Facebook Twitter Gplus E-mail RSS

Home Munkaügy, munkavédelem Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012.

Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012.

Közzétéve: 2011-12-23, Szerző: Kategória: Munkaügy, munkavédelem.

Minimálbér 2012, garantált bérminimum 2012A Magyar Közlöny 2011. december 22-i, 157. számában megjelent a A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed.

  Minimálbér (Ft) Garantált bérminimum (Ft)
Havibér esetén 93.000 108.000
Hetibér esetén 21.400  24.850
Napbér esetén  4.280   4.970
Órabér esetén    533     621

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a garantált bérminimum összege a fenti táblázat havibér összegeivel egyezik meg (93.000,- Ft, illetve 108.000,- Ft).

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a munkavállaló iskolai végzettsége dönti el, hogy számára minimálbért, vagy garantált bérminimumot kell a munkavállaló részéről biztosítani, hanem a betöltött munkakör!

Példaszerűen, magyarán szólva: amennyiben egy frissen végzett orvos utcaseprőnek megy, akkor havi 93ezer Ft minimálbért kell legalább kapnia, amennyiben kisegítő pincérnek, vagy jegyellenőrnek, vagy orvosnak áll, akkor havi 108ezer Ft garantált bérminimumot kell legalább biztosítani számára.

Az is fontos információ (néha bizonytalanság tapasztalható a kérdésben), hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén bruttó összeget kell érteni a felsorolt összegek esetén.

A minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása minden munkavállaló (beleértve a a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állókat is) esetében kötelező 2012. január elsejétől.

 

234 hozzászólás

  1. Anett

    Tisztelt Könyvelőiroda!Én egy kenyér boltban dolgozom mint eladó,alkalmi munkavállalóként vagyok foglalkoztatva!Azt szeretném kérdezni hogy mennyi az az összeg amit egy egész napra kaphatok?Vagy mennyi az az összeg amit egy órára kaphatok?Egy egész napra(hétköznap)ami azt jeleni hogy 10 órát dolgozom a papíromra 6800-ft van írva de én ebből csak 3800-ftot kapok meg!Egy szombati(9 órás munkaidő)napra kézhez 2800,míg vasárnapra(6 órás munkaidő)2100-ftot kapok kézhez.És még egy kérdésem lenne hogy a munkaadó levonhatja-e a napi 1000ft-ot(bejelentés)a bérből?Nagyon szépen köszönöm a válaszát!Anett

  2. Gabriella

    Kedves konyvelozona.hu!

    Több könyvelőt megkérdeztem, ahány, annyifélét mond.

    Főállású egyéni vállalkozó vagyok, a főtevékenységem 7311 reklámügynöki tevékenység, mely nem kötött végzettséghez. További tevékenységeim is vannak (7022, 6209, 6201, 6311): legtöbb számítástechnikával összefüggő, melyek szintén nem igényelnek szakképzettséget, ami nekem nincs is (gimnázium érettségim van, a számítástechnikát magamtól tanultam).

    Olvasgattam a tb törvényt, illetve az interneten gyűjtöttem információt, és nekem úgy tűnik, hogy a minimálbér után kell a járulékot fizetnem.

    Kíváncsi vagyok az Önök véleményére és magyarázatára.

    Köszönetel:
    Gabriella

    • Kedves Gabriella!

      El kell, hogy keserítsük: a garantált bérminimum után kell fizetnie. :(

      A felsorolt tevékenységek mind középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek. Tehát, nem csak a szakképzettség megléte/nem léte a választóvonal, hanem a középfokú végzettségé is.

      Az 1-8-ig garantált bérminimum, 9 a minimálbér.

      • Gabriella

        Köszönöm a választ, de a magyarázatot nem értem.

        Egyrészt fent az olvasható, hogy “Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.”

        Én egyéni vállalkozó vagyok, nem munkavállaló TEÁOR-om van, és nem FEOR-om.

        Ezek a TEÁOR számok nem igényelnek semmilyen végettséget, különben nem végezhetném, nem kaptam volna rá engedélyt az okmányirodában.

        Az én 7311 TEÁOR-om nem egyenlő a 7-essel kezdődő FEOR-ral, mert teljesen más!

        üdv.
        Gabriella

        • Kedves Gabriella!

          Kezdjük elölről a keveredés tisztázását. ;) :)

          Ön egyéni vállalkozó, ezért a tevékenységének besorolása az ÖVTJ szerint történik, nem a TEÁOR szerint. A 7311 stimmelhet, annyi kiegészítéssel, hogy feltehetően ÖVTJ 731101 reklámtervezés, -készítés, -elhelyezés lehet.
          ÖVTJ = Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, 2012. január 1-től ez váltotta fel a korábbi Szakmakód jegyzéket (36/2011.(XII.23.) KIM rendelet). Annyi a kapcsolata a TEÁOR-ral, hogy az ÖVTJ kód képzésénél az első négy számjegy a TEÁOR kóddal egyező, míg az 5-6. szám a TEÁOR szakágazaton belüli sorszám.

          Abban teljes mértékben megegyezhetünk, hogy hívják TEÁOR-nak, vagy hívják ÖVTJ-nek, mindenképpen azt jelzi, hogy az adott vállalkozás milyen tevékenység végzésére jött létre, milyen tevékenység végzése engedélyezett számára.

          A hatósági engedélyhez kötött tevékenységektől meg kell különböztetni a képesítési követelményekhez kötött tevékenységeket. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.
          A képesítési követelményeket jogszabályokban írják elő, átfogó lista erről az okmányirodákban található. (És még nem is beszéltünk az OKJ számokról, pl. a Marketing- és reklámügyintéző(52 342 01 0000 0000) középszintű végzettségnek minősül. ;) )

          Tehát, azt tudjuk, hogy önmagában a 731101 képesítéshez nem kötött tevékenység, de ebből még nem következik az, hogy a ténylegesen végzett tevékenység nem igényel legalább középfokú végzettséget.

          2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, garantált bérminimum havi összege.

          Tehát, már csak annyi az eldöntendő kérdés, hogy az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége (esetünkben a 731101) legalább középfokú végzettséget igényel-e? 93ezer, vagy – igen válasz esetén – 108ezer Ft a számolás alapja??… ;)

          - A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka (104.625,-Ft), illetve garantált bérminimum 112,5 százaléka (121.500,-Ft).
          - A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér (93.000,-Ft), illetve garantált bérminimum (108.000,-Ft).
          - A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja a minimálbér 150 százaléka (139.500,-Ft), illetve garantált bérminimum 150 százaléka (162.000,-Ft).

          • Gabriella

            Az okmányirodában nem kérték sem tőlem, sem az alkalmazottamtól (aki nincs), hogy a tevékenységemhez mutassak valamiféle végzettséget igazoló dokumentumot.

            Egyre az az érzésem, hogy szubjektív alapon dönti el a könyvelő vagy a vállalkozó, hogy ilyen esetben mi után fizeti a járulékot.

            Az említett “marketing ügyintéző” nem fedi le a tevékenységemet, a munkámhoz IT és online marketing érdeklődés szükséges, szerintem nincs OKJ-s Google Adwords tanfolyam.

            Manapság általános iskolások weboldalakt készítenek, programoznak, és még az általános iskolát sem végezték el.

            Lehet, hogy Apeh-től kellene hivatalos állásfoglalást kérnem…

            • Kedves Gabriella!

              Természetesen, nem kértek képzettséget (nem végzettséget!) igazoló dokumentumot, hiszen – amint írtuk is – nincs képzettséghez kötve az említett tevékenysége.

              Nem kirakodóvásár ez, hogy majd a könyvelő/vállalkozó eldönti – legjobb eset az, ha a sok rossz közül egyáltalán van választási lehetőség… :)

              Azt, hogy konkrétan mit is tevékenykedik, honnan a frászkarikából tudnánk? Mi általános helyzetre gondolunk, abban igyekszünk eligazodni, illetve az eligazodásban segíteni. Ha ön köti az ebet a karóhoz, és a könyvelője ezzel egyetért, akkor az az ön magánügye. Nekünk ebben más a véleményünk, és mi ezt alá is támasztjuk, gyakorlatunkra, tapasztalatunkra, jogszabályi értelmezésekre hagyatkozva.
              Még ön is azt írja, hogy a marketing ügyintézés mellett sok minden másra van szüksége a munkájához, amiből az is következhet, hogy nem “egyszerű” tevékenységet folytat, amit 3 elemi és 2 faiskolával végezhető. ;)

              Valóban nincs Google Adwords OKJ képzés (még nincs :) ), de nem is elegendő, hogy kibiggyesztünk egy kódsort a honlapra, annál sokkal összetettebb ez a munka, és minimum egy tanácsadói tevékenységet igényel, amihez szintén kevés a tánciskola.

              Más kérdés az, hogy egy weboldalt valaki el tud készíteni, és megint más kérdés, hogy gazdasági tevékenységet folytatóként jogszerűen készíti-e el. Manapság, aki meg tud írni egy emailt, az már hamar össze tud állítani egy működő weboldalt (pl. WordPress-alapon). Amíg saját magának, barátjának, ismerősének teszi hobbi alapon, addig nincs is semmi gond, de amint vállalkozásszerűen teszi, akkor már szükséges a megfelelő szakképesítés megléte.

