Ismét napirenden a tagi kölcsön elengedése…
Szerző: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna | Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Illeték, Különadó, Társasági adó
Folyamatosan visszatérő téma, hogy a negatív saját tőkével rendelkező társaságok milyen módon tudják rendezni tőkeszerkezetüket. Már évek óta nem javasoljuk a tagi kölcsön elengedését, mert azt illeték terheli. Most viszont újra változnak a törvények.
Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) és o) pontja szerint 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól:
?a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak ? az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ? ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is ? útján történő megszerzése, azaz a gépjármű és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő vagyonszerzés?
Mindez azt jelenti, hogy már nem illetékköteles például a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Gyakori eset lehet még például az anya-leány vállalatok -vagy egyéb vállalkozások - közötti szállítói tartozások elengedése. Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy ezt akár később is megtehetjük, még egy változásról szeretnék beszámolni.
A társasági adóról szóló törvény 7. § ly) pontja alapján 2009-ben az adózás előtti eredményt csökkenti
?a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, ? az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg ?, figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra?.
Ezt a paragrafust azonban 2010-től hatályon kívül helyezték.
Azaz: - 2009. december 31-ig
- az elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétellel csökkenthető a társasági adó alapja, és
- nem kell illetéket fizetni.
- Kell viszont 4%-os különadót fizetni a bevétel után.
- 2010. január 1-től pedig - nincs illetékfizetési kötelezettség, és
- a különadót is eltörölték, de
- az elszámolt bevétel után társasági adót kell fizetni.
(Megjegyzés: persze jól jöhet az a kötelezettség elengedés a következő években is, amikor egyébként negatív az eredmény. Mert a nyereségminimum után úgyis kell fizetni, így az elszámolt bevétel nem feltétlenül eredményez többlet adófizetési kötelezettséget. Sok mindent kell mérlegelni…)
 |
FIGYELMEZTETÉS!
Konkrét esetek vonatkozásában a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérje ki adótanácsadója, vagy könyvvizsgálója véleményét! |
(Forrás: Adónavigátor Kft.)
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt Könyvelőiroda!
Mi a helyzet illetékfizetés tekintetében, ha jóváhagyott, de még ki nem fizetett korábbi évi osztalékot enged el a magánszemély tulajdonos, 2009.évben, illetve 2010.évben.
Kedves Nagy Anikó!
Egyszerűnek tűnő, ám rendkívül bonyolult kérdést sikerült feltennie – gratulálunk!
Nem csak a „szolgáltatói oldal”, azaz a könyvelők között folyik erről élénk vita, hanem az APEH illetékes szervei sem tudnak zöldágra vergődni a kérdésben. Legfrissebb információink szerint konkrétan erről a kérdésről PM egyeztetés zajlik, talán hamarosan hírt is adhatunk ennek eredményéről.
Véleményünk szerint – anélkül, hogy részletesebb magyarázkodásba bocsátkoznánk – az ügylet nem illetékköteles. Ha az illetékes adóhatóság ellentétes álláspontra helyezkedne, és a bíróság igazat adna számukra, az bizonyosnak tűnik, hogy bírsággal nem sújthatná az ügyfelet akkor, amikor – jelen pillanatban – ők sem tudják a határozott, helyes választ.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm gyors és szakmailag korrekt válaszukat. Lehet hogy ilyenkor nem várnak viszont reagálást, de a dicséret gondolom mindig jól esik. Kérdésemet többször föltettem már különbözö szakembereknek, többek között Bp-i könyvelőiroda ( fizetős!!) előadásán és 2 hét után kaptam egy felszínes, át nem gondolt választ.
Még egyszer köszönöm válaszukat.
Kedves Nagy Anikó!
Dicsérete különösen jól esik, hisz’ („jó magyar”) szokás szerint azt szokták volt mondani: „Kollégáról vagy rosszat, vagy semmit!”…
Mindenkor, de az Ünnepek után különösen jól esik, hogy hizlalta a májunkat!
Köszönjük a megtiszteltetést, és ígérhetjük, hogy a jövőben is igyekezni fogunk. Azt is reméljük, hogy az Ön személyében további állandó, rendszeres Olvasót tisztelhetünk a továbbiakban is!
Tisztelt Könyvelőiroda!
Ingyenes pénzeszköz átadásra kerül sor két cég között, amit jelenleg társasági adó és illetékfizetési kötelezettség nem terhel.
A 4%-os különadót viszont nem értem. A különadó alapját csökkentő tételek között ugyan úgy ott van, mint a társasági adó alapját csökkentő tételeknél az adózás előtti eredmény javára elszámolt véglegesen átvett pénzeszköz könyv szerinti értéke, akkor miért kell utána adózni?
Segítségüket előre is köszönöm!!
További jó munkát kívánok Önöknek!
Üdvözlettel:
Leithold-Tenk Zsuzsanna
Tisztelt Könyvelőiroda !
Pontositanám a kérdésemet:
A beltag a saját betéti társaságának adja kölcsön a pénzeszközt , azaz tagi kölcsönt nyújt a saját bt-jének.
Igy sem illetékköteles ha elengedi a beltag a saját bt–nak nyujtott tagikölcsön.??
Köszönöm
Várom a válaszukat
Hirtné
Kedves Hirt Béláné!
Az előzőekben is ugyanezt kérdezte (ezt értettük alatta). Most is azt tudjuk mondani, hogy ebben az esetben, amit leírt, illetékköteles a tagi kölcsön elengedése, azaz, ha a hitelt nyújtó beltag lemond véglegesen arról, hogy számára a Bt. visszafizesse a pénzt.
Ez eddig is így volt, csak a gazdálkodó szervezet beltag esetén nem lenne illetékköteles.
Nem tudom, hogy jol értelmezem-e a tagi kölcsön illetékmentességét.
A kérdésem az lenne, hogy egy BT beltagja tagi kölcsönt ad a bt-nek, és évvégén ezt az összeget elengedi a BT, akkor ez illeték köteles-e a beltagnak. Azt tudom hogy árbevételként kell elszámolni, és a Tao bevallásban adóalapcsökkenés ként kell venni
Kedves Hirt Béláné!
Nem illetékköteles a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Tehát, ha a beltag egy gazdálkodó szervezet, akkor nem lesz illetékköteles az Ön által említett eset.