Szerzők szerinti bejegyzések
 2012-től megváltozik az általános forgalmi adó (áfa) kulcs mértéke. De vajon melyik számlánál kell először alkalmazni a 27%-os áfa kulcsot?
Az átállás már ismert mindenki számára, és nem is szokatlan, hiszen a korábbi években többször előfordult már ilyen változás.
A jelenlegi feladataink sem másmilyenek, mint amikor a 20%-ról 25%-ra változott a kulcs. Csak most 25%-ról 27%-ra emelkedik.
A főszabály szerint…
…az áfa mértékét az határozza meg, hogy az áfa-törvény szerint mikor keletkezik adófizetési kötelezettség:
– ha az adófizetési kötelezettség 2011-re esik, akkor az áfa mértéke 25%
– ha az adófizetési kötelezettség 2012-re esik, akkor az áfa mértéke 27%.
Ez természetesen csak azokban az esetekben jelenthet fejtörést, amikor az adófizetési kötelezettség nem a tényleges teljesítés időpontjában esedékes. Tehát nem a fizikai teljesítés az irányadó a főszabály szerint, hanem az adófizetési kötelezettség. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ha a törvény szerint a 2011-es bevallásba teszem, akkor 25%, ha pedig a 2012-es bevallásba kerül, akkor 27% az áfa mértéke.
Nem a tényleges teljesítés napján van az adófizetési kötelezettség például az előleg, a fordított adózás, a közösségi ügyletek esetében. Az áfa kulcsa tehát attól függ, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.
A főszabály alól egyetlen kivétel van
Amikor az áfa-törvény 58. §-a szerinti ügyletről van szó (időszakos elszámolás) és a fizetési határidő 2012-re esik. Ekkor az adófizetési kötelezettség 2012-ben van, de mégsem minden esetben 27% az áfa kulcs.
Ha tehát az időszakos elszámolású ügyleteknél a fizetési határidő 2012-re esik, és a
– tényleges teljesítés időszaka teljes egészében 2011-es, akkor az áfa kulcsa 25%
– tényleges teljesítés időszaka teljes egészében 2012-es, akkor az áfa kulcs 27%
– tényleges teljesítés időszaka 2011-2012-es éveket is érint, akkor az alapot időarányosan meg kell osztani, és kétféle áfa kulcsot kell alkalmazni.
Ha például a decemberi könyvelési díjunkat januárban számlázzuk ki, akkor ezt ugyan a 2012-es áfa bevallásban kell szerepeltetni, de még teljes egészében 25%-os áfa kulccsal.
Ha valaki decemberben kiszámlázza a 2012-es bérleti díjat, és a számla fizetési határideje még 2011-re esik, akkor ezt a főszabály szerint kell meghatározni. Azaz az adófizetési kötelezettség 2011, az áfa kulcsa pedig 25%. Ha a fizetési határidő 2012, akkor máris figyelem az időszakot, és miután az teljes egészében 2012, ezért az áfa kulcsa 27%.
[Forrás: Adónavigátor Kft.]
Címkék: 2012, adófizetési kötelezettség, áfa, áfa kulcs, áfa kulcs 2012, áfa törvény, áfakulcs 2012, Általános forgalmi adó, bevallás
Szóljon hozzá! »
 Újdonságként kezeltük az év elején, pedig valójában évek óta hatályban levő szabályozásról van szó. A családi kedvezmény érvényesítéséhez a magánszemély nyilatkozatára van szükség.
A kedvezményezett eltartottak után lehet elszámolni az adókedvezményt, ebbe a körbe elsősorban azok tartoznak, aki után a családi pótlék is igénybe vehető.
Bár az eltartottak után nem jár kedvezmény, de a kedvezmény összegének kiszámításakor figyelembe kell venni. Ilyen eset, ha a családban az első, felsőfokú alapképzésben résztvevő húszas éveiben járó gyerek van. Ha tehát két gimnazista gyermek mellett egy egyetemista is van, akkor három gyerek után számítható a családi adókedvezmény, de csak a két gyerek után járó 33.000-33.000 forint adó vonható le havonta.
