júl
27
2010
Adóváltozások 2010. augusztustól
szerző: Könyvelőiroda Pécs kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Illeték, Különadó, Társasági adó, Vám
Figyelem! A 132. számú Magyar Közlönyben, 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (szerk.)
A
nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.
Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:
- Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
- Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
- Hatályon kívül helyezték a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt.
- A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.
- A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
- Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz.
- Adómentessé vált a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. A bérfőzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élők által főzött, illetve főzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfőzést három nappal korábban be kell jelenteni a vámhatóságnál.
A további változások címszerűen:
- A közszférában 98 százalékos különadó a végkielégítésekre
- Kétmilliós bérplafon a közszférában
- Kincstárnoki rendszer helyett költségvetési (fő)felügyelők lesznek
- Egyszerűsödtek a beruházások engedélyezési eljárásai
- A pénzügyi szervezeteknek a csütörtökön elfogadott törvény szerint különadót kell fizetniük
- Közalapítvány helyett nonprofit társaság
- Az államot a kibocsátott osztalékelsőbbségi részvény után időarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha a részvényeket az állami tőkeemelésben részesült hitelintézet olyan időpontban vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. (Stabilitási tv.)
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt Könyvelő Iroda!
A kérdésem nekem is az, ha az ingatlan bérbeadást nem kell bejelenteni az APEHnak és nem kell rá adószámot kérni, akkor hogy számoljuk el? Hogy tudok számlát adni?
Kedves Könyvelőiroda!
Kezdő bérszámfejtő lévén, egészen megkavar ez az egyszerűsített foglalkoztatás. A kérdésem az lenne, hogy alkalmi munkánál meghatározott a maximált létszámot -szabályosan- túl lehet-e lépni. Ugyanis nekünk a megengedett 4 fő helyett jelenleg 12 főt kellene foglalkoztatnunk kb két hétig. Mi ilyenkor a megoldás? Van megoldás?
Kedves nemedi!
Ezt a létszámkérdést nagyon agyafúrtan lehet kezelni, ahogyan maga a törvény szövege is mondja, és hivatalos honlapon már magyarázat is van rá. A maximális létszámot, bizonyos feltételek együttállása mellett túl lehet lépni.
Hogy ne sokat bonyolítsunk a magyarázaton: A napi korlát túlléphető, csak az éves keret nem. Például egy vállalkozás minden nap foglalkoztathat egy-egy főt, vagy akár egy napig 365 főt. Ebből kimatekozható az Önök szükségletéhez a feltétel.
(Azt ugye nem felejtjük el, hogy a létszámkorlátozás csak az alkalmi munkánál van, a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkánál nincs!)
Érdeklődni szeretnék ingatlan bérbeadása (bérbevétele) felől. Bejegyzés alatt álló egyesületünk venné bérbe egy lakóház alsó szintjét.
1. A bérbeadónak milyen kötelezettségei vannak az új jogszabály szerint, illetve az ingatlan bérbeadásából származó bevételét hol kell szerepeltetnie, amennyiben nem az áfa fizetést választja?Illetőleg melyik lenne a kedvezőbb számára?
2. Mivel csak az alsó szintet bérelnénk, s nincs külön mérőóra, a reánk eső rezsit kölcsönös megegyezés alapján több éves átlagfogyasztásból számítva, a többlettfogyasztást fizetnénk. Mivel ez havonta változó, hogyan tudom hivatalossá tenni? Esetleg a szerződésbe foglaljuk bele, hogy rezsivel együtt xxx Ft? Hogyan követi ez akkor a változásokat?
3. Mit kell tennie a bérbeadónak ahhoz, hogy egyesületünk ezt el tudja számolni? (Hogyan számláz, ha nincs bejelentési kötelezettsége?) El tudom számolni a bérleti díjjat, ha én állítok ki róla kifizetési bizonylatot?
Kedves SzP!
Kérdése rendkívül széles területet ölel fel, ekkora helyünk ezen a részen nincs is.
Az adatok nem elegendőek a megfelelő, szűkített válaszadáshoz sem: társasház ad bérbe, vagy magánszemély, vagy vállalkozás? A lakóház Ön által említett alsó szintje lakóingatlan, üzlethelyiség, műhely, garázs, vagy mi a csuda?
Olyan érzésünk van a kérdéseiből, hogy Ön(ök) érdejkeltek mind az egyesületben, mind az ingatlan bérbevételében, és szeretnének belőle a legjobban kijönni – ami azonban nem baj! Ezeket a kérdéseket azonban (akár jó a megérzésünk, akár nem), az egyesület könyvelőjével kell átbeszélni, de jó alaposan!
Sajnáljuk, hogy nem tudunk részletesebb, hasznosabb tanácsot adni, de ez inkább már az egyedi tanácsadások kategóriája…
Kérdésem: üzleti évesek vagyunk, az üzleti év juniustól májusig tart.
A társasági adó változás ( 500 mFt) ránk hogyan vonatkozik? A törvény szerint ugzanis a junius 01-én hatályos törvények szerint kell megállapitanunk a 2010/2011 évre, igy akkor ez minket még nem érint? Emiatt elesünk a 2. félévi 250 mFt csökkentéstől?
Érdeklődni szeretnék, hogy a július 22-én elfogadott egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentéssége érint-e engem. 2010. március 26-án hunyt el a férjem, a gépjármű után az öröklési illeték kiszabását az APEH-tól 2010. július 21-i dátummal augusztus 2-án kaptam kézhez. Az olvastam, hogy az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell az illetékmentességet, melyeket július 1-ig az APEH jogerősen még nem bírált el.
Kérdésem, hogy meg kell-e fizetnem az öröklési illetéket.
Köszönöm válaszukat!
Kedves judagold!
Az öröklési illetékkötelezettség minden esetben az örökhagyó halála napján keletkezik. Véleményünk szerint meg kell fizetnie az öröklési illetéket.
(Csak megjegyezzük, hogy a házastárs nem egyenesági rokon…