkra úgy tűnik, mintha 2 alkalommal nyújtottak volna be kérelmet; egyet az előírt időben, majd egy újabbat aa későbbi időpontban. Ezzel együtt és egy szakértővel karöltve úgy véljük, sikerrel járhatnak az eredeti szándékuk érvényesítése ügyében.
Valóban, baromira bonyolultak a nyugdíjjal kapcsolatos szabályok, ami – talán – annak is köszönhető, főleg a valóságban, az alkalmazás során, hogy ahány ember, annyiféle eset, és ezt képtelen lekövetni bármelyik jogszabály is.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Férjem 2009. december 07-én kötött megállapodást a munkáltatójával korengedményes nyugdíj megállapításáról, azzal a feltétellel, hogy részére 2010. 01.01-től 2010. 03. 31-ig 3 hónap felmondási időt biztosítanak, így a nyugdíjba vonulás időpontja 2010. 04,01-től lesz. Férjem a korengedményes nyugdíjazáshoz kapcsolódó feltételekkel rendelkezett, 1952.01,27-i évi születésű, 37 év szolgálati idővel már akkor rendelkezett. Az utolsó munkában töltött napja dec. 12-e volt, amikor eghyösszegben kifizették a 3 hónapra vonatkozó felmentési időre járó bérét is.A nyugdíjbioztosítónak a megállapodást 2009. dec. 07-én megküldte a munkáltató. Férjem 2009. december 12-én kérte a nyugdíjbiztosítótól a nyugdíj megállapítását, amelyet a Nyb. dec. 15-i határozatában elutasított, ugyanis igaz, hogy minden feltételnek megfelel, de 60 napot meghaladó időponttól kéri a nyugdíja megállapítását. Az ügyintéző telefonos egyeztetés során megnyugtatott, hogy attól, hogy a nyugdij igényt csak 2010. márc hónapban lehet benyújtani, semmilyen joghátrány nem éri férjemet, mert úgyanazokkal a szabályokkal kerül megállapításra a nyugdíja. A nyugdíjigényt 2010, márc. hónapban újra benyújtottuk, és pénteken kaptunk egy kiszámítást, amely szerint nem a 60, életévig, hanem 60 év 183-ig kell megfizetni a nyugdíj összegét, és a csökkentés is kb. így van kiszámítva. Az Önök honlapján a „Korengedményes nyugdíj 2009. az új szabályozás szerint”- leírtakat figyelembe véve valamilyen kormányrendeletre hivatkoznak, amely ezt szabályozza, és ott le volt írva, hogy az ilyen esetekre a 2009. évi szabályt kell alkalmazni.. Nagyon kérném a szives segítségüket, mivel férjem a nyugdíjbiztosító ügyéntézőjénél is rákérdezett, hogy ha ebből hátrány származik, akkor nem kéri a felmentési időt és akkor kéri a nyugdíj megállaítását 2009. dec. 31-el., hiszen hiába hosszabbodik meg a szolgálati ideje 90 nappal, ha emiatt
183 nappal több nyugdíjat kell befizetnie a munkáltatónak, nem beszélve a csökkentésről. Az Nyb. által kiszámolt adatok: 2010.03.31-ig a szolgálatio idő:
39 év 26 nap . munkavállalóra irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár: 2012.07.,27.! a csökkentés nélküli jogosdultsághoz hiányzik 339 nap, igy a kiszámított nyugdíj 4,6 %-kal/hó csökken.
Nagyon kérem szives segítségüket, mivel a munkáltatómmal nem erre számítottunk, így lehet nem is vállalja a nyugdíjazásomat. Lehet -e esélyem, hogy mégis a 2009. évi szabályokat vegyék figyelembe. Esetleg fizessem vissza a felmentési időre járó bért? A munkáltató hajlandó lenne megönreviíziózni a beadott bevallásokat. Előre is köszönöm, válaszukat.
Kedves Osvát Dóra!
Őszintén megmondjuk, hogy nem teljesen világos számunkra minden; ez tipikusan az az eset, amikor az iratok áttanulmányozása nélkül épkézláb dolgot nehezen lehet mondani, de legalábbis felelőtlenség lenne részünkről..
Viszont van némi reményre jogosító hírünk: Amennyiben férjének 2009.01.27-én megvolt a 37 év szolgálati ideje, akkor a jogosultságot megszerezte a korengedményes nyugdíjba-vonuláshoz. Az ONYF 2009. augusztusi tájékoztatója (amire mi is hivatkozunk az Ön által megjelölt írásunkban) pedig egyértelműsíti, hogy a munkaadónak a 60. életév betöltéséig kell fizetnie, nem a 60 év 183 napig.
De! De azt nem tudjuk, hogy ténylegesen milyen megállapodások történtek, mire hivatkoztak, mi volt az eredeti szándék. Mindenesetre azt javasoljuk, hogy sürgősen keressenek egy TB-nyugdíj szakértőt, és vele karöltve határozzák meg a következő teendő lépéseket.
Tisztelt Könyvelőiroda !
Az én férjem egyéni vállalkozó, a korengedményes nyugdíjra jogosult, mível 1953.03.01.-én betöltötte a 57. életévét, ledolgozott 42 évet.
A kérdésem: mint egyéni vállalkozó befizetheti-e maga után a nyugdíját, ha nem, milyen megoldások vannak?
Köszönöm segítségüket.
Tisztelettel: Erika
Kedves Erika!
Egyéni vállalkozó nem vonulhat korengedményes nyugdíjba, mert annak egyik feltétele a munkaadóval történő megállapodás – egyéni vállalkozónak nincs munkaadója.
Előrehozott (csökkentett összegű) nyugdíjra 2013-ba lesz jogosult a férje.
üdvözlöm önöket 1953 márc 27-én születtem 1969 május 01-től folyamatosan dolgozom, 4hónap fizetetlen szabadság kihagyásom van szeretnék nyugdíba menni de nem tudom lehetséges e valamelyik vagy még kell dolgoznom és mennyi időt.
Kedves mária1953!
Kérdésére a válaszokat az öregségi nyugdíj jogosultságának életkori feltétele 2010-ben című táblázatban összefoglalva találja meg.
Legkorábban 2012-ben tud csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjba vonulni, illetve a munkaadójával történő egyezség esetén az idei évben korengedményes öregségi nyugdíjba vonulhat.
Tisztelt Iroda!
Az alábbiakat szeretném még kérdezni Önöktől a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban.
(1953-as férfi, 39 év szolgálati idő 2010-ben):
1. Ha a cégem hajlandó kifizetni a korengedményes nyugdíjat, a korengedményes évekre is megtörténik-e a 8.4% (előrehozott) levonás, vagy csak, 61 éves kortól, de akkor véglegesen?
2. Ha a cégem 2010-ben nem hajlandó kifizetni a korengedményes nyugdíj 4 évét, van-e bármilyen lehetőségem, hogy 2013.01.01 előtt állapítsák meg a nyugdíjamat?
3. Ugyanolyan bázisról történik-e meg a nyugdíj kiszámítása 2013.01.01 előtt és után? A második esetben ugyanis több mint 10%-kal alacsonyabb nyugdíjszázalékok lesznek.(a rendeletben bázisként az első esetben havi átlagkeresetet, második esetben havi bruttó átlagkeresetet írnak – ez csak megfogalmazási pontatlanság?)
Köszönöm válaszukat.
Kedves Amigó!
