2010. április 01-i hatállyal kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény előírásait (Az egyszerűsített foglalkoztatásról korábbi írásunkban már ejtettünk néhány szót.)

A hozzászólások gyakran visszatérő kérdése, hogy miként, vagy milyen nyomtatványon kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás alapján foglalkoztatottakat?

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E  jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon érhető el.

2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.

A 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg kötelezettséget még az önkormányzati adóhatóság felé kellett teljesítenie az adózóknak az önkormányzat által kibocsátott fizetési meghagyás alapján. De hogyan tovább?

Március 15.

Az állami adóhatóság a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Abban az esetben, ha ezt az előleget az adózó nem fizeti meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi.

Május 31.

2010. március 15-én fizetendő előlegen túl a 2009. évről szóló bevallást, és az adókülönbözet elszámolását is 2010. május 31-ig az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni.

Szeptember 15

A 2010. szeptember 15-én határidős adóelőleget már az állami adóhatóság felé kell befizetni.

December 20.

A 2010. évi feltöltési kötelezettséget, annak bevallásával (1046) együtt szintén az állami adóhatóság felé kell teljesíteni 2010. december 20-ig. (Eddig a helyi adó feltöltési kötelezettséghez bevallási kötelezettség nem tartozott!!!!)

Bejelentési kötelezettség

Azok az adózók, akik 2010. január 1. után kezdik meg a tevékenységüket, átalakulással jönnek létre illetve azon adózók, amelyek évközben bevezetett helyi iparűzési adó kötelezettséggel érintettek, a bejelentkezést a 10THIPA, az előleg-bevallást a 1045 nyomtatványon az APEH felé kell teljesíteniük a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.

Érdemes továbbolvasni… »

Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is.

Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni!

T. Könyvelőiroda Pécs !

Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/

Érdemes továbbolvasni… »

Mintegy másfél hónappal ezelőtt már részletesebben is írtunk a tevékenységre jellemző kereset 2010. évi meghatározásának nehézségéről.
Vége a január hónapnak, és február 12-ig muszáj lesz valamit produkálnunk, hogy védjük Ügyfeleinket, hogy eleget tehessünk az újabb faramuci előírásoknak.

Itt a januári bérszámfejtés a nyakunkon, nagyon ideje van, hogy vállalkozóink nyilatkozzanak végre, hogy mi legyen. És – természetesen -, mint mindig, a törvényalkotók helyett nekünk kell állni a rohamot, hogy micsoda, meg miezmiez, meg miért, meg hogyaza…

2010. január elsejétől a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a szabály, hogy járulékalapnak a minimálbér kétszeresét kell tekinteni.

A tevékenységre jellemző keresetet minden esetben egyedileg kell maghatározni, fő szabályként a szokásos piaci érték meghatározására vonatkozó módszerek valamelyikével. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásához további módszereket is tartalmaz a személyi jövedelemadó törvény.

Érdemes továbbolvasni… »

Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.

2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…):

Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.

Érdemes továbbolvasni… »

2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen?

Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes  figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek.

Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki.

2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából:

Adómentes

a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat

a lakáscélú munkáltatói támogatás  adóterhet nem viselő járandóság,  5 millió Ft a határa

Érdemes továbbolvasni… »

Honlapunkon többször, több alkalommal és több helyen is írtunk már a nyugdíj melletti munkavégzésről, a keresetkorlátozásokról. Nem kevés bizonytalanságot okoztak, okoznak az állandóan változó jogszabályok követése, annak figyelemmel kísérése, hogy kit és milyen módon érint, ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogszabályokon alapuló tájékoztatóinak összevonásával igyekszünk egy átfogó anyagot Olvasóink rendelkezésére bocsájtani:

Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül – az érintett nyugdíjasoknak – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

Érdemes továbbolvasni… »

1/a) 2010. január 1-jétől a 2010. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjak (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármesterek öregségi nyugdíját és közszolgálati járadékát is), rehabilitációs járadékok, rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak, özvegyi és szülői nyugdíjak, árvaellátások, baleseti hozzátartozói nyugdíjak összege 4,1 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, valamint a baleseti járadékban részesülők ellátásai szintén 4,1 százalékos mértékben emelkednek. Aki saját jogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 4,1 százalékkal emelt összegben kerül folyósításra. Olyan esetben pedig, amikor a két ellátást (saját jogú és özvegyi nyugdíj) ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, mert ez az érintett számára kedvezőbb, akkor ez az összeghatár 2010. január 1-jétől 69.730 forintra emelkedik.

Érdemes továbbolvasni… »