Ezt a szabályt a tanév kezdésének kapcsán elevenítjük fel. Ha valakinek az új tanévben már nem közoktatásban részt vevő gyermeke van, módosítania kell a januárban megtett nyilatkozatát.
Ha valaki nem módosítja nyilatkozatát, és ezáltal a 2011. évről szóló adóbevallásában visszafizetendő adója keletkezik, akkor az szja törvény 48. § (4) bekezdés b.) pontja alapján 12%-os büntetést kell bevallania és befizetnie.
[Adónavigátor cikk]
Címkék: családi kedvezmény, eltartott, kedvezményezett eltartott, nyilatkozat, szja
Szóljon hozzá! »
 A Kormány benyújtotta a Parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely az Európai Bíróság magyar áfa-visszaigénylési szabályozással kapcsolatos ítéletét ülteti át a hazai jogba. A törvény elfogadását kiemelt figyelemmel kísérjük.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az áfatörvénynek az Európai Bíróság által kifogásolt passzusát, mely szerint az adózók kifizetetlen számlái után az áfa nem igényelhető vissza, csak továbbgörgethető az állammal szembeni követelésként a következő bevallásokra.
Az adózóktól a „visszatartott” összeg visszatéríttetésére október 20-ig külön kérelem nyújtható be, vagy – határidőtől függetlenül – az összeg a rendes áfa bevallásban is visszaigényelhető.
Az október 20-ig benyújtandó külön kérelmek beadására előírt határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Így tehát azok az adózók, akiknek kifizetetlenség miatt van jelenleg is áfa-követelésük az állammal szemben, visszaigényelhetik.
Nézzük a lehetőségeket a bevallási gyakoriságtól függően:
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: áfa, éves bevállás, havi bevallás, jogvesztő, negyedéves bevallás
Szóljon hozzá! »
Több utalványforgalmazó cég kifejlesztette a tanácsadási utalványát, melyet – állításuk szerint – adómentesen adhat a munkáltató. Igaz ez? Vajon milyen feltételei vannak az adómentességnek?
Az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.29. pontja szerint:
a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
Szerintem ez az idézet nem igényel sok magyarázatot, de azoknak, akik a tanácsadási utalványokat a cafeteria keretben választható juttatásként adják, azoknak mégis egy kis segítség az értelmezéshez.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adómentes, cafeteria, létszámleépítés, utalvány
Szóljon hozzá! »
 Időnként előfordul, hogy a tulajdonosok egy már lezárt üzleti évvel kapcsolatban arra kérik a könyvelőt, hogy könyvelje újra az egész évet. Ennek oka általában egy korábbi nem megfelelő számviteli nyilvántartás vagy ennek gyanúja. De vajon mit kezdhetünk egy újrakönyveléssel elkészített főkönyvi kivonattal?
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a korábbi évek könyvelése olyan rendezetlen, abban olyan sok hiba van, hogy a könyvelő (általában egy új könyvelő) egyszerűbbnek ítéli újrakönyvelni az ellenőrzés évét.
A számviteli törvény szerint azonban nincs lehetőség a korábbi évek könyvelését módosítani még akkor sem, ha abban utólag hiba merül fel.
Újrakönyvelni kizárólag hibás gazdasági események javítását lehet, de azt is csak a tárgyévben. A számviteli törvény előírása szerint:
- nem lehet a beszámolóval lezárt év könyvelését félretenni és újat indítani.
- nem lehet a korábbi évbe „belekönyvelni” sem.
- a lezárt beszámolót lezárt könyvelés támasztja alá. A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület (közgyűlés, taggyűlés, alapító) elfogadta. A döntése felelős, és nem lehet megmásítani.
A taggyűlés újabb körülmények (jelentős és lényeges hiba feltárása) felmerülése esetén újabb döntést hozhat az új körülményekről. Ha ismételten közzéteszik a beszámolót, abban a korábbi döntés, mint előző évi adat szerepel.
