Nemrég a hétvégi bevásárlásnál az egyik „madaras teszkóban” (Auchan) a pénztárnál előttem fizető hölgy élelmiszereket, tisztítószereket és műszaki cikkeket pakolt a futószalagra, majd melegétel utalvánnyal és készpénzzel fizetett. A pénztáros a tavaly év végéig a hidegétkezési jegyeknél megszokott természetességgel fogadta el és kezelte a melegétel utalványokat is.

Megváltozott volna a törvény, erről lemaradtam…?!

2010. január 27-én az APEH közzétett egy tájékoztatót a meleg étkezési utalványok elfogadásának feltételeiről. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a meleg étkezési utalványokat nem lehet beváltani azokra a dolgokra, amelyekre a hideg étel utalványnál korábban megszoktuk.

Sok munkáltató az eddigi hideg étkezési jegy helyett meleg étkezési utalványt ad a dolgozóinak.

Ma már nem elérhető az a bizonyos januári APEH állásfoglalás. Levették a weboldalról.

Mit jelent ez? Pontosan nem tudom. Hiszen nem adtak ki ezzel ellentétes állásfoglalást.

És a törvény nem változott azóta.

Érdemes továbbolvasni… »

Az új kormány nem nyaral… Megkezdődött a nyár – bár az időjáráson még nem látjuk – és a parlamenti uborkaszezon helyett számos adózással összefüggő törvényjavaslat került az országgyűlés elé. Amikor törvény lesz belőle, természetesen írunk majd róla, de addig is szedjük össze hol várható változás.

Egyes adótörvények a sport támogatásával összefüggő módosításáról

A törvényjavaslat a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények megalkotásával kívánja ösztönözni az adók alanyait arra, hogy hazánkban is aktívabban járuljanak hozzá e sportágak támogatásához. A törvényjavaslat a sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében külön illetékkedvezményt is megfogalmaz .

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Az Áfa tv. jelenleg nem tartalmaz olyan garanciát, mely biztosítja a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany törvényi védelmét, amennyiben ő önhibáján kívül (vevő nemfizetése miatt) nem tudja teljesíteni adófizetési kötelezettségét.

A jelenlegi szabályozás szerint ugyan a vevő kezesként felel a rá áthárított, de általa meg nem térített adó összegéért  (Áfa tv. 150 . §), azonban ennek érvényesítésére a gyakorlatban az állami adóhatóságnak ilyen jellegű információ hiányában nincs lehetősége. A törvénymódosítás biztosítja, hogy a vevő által meg nem fizetett adó az adóalanynál nyilvántartott, valós, az adóhatóság által is elérhető személytől követelhető.

Érdemes továbbolvasni… »

Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni?

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Érdemes továbbolvasni… »

Ugye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet.

A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni.

A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.

Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot.

Kötelező a határozat közzététele a sajátos egyszerűsített beszámolót készítők esetében is!

Érdemes továbbolvasni… »

A 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg kötelezettséget még az önkormányzati adóhatóság felé kellett teljesítenie az adózóknak az önkormányzat által kibocsátott fizetési meghagyás alapján. De hogyan tovább?

Március 15.

Az állami adóhatóság a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Abban az esetben, ha ezt az előleget az adózó nem fizeti meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi.

Május 31.

2010. március 15-én fizetendő előlegen túl a 2009. évről szóló bevallást, és az adókülönbözet elszámolását is 2010. május 31-ig az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni.

Szeptember 15

A 2010. szeptember 15-én határidős adóelőleget már az állami adóhatóság felé kell befizetni.

December 20.

A 2010. évi feltöltési kötelezettséget, annak bevallásával (1046) együtt szintén az állami adóhatóság felé kell teljesíteni 2010. december 20-ig. (Eddig a helyi adó feltöltési kötelezettséghez bevallási kötelezettség nem tartozott!!!!)

Bejelentési kötelezettség

Azok az adózók, akik 2010. január 1. után kezdik meg a tevékenységüket, átalakulással jönnek létre illetve azon adózók, amelyek évközben bevezetett helyi iparűzési adó kötelezettséggel érintettek, a bejelentkezést a 10THIPA, az előleg-bevallást a 1045 nyomtatványon az APEH felé kell teljesíteniük a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.

Érdemes továbbolvasni… »

Bár alkotmányellenes a lakóingatlanokhoz kapcsolódó vagyonadó, a személygépkocsik, illetve a vízi- és légi járművek esetében február 25-én megkezdődik a 2010-es évi vagyonadók bevallása. De mit tegyen az egyéni vállalkozók könyvelője, ha nincs információja a magánszemély vagyontárgyairól?

Az előadásaimon azt tanácsolom, hogy a magánszemélytől kérjünk egy nyilatkozatot, melynek két előnye is van:

• egyrészt tájékoztatjuk őket, hogy milyen vagyontárgyak után kell vagyonadót fizetni,
• másrészt a bevallási kötelezettség teljesítése érdekében mi is információhoz juthatunk.

Ennek kapcsán az adónavigátor egyik olvasója készített egy nyilatkozatmintát, melyet elküldött nekem azzal, hogy segítsünk másoknak is.

Köszönjük szépen, mindannyiunk nevében!

Nyilatkozat nagy értékű vagyontárgyakhoz a 2009-es évi szja-bevalláshoz

Az összesítő nyilatkozat benyújtásával kapcsolatban számos szabály megváltozott 2010-re. Az egyik legfontosabb azok gyakorisága, hiszen az első ilyen adatszolgáltatást bizonyos esetekben február 20-ig kell beadni a 10A60-as összesítő nyilatkozatot!!!

Az összesítő nyilatkozatot főszabályként – a havi áfa bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig, – a negyedéves áfa bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz.

A negyedéves gyakoriságról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérni, ha a tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított adatszolgáltatás ellenértéke meghaladja a 100 000 eurónak (25 200 000 forint) megfelelő pénzösszeget. (Az euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.)

Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának  hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.

Azaz:

Érdemes továbbolvasni… »

Ha a jövedelmet nem forintban szerzi meg a magánszemély (pl. napidíj), akkor milyen szabályok szerint kell az átváltási árfolyamot meghatározni 2010-től…

Az szja törvény 6. § (1) bekezdése alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz az árfolyamot attól függően kell meghatározni, hogy milyen gazdasági esemény történik.

Azaz:

-    bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában -    kiadás esetében a teljesítés időpontjában,

-    dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,

-    értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,

-    egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában érvényes árfolyamot kell

alkalmazni.

Érdemes továbbolvasni… »