Változik az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály, megszűnik a kék kiskönyv 2010. január 1-től
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Munkaügy, munkavédelem, Társadalombiztosítás
Könyvelőirodánk 2009. februárjában írt arról, hogy 2009. június 1-től változnak az alkalmi munkavállalás szabályai. Akkori cikkünket az előterjesztés alapján írtuk, ám a tegnapi napon a Kormány elfogadta az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítást, melynek értelmében 2010. január 01-től megszűnik a kék kiskönyv, az alkalmi munka az egyszerűsített foglalkoztatás egyik típusként – változott szabályokkal – meg fog maradni.
Az alkalmi munkavállalás négy területe:
- a magánszemélyek háztartási alkalmazottai,
- az idénymunka,
- a kiemelkedően közhasznú szervezet alkalmazottai,
- valamint az alkalmi munka.
A munkáltatónak a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdéséig elektronikus formában, közvetlenül az adóhatóságnak kell majd bejelenteni.
A megszűnő alkalmi munkavállalói könyvet egy – minimális adatokat tartalmazó – munkaszerződés-minta fogja felváltani.
A foglalkoztatást a munkavégzés megkezdéséig elektronikus formában, közvetlenül az adóhatóságnak kell majd bejelenteni.
Rövid időtartamú háztartási, valamint idénymunka esetén az a munkáltató, amely az adóbevallását a jogszabályok szerint nem köteles elektronikus úton benyújtani, a bejelentést telefonon is megteheti, de lehetőségük lesz a teljesített bejelentés módosítására, illetve visszavonására is.
A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után 40 százalék közterhet kell fizetnie.
A korábbi szabályozáshoz képest feloldották az alkalmi munkavégzés időbeli korlátozását, és az évi 840 ezer forint jövedelem alatt az egyszerűsített foglalkoztatásból jövedelmet szerző magánszemély mentesül az szja-bevallás benyújtásának kötelezettsége alól.
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt Sakraf Könyvelőiroda!
Közeleg a nyár, biztosan sokan lesznek az én helyzetemben. Építkezek és szakembert hívnék segítségül. Kérem, lássanak el jótanáccsal az alábbi szituáció helyes kezeléséhez: vidéki házunk tetőszerkezetét szeretnénk lecserélni, ehhez segítséget is hívunk Édesapám valamint egy ács mester és két segédje személyében.
Én természetes személy vagyok, nem vagyok vállalkozó. Vagy kellene kiváltanom ehhez az egészhez egy adószámot? Nyilván Édesapám nem kap pénzt a munkájáért, de az ács mester és a két segéd igen. A havi 15 nap elég a munka befejezésére, még úgy is, hogy a heti 5 napot is betartjuk. Hogy megfeleljek az új törvényeknek, mi a teendőm? Szeretnék nyugodtan aludni?. Köszönettel: N. Emese
Kedves Nagy Emese Emma!
Valóban, sokan vannak olyan helyzetben, mint Ön. És például ezen sokaságra nem gondolt a törvényalkotó, amikor a természetes személy háztartásában végezhető munkák közül kivette az ilyen jellegű munkák végezhetőségét.
Pontosabban, azt mondja, hogy a „mindennapi élethez szükséges feladatok ellátására” köthető egyszerűsített foglalkoztatás „Háztartási munka” formája. Aztán legyünk okosak…
A mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt (időjárásnak való kitettség, szezonalitás) a növénytermesztési idénymunka esetére az általánostól eltérő, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozásra van szükség.
A törvény az egyszerűsített foglalkoztatást a tevékenység, illetve a munkáltatók oldaláról határolja be.
- Egyszerűsített adminisztrációval foglalkoztathat tehát a természetes személy munkáltató, de csak a háztartásában végzett munka (közvetlen személyes és háztartási szükségletei kielégítése) céljából.
- A közhasznú szervezet munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók köre.
- Az idénymunka.