Öregségi nyugdíjkorhatára 63 (2016. Előrehozott (kizárólag csökkentéssel) öregségi nyugdíjkorhatára 61 év (2014.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
Amennyiben 42 év szolgálati idővel rendelkezik az előrehozott (kizárólag csökkentéssel) öregségi nyugdíjkorhatára 60 év (2013.)
A csökkentés mértéke százalékban:
a.) egy évvel a korhatár előtt (0,3 % / hó) 3,6
b.) több mint egy évvel a korhatár előtt (3,6 + 0,4% / hó) maximum 8,4
ad 1.) Az utóbbi eset
ad 2.) Nincs más lehetőség; az egyik feltétel a munkaadóval történő megállapodás
ad 3.) Jogszabály ugyan létezik rá, de nem szeretnénk jóslásokba bocsájtkozni. A nyugdíjszámítás módja nem egyszerű feladat, nem is szeretnénk belebonyolódni…
Más megfogalmazás, mert más a tartalmuk.
Tisztelt Iroda!
Köszönöm gyors válaszukat!
Üdvözlettel: Amigó
Kedves Könyvelőiroda!
2009-ben megállapodást kötöttem munkáltatómmal a korengedményes nyugdíjba menetelről. A nyugdíjazás időpontja 2010 szeptember 1. A megállapodás időpontjában 39, a tényleges nyugdíjazás időpontjában 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkezem, születési évem 1952 január, nemem férfi. Kérdésem, hogy hány százalékos csökkenést fogok elszenvedni.
Tisztelettel: Napszámos
Kedves Napszámos!
A csökkentés mértéke százalékban:
a.) egy évvel a korhatár előtt (0,3 % / hó) 3,6
b.) több mint egy évvel a korhatár előtt (3,6 + 0,4% / hó) maximum 8,4
A csökkentés nem változik a korhatár elérését követően sem.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1952. október 26-án születtem és 2010. májusban 39 év munkaviszonnyal fogok rendelkezni.
Kérem az alábbi kérdés megvállaszolásával segítsenek a számomra legkedvezőbb döntésem meghozatalában.
1. Legkorábban mikor mehetek nyugdíjba?
2. Jogosullt vagyok-e korengedményes vagy csökkentett korengedményes nyugdíjra (Közalkalmazotti munkáltatóm valószínűen támogatja)? Ha igen melyikre?
Boldog új évet kívánva, segítő válaszukat előre is megköszöm,
Tisztelettel:
Szász János
Kedves János!
Nem türelmetlen egy kicsit? És már a dicséret is elmaradt?
10:22-kor feltette már ezeket a kérdéseket, amit 11:22-kor már meg is válaszoltunk… Szerintünk nem rossz teljesítmény ez egy kis pécsi Könyvelőirodától…
Tisztelt Iroda!
Néhány rövid kérdésem lenne a 2010-es korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban, mivel az új jogszabályban már az 1953-as korosztály is speciálisan meg van említve (eddig reménytelennek tűntek a feltételek a számomra).
Kérdéseim:
Érinthet-e engem kedvezően a módosított korengedményes szabályozás?
1953 júniusi születésű férfi vagyok, 2010-ben az 57-et betöltöm.
2009 december végéig 38 év és néhány hónap munkaviszonyom lehet. (32 év + kb. 6 hónap munkaviszony, 5 év egyetem, 11 hó +1 nap előfelvételis katonaság).
Elegendő-e ennyi szolgálati idő korkedvezményes nyugdjhoz, vagy feltétlenül szükséges a 40 év?
Azt gondolom, a 40 év csak 2011-ben lehet meg. Jól értem, hogy még így sincs lehetőségem az új szabályok szerint korengedményes nyugdíjra?
(Hacsak 2011-re újra nem tolnak egyet a korhatáron a jogalkotók – hiszen a korengedményes nyugdíj költségeit nem az állam, hanem a volt cég vállalhatja.)
(Egy megjegyzés: Az 1953-as korosztály, ha érettségizett és 18 éves korában 1971 őszén kezdett el dolgozni (vagy főiskolán, egyetemen tanulni), csak 2011-ben tud felmutatni 40 év szolgálati időt. Csak akkor esélyes 2010-ben 40 év szolgálati viszonyra, ha már 14-18 éves kora között dolgozott, vagy pl. szakmunkástanuló éveket tud beszámítani.)
Ha lehetséges 2010-ben 39 év szolgálati év mellett korengedményes nyugdíjba menni, a cégemnek hány évet kellene finanszírozni? 63-60=3 évet?
Amit a cég fizetne 3 évíg, az 8,4%-kal csökkentett összeg lenne, mint az előrehozott nyúgdíj esetében?
Továbbá ilyen korengedményes (és előrehozott) nyugdíj esetén fix a nyugdíj összege, vagy ez is nő az évenkénti átlagos emeléssel?
Előre is köszönöm a válaszokat, BUÉK!
Kedves Amigó!
Még szerencse, hogy csak néhány, rövid kérdése van az év utolsó napjaiban…..
A 2010. január 01-től hatályos szabályok értelmében az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 63 év (2016.), előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 61 év (2014.) és minimum 37 év szolgálati idő.
42 év szolgálati idő esetén az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 60 év (2013).
A megadott évekből kell levonni a korkedvezményes évek számát (ha azok lennének).
Korengedményes nyugdíjba a munkaadóval történő megegyezés esetén 2010-benn tud vonulni (ajánljuk figyelmébe honlapunkon a korengedményes nyugdíjbavonulásról szóló legújabb szabályokat ismertető írásunkat is).
A korengedményes nyugdíjazásnál a munkaadó a korengedményes nyugdíjbavonulástól az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig terjedő időszakot „finanszírozza”.
A csökkentés mértéke az előírt korhatárhoz mért időszak hosszától függ, az Ön esetében ez maximum 8,4 %, ami nem fog változni az öregségi kor elérésekor sem, leszámítva az éves korrekciókat.
BÚÉK!
Tisztelt Iroda!
Köszönöm a gyors választ, remélem nem okoztam sok fennakadást a még ezévi tevékenységekben.
BUÉK!
Tisztelt Könyvelő Iroda ! Én 1951.o8.10.-én születtem. 2009.08.10.-ével meg lett a 40 éves munkaviszonyom. Jelenlegi munkáltatom 2009.12.11.-e óta saját cégem, ahol én, mint műszakivezető dolgozom ! Munkáltatói jogokat tulajdonos társam, mint ügyvezető látja el. Kérdésem ezen feltételekkel 2009 12. 28.-ával korengedményes nyugdíjra jogosult vagyok-e ? Jelenlegi munkáltatommal a munkáltatói befizetésre vonatkozó megállapodás megtörtént. Kérdésem továbbá, hogy munkáltató általi befizetésre kerülő összeget költségként 2009 évre akkor is elszámolhatja-e 2009 évre ha a Nyugdíjazásomról szoló határozat és emiatt a befizetés is átcsuszi 2010 évre.
Kérdéseimre adott válaszuk előre is köszönöm.
üdv.: SzD.
Kedves Szabó Dezső!
Igen, jogosult a korengedményes nyugdíjra a leírtak alapján.
A korengedményes nyugdíj igénybevételéhez fizetett munkáltatói hozzájárulást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, könyvelni pedig azzal a nappal kell, amely nap a munkavállaló első nyugdíjban töltött napja. Így a munkáltatói hozzájárulás címén fizetett összeget a mérlegkészítés időszakában megkapott határozat alapján a kötelezettségekkel szemben kell könyvelni a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Könyvelni kell akkor is a várható összegben – az előbb említett napra – a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben, ha a határozat a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezett meg, de a nyugdíjba vonulás időpontja a mérlegfordulónapot megelőző nap.
