| |
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok |
| Munkáltatói hozzájárulás |
A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. |
| Egyéni befizetés |
- A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft.
- A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
- A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
|
| Egészségpénztári szolgáltatások |
Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás
- Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
- Optika
- Gyógyászati segédeszköz
- Orvosi ellátás, fogászat
- Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness
- Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások
- Rekreációs üdülés, sporteszközök
- Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat
- OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák
|
| Adomány |
Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül). |
Forrás: Patika Egészségpénztár
Kapcsolódó bejegyzés
Címkék:
adókedvezmény,
adomány,
egészségpénztár,
kedvezmény,
önkéntes egészségpénztár
A bejegyzés 2011. február 14. hétfő - 02:40-kor történt. Kategória: Adózás, adózás rendje, határideje, Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítás, Társasági adó. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Elnézést, a hozzászólások és pingelések jelenleg nem engedélyezettek.
Ha tetszik az írásunk, ossza meg másokkal is!
Bejegyzések (RSS)
Tisztelt Könyvelőzóna!
Az alábbi kérdésre keresek választ:
2011-ben beléptem az önkéntes nyugdíjpénztárba, befizettem 700.000.- Ft-ot.
Most szeretném felmondani a tagsági viszonyt, a kiküldött adóvisszatérítéssel nem kívánok élni, visszakaphatom-e a 16 % és 27 % megfizetése nélkül a befizetett összeget, amit természetesen magánszemélyként adózott jövedelemből fizettem be.
Válaszukat várva tisztelettel: Pálffy György
Tisztelt Könyvelő iroda !
Az a kérdésem, hogy van -e arra bármiféle szabály, előírás, hogy az Apeh által visszautalt adóviszatérítés (max 100 illetve 130ezer forint) minek minősül a pénztárak által. A egészségpénztáram ezekből nem von le semmit, tehát az utalt összeg megegyezik a jóváírt összeggel viszont az önkéntes nyugdíjpéztár ezt is egyéni befizetésnek veszi láthatóan.
köszönöm
Kedves érdeklődő!
Az egészségpénztári egyéni tagdíjbefizetésekre 2011-től 20%-os adókedvezmény vehető igénybe (maximum 100 000 Ft/év, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 000 Ft/év).
Amennyiben az egészségpénztári tagságon kívül önkéntes nyugdíjpénztári és/vagy önsegélyező pénztári tagsággal is rendelkezik valaki, a magánszemélyi adókedvezmény mértéke összesen 120 000Ft, a 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetén 150 000Ft lehet.
A visszaigényelhető adót az adóhatóság, az adóbevallásában megjelölt önkéntes pénztárba utalja, a pénztár pedig 100%-ban jóváírja egyéni számlán, a visszautalt adókedvezmény – költséglevonás nélkül – a pénztári megtakarítást fogja gyarapítani.
Megszüntettem egészségpénztári tagságomat melyre csak az adózott munkabéremből került egyéni befizetés, az elszámoláson mégis levonásra került a 16%-os adóteher a hozammal és kilépési díjjal csökkentett összegből. A munkáltatóm soha nem fizetett be semmit a számlámra.
Az egyéni tagdíjbefizetéseim is adókötelesek lennének??
Válaszukat előre is köszönöm
Kedves Jurák Attila!
Az egyéni befizetést Ön az adózott jövedelméből teljesíti, így annak összege nem terheli jövedelemadója adóalapját. Adó-visszatérítés a befizetett összeg 100%-a után (nem csak a fedezeti tartalék javára jóváírt összeg után) igényelhető. Az adó-visszatérítés mértéke a 2010-ben teljesített egyéni befizetések 30%-a, 2011-ben teljesített egyéni befizetések után 20% adó-visszatérítés vehető igénybe.
A megszüntetett számlámról az egészségpénztár által levont adóelőleget az adóbevallásban hogyan (mely sorokat töltve) igényelhetem vissza??
Kedves Jurák Attila!
