2010:
Ezek szerint még mindig nincs tiszta helyzet, biztonság helyett ismét elbizonytalanodtam, pedig azt gondoltam, hogy akkor túl vagyunk mindenen, s egyértelmű szabályok szerint lehet vallani és fizetni.

Most átolvasva további cikkeket, ez a helyzet, ha jól értem: 2010-re még él a TJK a járulékok megállapításánál. Ha az APEH revizor nem úgy gondolja, ahogyan Ruszin Úr, akkor a főállású EVA-snál is megállapíthatja, hogy nem megfelelően alkalmazta a TJK-t. Azaz megállapíthat járulékhiányt, s azt kamatostul befizettetheti, csak plusz bírságot nem róhat ki emiatt.

Nem joghézag: fizethet a vállalkozó
http://www.fn.hu/ado/20101207/nem_joghezag_fizethet_vallalkozo?action=nyomtat

De tételesen akkor is végig kell vennünk majd a revizorral, hogy mennyi is a TJK ebben az esetben, s mennyi az elmaradás, ez a fenyegetettség elviekben az 5 éves elévülésig él. Persze lehet, hogy nem életszerű, hogy ezzel bajlódjanak, ha nincs is egyértelmű módszertan, de arra épp elég, hogy legyen bizonytalanság a rendszerben. (Most tehát remélve Ruszin Úr igazát, de feltételezve, hogy az APEH nem fogadja el a főállású EVA-s egyéni vállalkozótól a minimálbér szerinti járulékfizetést. Nincs valakinek olyan ügyfele, akinél 2010-ben már volt revizor, s lenne tapasztalata?)

2011:
A garantált bérminimum: akkor jövőre 94 ezer forint, ez lesz a járulékalap a középfokút igénylő tevékenységnél. Nálam fő tevékenység a 821901 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás – mivel a dokumentum-előkészítés, szövegszerkesztés, korrektúra ebben van benne. Ez idén kb. 35-40% a bevételnek, kb. 55-60% lesz ehhez kapcsolódva a 900305 Független újságírói tevékenység, mert komplex munkákat csinálok. Előbbihez nem gondolom, hogy kell középfokú, utóbbihoz gondolom igen, s gyanítom jövőre is hasonló lesz a bevételek megoszlása, hiába a 821901 szerepel első helyen, a másik a fő tevékenység, majd 2011 végére kiderül. De nem bánom én ezt már, ha 94 ezer, akkor annyi, csak nyugodt lehessek, hogy befizettem, amit elvárnak tőlem.

2011-től csak akkor kell ezen 94.000 Ft alapulvételével TB járulékot vallania az egyéni- vagy társas vállalkozónak, ha a főtevékenység igényli a középfokú végzettséget. Jelenleg például a 6920-as tevékenységről se lehet eldönteni, hogy igényel-e középfokú végzettséget (pl. egyéni vállalkozást végzettség nélkül lehet könyvelni).

A változás 2011. január 01-től lesz! 2011-től kell a bérminimum szerint vallani és fizetni.

A kormányzati szándék világos és támogatandó, a módszerek tekintetében kétségeim vannak. Sajnos nem elégséges a módszertan, és nem lenne szabad visszaélni az AB engedékenységével, ha már megágyazott a TJK elterjedésének, hanem meg kellene ragadni az alkalmat és törvényi felhatalmazást kialakítva részletes NGM rendeletnek kellene szabályozni – a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon az ágazati és területi jellemző kereseteket és a „feljegyzés” formai szabályait.

Pl. azt, hogy mikor is kell azt elkészíteni?

Ahogy írtam még februárban: TÉJÉKÁZNI tudni kell, aki meg olyan szerencsés az tóduljon ki a kiskapun

Érdemes elolvasni! Mindenesetre én is csak megköszönöm Ruszin Zsolt segítségét, mert Ő az egyedüli a sok neves közül, aki érdemben foglalkozik a témával. Nem tudom a többiek miben bíznak. Szerintem a könyvelők nagy része is most lesz bajban, mert egyenként elmagyarázni……………….
Ráadásul néhány társasági szerződés is olyan, hogy minta szerződés, amiből meg ki nem derül, hogy ki végez személyes közreműködést, és mit.
Na hajrá, hátha összehozunk valamit.
Viszont én még mindig nem kaptam választ arra, a szerzőtől sem, hogy a korábban ezen az oldalon ajánlott táblázatok használatában nincs-e valami „bibi” X- Akták. Jó lenne, ha valaki azt is megnézné, és a korábbi írásomat, hogy miért is gondolom, hogy nem sok jó jön ki belőle.

Szerintünk e kérdésben a segítségeddel kezd egyre jobban derengeni, ami – úgy gondoljuk – nem biztos, hogy a törvény megalkotóinál is világos.

„Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban ? a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével ? bejelentést tehet …”

Ha a társas vállalkozó nem vesz ki jövedelmet (márpedig EVA esetében ez a logikus, hiszen osztalékágon mindent felvehet), akkor a járulékalapot képező JÖVEDELEM (tehát pénz amit megkap) nem fogja elérni a TJK-s szintet. Ez ekkor ténykérdés, mert a NULLA JÖVEDELEM az biztos, hogy nem éri el a TJK-s szintet, viszont ha ez a szint nincs meg, akkor simán bejelenti, vagyis beírja a 1008-as bevallásba, hogy ő minimálbér szerint fizeti a járulékokat. Ezt a lehetőséget adja meg neki a Tbj.

Tehát a levezetés csupán annyi, hogy a NULLA az nem éri el a TJK-t, és ekkor a minimálbér szerinti bejelentési lehetőség adott. Ha nem lenne adott, akkor a szabály nem lenne alkotmányos, mert a vélelmezett járulékalap nem lehet kötelezően több, mint más foglalkoztatási jogviszonyokban alkalmazott minimum. Ezt az AB többször kimondta.

Az teljesen más kérdés, hogyha van osztalékja a tagnak, akkor az miként adózzon. Annak a módszertana ugyanis lehet alkotmányos, igaz a jelenlegi silány, jogbizonytalanságot okozó alapelvi szint, ami TJK-ként ismert ehhez kevés. NGMrendelet-re lenne szükség, de ott is kell majd egy ultimátumszerű becslés, ami lehetne a minimálbér duplája.

Remélem ezzel is közelebb jutottunk a közös állásponthoz.

„Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban ? a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével ? bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”

Világos, hogy „legalább a minimálbér alapulvételével…”, viszont ott a mondat elején a kitétel, hogy mindez akkor lehet, „ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a TJK-t…”
Érteni vélem, hogy az EVA-nál nincs értelme osztalékról beszélni, ez a TJK adó részére vonatkozik. A járulékalap vonatkozásában viszont még nem egészen értem, hogy mivel is védjük az álláspontot, hiszen a minimálbéres járulékalap lehetősége akkor él, „ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a TJK-t”, azaz ha ezt bizonyítani tudom, akkor mehet csak a minimális járulékalap. Egy cikkben volt már szó arról, hogy EVA-s egyéni vállalkozónál nincs értelme a járulékalap ellenőrzéséről beszélni, ám elvesztettem a fonalat, hogy miért is nincs?