A korengedményes nyugdíjazás miatt fizetett munkáltatói hozzájárulást időbelileg nem lehet elhatárolni (akkor sem, ha az több évet érint, illetve jelentős összegű), azt az első nyugdíjban töltött napra könyvelni kell.
A korengedményes nyugdíjazás miatt a munkáltató által – jogszabályi előírás alapján meghatározott és – fizetett összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, így annak összegével a társasági adó megállapításakor az adózás előtti eredményt növelni nem kell.
TISZTELT KÖNYVELŐIRODA .
1952 szeptemberében születtem. 41-év munkaviszonyom van.
A munkáltatóval nem tudtam meg egyezni az előre hozott nyugdíjról.
A munka helyem meg szűnt, kérem a segítségüket, hogy a korengedményes
nyugdíjjal kapcsolatban, milyen lehetőségeim vannak.
Várom válaszukat. Előre is KÖSZÖNÖM.
Kedves Magyar Ferenc!
A korengedményes nyugdíjbavonulás egyik alapvető feltétele a munkaadóval történő megállapodás. Annak hiányában nem tud korengedményes nyugdíjba vonulni.
Tisztelt Iroda!
1952. októberben született nő vagyok. Több mint 40 éves (42) munkaviszonnyal rendelkezem. Mikor, milyen feltételek mellet mehetek nyugdíjba.
Amennyiben munkaadójával meg tud egyezni, még ebben az évben (vagy a felmondási idő végén) korengedményes nyugdíjba vonulhat!
Kedves kis kati!
Kérjük, nézzen körül honlapunkon: kérdésére ebben a táblázatban részletes magyarázatot találhat.
Bocsánat, hogy újra beírok, de annyira felizgatott a dolog, hogy éjszaka a neten utánanéztem az új törvénynek (2009. XL. törvény). Annak 3.§-a vonatkozik az én esetemre, ott van leírva az a bizonyos, összesen 8,4 % csökkentés, amit Önök is pontosan leírnak. DE: ugyanezen törvény 8.§ (2) bekezdése kimondja: „E törvény 1-7. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.” Az eredeti, 2009. dec.31-ig hatályos törvényben viszont még nincs ez a 8,4 % csökkentés (ott a 40 évnél kevesebb szolgálati idő miatt van csökkentés, akinél van)
Baj csak az, hogy sem jogász, sem könyvelő nem vagyok, így az én értelmezésem – ha szeretném is hinni, hogy nekem kedvez – minden, csak nem bizonyosság. Ezért is kérdem Önöket. ennek a 2010 január 1.-i hatálybalépésnek tükrében is levonják-e vajjon tőlem azt a 8,4 %-ot?
Nagyon várva válaszukat
AP
Kedves Aczél Péter!
Elnézést, hogy kissé pontatlan, vagyis inkább nem az ön élethelyzetére vonatkozó választ adtunk – mentségünk lenne, de minek….
A korengedményes nyugdíjazás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek nem része, hanem egy foglalkoztatáspolitikai célú intézmény, amelynek költsége a foglalkoztatót terheli, miután a munkavállaló és a munkáltatója megállapodnak abban, hogy a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig egy összegben befizeti a nyugdíj összegét, és ennek terhére folyósítják a korengedményes nyugdíjat a munkavállalónak.
181/1996.(XII.6.) kormányrendelet szól az Ön esetében a korengedményes nyugdíjazásról és az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.
2009. január elsejétől mindkét nem 57 évesen kérheti a korengedményes nyugdíjazást, ha rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges 40, vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt 37 év szolgálati idővel.
Ismét nagyon köszönöm a gyors választ, különösen, hogy hétvégén is foglalkoztak kérdésemmel. Ez rendkívüli, igazán lekötelező, nem hiszem, hogy van még egy ilyen lehetőség az egész interneten. Konkrétan utóbbi válaszuk tehát azt jelenti, hogy ha rendelkezem a 40 évvel, akkor nem csökkentenek, csak ha kevesebbel (minimum 37) rendelkeznék, akkor csökkentenének. Tehát végül: nekem nem fognak csökkenteni se 8,4%-ot, se egyebet? Ezt sillabizáltam ki legalábbis törvényekből, azok hatályba lépésének ifejéből – és akkor érthetem úgy, hogy Önök is erre voksolnak? nagyon megnyugodnék – konkrétan palack Villányit bontanék, ha igen a válasz.
Mégegyszer köszönettel
AP.
Kedves Aczél Péter!
Természetes, hogy meg próbálunk segíteni, hisz’ mi nem jó pénzű állami alkalmazottak vagyunk, akiknek ez (is) lenne a dolga – pl. segíteni az állampolgárokat eligazodni a jogszabályok útvesztőjében -, hanem egy kis pécsi Könyvelőiroda, amelynek nagyon szerények a lehetőségei…
Igen, jól értette; az Ön esetében nincs csökkentés.
Igaz, hogy a délvidéken – nem nemtelenül – a nehéz, testes, ízgazdag villányi borokat szeretik, szeretjük, de hadd javasoljunk egy szekszárdi, Dúzsi Tamás-féle, 2009-es rozét…
Egyszerűen zseniális bor, és az alkalom megérdemli… 
Nagyon kedvesek, nagyon köszönöm a megnyugtató választ. Most „csak” Villányi van itthon, azt bontottam meg az öröm hírére. De ígérem, beszerzek abból a 2009-es Dúzsi Tamás-féle rozéból, és az Önök egészségére fogom megbontani. Köszönettel AP.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm gyors válaszukat. A válasz egyik része megnyugtatott. A másik része, azaz a csökkentésre vonatkozó rész az, amitől most összefutott szemem előtt a világ. Én ugyanis arra számítottam – s vállalatomnál is ezzel bíztattak – hogy minthogy én még ez évben megyek nyugdíjba, rám a 2010 január 1-ével hatályba lépő új csökkentési szabályok még nem vonatkoznak. Nem lehet, hogy ez így van? Idéznék éppen Önöktől: „Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy azon személyek esetében, akik a korengedményes nyugdíjra való jogosultság megszerzése érdekében a munkáltatójukkal 2009. december 31-ig megállapodást kötnek, de a nyugellátás megállapítására csak 2009. december 31-e után kerül sor, a korengedményes nyugdíj számítási módja nem változik. [A csökkentés szabályainak változása a férfiak számára csak a 2011. január 1-jétől megállapításra kerülő nyugellátások esetén fog jelentkezni, amely azonban a korengedményes nyugellátást, a jogintézmény megszűnéséből fakadóan, már nem érinti.”
Nagyon izgulok. Megtennék, hogy erre a dilemmámra válaszolnának – tehát nem úgy van-e, hogy mivel idén megyek korengedményes nyugdíjba, még nem számítják be nálam a 2010 jan.1-én hatályba lépő, előrehozott öregségi nyugdíj csökkentésének százalékait? (Merthogy”…A csökkentés szabályinak változása a férfiak számára csak a 2011.január 1-jétől megállapításra kerülő nyugellátások esetén fog jelentkezni”
Köszönettel AP.
Üdvözletem!
Ma reggel hallottam egy rövid hírben, hogy a tegnapi napon megjelent Kormány rendelet szerint újabb egy évvel meghosszabbították a korengedményes nyugíjba vonulás lehetőségét a válságra való tekintettel.