Az 53-as, személyi jövedelemadó bevallás nyomtatvány kitöltési útmutatójának megfelelő részét szíveskedjen elolvasni és alkalmazni. Egyedi esetekben nem végzünk tanácsadást, illetve igen, de abból élünk…
Tisztelt Könyvelőiroda!
Én a saját cégemben nem munkavállalóként, hanem tagként dolgozom. Szerződést kötött a cégem egy egészségpénztárral, hogy fizet utánam az SZJAtv. szerinti adómentes felső határ alatti összegű tagdíjat. (cafetéria). Olyan hírt hallottam, hogy 27% EHO-t kell fizetni a cég tagja utáni egészségpénztári befizetés után, mert az EHO törvény nem minősíti munkavállalónak a cég tagjaként dolgozó személyt.
Ugyanakkor azt mindenki elismeri, hogy az adómentes felső határ alatti értékű melegétkezési utalvány és üdülési csekk után nem kell fizetni EHO-t és társadalombiztosítási járulékot sem.
Az EHO törvényben semmilyen különbséget nem látok az egészségpénztári befizetés és a többi cafetéria juttatás között.
Kérem szíveskedjenek kifejteni álláspontjukat, hogy kell-e EHO-t fizetni a cég tagjaként dolgozó személy részére a cég által nyújtott
a) egészségpénztári befizetés után
b) melegétkezési utalvány és üdülési csekk után?
(A fenti ismertetés szerint csak SZJA-t kell fizetni)
Kedves orlanda!
2011-től az alapvető fogalmak (is) megváltoztak. Kérdéseire a válaszokat az szja-törvény 69-71. §-aiban és az 1 sz. mellékletben találhatjuk.
Az szja-törvény 71. §-ában (többek között) az alábbiak olvashatóak:
És az idézetek befejezéseként tekintsük meg az szja törvény 71.§ (6) bekezdését:
Mindezeket idáig összefoglalva: Az adott juttatás esetén azt kell vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e (esetünkben) a béren kívüli juttatások fogalmának és összegszerűségének. Ezek a juttatások Önnek is, mint tagnak, ezen feltételek mellett adhatóak.
A béren kívüli juttatások kedvezményes adója 1,19 x 0,16 = 19,04 % szja. További járulékterhek nem vonatkoznak ezekre a béren kívüli juttatásokra.
Elnézést , megint én vagyok, elfelejtettem bejelölni az” email-t”
Tisztelt Könyvelőiroda!
Öcsém fia tavaly (2010.januárjában) fiatalon autóbalesetben elhúnyt. A munkáltatója elkészítette az adóbevallását arra a kis töredékidőre, de mivel Patika Eg.Pénztári tag volt és igénybevett SZJA köteles szolgáltatást is, mely igazolást természetesen az idén küldtek ki. Most mi a megoldás? Az „örökösnek” kell önrevíziót beadnia a saját nevében (öcsém), vagy más lenne a teendő ????
Vagy maradjon csendben,lapuljon? Ez nem szimpatikus,öcsém megfizetné
azt a 12 ezer nagyságrendű adót !!! Fogas kérdés számomra !!!
Kedves Edit!
Az adókötelezettség az adózót terheli, azonban az elhunyt személy helyett nem adhat más személy (hozzátartozó, örökös, stb.) adóbevallást. A elhunyt személy adóját (adótartozást, vagy túlfizetést) az adóhatóság hivatalból állapítja meg a rendelkezésre álló adatok (kontroll információk, adatszolgáltatás) alapján.
Esetben az elhunyt magánszemély túlélő házastársa, örököse kérheti az adóhatóságtól az elhunyt (soron kívüli) adó-megállapítását. Ennek formája egy egyszerű levél, melyhez csatolják a szükséges, rendelkezésre álló igazolásaikat.
Tisztelt Könyvelő iroda !
Gumiabroncs javítással foglalkozom. Szeretnék gumiabroncsot is forgalmazni. Kiegészítettem a vállalkozást „Gépjármű alkatrész kiskereskedelem”-el. Milyen végzettség szükséges a tevékenységhez, vagy elég az eredeti karosszéria lakatos szakma, ami a gumiszereléshez is szükséges volt.
