Valóban nagyon óvatosan kell bánni a kérdéssel, mert az Ön által elmondott tényeknek lehet más vetülete is, ha a nem említett kérdéseket alaposan megvizsgáljuk, pl. azonos címen van a telephelyük, mondjuk mindkét cég emberei egy vasdarabot püfölnek, amiből egy vasorrú bábának kell kijönni a végén. Önök alakítják ki az orrát, a másik cég a seprűjét, mivel a megrendelő 2 cégtől rendelte meg, előírva, hogy melyik mit csináljon, mit szállítson.
A munka elvégzéséhez mindkét helyen vaslapütő diploma és x év gyakorlat kell. Mégis jogos, hogy a két cég úgy foglalkoztassa saját szakembereit, ahogy gondolja, még ha a banya derékkötőjét felváltva püfölik, akkor is.
Magyarul: annak nincs törvényi akadálya, hogy 2 cég külön mértékben díjazza munkavállalóit, még ha azonos projekten is dolgoznak.

A továbbiakban felsoroljuk a hivatalos lehetőségeket a jellemzőikkel együtt, de nem szabad elfeledni: az ördög mindig a részletekben lakozik:

A. Kiküldetés

Kiküldetésnek minősül, ha a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Feltétel, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. (Mt. 105. §)
A kiküldetés elemei tehát:
- munkáltató gazdasági érdeke,
- a szokásos munkavégzési helyen kívül munkavégzés,
- tartama ideiglenes,
- a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkát.

B. Kirendelés

Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezi a munkáltató.

Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére
- ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és
- a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy. a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A kirendelés elemei tehát:
- ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) létrejött megállapodás alapján történő munkavégzés,
- csak meghatározott ideig, ideiglenesen,
- meghatározott munkáltatónál kerül sor rá.

Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre és pihenőidőre, valamint – ha a munkavállalóra kedvezőbb – a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit.

Ha a munkavállaló kirendelése ellenérték mellett történik, akkor nem kirendelésről, hanem munkaerő-kölcsönzésről van szó.

Közös a kirendelésben és a kiküldetésben, hogy a munkavállaló munkavégzésére mindkét esetben a szokásostól eltérő helyen kerül sor, de míg a kiküldetés során ez az eltérő helyen történő munkavégzés továbbra is az eredeti munkáltatónál történik, addig a kirendelésnél a munkavállaló másik munkáltató részére – rendszerint annak irányítása alatt – végez munkát.

C. Munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. Ez tehát egy olyan háromszemélyes foglalkoztatási forma, ahol létezik egy kölcsönbeadó, egy kölcsönvevő (aki tulajdonképpen a megrendelő) és egy munkavállaló. A munkáltató szervezet, vagyis a kölcsönbeadó kifejezetten azért jön létre, hogy a munkavállalóval munkajogviszonyt létesítsen és közben egy polgári jogi szerződés által a munkavállalót egy másik cég (megrendelő, kölcsönvevő) rendelkezésére bocsássa. A kölcsönvevő és a foglalkoztatott munkavállaló között jogi kapcsolat nem létezik. (Mt. XI. fejezet)

A munkaerő-kölcsönzés elemei tehát:
- a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót
- ellenérték fejében
- munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

A kölcsönvevőnek és a munkavállalónak a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben rögzíteniük kell, hogy a jogviszony kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt nem tartalmazza, illetve a felek nem ebben állapodtak meg, utóbb a munkaszerződés nem módosítható ennek érdekében. A kölcsönzés időtartama nem korlátozott, az szólhat pár napra, de akár évekre is. Az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva.

Én jelenleg “A” vállalat alkalmazottjaként “B” vállalatnál dolgozom.A telephely azonos.”B” vállalatnak vannak saját alkalmazottjai és mi velük együtt ugyanazt a munkát végezzük,de nem ugyanazért a bérért.Az “A” vállalat német a “B” vállalat amerikai.Eltérő a bér besorolás a két cégnél.Én “A” vállalat összekötőjétől megkérdeztem mi a státuszunk “B” vállalatnál:kölcsön vagyunk adva,át vagyunk irányítva.stb.Azt a választ kaptam,hogy a két cég között egy keretszerződés van amiben a szolgáltatástól az emberekig minden benne van.Nekünk külön szerződésünk nincs “B” vállalattal.A kérdésem az,hogy ilyen esetben ugyanazért a munkáért mért nem kaphatjuk ugyanazt bért?Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve ilyen esetben nem érvényes?
Bocsánat,hogy konkrétumot nem írok,de a mai világban aszt hiszem ez érthető.Régóta keresek erre a kérdésemre jogi megoldást,de az igazságot talán sosem fogom megtudni.
Remélem nagyjából sikerült leírnom a problémát.Várom mielöbbi válaszukat.

Egy eszközt jogszerűen akkor használhatunk, ha arra a gazdájától engedélyt kapunk valamilyen formában. Az adott esetben valóban lehetséges a haszonbérleti szerződés, és ekkor a költségelszámolás is jogszerű lehet.
A magánszemélytől történő eszközvásárlás során az eladónál általában akkor keletkezik adó, ha vagy üzletszerűen végzi a tevékenységet, vagy az ingóság beszerzési értéke és értékesítési értéke közötti különbözet meghaladja (éves szinten) a 200ezer forintot.

Az özvegyi nyugdíj feléledéséről honlapunkon olvashat egy írást, amely a nyugdíjigazgatóság legfrissebb álláspontját is tartalmazza. Ide kattintva olvashatja.

Azt azért kellene tudnunk, hogy Ön mennyi idős, mikor született és mikor következik be az 56 és fél éve?

Elvileg, úgy tűnik, hogy feléledhet az özvegyi nyugdíja.