Magánnyugdíjpénztári visszalépés bejelentése 2009-ben
Szerző: Könyvelőiroda Pécs | Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Magánnyugdíjpénztár
„Megéri-e átlépni a magánnyugdíjpénztárból a z állami rendszerbe?” címmel a közelmúltban tájékoztattuk Önöket arról, hogy mire érdemes figyelni, mit érdemes mérlegelni.
Gondoltuk, hogy a könyvelőknek nem lesz egyszerű a dolguk; nálunk legalábbis azt mondja az Ügyfél, hogy „…intézzétek el!”. Mi meg töltjük ki az adatokat, íratjuk alá a leveleket, még szerencse, hogy nem nekünk kell föladni a postán, meg a tértivevény nem hozzánk jön vissza.
Úgyis kevés a dolgunk, annyira megfontoltak az adózási és gazdasági előírások, hogy csak malmozunk a rengeteg pénzért.
A bürokrácia mindig kitalál valami eszeveszett aktatologatási rendszertelenséget, hogy Önön fontosságát és nélkülözhetetlenségét bizonyítsa.
Nem akartunk hinni a szemünknek, amikor a mai napon az APEH portálján megláttuk a közleményt a magánnyugdíjpénztári visszalépés 09T1041-es nyomtatványon történő bejelentéséről.
Mindenféle magyarázkodás helyett, álljon itt szó szerint a közlemény, hogy könyvelőtársainkkal örvendjünk, hogy újabb esőerdők sírjanak a felesleges papírmunka miatt (mert magunknak csak ki kell nyomtatni egy példányban, hogy mit is küldtünk be, és ezt meg is kell őrizni az ellenőrzésekhez):
A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. §. (6), (8), (15) és (16) bekezdések rendelkezései alapján a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag a magán-nyugdíjpénztárból visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Az állami adóhatóság lehetőséget kíván biztosítani a munkáltató, vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatainak bejelentésére szolgáló 09T1041 számú adatlapon a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés bejelentésére abban az esetben is, amennyiben a foglalkoztatott személy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.
A pénztártag 2009. december 31-ig léphet vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és 2009. január 1-ét megelőzően az 52. életévét betöltötte.
Amennyiben visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, a 09T1041-es adatlapon a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés bejelentéséhez a 13. számú pótlap A/8. rovatában a régi magánnyugdíj-pénztár azonosítóját, ahonnan kilépett, a B/8. rovatában pedig a 0000-ás ?Visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe? kódot, míg a B/11. rovatban a változás hatálydátumaként a magánnyugdíj-pénztárból történő kilépés dátumát kell megjelölnie. A rovat az adatok ismeretében kitölthető, de kitöltése nem kötelező.
(Forrás: Apeh)
Szegény Apehes kollégák is bizonyára a földhöz csapkodják örömükben a sapkájukat; hogy ez a 08-ason miért nem lenne jó helyen? A Jó Bürokratikus Ég a megmondhatója…
Szenvedjünk tovább, könyvelő-sorstársaink!



























Bejegyzések (RSS)
Én „Önkéntes” magánnyugdíjpénztár tag vagyok,és az állami nyugdíjba adózok,mivel a korom miatt annak idején választhattam,hogy hova akarok fizetni és én az államiba maradtam,de az Önkéntesbe beléptem és ide gyűjtögetem a kis béren kívüli juttatásom.Szeretném tudni,hogy mivel nyugdíj előtt vagyok / kb.2-3 év/ kivegyem a kis összespórolt pénzem,vagy hagyjam bent.Az önkéntes pénztárt mennyire érintheti a várható változás,a tervezet a november 1-i STOP is.
Előre is köszönöm a választ.
Kedves Kaiserné!
Az eseményekből, az előterjesztésekből, a vitákból a magánnyugdíjpénztárak sorsa forog veszélyben, de – legjobb tudomásunk szerint – nem a tagjaiké. A kormány azt mondja, hogy állami nyugdíjpénzeket törvénnyel ne kényszerítsünk magán szférába.
Az önkéntes pénztárak kérdése nincs terítéken, hiszen az ilyen értelemben nem a kötelező járulékok egy része, hanem – ahogyan az nevükben is szerepel – önkéntes, a kötelező járulékok feletti befizetést jelent, amire adókedvezmény is van.
A dolgok mai állása szerint az önkéntes pénztári tagoknak nincs aggodalomra okuk (feltételezzük, hogy a kormány szándékai szerint a magánnyugdíjpénztári tagokat sem fogja anyagi hátrány érni, a jogbiztonság kérdése pedig más kategória, de mi nem politizálunk, még véletlenül sem!).
Férjem bányásznyugdíjas, már hat éve. Úgy döntött, hogy visszalép az állami nyugdíjpénztárba. A magánnyugdíjpénztár által kifizetett összeget (700000Ft) visszafizette a magánnyugdíjpénztárnak és helyette megkapta az állami nyugdíjpénztártól ugyanazt az összeget és az eddigi nyugdíjemeléseket. Az utóbbi három évben minimálbéres munkát vállalt, tehát adóznia kell. A nyugdíjpénztár az adóbevalláshoz szükséges igazoláson egy összegben tüntette fel a visszamenőleg kifizetett nyugdíjat. Azt is amit visszafizettünk az átlépésnél. Tényleg kell adóznunk azután is amit mi magunk fizettünk vissza? Mi a teendőnk? Válaszát előre is köszönöm: Piti Zoltánné
Kedves Piti Zoltánné!