Remélem hallunk róla bővebben is, mert mindössze egyszer említették, pedig sokan várjuk (vártuk) róla a fejleményeket!
Pásztorné
Kedves kismargoc!
Értesültünk róla mi is, és rajta vagyunk a témán; ahogyan a konkrét jogszabályt olvassuk – természetesen – mi is közzétesszük e témában az írásunkat, remélve, hogy sokan fel fognak lélegezni a hír hallatán.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1951-es születésű vagyok, és most, december 1-én korengedményes nyugdíjba vonulok, vállalatommal megegyezve. 40 munkaévem megvan. Két kérdésem:
1./ Ugye én még nem azt a csökkentett nyugdíjat fogom kapni, amit akkor kapnék, ha 2011-ben (60 évesen) vonulnék előrehozott öregségi nyugdíjba?
2./ Ugye EVÁS egyéni vállalkozásomat – amit eddig többes jogviszonyban, heti 36 órát meghaladó főállás mellett végeztem – folytathatom kiegészítő tevékenységként, nyugdíj mellett?
Eléggé izgatottan várom válaszukat, mert az utóbbi napokban, közeledve a nyugdíjintézet határozatának meghozatalához, elbizonytalanodtam e két kérdésben
Köszönettel
Aczél Péter
Kedves Aczél Péter!
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013.). Előrehozott (kizárólag csökkentéssel) öregségi nyugdíjkorhatára 60 év (2011.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
A csökkentés mértéke százalékban:
a.) egy évvel a korhatár előtt (0,3 % / hó) 3,6
b.) több mint egy évvel a korhatár előtt (3,6 + 0,4% / hó) maximum 8,4
Amennyiben munkaadójával meg tud egyezni, még az idei évben korengedményes nyugdíjba is vonulhat. A korengedményes nyugdíj esetén is csökkentett összegű nyugdíjat kap (max. 8,4 %), amely már nem változik az előrehozott öregségi nyugdíj elérésekor sem.
a.) Az előzőekből látható, hogy Ön csökkentett összegű nyugdíjra jogosult; a 40 év szolgálati idő az 1950-es születésűeknél jelent teljes összegű nyugdíjat.
b.) Egyéni vállalkozását folytathatja, a keresetkorlátozásra kell ügyelnie. (A többes jogviszony alatt azt értette, hogy főfoglalkozása mellett (amiből most korengedményes nyugdíjba vonul) végezte az egyéni vállalkozást, mert a többes jogviszony azt jelenti, hogy társas vállalkozás tagja és egyéni vállalkozó is. – A lényegen azonban ez sem változtat…
)
A nyugdíj mellett végzett egyéni vállalkozása miatt majd évente kérheti a 0,5 %-os nyugdíjemelést.
Tisztelt Cím!
2009.12.31.-el korengedményes nyugdíjba vonulhatok.de mivel magánnyugdíjpénztári tag vagyok a munkáltatóm csak az állami nyugdíjkasszába fizeti be a pénzt.A kérdésem az,hogy ez törvényes-e.
Tisztelettel Varga Ferenc
Kedves Varga Ferenc!
Teljesen jogszerű; a járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.
Az első esetben a szolgáltatás esedékességének időpontja megegyezik a társadalombiztosítási nyugdíj esedékességének időpontjával, míg az utóbbi esetben a szolgáltatás esedékessége a nyugdíjszolgáltatás folyósítására vonatkozó kérelem beérkezését követő hónap elseje.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm extra gyors válaszukat! Sajnos már elég szűk a határidő dec. 31-ig, hogy a szerződés a munkáltatóval létre jöjjön a korengedményes nyugdíjról (ha szükséges). Ezért szeretnénk tisztán látni minél hamarabb ez ügyben.
Nem a „konkurenciánál” akarok nézgelődni, csak valami rend. számra gondoltam, hogy utána olvassak ha változás történt.
További eredményes munkát kívánok!
P. Istvánné
Kedves kismargoc!
Nagyon szívesen!
181/1996.(XII.6.) kormányrendelet a korengedményes nyugdíjazásról – szó van arról, hogy a 2009. december 31-i határidőt mégis 2010. december 31-ig kiterjesztik, de eddig semmi biztató hír erről….
Tisztelt Könyvelőiroda!
Hol tudnék utána nézni, hogy végül is született-e megállapodás a korengedményes nyugdíj egy évvel (2010. dec. 31.) történő meghosszabbítására?
Köszönöm a választ!
P. Istvánné
Kedves kismargoc!
Nálunk nagyon jó helyen jár; egészen biztosan jó időben közzé fogjuk tenni, ha megtörténik a változás – ugyanúgy, mint bármi másról, ebben a témakörben.
És Ön sem gondolja, hogy bármelyik „konkurenciához” küldenénk?
A korengedményes nyugdijra vonatkozó 2009.dec 31.-i jogvesztő határidő
1 évvel meghosszabbitásra került? Ha igen ez vonatkozik az 53-ban született nőkre,ha a megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek?
Hol lehet ennek törv.jogsz.-nak utána nézni. Köszönettel
Kedves friedrichne ujvari zsuzsanna!
Nem, még nem került meghosszabbításra, információink szerint előterjesztés alatt áll.
Járjon vissza gyakrabban honlapunkra a friss információkért!
Tisztelt Könyvelő iroda!
1952.12.11.-én születtem. 2009.december 31-től megállapodtam a munkáltatómmal az korengedményes nyugdíjazásomról.
2009.12.30.-ig a szolgálati időm 38 év 179 nap.
Kérem szíveskedjenek tájékoztatni , hány százalékkal csökken a nyugdíjam mert csak a csökkentett összegű nyugdíjra vagyok jogosult.
Köszönettel: Pumerschein Ferencné
Kedves Pumerschein Ferencné!
Ahogyan azt már leírtuk több helyen is, például legutóbb itt, nem vállalkozunk egyedi esetek kiszámítására, hisz’ sok adatot és körülményt nem is ismerünk.
Kérjük szíves megértését!
Kívánunk Önnek jó egészséget, hosszú életet, szeretetteljes nyugdíjas éveket!
Tisztelt Könyvelőiroda!
Édesapám 1952. december 15-én született. 41 év szolgálati ideje van a szakmunkásképzővel és a katonasággal együtt. A munkáltatója felajánlotta, hogy elmehet korengedményes nyugdíjba.
Az a kérdésem, hogy anyagilag hogy járna jobban,
-most ezt elfogadja és akkor ugye kevesebb nyugdíjat kap,
vagy ha kivárná a tényleges nyugdíjkorhatárt, nála a 62,5 évet, de legalább 2013-at, még ha esetleg közben munkanélkülivé is válik,
Mert ha jól tudom 2013-tól lényegesen változnak a nyugdíjszámítás szabályai-kedvezőbbek lesznek.
Mennyiben befolyásolja az utolsó 2-3-4 év jövedelme a nyugdíj összegét?
Köszönette:
F.Olgi
Kedves F.Olgi!
Az édesapja öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2015. I. félév).
Csökkentéssel előrehozott öregségi nyugdíj korhatára 60 év év és 183 nap (2013. I. félév) és minimum 37 év szolgálati idő.
Amennyiben szolgálati ideje eléri a 42 évet, akkor 60 éves korában (2012.) válik jogosulttá az előrehozott öregségi nyugdíjra.
Édesapja előrehozott öregségi nyugdíj esetén kizárólag csökkentett összegű nyugdíjat kaphat.