A korábbi téves könyvelést sem lehet félretenni, és készíteni helyette egy jobbat, hiszen a korábbi könyvelés alapján készített beszámolót már közzétették. Ezért a nyilvánosságra hozott beszámolóhoz képest megváltozott adatokat lehet csak újra közzétenni, és ezeket – a megváltozott – adatokat kell könyveléssel alátámasztani.
Címkék: beszámoló, könyvelés, közzététel, újrakönyvelés
Szóljon hozzá! »
 Az egyik 2010-ben bevezetett évközi módosítás, hogy az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban a magánszemélyek is elszámolhatnak értékcsökkenést. Sokáig bizonytalanság övezte azt a kérdést, hogy meg lehet-e állapítani az értékcsökkenést olyan esetben, ahol a beszerzési ár nem ismert. Másfél év után végre megismerhettük az adóhatóság álláspontját.
A tavalyi törvénymódosítások egyike, hogy a nem egyéni vállalkozóként ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek a 3 évnél régebbi ingatlanra is alapozhatnak értékcsökkenés elszámolást.
Sok bizonytalanság volt ebből azokban az esetekben, amikor az építkezés vagy a szerzés olyan régen történt, hogy az ingatlan beszerzési értékéről nincs információ.
Az szja törvény szerint az épület, építmény beszerzési áraként az Szja törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy akkor ezekben az esetekben ez az érték nulla, tehát écs elszámolása nem lehetséges. Ez a következtetés hibásnak bizonyult.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: bérbeadás, beszerzési ár, écs, értékcsökkenés, ingatlan
Szóljon hozzá! »
 A tavalyi év zárásával kapcsolatos munkák a célegyenesbe érkeztek. Könyvelők az utolsó erőtartalékaikat is mozgósítva próbálják határidőre elkészíteni a vállalkozások beszámolóját. Nézzük ezt a határidőt!
A számviteli törvény által elkészített beszámolók közzétételére vonatkozó határidőt a számviteli törvényben kell keresni.
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgál.
2011-ben az eltérő üzleti évet nem választók esetében a fordulónapot követő 150. nap: 2011. május 30 hétfő.
A zárással párhuzamosan készített társasági adóbevallásokat és helyi adók bevallásait pedig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.
A társasági adó
Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Helyi adó
A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az adóbevallások elküldésének határideje pedig 2011. május 31 kedd.
Címkék: beszámoló, évzárás, határidő, helyi adó, könyvelő, tátsasági adó
Szóljon hozzá! »
2011-től a kedvezményes adózás alkalmazásához az internet-szolgáltatás csak korlátozott összegben téríthető meg, ami havonta nem lehet több mint 5000 Ft. Ha a törvényt szó szerinti értelmezzük, akkor csak ezt lehet havonta kifizetni, és nem többet. De a törvényt tényleg szó szerint kell értelmezni?
A szja-törvény 71. § (1) d. pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak legfeljebb havi 5.000 forintot meg nem haladó összegben
- internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagy
- internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is;
A törvény szövege szerint
A törvény szövege szerint havi 5.000 Ft-ot meg nem haladó összegről van szó. Ha a juttatás napja az a nap, amikor azt a magánszemély megszerzi, akkor egy hónapban nem fizethetünk ki neki több mint 5.000 Ft-ot még akkor sem, ha az több havi internetet tartalmaz.
Tehát, nem vonhatunk össze hónapokat, mert akkor már egy adott hónapban magasabb értékű juttatást adnánk.
A Kisvállalati Adómegtakarítás ABC-je című könyv kéziratát az alábbi megjegyzéssel zártuk le 2011. februárjában:
„Más juttatásokkal kapcsolatban már előfordult, hogy az adóhatóság kedvezőbb gyakorlatot is engedélyezett. Ezért itt is elképzelhető, hogy olyan állásfoglalást ad majd ki, melyben ezt akár évi 60 ezer forintban is értelmezhetjük.”
Az adóhatóság szerint
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, internet, kedvezményes adózás
Szóljon hozzá! »
|
|
Bejegyzések (RSS)