Tehát, a jogszerű megoldás az lenne, ha az ács-csapat kiváltja a vállalkozóit, és így vállalkozna a munka elvégzésére….
Szerintem senki nem fog vállalkozói igazolványt kiváltani egy bizonytalan idejű alkalmi munka miatt. Az én férjem is így dolgozik új ház építésénél. A tulajdonos minden reggel bejelenti a munkásokat az APEH-nél. Igaz nagyon maceráns az eljárás. Több programm szükséges hozzá. Az én férjem sem fog azért vállalkozó lenni, mert nyáron van néhány hét alkalmi munka magánszemélynél. És télen mit csinálna a vállalkozói igazolványával, amikor 6 hónapig egy napot nem dolgozik? A járulékokat meg fizetni kell akkor is.
T.Iroda!Takarítani járok hetente egy alkalommal magánszemélyhez.Eddig a kék kis könyvvel.Más jövedelmem,munkám nincs.Most mit kell nekem illetve a munkaadómnak tenni?
Kedves Tóth Judit!
Javasoljuk Önnek is, és munkaadójának is a honlapunkon megjelent összefoglalót.
T.Iroda
Tényleg elnézést.
Másik kérdés. Egyik vállalkozó emberei dolgoznának nálam hétvégén. 4 órásra vannak bejelentve. Én alkalmazhatom öket alkalmi munkaválalóként? Természetesen a másik bejelentés megszünése nélkül.
Kedves kiscsávó!
Úgy érti, hogy egyszerűsített foglalkozással?
Annak pl. nincs akadálya, hogy az egyik foglalkoztatónál 8-12-ig, a másiknál meg pl. 14-18-ig dolgozzanak, vállaljanak munkát ezek az emberek. Csak nem szabad elfelejteni, hogy legkésőbb a munkába lépés kezdete előtt be kell jelenteni a jogviszonyt. (Ha jön az ellenőrzés, akkor lehessen tudni, hogy kit kapnak el.
)
Ebből kifolyólag az sem árt, ha a dolgozókban tudatosul, hogy mikor, kinél dolgoznak…
T.Iroda
Alkalmi munkavállalót alkalmazok. Nálam letelik a 15 nap. De az alválallkozóm foglalkoztatná öket további 15 napra, ugyanazon a munkahelyen, úgyanabban a munkakörben. Majd ha nála is letelik a 15 nap, ismét én foglalkoztatnám őket, ugyanott. Ez törvényileg lehetséges-e? Ilyenkor is él a 90 napos időkorlát, ha két vállalkopzó foglalkoztatja őket?
Kedves kiscsávó!
Április 1-én délután ezt már kérdezte egy másik levélcíméről, és 31 perc múlva válaszoltunk is rá. A választ itt olvashatja.
Elöző témához még annyi kérdésem lenne, hohy a 2 Kft között kell valami megállapodást írásba fektetni, vagy csak a munkavállalót kell írásba értesíteni?
Kedves kiscsávó!
Igen, valamiféle jegyzőkönyvet, emlékeztetőt illik készíteni, ahol meg kell magyarázni, hogy milyen együttműködés keretében fizetik itt a közterheket, és dolgoznak ott.
T. Iroda
Véleményt szeretnék kérni munkavállalók kirendelésével kapcsolatban.Kft-k tulajdonában van egy másik kft 50%-ba. Ehhez a kft-hez kellene dolgozókat kirendelni, bizonyos munkák elvégzésére.Lehetséges-e olyan megállapodást kötni egymással, hogy a 2 kft között a bevallási és a befizetési kötelezettségnek, az „eredeti” foglalkoztató tegyen eleget. Van-e valakinek ebben gyakorlata? A válaszokat köszönöm.
Esetleg valaki tudna linket adni egy ilyen szerződéshez, vagy elég a dolgozóval szóba közölni?
Kedves kiscsávó!
Kétszer is feltette ezt a kérdést, ezért az egyik példányt likvidáltuk.