Édesapjának 2015-ig még 5 éve van, tehát, nem lenne valami nagy szerencse, ha közben munkanélkülivé válna;
- jövedelme nem lenne, vagy nagyon csekély, és/vagy hozzá kellene nyúlni a tartalékhoz
- elhelyezkedési esélye nagyon szerény lenne
- a nyugdíjhoz nagyon hiányozna az öt év jövedelme
A korengedményes nyugdíj még az idei évben működik (bár szó van róla, hogy meghosszabbítják jövő év végéig), ami azt jelenti, hogy kiszámítják a nyugdíjat, ami max. 8,4 %-os csökkentést jelent a teljes nyugdíjhoz képest, és ezt az összeget fizeti a munkaadó a nyugdíjigazgatóságon keresztül az előrehozott öregségi nyugdíj korhatár eléréséig, majd attól kezdve a nyugdíjigazgatóság fizeti.
Igaz, hogy ez is, majd innentől kezdve végig marad a csökkentett összeg (és ehhez jönek majd az éves emelések, korrekciók), de mi inkább ezt választanánk.
Gondoljuk, hogy nem annyira sokat keres az édesapja (mert akkor a saját adótanácsadójához fordult volna), tehát jobb ez a biztos összeg, mint a bizonytalan öt év.
A nyugdíj mellett – keresetkorlátozással ugyan – vállalhat munkát is, ha egészsége megengedi, ami pótolni fogja azt a 8,4 %-ot, és ugyanakkor választhatja is a megérdemelt pihenést is.
Jó egészséget kívánunk neki (is)!
Tisztelt Könyvelőiroda !
Nagyon köszönöm a gyors pontos válaszukat.
Még egy kérdésem lenne.
A cég és a dolgozó közötti megállapodás a korengedményes nyugdíjazásra vonat-
kozóan a törvényi előírásoknak megfelelően 2009.dec 31.-el megkötésre kerül. A tény-
leges nyugdíjba vonulás 2010.június 30.-a.
Ebben az esetben a munkáltató által fizetett összeget, ettől az időponttól kell
a munkáltatónak megfizetnie. Számomra ez egyértelmű, és a fizetendő összeg a 2010.-es
évet terheli.
A munkáltató jelen pillanatban azért vacillál, mert a cég várható eredményeit nem
ismeri pontosan és valamilyen számviteli / APEH / állásfoglalásra hivatkozik, hogy erre
a célra az idei évben valami tartalékot kell képeznie.
Kérdésem, hogy ez így van-e ?
Tisztelettel: Somodi Ferenc
Kedves Somodi Ferenc!
A benyújtott megállapodás alapján a Nyugdíjigazgatóság fog hozni egy határozatot, amely alapján a munkáltatónak 15 napon belül kell teljesítenie az utalást (ha nem utal, erről olvashat bejegyzésünkben, a honlapunkon).
Nem tudjuk értelmezni, hogy mire kellene pontosan tartaléko képeznie?
Az előzőekben írt válaszunk világos, és egyértelmű, ahhoz nem tudunk hozzátenni, vagy elvenni semmi mást.
Tiszteletem !
A következő problémára kérnék választ.
Feleségem kérelmezte a korengedményes nyugdíjba vonulást,cégétől ./ZRT/
A vezérigazgató,ígérete szerint nem gördít akadályt a megállapodás megkötésére.
A megállapodást 2009.dec. 31.-ig aláírják és továbbítják az illetékes nyugdíjbiztosí-
tóhoz. A nyugdíjba vonulás tényleges időpontja,2010 június 30.
Kérdésem a következő: mit írnak elő a számviteli szabályok a nyugdíj összegének
átutalására vonatkozóan. A költségek mikortól és hogyan terhelik a céget ? Az át-
vállalt nyugdíjat hogyan és mikor kell könyvelni, és az hogyan befolyásolja a cég
eredményét.
Tisztelettel : Somodi Ferenc
Kedves Somodi Ferenc!
Korengedményes nyugdíjazás esetén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított, a munkáltató által átvállalt összeget a 181/1996. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján „A kifizetett nyugdíjösszeget a gazdálkodó szervezet a költségei, a költségvetési szerv megtakarításai terhére számolja el.”.
A 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartozik „a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez.”
A korengedményes nyugdíjazás miatt a munkáltató által – jogszabályi előírás alapján meghatározott és – fizetett összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, így annak összegével a társasági adó megállapításakor az adózás előtti eredményt növelni nem kell.
A korengedményes nyugdíjas időszak kezdetétől a munkavállaló nem dolgozik, az óvatosság számviteli alapelv érvényesülése érdekében mind az előrehozott öregségi nyugdíjat, mind a postaköltséget akkor kell költségként elszámolni, amikor a korengedményes munkavállaló nyugdíjas időszaka megkezdődik. A korengedményes nyugdíjazás miatt fizetendő összeget tehát időbelileg nem lehet elhatárolni (függetlenül attól, hogy az több évre szól), sőt akkor is el kell költségként számolni az első nyugdíjban töltött nappal, ha még a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizetési értesítése nem érkezett meg.
Tisztelt Könyvelőiroda.
1951.08.14.-én születtem. Előrehozott, korkedvezményes nyugdíjba szerettem volna menni. Az összes szolgálati időm: 41évés 354 nap. Ebből 9év és335 nap hivatásos katonai szolgálat. Az összes honvédségnél töltött időm:
1973.02.27.-től 1985.06.30.-ig tart. Kérvényemre az ONYF. korkedvezményt nem adott, mert 30 nap hiányzik a 10 évből a 2 év korkedvezményhez.
Kérem a segítségüket!! Mit tegyek? Tönkrement vállalkozó vagyok, egyedül a nyugdíj mentene(?) meg.
Ha még 31-32 napot dolgozom megfelelő (öntöde) munkahelyen megoldás lehet?
Illetve, mit tegyek?
Segítségüket tisztelettel várva: Mészáros Imre
Kedves Meszimi!
Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas ? jogszabályban meghatározott munkakörben ? meghatározott időn át dolgozott, az korkedvezményben részesül.
A korkedvezményre ? 2010. december 31-éig ? a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2011. január 1-jével kezdődő időszakra a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény fog rendelkezni.
Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.
2007. január 1-től a munkáltatónak 13 %-os mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie a korkedvezményes munkakörben dolgozó biztosított által e munkakörben elért kereset után.
Ezt a járulékfizetési kötelezettséget a központi költségvetés 2007-ben 100, 2008-ban 75, 2009-ben 50, 2010-ben pedig 25 %-os mértékben átvállalja. 2011-től tehát a teljes összeget a munkáltatónak kell befizetnie.
Véleményünk szerint a jogszabály nem azt írja elő, hogy folyamatosan, egy helyen kell teljesíteni azt a tíz évet, hanem azt, hogy aki legalább 10 éven át dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben, így logikusnak tűnik a hiányzó 30 napot korkedvezményre jogosító munkakörben ledolgozni.
Vegye fel sürgősen a kapcsolatot az ONYF-fel ezzel az ötlettel kapcsolatban, és, ha módja van rá, lépje meg!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat!
Önök valóban segítőkészek! Jó egészséget, sok sikert a munkájukhoz!
Tisztelettel: Mészáros Imre
Kedves Meszimi!
Köszönjük szépen szavait!
Hasonló jókat kívánunk Önnek is!
Segítségüket szeretném kérni!
