Szerzők szerinti bejegyzések
 A jegyzett tőke változásáról szóló cégbírósági végzés két dátumot is tartalmaz: a változás hatályba lépésének napját és a bejegyzés napját. Vajon melyik dátummal kell a könyvviteli nyilvántartásba rögzíteni a változást?
Mit kell tenni, ha a cégbíróság 2011. januárjában úgy jegyzi be a jegyzett tőke 3 millióról 500 ezerre történő csökkentését, hogy a hatályba lépés napjának azt a napot jelöli meg, amikor a tagok szándékukat jegyzőkönyvezték?
Konkrétan a folyamat, kronologikus sorrendben:
- A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2010. december 15.
- A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: 2010. december 17.
- A változás bejegyzésének napja: 2011. január 10.
A cégbíróság végzése pedig „így néz ki”:
11. A cég jegyzett tőkéje
11/.. 3000000.- Ft, azaz hárommillió Ft
Vált. vége: 2010.12.15
Törölve (végzés kelte): 2011. január 10.
11/.. 500000.- Ft, azaz ötszázezer Ft
Vált. kezdete: 2010.12.15
Bejegyezve (végzés kelte): 2011. január 10.
Akkor melyik napra is kell könyvelni?
A fordulónapon már az új jegyzett tőkét kell szerepeltetni?
A válasz: nem, azt csak 2011-ben szabad könyvelni. A jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk!
A számviteli törvény 35. §-a alapján:
(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.
(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
Címkék: Cégbíróság, jegyzett tőke, könyvelés, Számvitel, számviteli törvény
5 hozzászólás »
 Már nem újdonság, de 2011-ben először kell bevallani a cégautóadókkal kapcsolatos kötelezettségeket. Nézzük röviden, mire érdemes figyelni.
Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik).
Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák.
Az adó mértékét a hengerűrtartalom alapján kell meghatározni.
Az adó mértéke, havonta:
- 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1.200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000,- Ft,
- egyéb személygépkocsi esetén 15.000,- Ft.
A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó (súlyadó), amennyiben az adott időszakban a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt.
Címkék: cégautó, cégautóadó 2011, gépjárműadó, súlyadó
11 hozzászólás »
 A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul.
A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól.
Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.
Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint „… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.”
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, cafeteria, Pihenő Kártya, Széchenyi Pihenőkártya, üdülési csekk
4 hozzászólás »
 Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások?
A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg.
Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni.
A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint „vállalkozás” fogalmát kell meghatározni a törvény szerint.
… vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat.
… egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.”
A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: egyéni cég, egyéni vállalkozó, kisvállalkozás, Kkv, középvállalkozás, mikróvállalkozás, Tao
2 hozzászólás »
 Azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik 2010-ben eva alanyok voltak, de 2011-re kiléptek, és korábban bevételi nyilvántartást vezettek, azoknak a számviteli törvény szerint nyitó mérleget kell készíteni.
A lecsökkentett társasági adó és az olcsóbb személyi jövedelemadó mellett sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Nem jelent a változás eltérő nyilvántartást a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál (kft-knél).
Azoknak a bt-knek és kkt-knek, akik az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezettek, most vissza kell térni a számviteli törvény hatálya alá.
Nekik egy tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készíteniük.
A nyitó mérlegbe:
- az eszközöket piaci értéken,
- a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő,
- a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben,
- a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.
A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
A kiegészítő mellékletben utalni kell arra a tényre, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól visszatérve először készít beszámolót.
Nincs törvényi előírást arra, hogy a nyitó mérleget milyen határidővel kell elkészíteni. Az biztos, hogy az első, már nem evás időszak beszámolójában az előző évi adatokhoz a nyitó mérleg adatait kell feltüntetni.
A nyitó mérlegben szereplő adatok közzététele is ennek a beszámolónak a közzétételével valósul meg.
Társasági adó bevallás
Adónavigátor Konferencia - 2011. március 30. – Lurdy Ház – Budapest
Részletek itt>>
Címkék: bevételi nyilvántartás, EVA, eva alany, kiegészítő melléklet, mérleg
6 hozzászólás »
 Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni.
Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához.
1. variáció
Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával.
Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
2. variáció
Ha a kifizető a magánszemély felé étkezési hozzájárulás címén juttatja ezt a szolgáltatást. Amennyiben a havi 18 ezer forintos keretet dolgozónk még nem használta ki, akkor ez is beleférhet a 19,04%-kal adózó részbe. Elképzelhető, hogy ha az étkezési utalványokat utólag osztják, akkor emberünk erre a hónapra már csak kevesebbet kap, hiszen ő a keret egy részét már kihasználta.
Ha kimerítettük a béren kívüli juttatási keretet, akkor ez az étkezés az szja-n kívül eho kötelezettséggel is jár a kifizetőnek, így összesen 51,17% adót kell fizetni utána.
3. variáció
Adó szempontjából ugyanez az 51,17% adó terheli, de más a jogcíme, ha az étkezést kiküldetéshez kapcsolódó étkezésnek tekintjük. Ezt az első forinttól „egyes meghatározott juttatásnak” kell tekinteni.
Összefoglalva: Ha a juttatás megvalósul, mert a magánszeméllyel azt nem téríttettük meg, akkor a kifizetőnek kell az adókötelezettséget megállapítani a tárgyhónapra leadott 08-as bevallásában. Ha az étkezési hozzájárulás keretösszegébe beleférünk, akkor csak szja-t, ha nem, akkor pedig szja-t és eho-t is kell fizetni.
Címkék: egyes meghatározott juttatás, eho kötelezettség, étkezés, étkezési hozzájárulás, kifizető, kiküldetés
Szóljon hozzá! »
 A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…
Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)
Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)
Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).
Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.
Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.
Címkék: egyéni vállalkozó, szja bevallás, támogatás, társas vállalkozó, vállalkozóvá válás
5 hozzászólás »
 A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni.
2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került.
Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 10%, 2010, adókedvezmény, állományi létszám, nyereségminimum, rendezett munkaügyi kapcsolat, Társasági adó
Szóljon hozzá! »
|
|
Bejegyzések (RSS)