              Az Apehtől ne, de a NAV-tól kérjen állásfoglalást; az eredményről szívesen beszámolunk honlapunkon, ha megosztja velünk.

  3. B. Anita

    Tisztelt könyvelőiroda!

    Tájékoztatásért fordulok Önhöz a következő témában:
    - szeptember második felében kezdtem dolgozni alkalmi munkavállalóként egy pékségben, mint kiszolgáló személyzet (szerződést azóta sem láttam), van egy állandó személy, én beugrós vagyok általában szombaton, de betegség, szabi esetén is, akár hétköznap is. A napi bérem 2500,- Forint (ezt kapom kézbe), ha szombaton dolgozom 6 órában, akkor is ennyi és ha hétköznap dolgozom 8 órában, akkor is ennyi, ezt kapom kézbe. Az első kérdésem ehhez kapcsolódna, hogy van-e meghatározva órabérminimum ilyen esetben? Továbbá lehetséges-e az hogy 6 órára illetve 8 órára is ugyan azt az összeget kapom? Mi az a nettó összeg, amit kézhez kéne kapjak? Valóban ez a 2500,- Forint jár hivatalosan is?
    - a másik kérdésem pedig az lenne, hogy most novemberben kaptam először egy papírt, amit alá kellett írnom a bér átvételéről, ezen szerepelt 5000,- Forint összeg, melyből 1000,- Forint a közteher (remélem jól emlékszem és így hívják), ezen felül a 4000,- Forint volt feltüntetve még, 2500,- Forint sehol sem, holott valójában én ennyit kapok egy kis borítékban… Rákérdeztem hogy miért 4000,- van feltüntetve, kis hebegés után jött a válasz, hogy a 4000,- az a bruttó bér. Lehetséges ez? Alá kell én írjak ilyen papírt miközben nem is a 4000,- Forintot kapom kézhez?
    - közben még egy kérdés eszembe jutott, mikor megkérdeztem hogy miért 8 órára vagyok bejelentve mikor csak 6 órát dolgozom, azt a választ kaptam, hogy 6 órában nem lehet bejelenteni alkalmi munkavállalót, csak 8 órában, ezért vagyok így bejelentve. Ez valóban így van?
    Az a helyzet, hogy én azt érzem simliznek valahol és a területi képviselő “játszik” az utánam kapott pénzzel, de amíg nem vagyok tisztában a szabályokkal, addig inkább tetetem a butuskát és kérdezősködök, de mindig el vagyok utasítva valami kibúvó válasszal. Kérem segítsen Nekem ezen kérdések megválaszolásával, hogy tudjam mi is az ami pontosan jár, sosem voltam még alkalmi munkavállaló. Ha szükséges megírom pontosan mi van azon a papírom feltüntetve amit aláírattak Velem fizetés napján.

    Válaszát, segítőkészségét előre is nagyon szépen köszönöm!

    További szép estét/napot kívánok!

    Köszönettel: B. Anita

    • Kedves B. Anita!

      Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

      Az ön esetében – mivel a kiszolgáló személyzet a besorolása – a garantált bérminimumról kell beszélni, ami, korábbi írásunkban részletezzük, 541,- Ft/bruttó óradíjat, illetve 4.324,- Ft bruttó óradíjat jelent minimálisan.
      Amennyiben a kiszolgáló személyzetet úgy kell értenünk, hogy a többieket szolgálja ki (tehát, nem eladó), azaz kisegítő munkákat végez, akkor a napi órabér minimálisan 464,- Ft/óra – 6 órára 2.782,- Ft -, napi bérben 3.724,- Ft.

      Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bruttó óradíj megegyezik a nettó óradíjjal, azaz a kézbe kapott összeggel. A munkaadónak napi 1.000,- Ft közterhet kell fizetnie a foglalkoztatott után, akár egy órai, akár 6 órai, akár 8 órai foglalkoztatásról van szó.

      A bér szabad megállapodás tárgyát képezi, a minimálbért figyelembe kell azonban venni kötelező jelleggel. Felső határ nincs, pontosabban azt az adótörvény határozza meg, gyakorlatilag a minimálbér kétszeresénél “ránt egy erőset a gyeplőn”.

      Az egyszerűsített foglalkoztatott bejelentése nem órában történik, hanem napban, függetlenül az egy napon végzendő munkaórák számától.

      • B. Anita

        Kedves Könyvelőiroda!

        Nagyon szépen köszönöm a kimerítő válaszát! Én kiszolgáló vagyok a pultban, egyedül dolgozom, tehát eladóként. Ami kérdésem lenne még, hogy az 541,- Forintos óradíjból kell még kifizetni a napi 1000,- Forintot a munkáltatónak vagy az 541,- Forint óránként tisztán jár Nekem?
        Még egy kérdés eszembe jutott, hogy a 2012-es adóbevallásomba kell Nekem ez után valami adót fizetnem? Ha egyéb jövedelmem nincs, akkor kell egyáltalán adóbevallást készítenem? Illetve hogy a TB-t azokon a napokon is én kell fizessem amikor dolgozom vagy az benne van az 1000,- Forintos közteherben?

        Nagyon sokat segített eddigi válaszaival, szívből köszönöm!

        További szép délutánt kívánok!

        B. Anita

        • Kedves B. Anita!

          Nagyon sajnáljuk, hogy kimerítettük, méghozzá annyira, hogy a válaszunkat sem tudta elolvasni rendesen:

          Hogyan írhatnánk még ez le érthetőbben?

          Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bruttó óradíj megegyezik a nettó óradíjjal, azaz a kézbe kapott összeggel.

          A munkaadónak napi 1.000,- Ft közterhet kell fizetnie a foglalkoztatott után, akár egy órai, akár 6 órai, akár 8 órai foglalkoztatásról van szó.

          Nem kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet, kivéve, ha
          • külföldi állampolgár, vagy
          • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 000 forintot meghaladta, vagy
          • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmén kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is van az adóévben.

          A bevalláshoz az alkalmi munkából (is) élő munkavállalónak kellene minden egyes napi jövedelméről a papírt megőriznie, év végén összesítenie, és – ha kell – akkor az szja bevallásába beírnia.
          És még egyet nem szabad elfelejteni, mert kellemetlen meglepetésben lehet része: az egészségügyi szolgáltatás jogviszonyának kérdését.
          (Javasoljuk, hogy ehhez olvassa el a mai napon adott, a témához kapcsolódó egyik válaszunkat, a hivatkozásra történő kattintással.)

  4. Király Martina

    Tisztelt Könyvelőiroda!

    Szeretnék Önöktől tanácsot kérni.
    Érdeklődnék, hogy jelenleg még állásnélküli kismama vagyok. Felajánlottak egy 4 órás állást, 4 órás minimálbérrel. Ennek mennyi a jelenlegi összege? A 4 órás munkaviszony beleszámít a GYED-be? Illetve, amit a munkanélküli központ ad startkártya, az mennyivel befolyásolja az utánam fizetett járulékokat, mert a munkáltatónak az volt a feltétele.

    • Kedves Király Martina!

      A minimálbérrel kapcsolatban nem tudjuk, hogy milyen munkakörről van szó, így összeget nem tudunk mondani. A 2012. évi kötelező minimálbérről és a garantált bérminimumról honlapunkon olvashat a megadott hivatkozásra kattintva.
      A minimálbér (garantált bérminimum) napi 8 órás munkaidőre vonatkozik, részmunkaidőben részarányosan kell számítani (esetünkben: 4/8), és bruttó bérről van szó.

      A gyermekgondozási díj (GYED)a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás.
      Gyermekgondozási díjra jogosult: a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A részmunkaidő a biztosítási időbe beleszámít, esetünkben egy 4 órás nap fél nap biztosítási időt jelent.

      Start Bónusz kártya 2012 december 31-ig váltható, kiváltására jogosult az a személy,aki
      - legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy
      - aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy
      - aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,
      feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával.

      A START Bónusz-kártyával foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény(ek) a szociális hozzájárulási adóból vehetők igénybe. A 27%-os adó csökkenthető:
      27%-os START-kedvezménnyel, és
      a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezménnyel. (Abban az esetben, ha valamennyi munkavállalónál végrehajtották a kormányrendelet szerinti béremelést.)

      Abban az esetben, ha a munkavállaló után fizetendő 27%-os szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény együttesen több lenne, mint maga az adó, akkor a többlet a költségvetésből visszaigényelhető.

      A Start Bónusz kártya igénylése az adóhatóságnál (NAV) 12T34Start nyomtatványon történik személyesen az adóhatóság ügyfélszolgálatán, vagy a nyomtatványkitöltő program letöltésével, telepítésével a nyomtatvány letölthető, kitöltés után ügyfélkapun keresztül is beküldhető.

      • Király Martina

        Köszönöm a válaszát.
        Ha megengedi, még egy olyan kérdésem lenne, hogy ha a 4 órás, fél napnak felel meg, akkor a 6 órás?