1954.12.11-én születtem. A középiskola befejezésétől folyamatos munkaviszonyom van 1973. július 1-től.
Korengedményes nyugdíjba mikor mehetek?
Tisztelettel és köszönettel várom válaszukat.
Kedves Bakai Lászlóné!
Öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2018. I. félév), előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 60 év és 183 nap (2015. I. félév) és minimum 37 év szolgálati idő.
A csökkenés mértéke:
a.) egy évvel a korhatár betöltése előtt max. 3,6 %
b.) több, mint egy évvel a korhatár betöltése előtt max. 8,4 %
A jelenlegi szabályozás értelmében, mivel az 57. életévét nem töltötte be, nem tud a korengedményes nyugdíjról egyezkedni a munkaadóval.
Vigasztalásképpen elmondjuk, hogy élő előterjesztés van a 2009. december 31-i határidőnek 2010. december 31-i meghosszabításáról.
1953. 02. 21 – én születtem. 50 – 79 % – os rokkantosítás esetén mennyivel lesz kevesebb a nyugdíjam, mintha előrehozott öregségi nyugdíjb mennék 57 éves koromban.
Válaszát köszönöm.
Tisztelettel Zsuzsa
Kedves G-né Zsuzsa!
Azt kinézheti a honlapunkon lévő táblázatból, hogy mikor vonulhat nyugdíjba, mikor vonulhat előrehozott öregségi nyugdíjba (2016. illetve 2012.), a csökkentés legkisebb és legmagasabb összegét, de nem tudunk választ adni a kérdésére:
Nem ismerjük a legfontosabb adatait, mint pl. szolgálati idő, kereset, stb., így nincs egzakt válasz.
A várható nyugdíj összegét társoldalunk NYUGDÍJKALKULÁTOR-a segítségével csak Ön tudja meghatározni, ugyanígy a rokkantosítás esetén várható összeget (feltehetőleg rokkantosítás nélkül várható a magasabb összeg).
A bonyolult számítás érzékeléséhez, megértéséhez ide kattintva találhat példát.
57 éves korában korengedményes nyugdíjba vonulhat csak, ha a munkaadójával megegyezik ebben, és ez év december 31-ig benyújtják az ONYF-hez.
1951 október 12-én születtem . 43 év munkaviszonyom van. Kérdésem hogy mikor mehetek el korengedményes nyugdijba ? Válaszát előre is köszön: Tisztelettel: Őze Antal
Nem kaptam választ
Kedves Őze Antal!
Elnézést, a nagy tülekedésben kimaradt…
Öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013), kizárólag csökkentéssel előrehozott öregségi nyugdíj korhatára 60 év (2011) és minimum 37 év szolgálati idő.
Korengedményes nyugdíjba akkor vonulhat, ha munkaadójával 2009. december 31-ig erről megegyezik, és a megállapodást a Nyugdíjigazgatósághoz benyújtják ugyanezen időpontig (jogvesztő határidő).
Az 57. életévét betöltötte, tehát korengedményes nyugdíjra jogosult, csak a munkaadó szándéka a kérdéses.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1952. 02..25.-én születtem, 40 év ledolgozott évem megvan. Mikor mehetek el korkedvezményes nyugdíjba és milyen feltételekkel.
Köszönettel
Hosszuné
Kedves Hosszuné!
Valószínűleg nem korkedvezményes, hanem korengedményes, vagy előrehozott nyugdíjra gondolt; korkedvezményeshez olyan munkakörben eltöltött évek szükségesek, melyek általában a szervezetet nagy terhelésnek teszik ki.
Amennyiben munkaadójával meg tud egyezni, és még az idei évben ezt a megállapodást benyújtják a Nyugdíjigazgatóságnak, akkor akár idén is nyugdíjba vonulhat. A jogvesztő határideje a megállapodás beküldésének: 2009. december 31.
Amennyiben nincs lehetőség a megállapodásra, akkor az alábbi szabályok érvényesek Önre:
Öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap év (2014. II. félév.), előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 év (2011.) és minimum 37 év szolgálati idő.
A csökkenés mértéke:
a.) 40 év szolgálati idő esetén nincs csökkentés
b.) 40 évnél kevesebb, 37 évnél több szolgálati idő
ba.) egy évvel a korhatár betöltése előtt max. 3,6 %
bb.) két évvel a korhatár betöltése előtt max. 7,2 %
bc.) három évvel a korhatár betöltése előtt max. 10,8 %
Üdvözlet!!
1955-ben születtem,39 éve dolgozom már.
Egyszerű kérdésem lenne:előrehozott öregségi nyugdíjjal mikor tudnék leghamarabb nyugdíjba vonulni?
6 éve nem volt béremelésem,60.000 ft a nettó jövedelmem,a férjem már nyugdíjas és van két egyetemista lányom.
Köszönöm előre is válaszukat!!:(
Kedves Puskásné Borika!
Az öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019.), előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 61 év (2016.) és minimum 37 év szolgálati idő.
A nyugdíjcsökkenés legmagasabb mértéke:
- egy évvel a korhatár betöltése előtt (havi 0,3 %) 3,6 %
- több, mint egy évvel a korhatár betöltése előtt (3,6 % + 0,4 %/hó, max 8,4 %) 8,4 %
Igen,arra gondolok,hogy mennyit kereshetek vállalkozóként,hogy ne veszitsem el a nyugdijamat.
Üdvözlettel:Varga Éva
Tisztelt Cim!
2007 óta dolgozom korkedvezményes nyugdijban közalkalmazottként,és mellette vállalkozóként is dolgozok más munkahelyen.Jövö évtől szabad szellemi foglalkozásu vállalkozóként tudnék dolgozni.Akkor is elveszitem a nyugdijamat?Csak évvégén adózok a vállalkozásom után.Ha maradok közalkalmazott,néhány hónap alatt elérem a minimálbér 12 szeresétAttól félek,hogyha utána valami okból munkaképtelen leszek,semmilyen jövedelmem nem lesz /legalábbis ezt mondták a nyugdijbiztositónál/Tudnnának nekem tanácsot adni?
Köszönettel:Varga Éva
Kedves Varga Éva!
Korkedvezményes (az a személy aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, a nyugdíjkorhatár számítása szempontjából korkedvezményben részesülhet), vagy korengedményes (a korengedményes nyugdíj jogintézménye lehetővé teszi a munkavállaló és a munkáltató megállapodást kössön egymással a 62 éves öregségi nyugdíj korhatár előtt legfeljebb 5 évvel. A munkavállaló és a munkáltató közösen megegyeznek a felmondás körülményeiben és a munkáltató vállalja, hogy az előrehozott korhatárig – nők esetében 59, férfiak esetében 60 éves korig – előre, egy összegben befizeti a munkavállaló nyugdíját a társadalombiztosítási nyugdíjalapba.) nyugdíjról van szó?
2008 januárjától a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a nyugdíjáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt be kell jelentenie az adóhatóságnak.
A nyugdíj melletti munkavállalással kapcsolatos korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor. Akik pedig 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, azokra a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére előírt fenti korlátozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Jelenleg korkedvezményes nyugdijasként dolgozom/röntgenben/.
55 éves vagyok. Jövő évtöl csak szabad szellemi foglalkozású vállalkozóként szeretnék dolgozni.Hogy alakul a nyugdijam?Hogyan kell számolni?
Köszönettel.Varga Éva
Kedves Varga Éva!