A kirendelés kérdésében a Munka Törvénykönyve meglehetősen pontosan meghatározza a lehetőségeket és kötelességeket:
106. § (1) A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,
a) amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra – a kirendelésen kívül eső okból – valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor.
(3) A kirendelés során – eltérő megállapodás hiányában – a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell.
(4) Kirendelés esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kirendelés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót megillető munkabér megállapítása tekintetében a 83/A. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell (szerk. megjegyzése: a kiküldetés szabályainak megfelelő alkalmazása)
(5) Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre és pihenőidőre, valamint – ha a munkavállalóra kedvezőbb – a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit.
(6) Kirendelés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének, továbbá a 105. § (3), valamint (6)-(8) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell (szerk. megjegyzése: a kirendelés időtartama egy naptári évben, összevonva, nem haladhatja meg a 44 munkanapot, valamint a kiküldetés + kirendelés + átirányítás napjainak száma a 110 napot).
Természetesen, nem elegendő a dolgozókkal szóban közölni, hiszen az eredeti munkaszerződés rögzíti a munkavégzés helyét, az utasításokat kiadó szervezeti központ helyét és egyéb feltételeket.
Ugyanakkor – bizonyos törvényi kivételeket leszámítva (pl. terhes nő, szakképzettség, gyakorlat, aránytalan sérelem stb.) – a munkavállalónak nincs választási lehetőségük; a kirendelést tudomásul kell venni.
A kirendelés iratmintája nem túl bonyolult (mi csak fizetős linkeket találtunk), tulajdonképpen egy tájékoztató a munkavégzés helyéről, feltételeiről, időtartamáról.
Tisztelt Cím!
Férjem 58 éves, tartósan regisztrált munkanélküli. Sajnos ebben a korban az elhelyezkedés falun szinte reménytelen. Eddig nyáron alkalmi munkákat vállalt magánszemélyeknél alkalmi munkakönyvvel. Télen még ez sem volt. Olyan munkákat végzett magánszemélyeknél mint betonozás, felujítás, ajtó, ablak csere, egyéb javítások. Április 1. után az ilyen munkavégzés melyik kategóriába tartozik? Mert a jogszabály külön kitér rá, hogy magánszemélynél a házfelujjítás nem tartozik a háztartási munkák közé. Akkor hová tartozik? Mi a teendő, hogy szabályos legyen a munkavégzés? Jelenleg még a MÜ. hivatalban sem tudnak egységes választ adni. Egyáltalán hogy kell elindulni az ügyintézésben? Szeretnénk ha lenne valamilyen megoldás, elvégre ha nincs elhelyezkedési lehetőség élni kell valahogy.
Köszönettel: Tóthné
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Átmeneti járadékos vagyok már egy éve. Mivel hosszú ideig az alkalmi munkavállalói könyvecskével nem sikerült munkát találni, így azt visszaadtam a munkaügyi kirendeltségen. Most lenne egy eseti megbízásom ( leltározás lebonyolítása egy magánvállalkozónál) de „feketén” nem vállalom, így szeretném Önöktől megtudni, milyen formátumú legyen az eseti megbízási szerződés, vagy megállapodás, és milyen közterheket kell leróni.
Tisztelettel és köszönettel várom „sürgős” válaszukat, mert egy napom van a válaszadásra!
J.-né Ica
Kedves Juhászné Ica!
Március 31-ig még a régi módon megy az AM könyvvel történő munkavállalás.
Amit Ön mond, az egy megbízási szerződés, amelyhez pár sor elegendő: ki bíz meg, kit, mivel, mikortól-meddig, milyen díjazással. A megbízási jogviszonyban a közterhek gyakorlatilag azonosak az alkalmazottak közterheivel; ennek mértékéről a munkaadó fogja tájékoztatni (esetleg a könyvelőjén keresztül).
