KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Kedves partnerünk, az Adónavigátor honlapján jelent meg állandó szerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna vitára ingerlő kérdése arról, hogy ki, hova könyveli a 2012-ben megjelent új adót, a baleseti adót. Érvek és ellenérvek hangzottak el könyvelő kollégáktól arról, hogy a baleseti adó

• 53. Egyéb szolgáltatások közé sorolandó, mivel a biztosítási díjba bele tartozó tétel, vagy
• 86. Egyéb ráfordítás – mint egy külön adónem, vagy
• Mindkét megoldás helyes

A 2011. évi CIII. törvény alapján 2012. január 1-től baleseti adót kell fizetni. Az adóról a biztosítóknak kell elszámolni, az adóhatóság felé, ezért ők szedik be a kötelező felelősségbiztosítás díjával együtt. A törvény szerint az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

Az egyik válaszoló így foglalta össze pár sorban a véleményét: 

Kövezzetek meg, de nem mindegy? 
5-ös vagy 8-as. Mind a kettő csökkenti az eredményt és nem adóalap növelő. 
Persze, ha meglesz a pontos szakmai állásfoglalás akkor úgy fogjuk könyvelni.

Tegyük a szívünkre a kezünket kollégák; hányszor alkuszunk meg így magunkkal, a szakmával? Csak a NAV-nak és egyéb hatóságnak megfelelni, csak baj ne legyen belőle, a hatás ugyanaz – és puff, valahova odakönyveljük, különösen akkor járunk így, ha újdonságról van szó, ha túl összetett a feladat, ha nincs idő utánajárni valaminek (gondoskodnak róla nagyjaink, hogy ne egyszerűsödjön az életünk – ugye elég, ha csak a tegnapi 1208-as mellé a 1212-es bevallásra gondolunk..).

A baleseti adó esetében azonban van időnk, és Kecskés Csaba kedves Adónavigátor-olvasó (és reméljük, bennünket is olvas, és jelentkezik, hogy rendesen meghivatkozhassuk) levezetését teljesen a magunkévá tehetjük, és egységesen könyvelhetjük ezt az újabb népsarcoló adót:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül– 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő.

2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja.

Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül. (A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.)

Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát.

A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól.

A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig.

Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a fő szabály szerinti 75 napos határidőn belül számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. Ennek a feltételnek azon számlák tekintetében kell maradéktalanul érvényesülnie, amelyeknek az áfatartalmát az adózó levonható adóként szerepeltette a bevallásában.

A kiegyenlítési feltétel fennállásáról az érintett bevallásban kell nyilatkozni. Valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5%-áig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.

[Forrás: A PricewaterhouseCoopers Magyarország engedélyével, a PWC 478. hírlevele]

Nehéz utat találni, különösen jó és reményteljes utat, a 2012. január 01-től hatályos szabályok dzsungelében. A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás 2012. évi szabályainak változásáról, valamint a „Keresetkorlátozás rehabilitációs és rokkantsági ellátás 2012-től” címmel honlapunkon már korábban megjelentettük írásainkat, amelyeket a megadott hivatkozásokra történő kattintással lehet elérni.

Örömmel fedeztük fel az NRSZH honlapján azt az összefoglaló táblázatot, amely segít a rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás 2012. évi változásai közötti eligazodásban:

(Forrás: NRSZH tájékoztató)

„…etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk…” Ugye mindenki ismeri II. Mária (Terézia) magyar királynő [Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich] elhíresült mondását? Úgy látszik, a folyamatos etetést követően a nyírás is gőzerővel történik.

2012. január 1-től a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havi kötelezően fizetendő terhei („a nyírás”) a következőképpen alakulnak:

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez akkor is annyi, ha nem volt egy árva peták bevétel sem, és egy huncut garas vállalkozói kivét sem; ennyivel lehet „megúszni” havonta a minimális vállalkozói kötelezettségeket, vagy ahogyan azt még említeni szokták, a minimáljárulékok ennyiben vannak.

És – ugye? – az is köztudott dolog lett, hogy 2012. január 01-től aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül, az nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz annak is ennyi lett hirtelenjében a terhe.

Nem teljesen váratlan módon, de Ügyfeleink/Olvasóink azonnal azt kérdezik:

- Hogyan nem kell fizetnünk? Hogyan lehetne kevesebbet fizetnünk? [Nem is értjük, miért kérdezik... ]

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A törvényhozás alig döntött a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás 2012. évi szabályairól, mi már a lényeget feldolgoztuk, és honlapunkon megjelentettük a döntés tartalmának lényegét. (A megadott hivatkozást követve olvasható írásunk.)