        Köszönöm

        • Kedves Király Martina!

          Amennyiben a bruttó bér nem éri el a mindenkori minimálbért, akkor – ahogyan az előző válaszunkban is írtuk: “A minimálbér (garantált bérminimum) napi 8 órás munkaidőre vonatkozik, részmunkaidőben részarányosan kell számítani (esetünkben: 4/8), és bruttó bérről van szó.” – arányos részt kell számolni. A kérdése szerint: 6/8 napot.

  5. Raptor

    Tisztelt könyvelőiroda.
    Én egy autómosóban dolgozom Műszakvezetőként, ami azt jelenti, hogy dolgozom a műszakomba a többiekkel együtt, és ezen felül pénzt kezelek, rendelésekről gondoskodom, apróbb hibákat elhárítok, elszámolok a napi bevétellel, és intézem az ehhez szükséges adminisztrációt. Sajnos a főnököm csak minimálbérrel jelent be. Bérünk viszont a következőképpen alakul. A napi nettó forgalom 35%-a oszlik szét a műszakban dolgozók között. Ennyi. Ha rossz idő van és nincs autó ott ülünk 12 órát és csak a szerződéses autókból van egy kis bevétel. Az elmúlt hónapban sokszor alakult úgy hogy 14 órát voltam ott (esős időben) és ezért kerestem 2000Ft körül. Én a műszakvezetésért kapok még autónként 100Ft-ot. Az elmúlt hónapban 207 órát töltöttem a munkahelyen ezért kaptam 84500Ft-ot. Ebből 55854Ft a bérem és 28700Ft az autónkénti jutalék. Kérdésem: Nem úgy kellene számolni, hogy a 207 órát szorzom a nettó minimál órabérrel, és erre jön az autónkénti jutalék amit a műszakvezetői munkáért kapok? Nem tehetek róla hogy rossz az idő és kevés autó jön, én attól még ott töltöm az időm. Ha szabadságra megyek nem kapok egy fillért sem, hiszen a tulaj csak jutalékot számol. Így nem vagyok ott nincs százalék. Ebben az évben 3 nap voltam szabadságon, ez 3×14 óra. Elszámolt 5 napot, ami nem gond csak nem kaptam rá pénzt. A szabadságokat papíron kiírja időarányosan. 28 napom volt ebben az évben, ebből papíron kivettem már 15-öt. Korrekt dolog ez? Mivel százalékban dolgozunk, nekünk nem jár fizetett szabadság? Ha igen arra milyen összeget kellene kapni? Még ha a minimálbért is nézem?
    Elnézést a hosszúra sikeredett leírásért.
    Szeretném ha a választ a fenti e-mail címre is elküldené.
    Előre is köszönöm válaszát.

    • Kedves Raptor!

      Van egy olyan érzésünk, hogy bármit is mondhatnánk önnek; úgyis a saját feje után fog menni. ;)

      Nem vagyunk álszentek, hallottunk már hasonló esetekről. Amennyiben az adott helyzetben nem tudja saját érdekeit megvédeni, akkor mindig így fog járni. Ha egyszer megpróbálna tisztességes megállapodást kötni, akkor be lehetne tartani, és akkor tudnánk valamelyest számolni.
      Kössön munkaszerződést, vagy hagyja ott a fenébe. Ha pedig munkaszerződése van, akkor lényegesen több járna önnek, mint amennyit ön mond.

  6. Kika

    118.000 Ft bruttó, amellé jön a műszakpótlék és a vasárnapi pótlék?! Így rendben hogy 77.290 Ft nettóba, de a pótlékok hogy kerülnek számításba? Havonta 1 vasárnapot dolgozom 10 órában, és 3x szombati napokon akkor 12 órát. Heti 5 nap így és hétköznapokon 8 órában, ígyis minden héten cserélve két műszakban de. és du. Akkor mennyi az annyi?

    • Kedves Kika!

      Hogy mennyi az annyi, azt nem tudjuk pontosan megmondani, mert a leírtakon túl még hiányzik néhány dolog a meghatározásához. Ugyanakkor a pótlékok tekintetében tudunk egy kis kapaszkodót adni:

      A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár.

      A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

      Vasárnapi pótlék (MT. 140.§ (1))

      Ha a munkáltató a több műszakos tevékenysége keretében (a munkáltató tevékenységi időtartama eléri a heti 80 órát), készenléti jellegű munkakörben, illetve a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállaló vasárnap, rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezte, a munkavállaló részére a vasárnapi munkavégzésért a rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlékot köteles fizetni.

      „A vasárnapi munkavégzési pótlék fizetésének kötelezettségét a törvény akkor írja elő, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. Nem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.”

      Nem jár vasárnapi pótlék a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, megszakítás nélküli, valamint a kizárólag szombat és vasárnap részmunkaidőben, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során.

      Munkaszüneti napi pótlék (MT. 140.§ (1)-(2))

      Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben köteles munkát végezni, egyrészt jogosult a rendes munkabérére, másrészt ezen felül a munkaszüneti napon végzett munkáért 100%-os bérpótlékra

      Munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) rendes munkaidő:
      a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
      b) az idényjellegű,
      c) a megszakítás nélküli,
      g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
      h) külföldön történő munkavégzés során,
      osztható be.

  7. Béla78

    Tisztelet Könyvelőiroda!

    Eddig heti 2 órában voltam foglalkoztatva egy cégnél havi Bruttó 6300.- Ft ért, munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel. Most meg akarják emelni az óraszámomat heti 6 órásra.
    Mekkora összegre számíthatok?
    hogyan számolják ki ezt az összeget?

    Segítségüket előre is köszönöm!

    Tisztelettel Kovács Béla

    • Kedves Béla!

      2011-ben a bruttó minimálbér 78ezer Ft volt a teljes foglalkoztatáshoz (heti 40 óra), ami bruttó 3.900,- Ft-ot jelentett tavalyi minimálbéren. Az elvárt munkabér emelésének mértéke 26 %, mivel a munkabére nem érte el a havi 59.600,- Ft-ot (ami a jogszabályban rögzített mérték).
      3.900,- Ft x 1,26 = 4.914,- Ft.
      2012-ben a bruttó minimálbér 93ezer Ft a teljes foglalkoztatásnál, ami heti 2 órás foglalkoztatás esetén 4.650,- Ft. Ebből következően a 4.914,- Ft a kötelező emelés utáni bruttó bér, aminél a 6.300,– Ft magasabb.

      Ugyanezzel a gondolatmenettel végighaladva a garantált bérminimum esetén (amikor a munkakör ellátásához minimum középfokú végzettség/szakképzettség szükséges):
      Garantált bérminimum 2011-ben 94ezer Ft, 2012-ben 108ezer Ft –> bruttó garantált bérminimuma a heti 2 órára 2011-ben 4.700,- Ft, az elvárt béremeléssel 5.922,- Ft, ami több, mint az 5.400,- Ft-os garantált bérminimum.
      A 6.300,- Ft pedig magasabb, mint az elvárt emelés után megadandó 5.922,- Ft.

      A részmunkaidőre történő számítás menete egyszerű: {(minimálbér vagy a garantált bérminimum : 40) x heti foglalkoztatási órák száma} = a foglalkoztatási időre járó minimálbér vagy garantált bérminimum havi bruttó összege.

      Amennyiben a munkaadó tarja magát az eddigi gyakorlatához, akkor a háromszoros munkaidőre háromszoros bérre számíthat logikusan.

      • Béla78

        Köszönöm a választ!

        Annyi kérdésem lenne még ,hogy ha 2011-ben 5000.-Ft volt a bérem akkor a 6300.-Ft-os bért kaptam akkor az rendben van ……….csak ilyen esetben, hogy megmaradjon a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény nem lenne kötelező a bérem háromszorosát kapnom?

        Köszönettel Béla :)

        • Kedves Béla78!
          Kedves Béla!

          A munkaadó maradéktalanul eleget tett a jogszabályi kötelezettségének a számpéldából jól látható (5000 x 1,26= 6.300 –> így jogi szempontból rendben van).

          Nem a háromszoros emeléssel tesz eleget ebben az esetben a munkaadó ennek a kötelezettségének.

          • Béla

            Ezt értem…………………ne haragudjon :)………….csak azzal kapcsolatban kérdeztem ,hogy heti 2 óráról heti 6 ra emelik az óraszámomat ……………így ebből kifolyólag ha 2órára jár 6300 akkor a heti 6 órára 18900 Ft lenne a reális. De természetesem a munkadóm nem szeretné ezt az összeget megadni. Ezért ő csak a 16200.-Ft ot akarja fizetni.
            Így nem tudom, hogy nem e mondhatnám e azt neki, hogy akkor nem tudja igénybe venni utánam a nettó keresetmegőrző szocho kedvezményt
            Köszönettel…………..