Én egyéni vállalkozó vagyok és egy garázsboltban élelmiszereket árulok.
Sajnos betegségem miatt /paypass műtét jobb lábon/ rokkant nyugdíjas lettem.
A bolt nem hoz annyit, hogy valakit teljen munkaidőben alkalmazzak.Egy ismerősön eljönne naponta 4 órára dolgozni de a rendszeres szociális segélyét
nem szeretné elveszíteni. Tudna valami megoldást ajánlani a problémámra?
Előre is köszönöm.
Kedves Szabó Gáborné!
Az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban már 2007. december 31-én részesülő személyek 2010. január 1-je előtt a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint folytathatnak kereső tevékenységet. Ezen személyi kör esetében 2009. december 31-e után, illetőleg a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapított átmeneti, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek esetében, amennyiben keresőtevékenységet folytatnak és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetük, jövedelmük havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át, a járadékra való jogosultságot meg kell szüntetni.
BÚÉK!
[...] Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, amely ? egyes hírekkel ellentétben ? 2010. április 1-től lép hatályba, 2010. március 31-ig tehát még élnek az [...]
A fönököm kijelentette, hogy Januártól csak kiskönnyvel tud foglalkoztatni, heti 3 napban. Én egy kozmetikai termékeket árusitó üzletben dolgozok. A kérdésem a következö- megteheti, hogy csak igy foglalkoztasson?jelenleg 8 órás munkaviszonyba alkalmaz..
Köszönöm előre is válaszukat.
Kedves Pataki Katalin!
Elméletileg megteheti, úgy, hogy szabályosan felmondja az Ön munkaviszonyát, majd az Ön által leírt módon foglalkoztatja csak tovább.
A munkaadó és a munkavállaló kapcsolata nem egy örök szerelem, amely jóban-rosszban kitart egymás mellett…
A munkaadó a felmondás során sikerrel hivatkozhat a gazdasági helyzet alakulására, és még az is szép dolog, ha Önt valamilyen formában igyekszik tovább foglalkoztatni.
Az nehéz lesz mert 2010.01.01 -től megszűnik a kiskönyv. Jövéhéten zárószavaznak az ügyben. Bár az alkalmi munkavállalás megmarad. De elektronikus bejelentés alapján (telefon, internet)
Kedves totika!
Baromságok ellen nem vagyunk védve, így Katalin sem…
Ezt már „lebeszélgettük” október-november hónapban, ők meg csak most jutnak oda, hogy a tervezhetőség, a biztonságosság, a csökkenő adminisztratív terhelések okán szavazgassanak, mi meg dögledezgethessünk..
Virágüzletbe szeretnék gyakorlatot szerezni(virágkötő tanfolyamra járok),találtam egy tuti helyet,a tulaj azt mondta,hogy kék kis könyvvel
mehetek hozzá.Én most azonban gyeden vagyok,ami mellett nem lehet dolgozni.
Én ezért a gyakorlatért nem is várnák fizetséget,de a tulaj ragaszkodik a könyvhöz,hogy legálisan tartózkodjak az üzletbe! Mit tehetek most?
Kedves Máté Attilláné!
Gyed mellett – kivéve a szerzői díjas tevékenységet – semmiféle munkavégzésre nincsen lehetőség. Az egyetlen megoldás, amennyiben mégis dolgozni szeretne, hogy az anyuka lemond a gyed-ről és helyette igényli a gyes-t, mert itt már adottak a lehetőségek a munkavégzésre.
Tisztelt cím!
Az lehet, hogy a kormány elfogadta. De még mindig nincs beterjesztve (2009.10.25) a parlament elé. Legalább is az Országgyűlés honlapja szerint. Lehet, hogy nem is lesz már. Hiszen csak az idén ülésezik a parlament. Utána meg választások. Önök szerint?
Kedves totika!
Teljesen egyetértünk Önnel! Lehet eső, lehet hó…
Na már tárgyalják.