 Természetesen, ez a törvény is annyira későn és faramuci szövegezéssel született, hogy az érdekeltek csak idegesen néznek ki a fejükből, és nem értik, hogy mi történik egyáltalán. A törvényhozók nem nagyon érzékelték, nem nagyon érezték át, hogy az egészséges emberek sem tudják feldolgozni ezt az irtózatos változás-dömpinget, és az egészségükben károsodott embertársainknak a saját bajukon kívül még ezzel a bizonytalansággal is meg kell küzdeniük. Nem képzeltek bele egyáltalán, vagy ha igen, akkor érzéketlenek, hogy ilyen döntésre felkészülni az embereknek nem elég a 11 nap ami az évből még hátra volt.

FIGYELEM! Az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytatók figyelmét felhívjuk ismételten és hangsúlyosan, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak!

Magyarul ez annyit jelent, hogy pl. aki eddig Bt. beltagjaként kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősült, nem vett ki egy huncut vasat sem az havi 5.100,- Ft-tal „megúszta”, 2012. január elsejétől 59.000,- Ft (!) összeget kell, hogy befizessen a NAV kasszájába.

Mindezek mellett, a keresőtevékenységet végzőket továbbra is „fenyegetik”, korlátozzák:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Amikor azt mondjuk, hogy nehéz évnek tűnik az eljövendő 2012-es év, akkor a számok tükrében sem tűnik túlzónak a mondatunk: a 2011. évben 165 Magyar Közlöny jelent meg, és a 165 számból csak december hónapban 24(!) volt a megjelenések száma. Elképesztő jogszabály-dömping: egész évi Magyar Közlöny oldalak száma 41.610 oldal, és csak a decemberi oldalszám: 7.609!!

7.609, azaz hétezer-hatszáz-kilenc oldalt kellene csak ebben a hónapban elolvasnunk, megtanulnunk, ügyfeleinknek elmagyaráznunk, 2012. január 01-től alkalmaznunk! (Megnéztük az érdekesség kedvéért: 2011-ben nem volt ritka, hogy egymást követő napokon jelentek meg a Magyar Közlönyök, aztán október 20-án egy napon kettő számot is megjelentettek, és decemberben jött a csúcsőrület: 13-án, 23-án, 29-én és 30-án naponta 2-2 vaskos csomagot tettek közzé. [Hol vannak még a tárcaértesítők, leiratok, magyarázatok, állásfoglalások, meg az édes mamánk kínja tudja még, hogy mennyi bürokratikus ráknyavalya, amivel majd akkor találkozunk csak, amikor valamilyen ügyünkben jól elmeszelnek bennünket, mert nem tudunk róla, hogy a parlamenti takarító néni ángyikájának a sublótfiókjának harmadik rekeszében is elhelyezett valamelyik grafomániás képviselőnk 28 titkos záradékot, amelyek öregapánk büdős kapucnijának kirázásakor aktiválódnak váratlanul. ]

Önök mit tennének a helyünkben? Nekünk egyetlenegy, normálisnak tűnő gondolatunk maradt csak, és rögtön meg is osztjuk Önökkel:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Minden kedves Barátunknak, Ügyfelünknek, Olvasóinknak

nagyon boldog, szeretetteljes

Karácsonyi Ünnepet kívánunk!

A Magyar Közlöny 2011. december 22-i, 157. számában megjelent a A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a garantált bérminimum összege a fenti táblázat havibér összegeivel egyezik meg (93.000,- Ft, illetve 108.000,- Ft).

Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér): A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a munkavállaló iskolai végzettsége dönti el, hogy számára minimálbért, vagy garantált bérminimumot kell a munkavállaló részéről biztosítani, hanem a betöltött munkakör!

Példaszerűen, magyarán szólva: amennyiben egy frissen végzett orvos utcaseprőnek megy, akkor havi 93ezer Ft minimálbért kell legalább kapnia, amennyiben kisegítő pincérnek, vagy jegyellenőrnek, vagy orvosnak áll, akkor havi 108ezer Ft garantált bérminimumot kell legalább biztosítani számára.

Az is fontos információ (néha bizonytalanság tapasztalható a kérdésben), hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén bruttó összeget kell érteni a felsorolt összegek esetén.

A minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása minden munkavállaló (beleértve a a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állókat is) esetében kötelező 2012. január elsejétől.