  8. Marcsusz

    Üdvözlöm Önöket! 4 órában vagyok bejelentve jelenleg bruttó 60ezerrel. Azt szeretném kérdezni mibe egyezzek bele ,hogy ha 6 órába átjelent a főnököm az már teljes munkaviszonynak minősül, vagy csak a 8 óra az? a járulék változik a 4-6-8 órás foglalkoztatásnál vagy a bejelentett bruttó bér számít igazán,és az után vannak a járulék mértékek.

    köszönöm válaszukat

    • Kedves Marcsusz!

      A teljes munkaidő nálunk heti 40 óra, ami az ötnapos munkahét alapján a napi 8 órának felel meg. A 8 órához tartozik a havi minimálbér 93ezer Ft-ja. Mindezekből következik, hogy a 6 óra, a 4 óra 6/8, 4/8 foglalkoztatásnak, azaz részfoglalkoztatásnak (részmunkaidőnek) minősül, és hozzájuk a minimálbér megfelelő arányú része tartozik, mint a munkaidőhöz tartozó minimálbér.
      Az adók és kötelezettségek a bruttó bérekhez kapcsolódnak, és ilyen értelemben nincs közük a foglalkoztatási időhöz. (Ha belegondol a saját helyzetébe, akkor a minimálbér teljes foglalkoztatás esetén 93ezer Ft, önnek 4 órára 60ezer Ft a bére, ami 8 órára átszámolva 120ezer Ft-ot jelentene havonta. Önnek, és a munkaadónak azonban nem a 93ezer, vagy a 120ezer után van adó és járulék fizetési kötelezettsége, hanem a 60ezer Ft után.)

      Másik szempontból nézve a kérdést, és lehet, hogy ön igazán erre szeretett volna rákérdezni, főfoglalkozásnak minősül az, ha valaki heti 36 órát elérő munkaidőben van foglalkoztatva. (Látjuk, hogy a teljes, heti 40 órához képest, a heti 36 óra részmunkaidős foglalkoztatást jelent, ugyanakkor ez utóbbi nem teljes munkaidőben történő foglalkoztatást jelent, hanem részmunkaidőben történő foglalkoztatást, és bizonyos szempontból főfoglalkozású munkaviszony. (Ha ez mellett pl. egyéni vállalkozó, akkor nem kell a havi 50-60ezer Ft minimál kötelezettségeket megfizetni, míg a heti 20, vagy éppen a heti 35 órás foglalkoztatás mellett bizony ennyi a közteher.)

      Arra külön felhívjuk a figyelmet, hogy a 6órás foglalkoztatás nem egyenlő az előbb említett heti 36 órás foglalkoztatással, mivel egy hét 5 munkanapból áll, és 5 x 6 = 30 óra!

      Még egy fontos dolog a teljes- és részmunkaidővel kapcsolatban: a szolgálati idő. Egy napi 8 órában foglalkoztatott egy nap biztosítotti jogviszony után egy nap szolgálati időt szerez. A 4 órás 4/8 napot, a 6 órás 6/8 napot szerez szolgálati időként, kivéve, ha pl. a 4 vagy a 6 órájában a bruttó bére eléri a mindenkori minimálbért, mert ekkor is 1 nap szolgálati időt szerez (magyarul: ha napi 4 órás, azaz heti 20 órás, foglalkoztatás esetén a havi bére bruttó 92.999,- Ft, akkor fél nap (4/8) szolgálati időt szerez, ha 93.000,- Ft, akkor egy nap szolgálati időt szerez).

  9. Toth Istvan

    Tisztelettel erdeklodnek gepkocsi vezetokent teljes munkaidoen foglalkoztatnak menyi bert kel kapnom tisztan kezhez, Tisztelettel Toth Istvan

    • Kedves Tóth István!

      A garantált bérminimummal kapcsolatban a törvény szövege így szól:

      … középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén…

      A 17/2010. (XI.25.) NFM rendelet szerint a haszongépjármű vezetése (ezen belül a tehergépjármű vezetése) a 31 841 01 0010 31 02 OKJ számhoz kötött. Az OKJ szám első 2 számjegye azt jelenti (31), hogy a képzési szint középszintű, általános iskolai végzettséggel.

      Összefoglalva: a tehergépjármű-vezető részére a garantált bérminimum, 2012-ben a havi bruttó 108ezer Ft jár.

      Hogy ebből mennyit kap kézhez (alapesetben: 70.740,- Ft), nehéz látatlanban megmondani; a családi pótléktól az adókedvezményig, a letiltásokig, sok minden befolyásolhatja a pontos összeget.

  10. Cseh József

    Tisztelt Könyvelőiroda!
    Nem ártana kiemelni, hogy a hivatkozott rendelkezés

    3§, (2)bek. szerint
    a) munkáltatón a költségvetési szervet,
    b) munkavállalón a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állót,

    kell érteni.

    Tehát a rendelet 1.§-át, miszerint

    “A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.”

    ezzel a megszorítással kell értelmezni, vagyis az idézett rendelet csak közalkalmazottakra és köztisztviselőkre vonatkozik!

    Cseh József

    • Kedves Cseh József!

      Köszönjük szépen a hozzászólását!
      Bizonyára úgy is van, ahogyan írja, csak azt nem tudjuk, hogy ezt melyik hozzászóláshoz/íráshoz jegyezte meg, mert itt csak áll a levegőben… :(

      • Cseh József

        Kedves Könyvelőiroda!
        Lehet, hogy csak az én gépemen virít oldaluk tetején az a cikk, amely alá a hozzászólásomat beírtam?
        Azt hittem, hogy nyilvánvaló, hogy ha egy Önök által közkinccsé tett rendelet-magyarázat alá hozzászólást írok, az abban leírt “hivatkozott rendelkezés” kitétel egyértelműen az Önök cikkében vastagon szedett szövegben foglaltakra vonatkozik.
        Gy.k.: a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletre.
        :)
        Továbbiakban is lelkes olvasójuk:
        Cs.J.

        • Kedves Cseh József!

          Így már vágjuk a kérdést. :) :)

          Sajnos, mi azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokan oda írják a kérdést, ahol éppen állnak, ahol, amelyik résznél éppen eszükbe jutott. :( [Jővőre változtatást is tervezünk a kérdés-feleletek területén.]

          De! Visszatérve az ön felvetésére – immár ebből az aspektusból – azt kell mondanunk, hogy ön az idézésből lehagyott egy nagyon fontos részt, nevezetesen a 3. § (2) bekezdés c) pontját, ami megváltoztatja az egész értelmezését, ugyanis ott van az a kicsike is szócska:


          c) személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.

          Amennyiben az egészet egybeolvassuk, akkor kicsit (nagyon) módosul a jelentése ahhoz képest, ahogyan ön emelte ki a jogszabályi helyet.

  11. Sebestyén Éva

    Tisztelt Könyvelőiroda !
    A munkakör betöltéséhez szükséges végzettségekkel kapcsolatban szeretnék ismételten segítséget kérni. Meleg konyhás étteremnél, elég ha a szakácsok közül csak egyiknek van végzettsége és az mondjuk megbízásos szerződéssel van bejelentve napi 2 vagy 4 órában vagy napi 8 órás főfoglalkoztatású kell hogy legyen? A végzettség igazolását csak a Munkaügyi felügyelőség vizsgálja? A NAV szempontjából ha jól tudom elegendő az, hogy a Munkakör betöltéséhez szükséges bérezés történjen meg?
    segítségüket köszönöm !

    • Kedves Sebestyén Éva!

      Annak örülünk, ha kérdez, de az is elégedettséggel töltene el bennünket, ha újabb kérdése(i) előtt elolvasná válaszunkat;) :)
      Ha követi a megadott hivatkozást, akkor kérdéseinek elejére megtalálja korábbi válaszunkat.

      Sajnos, manapság már ott tartunk, hogy gyakorlatilag a parkőr is belenézhet a fenekünkbe is; néha úgy tűnik, van, aki dolgozik, és vannak akik ellenőrzik. :) Van olyan végzettség, amit már induláskor igazolni kell (étterem esetén pl. a vendéglátós), és van olyan, amiről a munkaadónak/foglalkoztatónak kell meggyőződnie a meglétéről, a foglalkoztatás megkezdése előtt. Az ellenőrzés kérheti (OMMF, ÁNTSZ stb.), de általában akkor kéri, ha valami baj van. Utóbbit jobban érdekli pl. az eü. könyv megléte. ;)

      A NAV, ebben a tekintetben annyiban érdeklődő, hogy a bejelentett munkabérhez a kötelezettségeket megfizessék.

      Mondja el, írja meg, hogy mi a tényleges kérdése, hova szeretne kilyukadni, és szívesen válaszolunk, de felmondani a teljes Munka Törvénykönyvtől a vendéglátóipari működés tárgyi és személyi feltételein át az egyes szakhatóságok feladatköréig, gyakorlatáig mindent – egy kicsit időrablónak tartjuk. ;)

  12. Sebestyén Éva

    Tisztelt Könyvelőiroda !

    A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek felől érdeklődöm. Meleg konyhás étteremnél szükség van-e szakács munkakör betöltéséhez megfelelő iskolai végzettségre? Jelenleg a “szakácsok” közül egyiknek sincs papírja .
    Az alkalmazottak közül csak az ügyvezető rendelkezik pincér végzettséggel, aki jelenleg ezt a munkakört tölti be. Természetesen a fizetések a munkakörhöz vannak besorolva.