Azt, hogy mennyi a nyugdíja, azt a nyugdíjas határozatból tudhatja. Arra gondol, hogy mennyit kereshet a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a nyugdíját?
Tisztelt Könyvelőiroda
1952 márc. 4-én születtem, több mint 37 éves munkaviszonyom van, szeretnék az idén, legkésőbb december 31-ig korengedményes nyugdíjba menni.
Lehetséges – e ez, vagy várjak még meglesz a 40 éves munkaviszom, és /vagy 62 éves leszek ?
Melyik a jobb megoldás ?
A jövőben mint egyéni vállalkozó szeretnék esetleg tovább dolgozni, ha ennek megvannak a reális feltételei.
Mit tanácsolnak mi tegyek ?
Munkáltatóm hajlandó lenne egyösszegben kifizetni a nyugdíj összegét, melynek nagyságát a 0,3 szorzóval kell csökkenteni, vagy a 100 %-ot kell befizetni ?
Várom válaszukat, tanácsukat, köszönettel.
István
Kedves Hraskó István!
A kérdések között felvetődött már hasonló, válaszunkat ide kattintva olvashatja el.
Véleményünk szerint az a legjobbnak tűnő megoldás, hogy munkaadójával megegyezve (2009. december 31-ig teheti meg, és eddig az időpontig be is kell nyújtani a megállapodást a Nyugdíjigazgatóságnak) az idei évben korengedményes nyugdíjba vonul.
Tisztelt Könyvelőiroda
Köszönöm, gyors és korrekt válaszukat.
Üdvözlettel:
István
Nagyon szívesen!
Tisztelt Könyvelőiroda !
Köszönet Önöknek, hogy próbálnak információkkal segíteni azoknak az egyszerű embereknek, akik nehezen igazodnak el a törvények-rendeletek útvesztőiben. Én is ezek táborát erősítem ezért a segítségüket szeretném kérni:
1956. június 8.-án születtem és érettségi óta megszakítás nélkül dolgozom. Három hete admin. létszámcsökkentésre hivatkozva felmondták a munkaviszonyomat. Nem akarom részletezni, hogy azóta az álláskeresés terén miket tapasztalok. Lehetetlen elhelyezkedni normális munkahelyen.
Szeretnék érdekődni, hogy a legkorábban mikor mehetek el korkedvezményes nyugdíjba, és a nyugdíj összegét mi alapján számítják ki? Utolsó évek, vagy a munkában eltöltött idő után?
Megköszönve a válaszukat. Üdvözlettel: „Lujza”
Kedves Lujza!
Köszönjük szépen, hogy ilyen nehéz helyzetében is volt annyi ereje, hogy jóleső szavakkal dicsérjen bennünket!
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 64 év és 183 nap (2020. II. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségének életkori feltétele 61 év és 183 nap (2017. II. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
A nyugdíj kiszámításának folyamata meglehetősen bonyolult művelet, így ebben nem állhatunk rendelkezésére, de egy tájékoztató anyagot – viszonylag érthetően – ide kattintva olvashat.
Tisztelt Könyvelőiroda !
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat.
További munkájukhoz minden jót kívánok.
Üdvözlettel. Lujza
Tisztelt Könyvelőiroda !
1953.februári születésű vagyok, 40 év ledolgozott munkaviszonyom van. 2010 februárban betöltöm az 57 évet.
Cégem kifizetné 2 évre az egyösszegű nyugdíjjamat. Kérdésem az, hogy van-e ilyen lehetőség, illetve az adott adatok alapján mikor mehetek ( nem csökkentett ) nyugdíjba
Köszönettel: Berta
Kedves Kiss Berta!
Éppen az előző kérdezőnek adtunk választ hasonló kérdésére. Javasoljuk, hogy olvassa el az adott válaszunkat ide kattintva.
T. Könyvelőiroda,
1952-ben született nő vagyok, 2008.dec.31-ig 38 év és 152 nap szolgálati idővel. A vállalatom kifizeti a végkielégitést azoknak akik az idén a korkedvezményes nyugdijt választák.
Választhatom-e én ezt, ha nincs meg az 59 évem és a 40 év munkaviszonyom.
A cég nem fizeti be a hátralvő évekre a nyugdijat,hanem csak végkielégitést ad.
Vlaszukat köszönöm
Kedves chkri!
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál (62 év) korábban, alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 59. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 59. életévét betöltötte és legalább 40 év szolgálati időt szerzett és a törvény egyéb feltételeinek megfelel.
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított személy, akinek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárhoz (62 év) képest a férfinél maximum kettő, nőnél maximum három év hiányzik és legalább 37 év szolgálati időt szerzett és a törvény egyéb feltételeinek megfelel (tehát a nő 59. életévétől, a férfi 60. életévétől veheti igénybe)
A korengedményes nyugdíjra jogosultság szabályai az előrehozott nyugdíj szabályaihoz igazodnak.
Azok az 57. életévüket betöltött nők és férfiak részesülhetnek korengedményes nyugdíjban, akiknek munkáltatója az előrehozott nyugdíjra jogosultságig hátralévő időszakra (maximum 2 férfinál, maximum 3 nőnél évre) előre egy-összegben befizeti a nyugdíj összegét.
A férfiak előrehozott korhatára 60 év, ha tehát egy férfi megy korengedményes nyugdíjba 57 évesen, akkor foglalkoztatójának 3 év nyugdíjösszeget kell megfizetnie. (A korengedményes nyugdíjat igénybe vevők esetében a 40 év szolgálati idő szükséges a csökkentés nélküli, és 37 év a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz.)
Ahhoz, hogy a biztosított (munkavállaló) 57 évesen csökkentés nélkül megállapított korengedményes nyugdíjat kaphasson legalább 17 éves kora óta biztosítottnak kell lennie (ami nem lehetetlen mivel a szakmunkásképzés időszak is annak számít).
40 év alatti szolgálati idővel rendelkezők esetében a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj szabályait kell alkalmazni. Például, ha valaki korengedményes nyugdíjba megy 57 évesen és csak 37 év szolgálati ideje van, 60 hónap múlva tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, a három hiányzó év miatti 0,3-as szorzót kell alkalmazni, tehát 18 %-kal kell csökkenteni a nyugdíját. A korengedményes nyugdíj megállapításának alapfeltétele, hogy a munkaviszony megszűnjék.
A korengedményes nyugdíjazásra 2009. december 31-ig van lehetőség, ezt követően ez a korhatár előtti nyugdíjazási forma megszűnik.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel: Útkaparó
Tisztelt Könyvelőiroda!
1954.07.11-én születtem. 1968-1970 között egy kétéves szakmunkásképző iskolát végeztem, és 1970 óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem. A mai napig is alkalmazott fizikai munkásként dolgozom. 1996-ig közalkalmazotti munkaviszonyban láttam el a feladatomat. A kérdésem az lenne, hogy mikor mehetek el nyugdíjba, van-e lehetőség valamilyen korkedvezmény igénybevételére.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Útkaparó
Kedves Útkaparó!
Hadd ne kelljen mindenkinél nekünk kiszámolni a szolgálati időt, részadatokból. Ott vannak erre a célra az állami, megfizetett alkalmazottak…
Ön már jogosult, hogy kérje az eddigi szolgálati idejének előzetes megállapítását a nyugdíjigazgatóságtól (nem is árt lekérni, mert INGYENES, és hamar kiderülhet, hogy amíg mi dolgoztunk, és úgy tudtuk, hogy le vagyunk jelentve, vagy felszámolták a céget és nem adták le a papírokat, és néhány évünk hiányzik.)
