Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Az egyéni cég alapítása

Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.

Egyéni cég alapításakor kell eldönteni

Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:
1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
3. a főtevékenységet,
4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult)
5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját.

Választható elemek az egyéni cég alapításakor

Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (azt az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat). Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. Apportot csak 200.000 Ft feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez annak értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.

Bejegyzési költségek

Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az ?ügyvédkényszer? mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14.000 Ft, az eljárási illetéke 30.000 Ft. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7.000 Ft, eljárási illetéke 15.000 Ft.

Érdemes továbbolvasni… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül

Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések.

Létrehozás sok-sok kattintással

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik!

Adótartozással, költségek nélkül

Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály, sőt magáért az eljárásért sem kell fizetni semmit. Az eljáráshoz szükséges ügyfélkaput is ingyenesen hozza létre az okmányiroda, de az internet-hozzáférés és a számítógép használatát a rendszer nem biztosítja, erről az egyéni vállalkozást alapítónak kell gondoskodnia.

A szakképesítés igazolása várhat

Nem kell a hozzáértést, vagy az iskolai végzettséget a létrehozáskor igazolni, és az erkölcsi bizonyítvány adatait se nekünk kell beszerezni, a procedúra során az okmányiroda azt utólag (automatikusan) lekérdezi. Az okmányiroda azonnal bejegyzi az egyéni vállalkozást, persze utólag ellenőrizheti a tevékenységhez szükséges végzettség és jogosítványok meglétét. Az egyéni vállalkozás törléséhez vezet az is, ha az egyéni vállalkozó már társaság korlátlan felelősségű tagja és erről hamisan nyilatkozott a bejelentkezéskor (pl. BT beltag esetén).

Érdemes továbbolvasni… »

A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben?

A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami alaposan felzaklatta az érintettek körét. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Kiáramlanak a kiskapukon, vagyis munkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem megy, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, azzal hogy veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat a minimálbér szerint!

Érdemes továbbolvasni… »

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

Beltagok, kültagok figyelem! Az adóhatóság úgy is szélesítené a járulékfizetők körét, hogy erőből, vagy a nyilatkozatok alapján átminősíti az addigi jogviszonyt tagi közreműködéssé. A művelet következményeképpen tönkre is mehet a vállalkozás.

Vélelmezett átminősítés, brutális bírsággal

Az APEH legszívesebben átminősítené az ingyenes megbízás, segítő családtagi viszonyt társas vállalkozói jogviszonyra, mondván az illető tag a tevékenységben ténylegesen és személyesen működik közre. Az ilyen jogviszony esetében a tagsági jogviszony kezdetétől (akár az alakulástól) kiszámítják az elmaradt járulékokat, arra 50% adóbírságot állapítanak meg és persze némi késedelmi pótlékot is, de ami a lényeg, hogy az ilyen mulasztás esetén az APEH már nem saját mérlegelése alapján, hanem kötelezően 1 mFt bírságot szab ki (2009.06.01-től). Ezen felül az APEH közzéteszi a honlapján is ez ilyen ?kvázi? feketefoglalkoztatáson kapott adózók adatait, az minden egyes esetben két éven keresztül lesz az interneten olvasható. Előfordulhat, hogy egy ilyen betéti társasággal éppen azért nem szerződnek, mert látták a feketefoglalkoztatók listáján.

Feketén foglalkoztatók az APEH honlapján

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint egy új rovat jelent meg az APEH honlapjának jobb szélén. Itt kerül közzétételre azon foglalkoztatók adata (név, székhely, adószám, és a döntés adatai), ahol a jogerős és végrehajtható határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a foglalkoztatottjaik bejelentési kötelezettségének. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, akkor a közzététellel ki kell várni a bírósági döntést. Az adóhatóság csak akkor törli a közzétételtől számítva két évben belül az adatokat, ha azt ismételten nem követték el.

Érdemes továbbolvasni… »