    Köszönöm

    • Kedves Sebestyén Éva!

      A vendéglátóipari vállalkozások elindításának/üzemeltetésének feltétele a vendéglős szakképzettség megléte. Meleg-konyhás étteremnél szükséges a szakács, akinek kötelező a szakács végzettség (pl. felsőbb végzettséggel sem helyettesíthető).

      Más dolog magának a vendéglátóipari vállalkozásnak a működtetéséhez szükséges végzettség (tehát, pl. az egész étteremhez megfelelő az ügyvezető végzettsége), és más dolog, hogy a meleg-konyhás étterem személyi feltételeinél kinek milyen végzettsége kell, hogy legyen.

      Nem kell a szakácsnak feltétlenül alkalmazottnak lennie, lehet éppenséggel vállalkozó is, vagy megbízott is.

  13. REICH ZSUZSANNA

    MÉG KIEGÉSZÍTÉSKÉNT AZ ELŐBBI KÉRDÉSHEZ:A FIZETÉSI OSZTÁLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VETT KÉPESÍTÉS:ÉRETTSÉGI.A BETÖLTÖTT ÁLLÁS:ASSZISZTENS,FEOR 3410,BESOROLÁS C1.A MEGÁLLAPÍTOTT ILLETMÉNY 93000 FORINT.

  14. REICH ZSUZSANNA

    TISZTELT KÖNYVELŐIRODA!KÖZALKALMAZOTTKÉNT ÉRETTSÉGIVEL PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSI FELADATOT LÁTOK EL 8 ÓRÁBAN.A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELE MINIMUM ÉRETTSÉGI,AMIVEL RENDELKEZEM IS.JÁR A GARANTÁLT BÉRMINIMUM?MIVEL SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT ÉRETTSÉGIT ÍR ELŐ.ÉS AZ UGYE KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉG.KÖSZÖNÖM A VÁLASZT ELŐRE IS.

    • Kedves REICH ZSUZSANNA!

      Igen, az érettségi középfokú végzettség, ha még tetszik emlékezni rá: középiskolai állami záróvizsgát hívják más néven érettséginek. :) :)

      Megjegyzés: Kérjük, ne írjon nagy betűkkel, mert az internetes etika szerint az kiabálást jelent, nem beszélve arról, hogy marha nehéz olvasni… ;)

      • REICH ZSUZSANNA

        Elnézést kérek,telefonról írtam:)Azzal tisztában vagyok hogy középfokú végzettség,a második levelemben leírtam a pontos munkakört,a szükséges végzettséget.A kérdésem az volt hogy jár e a garantált bérminimum vagy csak a bruttó 93000 forint ami a szerződésemben áll.

        • Kedves REICH ZSUZSANNA!

          Semmi gond, a világ nem dölt még össze, és a Föld is kering tovább. :)

          Idézünk abból a cikkből, amihez hozzászólását, kérdését írta:

          Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.

          Tehát,
          - a munkakör középfokú végzettséget igényel,
          - önnek érettségije van,
          - teljes munkaidőben (heti 40 órában) van foglalkoztatva,
          akkor a garantált bérminimum összege legalább megjár, vagyis 108ezer Ft bruttó per hónap.

  15. Kovács Judit

    Tisztelt Könyvelőiroda!
    Azt szeretném megkérdezni,hogy ha én szakképzett kereskedő vagyok akkor nekem mennyi a Bruttó bérem 8órába? 93 ezer vagy 108 ezer? Köszönöm válaszát!

    • Kedves Kovács Judit!

      Elnézést! Megtenné, hogy elolvassa a rövid kis írásunkat, amit erről írtunk, amihez feltette a kérdését? Vastag betűvel és aláhúzással kiemeltük a cikkünkben a választ, és közvetlen a kiemelés alatt még érthető példát is mondtunk…

      Nem írta, hogy milyen munkakörben van foglalkoztatva, csak azt, hogy mi a végzettsége. Így nem dönthető el a kérdés.

  16. Manci

    Tisztelt Könyvelőiroda!
    Közalkalmazottként dolgozom, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeret alkalmazásával. A munkaidő 6-16 óráig van meghatározva a munkaköri leírás szerint, de a munkaszerződésben(kinevezés) napi 8 óra a munkaidő. Ténylegesen 6-16 óráig dolgozunk.
    Kérdésem a következő: Ha szabadságon vagyunk a szabadság idejét napi 10-, vagy 8 órával kell figyelembe venni?
    Ha fizetett ünnepen,- pl. május 1.- dolgozunk,azért milyen díjazás jár, és hány órát kell figyelembe venni a munkaidőkeretbe. (fizetett ünnep+ ledolgozott idő?)
    Amennyiben a munkaidő keret végéig a többletórákat nem tudjuk “lecsúztatni” milyen díjazás jár akkor?
    Ha van többletóra,- amiért szabadnapot kell hogy kapjunk-
    elküldhetnek-e szadságra, annak ellenére,hogy a munkaidőkeret végére 60 óra túlmunka van, ami 6 napnak felel meg.
    Köszönöm segítségüket.

    • Kedves Manci!

      A szabadság kiadásának szabályai nem változtak a 2012.07.01-vel hatályba lépett új Munka Törvénykönyvével, ez a rész majd 2013.01.01-től fog hatályba lépni.

      A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő beosztás esetén a szabadság kiadása szempontjából a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. E szabályozás értelmében a szabadságot úgy kell számolni, mintha a munkavállaló munkaideje heti öt munkanapra volna beosztva.

      Ha a munkavállaló egy héten át kíván szabadságon lenni, a szabadság kiadása során a munkavállaló beosztása szerinti teljes munkahetet kell alapul venni, és számára az Mt. 135. § (2) bekezdése értelmében öt nap szabadságot kell kiadni és öt napra járó 8 órai távolléti díjat kell elszámolni.
      Amennyiben a munkavállaló nem kíván az egész hétre szabadság címén mentesülni a munkavégzés alól, azokra a további kiegyenlítő napokra, szabadnapokra is szabadságot kell kiadni és elszámolni, amelyek az adott hétre esnek, és a szabadság kiadása során munkanapnak számítanak. Ebben az esetben szabadsággal nem érintett munkanapnak számít az a nap amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi, illetve az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi.

      • Manci

        Tisztelt Könyvelőiroda!
        Köszönöm, hogy a szabadság kiadására vonatkozó jogszabályokat részletesen megküldték részemre, ami teljesen érthető.
        Ellenben az eredeti kérésemben megfogalmazott többi kérdésre nem kaptam választ. Szeretném ebben is a segítségüket kérni. (Szabadság idejére elszámolandó órák száma, fizetett ünnepen való munkavégzés esetén figyelembe veevdő óraszám, munkaidőkeret esetén, és annak díjazása, szabadidő kiadásának szabályai, munkaidőkeret alkalmazása esetén. )
        Segítságüket köszönöm:Manci
        Köszönettel: Manci

        • Kedves Manci!

          Elnézését kérjük, de ennyire átfogó válaszra igazán nincs lehetőségünk ezen a részen; amiket ön kérdez, azokra a válasz legalább egy, vagy kettő teljes cikk lenne. Egyszer majd, ha időnk is engedi, megalkotjuk ezt az írást, de még előtte vannak más témáink, amivel foglalkozni szeretnénk (már megígértük másik kedves olvasónknak is).

          Ennek a témának van egy munkaügyi, munkajogi vetülete, majd azt követi a számfejtési rész. Munkajogban – ugyebár – most kezdődtek az alapos változások (Új Munka törvénykönyv), és van még benne olyan, amit előbb kellene feldolgozni, mert sokkal több embert érint.

          Köszönjük szépen szíves megértését!

  17. B. Tamás

    Tiszelt Könyvelőiroda!

    Élettársam mint pincér/felszolgáló kapott álláslehetőséget, -legalább- a szükséges középfokú végezettséggel rendelkezik.
    Azt szeretném megtudni, hogy mekkora garantált bérminimum illeti meg ebben az esetben 8, valamint 12 órás munkarendben. Továbbá, hogy a munkáltató kötelezhető-e távolsági és/vagy helyi bérlet részleges költségtérítésére, valamint ha nem tesz ennek a kötelességének eleget, hová lehet fordulni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, B. Tamás

    • Kedves B. Tamás!

      A garantált bérminimum összege teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 108ezer bruttó Ft/hó.
      A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mtv.) 96. §. (1) bekezdés szerint:

      A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

      Természetesen, ez a munkarend nem a munkaadó teljes kénye-kedve szerinti, hanem az Mtv. 97. §-a meg is határozza a “játékszabályokat”:

      (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
      (2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
      (3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a 101–102. §-ban foglaltakra tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

      [A kérdés és válasz szempontjából ugyan nincs jelentősége, de a 101-102.§-ok a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásának rendjéről szólnak.]

      A kérdés ezen részének összefoglalása: A garantált bérminimum összege független a munkaidő beosztásától (munkarendtől).