Életkori nyugdíjkorhatára: 63 év és 183 nap (2017. II. félév – 2018. I. félév). Amennyiben 42 év szolgálati időt tud felmutatni, akkor előrehozott öregségi nyugdíjat (csökkentett összegű, max. 8,4 % csökkentéssel) vehet igényben 2014. II. félév – 2015. I. félév tájékán, amennyiben ennél kevesebb lenne, akkor 2016. I. félévben (61 év és 183 nap) mehet legkorábban nyugdíjba (hacsak nincsenek még korkedvezményes évei – egészségre ártalmas, veszélyes munkakör).
Létezik az hogy az a férfi aki 55 dec 31-én született 6 év korkedvezménnyel/buszvezető volt/40 év szolgálati idővel az idén elmehet nem csökkentett összegü előrehozott nyugdíjba,mig az aki ugyan ezekkel a paraméterekkel rendelkezik,de 56 január elsején született,tehát 1 nappal később született,az nem csökkentett összegü nyugdíjra csak 4,5 év múlva lesz jogosult?Hol van itt az arányosság és a lépcsőzetes emelés elve?
Kedves valaki!
2009 és 2012 között előrehozott öregségi nyugdíjat igényelhetnek a nők az 59., a férfiak a 60. életévük betöltésétől, amennyiben legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek (csökkent összegű, ha az előírt szolgálati időből maximum 3 év hiányzik).
Az a férfi, aki 1955. december 31-én született, az a 60. életévét 2015-ben tölti be, amiből levonva a 6 év korkedvezményt, 2009-ben szerez jogosultságot az előrehozott öregségi nyugdíjra, a 2009-es szabályok szerint vonulhat nyugdíjba.
Az 1956. január 01-én született férfi a 60. életévét 2016-ban tölti be, amiből levonva a 6 év korkedvezményt, nem 2009-ben szerez jogosultságot, így a 2010. január 01-től hatályos szabályok szerint kell elbírálni a nyugdíjjogosultságot, amely azt mondja ki, hogy az öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019) és a kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségének életkori feltétele 61 év (2016) és 37 év szolgálati idő.
Ha a kórkedvezényt figyelembe vesszük, akkor 2013. január 02-tól lehet teljes jogú nyugdíjas, illetve 2010. január 02-tól csökkentett összegű előrehozott nyugdíjas (max. 8,4 % nyugdíjcsökkentés).
Az, hogy nem négy és fél év, hanem négy év a különbség – azt gondoljuk – nem vigasz az egy nappal később született számára…
Sajnos, azt kell mondani, hogy a lépcsőzetesség ugyan igaz, átlagosan, de egyesek nagyon ráfaragnak…
Sziasztok!
Igazából nem ehhez a témához szeretnék hozzászólni,csak nem találom a cikket.
Szabályzatokat kellene módositani a számviteli törvény változásának megfelelően—de mik azok?Milyen változásokat kell átvezetni a szabályzatokban???Ettől őrülök meg egyszer….
Kedves visiting!
Te még csak most őrülsz meg? Mi már a Bolondok Házában érezzük magunkat..
a.) az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, és az ehhez kapcsolódó szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. (Sztv.14.§(11))
b.) törvénymódosítás esetén a változásokat azok hatálybalépését követő 90 napon belül kell a szabályzatokon keresztülvezetni. (Sztv.14.§(11))
Kötelező számviteli szabályzatok:
Számviteli politika
Értékelési szabályzat
Számlarend
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási szabályzat
Selejtezési szabályzat
Bizonylati rend
Egyéb szabályzatok: a vállalkozás sajátosságainak megfelelően, vagy törvényi előírások alapján kötelező, vagy saját döntésnek megfelelő ügyek szabályozása (pl. önköltségszámítási, bel- és külföldi kiküldetési-, iratkezelési-, tűzvédelmi-, szervezeti és működési szabályzat, stb.)
Most a délelőtt folyamán regisztráltattam magam. Olvastam a hozzászólásokat a nyugdíjjal kapcsolatban.
Teljesen tanácstalan és elkeseredett vagyok. 56 éves nő vagyok, munkanélküli és december elején megszűnik a munkanélkülinek a folyósítása is. 40 évet dolgoztam le, négy gyereket szültem és felneveltem. Sajnos semmilyen kilátásom sincs, hogy munkát találjak, pedig nagyon szeretnék dolgozni! Több „fejvadász” cégnél regisztrálva vagyok, több munkahelyre elküldtem az önéletrajzomat, de semmiféle választ – levélben, telefonon – nem kaptam. (Szakmám van, de érettségim nincs és idegen nyelvet sem beszélek, ja és nem vagyok fiatal!)
Kérdésem az lenne, hogy a fent leírtak alapján hogyan tudnék nyugdíjba kerülni?
Előre is megköszönöm szíves válaszukat Strohmajer Marcsi
Kedves strohmajyer marcsi!
Valóban elkeserítő helyzet. Lyukas a szociális háló, „kedves” Képviselőink! Nem figyelnének az ilyen helyzetre? Igaz, ez nem a zsebük megtöméséről szól…
Ha minden igaz, 1953-ban született, így a 2010. január 01-től hatályos szabályok alapján öregségi nyugdíjkorhatára 63 év (2016), csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele 59 év (2012), minimális szolgálati idő 40 év.
A gyermekkedvezményt csak akkor veszik figyelembe, ha nincs meg az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, de Önnek már megvan a 40 év.
(„2007. évi CLVI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról 22. §)
Nagyon szépen köszönöm gyors válaszukat. Még annyit tennék hozzá, hogyha tényleg nem sikerül munkát találnom (februártól így van), akkor mindentől elestem, pld. társadalombiztosítás, orvos, stb.
(Igen 1953. 08. 04-én születtem.)
Egyelőre ennyi! Mégegyszer köszönöm válaszukat Marcsi
Tisztelet Koordinátorok !
Férjem 1950.02.06-án született, érdemes-e elmennie korengedményes nyugdíjba, ha kiegészítő tevékenységként tovább szeretné folytattni az egyéni vállalkozását?
Köszönettel : K.Erika
Kedves koka!
2010. január 1-től férjének öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2012). Csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 60 év (2010) és 40 év szolgálati idő.
Véleményünk szerint ezt a fél évet még ki kellene bírnia fél lábon is (ha a 40 év szolgálati ideje megvan)…
TISZTELT KÖNYVELŐIRODA !
KÖSZÖNÖM A GYORS VÁLASZT! (:-))))
Önök szerint,kiegészítő tevékenységként folytathatja-e férjem a vállalkozását ?
Egyéni vállalkozóként dolgozik, és ha 60 évesen, 2010-ben (a 40 év szolgálati ideje megvan,) megy el nyugdíjba,továbbra is szeretné a vállalkozását folytattni,de csak mint kiegészítő tevénység a csökkentett Tb járulék miatt.
Tehát lehet-e kiegészítő tevékenysége egy nyugdíjasnak, 2010-ben mint vállalkozó,vagy választania kell, vagy a nyugdíj, vagy a vállalkozás ?
Köszönettel . K.Erika
Kedves koka!
Nincs akadálya, hogy férje a nyugdíj mellett egyéni vállalkozóként tevékenykedjék.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó éppen a nyugdíj (stb.) mellet vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó.
Tehát, a nyugdíjbavonulása után lehet kieg. tevékenységet végző egyéni vállalkozó.