Köszönettel!
Erdész Gábor
Kedves erdeszgabi!
Kedves Erdész Gábor!
Megtisztelőnek tartjuk, hogy nekünk teszi fel kérdését! Ugyanakkor nagyon halkan jegyezzük meg, de csak úgy, hogy Ön hallja: az ilyen kérdéseket a könyvelőjével kell(ene) megbeszélnie. Amennyiben nem tudja, vagy a könyvelő nem akarja, akkor sürgősen váltania kellene…
Addig, amíg a gumiabroncsokat úgy értékesíti, hogy a javításra szánt gumi helyett építi be (egy alattomosan előugró járdaszegély annyira felsérti az abroncsot, hogy az acélszálak kissé kilógnak belőle, akkor nyilvánvalóan nem javítható, cserére szorul), nem kell külön engedély a forgalmazáshoz, csak egyszerűen a felhasznált anyagok közé sorolható.
Amennyiben már „választékot” kínál, azaz bárki bejöhet a műhelybe, kiválaszthatja a neki tetsző gumi(ka)t, akár beépítteti, akár nem, akkor már kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz már kereskedelemre vonatkozó engedélyek szükségesek.
TEÁOR’08 4532 – Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
- a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések kiskereskedelme, úgymint:
- gumiabroncs és gumibelső
- gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
- a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme
Ebben az esetben a vonatkozó jogszabály a 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (üzlethelyiség!), 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
- Személygépjármű és egyéb gépjármű-alkatrész és -tartozék,
- Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék termékkörök tekintetében.
A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről rendelkezik arról, hogy a járműalkatrész kiskereskedelem esetén a választható szakképesítések az Országos Képzési Jegyzék szerint:
-Autó- és motorkerékpár-kereskedő
- Autó- és motorkerékpár-eladó,
- kölcsönző
- Járműalkatrész-kereskedő
- Járműalkatrész-eladó
illetőleg a még megfelel a régi rendelet szerinti előírt szakképesítés, a Vas-műszaki kereskedő.
Látható módon hatalmas adminisztrációs terhen túl azt is a nyakába veszi, hogy (amennyiben szabályszerűen akar eljárni) egy üzletet (boltot) kell nyitni, engedélyeztetni, hatóságozni. Amennyiben családi léptékű vállalkozásról van szó, akkor mi azt tanácsolnánk, hogy fel kellene venni a tevékenységi körbe a
4799 – Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
- bármely termék kiskereskedelmi értékesítése bármely, az eddigi szakágazatokba be nem sorolható módon :
- közvetlen értékesítés, házaló ügynök útján
- árusító automatán keresztül
- a fűtőanyag (tüzelőolaj, tűzifa stb.) közvetlen értékesítése, házhozszállítással
- a nem aukciósházi árveréses kiskereskedelmi tevékenység (az internetes értékesítés kivételével),
- a nem bolti bizományosi, ügynöki kiskereskedelmi tevékenysége
tevékenységet, amelyhez semmi más nem kell, mint az eddigiek.
Tisztelt Könyvelő iroda !
Köszönöm válaszukat ! Még az lenne a kérdésem, ha felveszem a tevékenységi körbe az „Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem” kiegészítést, akkor a „Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem”-et ki kell-e töröltetni?
Kedves Erdész Gábor!
Célszerűen igen. Hacsak nem akar tényleg egy boltot (üzletet).
Nyugdíjazás miatt 2010. november illetve december hónapban megszűnt az önkéntes nyugdíj- illetve egészségpénztári tagságom. A napokban megkaptam az adóigazolást az egyik pénztártól, de a másik pénztár megtagadta az igazolás kiadását, mert már nem vagyok tag.
Kérdésem a következő: rendelkezhetek-e az adóbevallásomban legalább az igazolt befizetésem 30%-ról?
Kedves bmp6019!
Csak arról rendelkezhet jogszerűen, amiről bizonylata (igazolása) van.