      Jelenleg a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekkel kapcsolatban:

      3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló

      a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
      b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
      c) elővárosi buszon, HÉV-en,
      d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
      utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

      (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.

      (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta
      a) 2010-ben 30 000 forint,
      b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

      (4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.

      4. § A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő – a 3. §-ban nem említett – térítés akkor jár, ha

      a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
      b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
      c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja.

      5. § A munkáltató a 4. § c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

      Úgy gondoljuk, hogy ez egy – kivételesen – érthető jogszabályi hely, így nem bocsátkozunk magyarázatokba, különösen úgy nem, hogy a körülményeket nem ismerjük. :)

      Utolsó kérdésére viszonylag egyszerű a válasz: a felek között írásban létrejött a munkaviszonyra vonatkozó megállapodás, mely alapján munkaadó írásban – 15 napon belül – tájékoztatást ad a legfontosabb kérdésekről.
      Amennyiben valamelyik fél nem tartja be a megállapodást, akkor a leggyorsabb és legbiztosabb út, ha a másik félhez fordulunk tájékoztatásért, jogorvoslatért. Legjobb, ha az ember házon belül törekszik megoldani a problémákat.
      Ha végképp nem jutunk egymással dűlőre, nincs más lehetőség, akkor majd a Munkaügyi Bíróság mondja ki a döntő szót…

    • Szabó Zsolt

      2012. október 1-től pincérként foglalkoztatnak /pincér szakképesítéssel rendelkezem/ melyik összegű minimálbért kell hogy kapjam?

      • Kedves Szabó Zsolt!

        Pincér
        A szakképesítés OKJ száma: 33 811 02 1000 00 00
        A szakképesítés szintje: Középszintű (10. évfolyam után)
        Szakmacsoport: Vendéglátás-idegenforgalom

  18. Györgyesz

    Tisztelt Könyvelőiroda

    Közmunka program keretében lettem kiközvetítve óvodában dajkaként és azt szeretném megkérdezni hogy az érettségim bele számít-e a bérkifizetésnél?Segítségüket előre is köszönöm.

    • Kedves Györgyesz!

      Nem az iskolai, vagy szakmai végzettség számít (főleg nem a bérfizetésnél, hanem a minimál bér megállapításánál), hanem a betöltött munkakörhöz szükséges/előírt végzettség.
      Ha egy akadémikust utcaseprőként foglalkoztatnak, akkor a legkisebb bér számára ugyanúgy a 93ezer Ft/hó, mint egy 7 általánost végzett számára.

      A dajkák minimálbérével kapcsolatban már több alkalommal volt kérdés honlapunkon, az egyik választ ide kattintva olvashatja.

  19. Olivér

    Üdvözlöm érdeklődni szeretnék.

    Július 16. nappal kezdtem dolgozni 4 órában egy nagy angol üzletláncnál… 10 napot (48 órát 2*8+8*4 órát dolgoztam le nekik) A júliusi bérem nettó 15033 ft volt. amit ha leosztok az órákkal 313ft os nettó órabért jelent.

    Ezt törvényes ????!
    Előre is köszönöm a válaszát

    • Kedves Olivér!

      Azt ugyan nem írta meg, hogy milyen foglalkoztatási viszonyban dolgozott, és mi van a szerződésében.

      Amennyiben minimál havibéresként számoljuk, ahol napi 4 órás a munkaideje, és 10 napot dolgozott (ami 40 óra), akkor 27.690,- Ft lenne a nettó, kifizetendő díjazása, az adott időszakra (amikor valójában 12 napot kellett volna dolgoznia, ami 48 óra – és arra még több járna…).

      • Olivér

        készletgazdálkodási asszisztens a munkakör szerződés: határozatlan idejű 4 órás első 2 napban 8 órában voltam onnantól 4 ben, bruttó 61200ft ról szól. Ám állítólag mivel hó közben léptem be nem ezt kapom hanem valamilyen irreális havi/órás bért legalábbis a részhónapra, amit állítólag szintén a 61200ft os bruttóból számoltak. De nem tudom milyen módon lehet ebból 313ft os órabért kihozni

        • Kedves Olivér!

          Először is elnézést kell kérnünk öntől és a kedves olvasóinktól: előző válaszunkban szereplő szám esetében mi bruttó 93ezer Ft-tal számoltunk – tévesen, mivel a 93ezer Ft a teljes foglalkoztatáshoz tartozó (napi 8 órás) minimálbér. A helyes összeg 46.500 Ft lett volna. [A számolás helyes, "csak" a kiinduló összeg nem stimmelt... :( ]

          A bruttó 61.200,- Ft/hó, napi 4 órás részfoglalkoztatást átszámítva teljes, napi 8 órás foglalkoztatásra, a bruttó havi bér 122.400,- Ft-ra jön ki, ami több, mint a törvényileg előírt, legalább középfokú végzettséghez szükséges munkakörökre előírt 108ezer Ft/hó garantált bérminimum. Tehát, ez a része törvényes a dolognak.

          A 61.200 Ft teljes hónapra, részmunkaidőre szól. A hóközi belépés miatt a 22 munkanapból (88 órából) ön csak 12 munkanapot (48 órát) dolgozott le, így a bruttó munkabér arányos része jár a ledolgozott időszakra, ami esetünkben 33.382,- Ft [61.200 x (12/22)].
          A bruttó bérből le kell vonni 16 % személyi jövedelemadó előleget (5.341,- Ft), 10 % nyugdíjjárulékot (3.338,- Ft) és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci hozzájárulást (2.837,- Ft). Az összes levonás (11.516,- Ft) után maradó összeg a nettó bér (33.382 – 11.516), ami esetünkben 21.866,- Ft-ot eredményez. Mivel 5 Ft-ra kell kerekíteni (ugyebár 1 és 2 Ft-os már nincs forgalomban), önnek törvényesen 21.865,- Ft összeget kell kifizetni a töredék hónapra.
          Ha ezt a nettó összeget elosztjuk a teljesített órák számával (21.865 : 48), akkor nálunk 455,50 Ft nettó órabér jön ki, az ön által jelzett 313,- Ft nettó órabérrel szemben. (A 15.033-mal szemben nekünk 21.865 Ft jött ki, itt sem értjük a különbséget.)

          Reméljük, hogy a bruttóbérből nettó bér folyamatát a nagyon részletes számpélda alapján megvilágítottuk, és mégegyszer áttanulmányozva a munkaszerződését, valamint az elszámolását, meg tudja állapítani az eltérés okát. (Lehet, hogy volt olyan törvényes levonása, amit nem jelzett (pl. kártérítés, egyéb levonás.)
          Mivel nem ismerjük a konkrét eset összes körülményét, mélyebben nem boncolgatnánk a kérdést.

  20. Spari

    Tisztelt Könyvelőiroda!

    Most kezdtem diákmunkát egy új helyen, ahol teljesítménybérezést jelentettek. A munka nagyon összetett, így nem is részletezem. Amit tudni kell róla, hogy számítógéppel végezhető munka (sokat kell törni a fejem rajt, hogy mit is írjak) ahogy számolgattunk kijött, hogy 6 óra munkára kapnánk kemény 1000 Ft-ot. A munkaszerződésbe ugyan jelezve van, hogy a bér eltérhet a minimálbértől, de én úgy gondolom, hogy csak több lehet annál…
    Kérem küldjön egy hatályban lévő jogszabályt amire akár hivatkozni is lehet.

    Előre is köszönöm a felvilágosítást.

    • Kedves Spari!

      Abban az írásunkban, amelyhez kérdését írta leírtuk:

      Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a garantált bérminimum összege a fenti táblázat havibér összegeivel egyezik meg (93.000,- Ft, illetve 108.000,- Ft).

      6 órás foglalkoztatás esetén a 108ezer Ft időarányos része (81ezer Ft bruttó forint/hó) a törvényi minimum. 2012. július hónapban 22 munkanap van, 6 órával számolva az 132 óra, vagyis a törvényi minimum, 100%-os teljesítmény esetén 614,- Ft/óra bruttóban. Ehhez képest az 1.000,- Ft/bruttó órabér nem is számít rossznak… ;)

      • Kedves Spari!

        A jogszabály helyet is megtalálja az említett írásunkban.

        Ingyenes szolgáltatásunk esetén nem áll módunkban minden kérdezőnek kiküldeni a választ emailben; ha feliratkozik a követő-szolgáltatásra a hozzászólás végén, akkor a rendszer kiküldi a megadott email címre az adott témához történő új hozzászólásokat.
        Leiratkozás a kiküldött értesítő email alján történő hivatkozásra kattintással, és leiratkozással történik.

      • Spari

        úgy értettem, hogy 6 óra munkára kapnék 1000 Ft ot.
        szóval nem 1000 Ft óránként, hanem 166,66 Ft os órabér, ha gyorsan csináljuk… így értettem…

        • Kedves Spari!

