Szerzők szerinti bejegyzések
 A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni.
2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került.
Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 10%, 2010, adókedvezmény, állományi létszám, nyereségminimum, rendezett munkaügyi kapcsolat, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
 Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a „szakmai minimálbér” fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja.
Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket.
Egyéni vállalkozók
A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek.
Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie.
A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg.
Tehát:
Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és
- nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a járulékokat, de minimum a minimálbér után
- evás: a minimálbér után fizet, kivéve, ha magasabb járulékalapot fizet be.
Aki nem a vállalkozásában biztosított és
- nem evás, az a vállalkozói kivét után fizet járulékot
- evás, akkor a törvényben meghatározott alap után (nyugdíjasok 10%, munkaviszony mellettiek 4%) után fizetnek járulékot.
NEM lehetséges megoldás, hogy a nem evás egyéni vállalkozó úgy fizessen magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt kivétként nem veszi ki!
Tehát, ha valaki magasabb ellátások érdekében pl. 150 ezer forint után szeretne járulékot fizetni, akkor ezt kivétként is el kell számolnia, és az szja-t is meg kell fizetnie.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2011, egyéni vállalkozás, egyéni vállalkozó, EVA, járulék alap, járulékalap, minimálbér, szakmai minimálbér, társas vállalkozás, társas vállalkozó, tevékenységre jellemző kereset
4 hozzászólás »
 Az áfa speciális eseteire vonatkozó bejelentéseket év végén lehet megtenni, ezért itt az ideje, hogy átismételjük, ki választhat alanyi adómentességet 2011-től.
Az áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
– a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
– b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
nem haladja meg az 5 millió forintos értékhatárt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2011, alanyi adómentes, alanyi mentesség, EVA
6 hozzászólás »
 Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk!
A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie.
A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: bevallás, feltöltés, feltöltési kötelezettség, helyi iparűzési adó, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
A nyári adócsökkentő csomag egyik eleme az illetékmentesség bevezetése volt az öröklés és ajándékozás esetén. Az új szabály 2010. augusztus 16-án lépett hatályba, de bizonyos esetekben korábbi ügyekre is lehet alkalmazni.
2010. augusztus 13-án kihirdetésre került törvény két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényt. Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék, mentes az illeték alól.
Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni:
– vér szerinti gyermeket, szülőt, unokát
– háztartásban eltartott szülő nélküli unokát
– örökbefogadott gyermeket
– örökbefogadó szülőt
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: ajándékozási illeték, egyenes ági, egyenesági, Illeték, öröklési illeték
11 hozzászólás »
A legutóbbi Adónavigátor konferencián is felvetették a hallgatók, hogy az adóhatóság kifogásolja a december 31-ét követően könyvelt, de tárgyévre vonatkozó fejlesztési tartalékkal való adóalap csökkentést. A kifogás számomra is elképesztő, hiszen minden körülmény amellett szól, hogy a fejlesztési tartalék könyvelése a fordulónap után történik. Kérdésünkre a leginkább meggyőző választ egy Legfelsőbb Bírósági döntésben találhatjuk meg.
A törvényi háttér:
A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra.
A probléma:
A konkrét ügyben az adóhatóság határozatának indokolásában megállapította, hogy a fejlesztési tartalék képzésére fordított összeg adózás előtti eredménycsökkentő tételként történő alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a fejlesztési tartalékként képezni kívánt összeget az eredménytartalékból az adóévben át kell vezetni a lekötött tartalékba, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni. Az adóhatóság hangsúlyozta: az adózó főkönyvi könyvelésének tanúsága szerint a fejlesztési tartalékképzés az előírt időpontig nem történt meg, ezért állapított meg adóhiányt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: beszámoló, fejlesztés, fejlesztési tartalék, fejlesztési tartalékképzés, lekötött tartalék, mérlegbeszámoló, tartalékképzés
Hozzászólások kikapcsolva
A 2010-ben elfogadott évközi módosítások közül az adományokat érintő áfa szabályozás jól jöhet ezekben a katasztrófákkal sújtott időkben.
Az áfa törvényben 2010. június 17-i hatálybalépéssel visszaállították az áfamentes adományozás lehetőségét.
Azaz, nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány [11. § (3) bekezdés a) pontja], illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás [14. § (3) bekezdés].
Ugyanakkor az áfatörvény 133. §-át érintő módosítás biztosítja azt, hogy ha a közcélú adomány nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, akkor a korábban, a beszerzéskor még a vállalkozási célra történő felhasználást valószínűsítve levonásba helyezett áfát ne kelljen korrigálni.
Ha azonban a cég az adományozni szánt terméket már kifejezetten erre a célra vásárolta meg, akkor már a beszerzéskor sem vonható le az áfa.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adomány, adományozás, áfamentes, közcélú, közfeladat, közhasznú
Hozzászólások kikapcsolva
N em szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott „nettó” fizetése után?
Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást:
2010. január 1- március 31.
1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő
8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
2010. április 1- július 31.
2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
2010. augusztus 1- december 31.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: alkalmi munka, alkalmi munkabér, egyszerűsített foglalkoztatás, minibálbér, szja-előleg
20 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)