És jó nagy terhet raknak rá. Eddig bélyeggel sokkal kevesebbet kellett fizetni.
Kedves totika!
Nyilván kell nekik a zsé, mert nagyon le vannak gatyásodva…
„Zsé” ? Ja tudom ami a „z” után van az abc-ben.:):):)
De nekik mindenekelőtt…
a kékkönyvhöz 2010 Mi számít alkalmi munkának? Dolgozhat-e valaki élelmiszerüzletben folyamatosan vele? köszönöm
Kedves zozo!
Hátulról kezdve a válaszadást: nem, folyamatosan nem dolgozhat, sem az élelmiszerüzletben, sem egy építkezésen…
A jogszabály tételesen felsorolja, hogy miképpen, és hány napot lehet dolgozni, de már mi is megírtuk a honlapon ezt.
Az alkalmi munkának a klasszikus alkalmi munkákat nevezzük; kerti munka, építőipari segédmunka, betonozás, árokásás, stb. Érdekes módon, eddig egzakt megfogalmazással nem találkoztunk, jó részt az OMMF eseti állásfoglalásaira támaszkodhatunk.
Engem az érdekelne, hogy olvastam, hogy egy foglalkoztató csak 31 napig foglalkoztathat egy embert. De viszont azt nem írták, hogy ez a 31 nap menyi időre vonatkozik. Ha valaki meg tudná ezt mondani annak előre is köszönöm a választ.
Kedves jani25!
Nem tudjuk hol olvasott ilyent, és milyen összefüggésben. Van 31 nap, de nem teljesen ilyen értelemben.
Kérjük, pontosítsa kérdését!
Köszönjük szépen!
A 840000-ft. felső határt ki és hogyan fogja számon tartani?
Kedves Kovács Stefán!
Az alkalmi foglalkoztatást most is nyilvántartjuk. A foglalkoztatási napokról, keresett összegekről most is vezetjük a kimutatást, meg adjuk a bevallást.
Nem egy ördöngös dolog az APEH-nél összevezetni az adatokat. Feltehetően az egyfogú kőműves segédmunkások és hasonló alkalmiak kiváló bírságolási célpontot jelenthetnek majd, ha nem adnak bevallást. Bár havi 70ezer Ft-ot nem sok alkalmi munkás keres…
Arra lennék kíváncsi, hogy az alkalmi munka fogalmába, vajon bármelyik szakma beletartozik-e? Ha igen, akkor csak a 840000 ft. felső határt kell figyelembe venni a Kedves munkavállalónak?
Kedves Kovács Stefán!
Most vettük észre, hogy a későbbi kérdése került előbb megválaszolásra.
A válasz megér egy kisebb írást; emlékezetem szerint nincs (nem volt) meghatározva a fogalom, ugyanakkor az OMMF felügyelői abból indultak ki, hogy csak a fizikai munka lehet alkalmi munka.
A magyar nyelv használatában ennél még szűkebb az értelmezés.
Végezni fogunk egy kis kutakodást, és vissza fogunk térni a kérdésre. Pontosabban a válaszra.
Áll a mezőgazdasági őstermelő a körte ültetvény közepén, kitölteti a „minimális” adattartalmú munkaszerződést, majd mi sem természetesebb, előkapja laptopját a mobil internettel, és jelent az APEH-nak, esetleg előkapja mobiltelefonját és horror költségen elkezdi bemondani az alkalmi munkavállalók adatait. Jól értelmeztem az elgondolást? Vagy napszúrást kaptam?
Kedves KAT!
Ön, lehetséges, hogy még a nyári napszúrás hatása alatt áll..
Nem egyszer, hanem minden nap. És, ha több hullámban érkeznek a brigádok, akkor naponta több alkalommal.
Mi már a februári írásunkban, tétován, feltettük a kérdést, más iparágból.
Ebből jól látszik, hogy a döntéshozóknak a valós élet olyan magas, mint elefántnak a farzseb…