          6 órára 1ezer forint, az kevés, mint vasbetonban a mazsola… :(

          Biztos, hogy jól számoltak? Vagy a 100%-os teljesítményt nem érik el, csak 20%-nyit? Ha ennyi van meghatározva, és nem lehet megbeszélni velük, akkor onnan úzsgyíííí!

          • Spari

            Arról van szó, hogy adatrögzítésre kerestek meg. Papír alapú nyomtatványról be kell vinni az adatot gépbe… eddig szép és jó.
            Azt is elmondták, hogy meg lehet csinálni a normát… mondom oké…
            Csak azt felejtették el, hogy a 21 megyéből mindenhol egyszerűsített adatbevitel van, csak Fejér megyében választották anno a precíz személyekre szabott később egyszerűen jól átlátható rögzítést, viszont a szerződés központi volt, így nekünk is azt a normát kellett volna teljesíteni, ami képtelenség…
            Másik megyébe volt, hogy 500 at rögzítettek óránként… én ma elég egyszerű okmányt kaptam és sikerül 200 at rögzíteni 6 óra alatt…
            ebből adódik a probléma…
            de megpróbáljuk a szerződést módosíttatni… lehet sikerül… ha nem akkor ahogy mondtad uzsgyi lesz! :D
            köszönöm azért a választ
            Helló!

            • Kedves Spari!

              Ámen! :)

              Csak úgy mondjuk, minden diáktárs (és más) munkavállalónak: tudjuk, hogy nagyon gyehena az elhelyezkedés, de ez ne mentesítsen senkit az alól, hogy mielőtt bármit aláírna, tájékozódjon. Tudjuk, hogy lehet olyan gané helyzet, hogy mindegy mit, hogy, mennyiért, csak legyen valami melódia, de ez addig van így, amíg kívülről nézzük a kérdést. Belülről, kissé felengedve, körbenézünk, és már nem is annyira kedves a menyasszony.
              Kívülről pánikféle, belülről higgadt körültekintés. Próbáljuk a pánikunkat kezelni inkább.

  21. ANDRÁS

    TISZTELT CIMZETT
    KÉRDÉSEM A KÖVETKEZŐ LENNE.ÚJ MUNKAHELYEN KEZDTEM DOLGOZNI. A MUNKÁLTATÓM 500.-FT ÓRABÉRT AJÁNLOTT FEL A MUNKÁMÉRT.
    LEHETSÉGES EZ MIKOR TUDTOMMAL 533.-FT A MINIMÁL ÓRABÉR.
    KÖSZÖNETTEL

    • Kedves András!

      Rendes (teljes munkaidős) munkaviszonyban 535,- Ft a minimál órabér, egyszerűsített foglalkoztatás esetén 455,- Ft/óra. (Közfoglalkoztatási napi minimálbér 3.305,- Ft.)

      Más…

      Kérjük, az interneten ne csupa nagy betűvel írjon, mert az kiabálást jelent a netikett szerint (ugyanúgy, ahogy vannak mosoly-jelek :) :-) , a nagybetűk jelentése a kiabálás). És nagyon nehezen is olvasható… ;)

  22. Ritu

    Tisztelt Könyvelőiroda!
    Èn is egy kis felvilâgosìtásra szorulnék!:)
    Alkalmi munkavâllalòival dolgozok egy üzletben,de szerződést sose kapok,csak egy bejelentő lapot.Ugy gondolom a fizetèsem sem a reàlis.Napi 10 òra munkàra “jòindulattal” 4000 ft-ot kapok.Ha napi 8 òràt dolgozok 3200 ft-ot.
    Nem tudom mit tegyek,higy adjak – e ennek hangot vagy sem.
    Köszönöm a segítséget!

    • Kedves Ritu!

      Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény:

      4. § (1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

      Magyarul:

      Legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a: 535 Ft * 0,85 = 455 Ft/óra
      Legalább a garantált bérminimum 87%-a: 621 Ft * 0,87 = 540 Ft/óra

      Nyomtassa ki válaszunkat, és nagyon finoman mutassa meg a foglalkoztatójának. Munkaügyi bírság lehet belőle, nem is kevés összegű.

      • Ritu

        Nagyon szépen köszönöm a segítséget!!!!!!Holnap ez meg is fog történni :)
        Örök hálám :)

  23. László

    Szép napot, azt szeretném megtudni, hogy A 2012. év januári bérrendezésénél a dajkák esetében a minimálbér (93.000Ft), vagy a garantált bérminimum (108.000Ft) a kiindulási alap? Feltételezve, hogy besorolásuk szerint B és C kategóriába tartoznak. A törvény a 8 általános elvégzésével teszi lehetővé a munkakör betöltését, ezt kell-e kiinduló alapnak tekinteni? Adható, vagy kötelező adni a garantált bérminimumot?

    köszönöm

    • Kedves László!

      Ha egy kicsit visszaolvasott volna a kérdés-feleletek között, akkor feltűnt volna, hogy nem is sokkal ön előtt már válaszoltunk a dajka minimál-bérezésére vonatkozóan. Kattintson a megadott hivatkozásra a válaszunk olvasásához.

      A kérdés többi részének válaszát abban az írásunkba olvashatja, amelyhez a kérdését feltette.

  24. csipike888

    Szép napot!Takarítónőként dolgozom.8 órás munkaidőre vagyok bejelentve,az az 93.000 Ft az alapbér,levonásokkal 60.980 Ft fizetést kaptam.Valójában ennyi jár…? Köszönöm…

    • Kedves csipike888!

      A 93ezer forint a törvényes minimálbér, és a nettó összeget tekintve úgy tűnik, stimmel a számtan.

      • csipike888

        Köszönöm!Akkor is,ha StartPlusz-kártyás vagyok…? Köszönöm…

        • Kedves csipike888!

          Igen, akkor is.

          START Plusz Kártya

          Csak 2011. december 31-ig volt kiváltható és maximum 2013. december 31-ig használható.

          A START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően

          - az első évben 17 százalékkal
          - a második évben pedig 7 százalékkal

          csökkenthető.

          A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

          • csipike888

            Elnézést nem Plusz,hanem Bónusz…De gondolom akkor is ugyanez a helyzet…Mindegy..Annak örülök,hogy van munkám és úgy tűnik nem csak 4 hónapra,hanem évesre… Köszönöm a segítséget…

            • Kedves csipike888!

              Igen, jól gondolja… ;)
              Mi is örülünk neki, hogy a foglalkoztatása révbe érkezőnek látszik. Sok sikert és egészséget hozzá!

  25. Tibi

    Tisztelt Könyvelőiroda!
    2012. július 1-től közfoglalkoztatásban veszek részt az önkormányzatnál, mint festő, 6 órában leszek foglalkoztatva 3 hónapra. A bérem pedig 73815(vagy 78315 már én is megzavarodtam egy kicsit a bérem miatt) forint lenne, de azt nem tudta megmondani az illető, hogy bruttó vagy nettó!Válaszát előre is köszönöm.

    • Kedves Tibi!

      Amennyiben festő szakmában foglalkoztatják, akkor a bruttó minimálbér a közfoglalkoztatásban bruttó 92ezer Ft/hó, heti 40 órában.

      • Tibi

        Tisztelt Könyvelőiroda!
        A fent írt bért egy papírról olvasta, mert a szerződés majd csak hétfőn lesz meg és 6 órában leszek foglalkoztatva. Ilyenkor hogy számolják ki a bért???Köszi.

        • Kedves Tibi!

          Így már kezd az egész egy kissé zavaros lenni; mi honnan a lila felhőkből tudnánk kitalálni azt, aminek az alapját még ön sem tudja nekünk megmondani? :(

          Magát a menetet tegnapi napon, ugyanezen témában adott válaszunkban már belinkeltük. Tegye meg, hogy a hivatkozást követve elolvassa azt a választ.

  26. varga ferenc

    azt kérdezném hogy a közmunka programban hogx lehetséges 8 orás foglalkotatással netto havi 47000 ft összeget fizetni a ma i árak mellet a munkavéllalonak 98000 ft minimálbér esetén met sajnos ilyen jogszabályt nen találok gyulán ez a divat az önkormányzaz éa amunkaügyi központ értelmezésében válaszukat előre is köszönöm és várom az e mail cimemre

    • Kedves varga ferenc!

      Úgy gondoljuk, hogy ez nem a gyulai önkormányzat kénye-kedve; 2012. január 01-től a szakképzettséget nem igénylő közmunkáért bruttó 71 800, a szakképzettséget megkívánó feladatokért pedig 92 ezer forint jár havonta, heti 40 órás foglalkoztatás esetén. (A minimálbér egyébként nem 98ezer Ft, hanem 93 ezer és a garantált bérminimum (a szakképzettséget igénylő munkakörökben) 108 ezer Ft.)

      Amennyiben emailben is szeretné megkapni a választ, akkor önnek kell bejelölni a hozzászólások között ezt a lehetőséget.

  27. kisréti zsuzsa

    egy állami cégnél dolgozom a munkaszerződésemben konyhai kiegitőként, ami nem igaz mert a konyhában az ebédet kell kiadnom, tehát nekem kell felelni a mennyiségért és a renddért, nekem kell az ételmintát eltenni. Szerintem ezt nem konyhai kisegitők szokták végezni. Iskolai végzettségem érettségi, valmint boltvezetői iskolát végeztem. A bér amit kapok 93.ooo,- Ft.
    Kérdésem, hogy nem járna a 108.000,- Ft.Válaszukat előre is köszönöm.