Nem lehet, hogy a férje nem nyugdíjas, hanem járadékot kap?
T. Könyvelőiroda!
Nem járadékot kap. Öregségi nyugdíjas, 25 év földalatti munka után.
Tisztelt Könyvelő iroda!
Érdeklődni szeretnék az alábbiakról: 1999. decemberében lettem magánnyugdíjpénztártag. Ebben a 10 éves időszakban nagyon csekély összeg „gyűlt” össze az egyéni számlámon, és elgondolkodtam, hogy „visszalépek” a rendes állami tb-rendszerbe (amit miindemellett eddig is fizettem). Meg tudom-e szüntetni a magánnyugdíjpénztári tagságomat? Köszönettel: H.K.
Kedves Horváth Krisztián!
A magán-nyugdíjpénztári tagság a tag kezdeményezésével nem szüntethető meg. A tag csak más nyugdíjpénztárba való átlépéséről dönthet , ill. elhalálozása esetén a kedvezményezett vagy az örökös dönt a rendelkezésére álló összeg felhasználásáról.
1. A tagsági viszony más nyugdíjpénztárba történő átlépéssel;
2. elhalálozással;
3. a tag rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával ? a tag döntése szerint ?;
4. a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel
5. harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak döntése szerint, a nyugdíjbiztosítási jogviszonya megszűnésével szűnik meg.
Társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel azok a pénztártagok szüntethetik meg tagsági jogviszonyukat
- 2012. december 31-ig, akik nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot ? ide nem értve a rokkantsági nyugdíjat -, 120 hónapot meg nem haladó tagsági jogviszonnyal rendelkeznek, továbbá ha a pénztár tájékoztatása szerint a pénztártag részére megállapítható járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a Tny. 12. § (7) bekezdése szerinti nyugellátás 25 százalékát;
- 2010. december 31-ig (ez jogvesztő határidő volt), akik önkéntes döntésük alapján váltak taggá, a Hszt.-ben, illetve a Hjt.-ben meghatározott szolgálati viszonyban állnak, 2007. december 31-én legalább húsz év, a Hszt., illetve a Hjt. szerinti tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkeznek.
Amennyiben a harmadik állam állampolgára vagy a hontalan pénztártag magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget – bármely országban működő – időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíjbiztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát.
A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló bejelentése alapján, kerülhet sor, legkorábban a tagsági viszony kezdetétől számított fél év eltelte után. Az átlépésre irányuló bejelentést jogszerűen nem lehet visszavonni.
Tisztelt Cím!
Érdeklödni szeretnék, hogy elmúltam 30 éves és nem vagyok semelyik magánynyugdíjpénztár tagja mert amikor én kezdtem nem volt kötelező. Nem az elő munkahelyem. Beléphetek-e én ebbe a rendszerbe? ha nem akkor milyen lehetöségeket tudnak ajánlani?
Köszönettel
Szekeres Kinga
Kedves Szekeres Kinga!
Magánnyugdíjpénztár tagjává válhatnak azok akik a Pénztár belépési nyilatkozatának kitöltésével és a Pénztárhoz való eljuttatásával jelzik belépési szándékukat, és az alábbi feltételek egyikének megfelelnek.
* Pályakezdők számára kötelező a magánnyugdíjpénztári tagság.
Pályakezdőnek minősül az a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első ízben a Tb.-vel nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét.
* A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozhatnak azok, akik korábbi magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyukat rokkantsági nyugellátás miatt önkéntes döntéssel megszüntették, és állapotukban javulás állt be.
* Lehetőség van magánnyugdíjpénztárral történő megállapodásra. A tagdíjfizetési megállapodás alapján történő tagdíjfizetésre két esetben van lehetőség:
– ha a személynek nincs biztosítotti jogviszonya. Biztosítotti jogviszony pl. a munkaviszony, a megbízási jogviszony, az egyéni vállalkozás, a munkanélküli járadékra, keresetpótló juttatásra való jogosultság stb.). A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 24. § (4) b) pontja értelmében a magánnyugdíjpénztárral megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor köteles bemutatni a lakóhelye szerint illetékes Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal (MNYI) nyugellátásra kötött megállapodást.
– ha a biztosítási jogviszony fennáll ugyan, de időlegesen nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel. Pl. keresőképtelen, fizetés nélküli szabadságon van.
Tisztelt könyvelőiroda!
Gyurgyik József vagyok,1953.03 .21.én születtem,jelen ideig 42 év munkavisznnyal
rendelkezem.Tisztelettel kérdezném önöktől,hogy előrehozott öregségi nyugdíjat
mikor vehetek igénybe legkorábban? Segítő válaszukat tisztelettel köszönöm:
Gyurgyik József.
Kedves Gyurgyik József!
Öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2016.).
Előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 60 év (2013.), minimális szolgálati idő 42 év.
A nyugdíjcsökkentés legmagasabb mértéke (%-ban)
a.) egy évvel a korhatár betöltése előtt (0,3 % / hó) 3,6
b.) több mint egy évvel a korhatár betöltése előtt (3,6 % + 0,4 % / hó) 8,4
Kedves Gyurgyik József!
Válaszunkban elírtuk az öregségi nyugdíjkorhatárát, ami helyesen 63 év.
Elnézését kérjük!