    • Kedves kisréti zsuzsa!

      Nagyon nehéz kérdésre várja a választ tőlünk… :(

      A munkaszerződés, még pontosabban: a munkaköri leírás, ismeretének hiányában csak általános válasz adható; a kisegítő munkák jellege olyan, hogy annak elvégzése a valóságban nem igényel sem képzettséget, sem különleges (szakmai jellegű) betanítást, sem felkészültséget. Ezek az úgynevezett “minden egyéb más”-jellegű munkák.
      A felelősség (a munka megfelelő minőségű elvégzéséért) minden munkakörben egyformán alapkövetelmény, ami más jellegű egy vezérigazgató, egy aktatologató, vagy egy konyhai kisegítő szinten; valljuk be őszintén: nem kell semmiféle képzés, végzettség belemerni a kanalat az ételbe, belezúdítani a mintavevő edényzetbe, lezárni, megírni, hogy a gyanús színű folyadék nem más, mint a szakácsok által a mai napon bécsi szeletnek nevezett étel, és a tárolóhelyére rakni, hogy az ÁNTSZ ellenőrei megtalálják… :)

      Többször is kiemelten hangsúlyoztuk, példálóztunk is: nem a végzettség alapján kerül előírásra a minimális bérjuttatás, hanem a ténylegesen betöltött munkakör feladatai alapján. A konyhai kisegítő munkakör a 93ezer Ft-os minimálbérhez tartozik, akkor is, ha néha a levest meg kell kavarni a szakács helyett.
      Abban az esetben, ha ilyen munkakörbe sorolva, ténylegesen szakácskodni kell, akkor 108 lesz a minimum. [Természetesen, nem keverendő azzal az élethelyzettel, amikor a konyhai kisegítőre bíznak olyan szakácsi feladatokat, amik arra szolgálnak, hogy a kisegítő szerezzen a majdani szakácsvégzettségéhez szakmai gyakorlatot. A munkaköri leírás lesz erre vonatkozóan a "szentírás", a besorolási mérvadó - na, meg a kettőjük egymásnak adott szava, megállapodásuk.]

  28. Sz.Ferenc

    Tisztelt Könyvelőiroda,

    a kérdéseim a következők:

    1, A Start Bónusz kártya kedvezményének számításakor figyelembe lehet-e venni a 108.000 Ft-os garantált bérminimumot?
    (így a munkaadó kedvezménye egy évre 524.880 Ft, míg a 93.000 Ft-ra 451.980 Ft)

    2, Az Erzsébet utalvány összege maximálva van-e? Kaphatok 40.000 havi utalványt egy hónapban?
    (így a 40e utalvány a munkaadónak 60.473 Ft-ba kerül, míg ugyanez a 60.453 Ft bérként utalva csak kb. 30eFt jelentene nekem)

    köszönöm

    • Kedves Sz.Ferenc!

      A Start Bónusz kártya-kedvezményről pár napja írtunk egyik válaszunkban. Kattintson a megadott hivatkozásra az olvasásához.
      [A kedvezmény a tényleges bruttó bér után vehető igénybe.]

      Az Erzsébet utalvány étkezéssel kapcsolatos béren kívüli juttatás, amely havi 5ezer Ft értékben adható a jogviszony minden megkezdett hónapjára (akár utólag is).

      Nincs akadálya annak sem, hogy a havi 5ezer Ft helyett pl. havi 15ezer Ft Erzsébet utalvány kerüljön juttatásként a munkavállalónak, de a kedvezményes adóteher csak az 5ezer Ft-os részre vonatkozik, az 5ezer Ft feletti részre teljes adóterhet kell fizetni!
      40ezres utalvány esetén a munkaadó fizet:
      40.000 x 1,19 x 0,16 = 7.616 Ft szja
      5.000 x 1,19 x 0,10 = 595 Ft eho
      35.000 x 1,19 x 0,27 = 11.246 Ft eho
      Összesen: 19.457 Ft adóteher, vagyis a munkaadónak ez a fajta juttatás 59.457,- Ft-ba kerül, de csak abban az esetben, ha
      - a juttatás mindenkinek egyenlő feltételekkel jár, és a béren kívüli juttatás összege évente nem több, mint 500ezer Ft.
      -

      • Sz.Ferenc

        Köszönöm válaszát.

        1, Start Bónusz kártyánál félreérthető voltam, elnézést. Csak az a kérdésem, hogy a kedvezmény mértéke a 93.000 Ft-os minimálbér, vagy a 108.000 Ft-os bérminimum alapján számolódik.

        2, Köszönöm az utalvánnyal kapcsolatos válaszát is, nagyon hasznos volt. (Én még hozzászámoltam a az utalvány Kezelési díj+ÁFA tételét is, ami 40e Ft utalvány esetén 1.016 Ft)

        Köszönöm

        • Kedves Sz. Ferenc!

          Akkor már mi is napütötték vagyunk… :) :)

          A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresét elérő összegnek a 27 %-ával egyenlő a foglalkoztatás első évében.

          A minimálbér az a minimálbér (jelenleg 93e Ft), a garantált bérminimum a jelenlegi 108ezer pénz.

          • Sz.Ferenc

            Köszönöm.

            És hogy aktuális legyek:
            Huszadikán minden óra ajándék:)

  29. Zsido Antonia

    Jo napot!

    Baratnom szallodan betanulo s mert betanul csak 300ft-ot fizetnek neki 24 oraba utana 350 fizetnenek neki. Utana o se tudja mennyi lesz az orabere. Szoval az lenne a kerdesem betanulokra is vonatkozik a fenti minimalber?

    Koszonom

    • Kedves Zsido Antonia!

      Nem tudjuk, hogy mit tanul be a barátnője, de a 300 Ft-is, meg a 350,- Ft is nagyon szerénynek tűnik 24 órára is, de órabérként is…

      Természetesen, a minimálbér a betanulókra is vonatkozik. A munkaszerződésből pedig ki kell derülnie, hogy mennyi lesz a betanulást követően a személyi alapbére.

  30. Szőke Lászlóné

    A mai napon kaptuk kézhez a Bizottság tájékoztatását, hogy férjem 67 %-os egészségkáro-
    sodott, igy a minimálbér 60 %-át fogja megkapni, mely 55.800 Ft. Ezt az összeget május 29-től fogja kapni, mivel e napon volt a Bizottság előtt. Ez állitólag nem kérhető visszamenőle-
    gesen.
    Eszter.

    • Kedves Szőke Lászlóné!

      Amennyiben a foglalkoztathatóság szempontjából a szakértői bizottság az egészségi állapotot 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi és a rehabilitációt nem javasolja, úgy az igénylő rokkantsági ellátásra lehet jogosult.
      A rokkantsági ellátás mértéke az egészségi állapot mértékétől is függ, így amennyiben az egyéb jogosultsági feltételeknek az igénylő megfelel
      • 51-60% közötti egészségi állapotnál a havi átlag jövedelmének 40%-a, de minimum a minimálbér 30%, maximum a minimálbér 45%-a,
      • 31-50% közötti egészségi állapotnál a havi átlagjövedelmének 60%-a, de minimum a minimálbér 45%, maximum a minimálbér 150%-a,
      • 1-30% közötti egészségi állapotnál és kizárólag folyamatos támogatással javasolt foglalkoztatásnál a havi átlagjövedelmének 65%-a, de minimum a minimálbér 50%, maximum a minimálbér 150%-a,
      • 1-30% közötti egészségi állapotnál és önellátási képesség teljes vagy részben elvesztése esetében a havi átlagjövedelmének 70%-a, de minimum a minimálbér 55%, maximum a minimálbér 150%-a
      az ellátás összege.

      A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Amennyiben a kérelmező a jogosultság bekövetkezésének a napján rendszeres pénzellátásban részesül, a rokkantsági ellátás a rendszeres pénzellátás megszűnésének napját követő naptól állapítható meg.

  31. Manci

    Tisztelt Könyvelőiroda!
    Bérkompenzációra vonatkozóan szeretnék felvilágosítást kérni.
    Közalkalmazottként dolgozom két hónapja. A hasonló munkakörben dolgozó kollégáim a munkabérre kapnak bérkompenzációt. Én nem kapok. Megkérdeztem a munkaügyet, azt mondták nekem nem jár, mert nem nyilatkoztam arról, hogy igénylem. A nyilatkozat benyújtási határideje március 15. Én március 31-én álltam munkába. Így havonta 17ooo forinttal kevesebb a bruttó bérem, mint az azonos munkakört betöltő kollégáimnak. Van megoldás? Segítségüket köszönöm.

© könyvelőzóna.HU - Könyvelőirodák Pécs 2007 - 2013.
Adatvédelmi nyilatkozat | Jogi közlemény | Jogi nyilatkozat
Hirdetési ajánlat | Kapcsolat