„…etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk…” Ugye mindenki ismeri II. Mária (Terézia) magyar királynő [Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich] elhíresült mondását? Úgy látszik, a folyamatos etetést követően a nyírás is gőzerővel történik.
2012. január 1-től a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havi kötelezően fizetendő terhei („a nyírás”) a következőképpen alakulnak:
jogcím
számítási alap
kötelezettség
minimálbér
garantált bérminimum
(bér százalékában)
(%)
93.000 Ft
108.000 Ft
szociális hozzájárulási adó
112,50
27,00
28.249
32.805
nyugdíjjárulék
100,00
10,00
9.300
10.800
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci hozzájárulás
150,00
8,50
11.858
13.770
Havi minimális kötelezettség
49.406
57.375
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez akkor is annyi, ha nem volt egy árva peták bevétel sem, és egy huncut garas vállalkozói kivét sem; ennyivel lehet „megúszni” havonta a minimális vállalkozói kötelezettségeket, vagy ahogyan azt még említeni szokták, a minimáljárulékok ennyiben vannak.
És – ugye? – az is köztudott dolog lett, hogy 2012. január 01-től aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül, az nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz annak is ennyi lett hirtelenjében a terhe.
Nem teljesen váratlan módon, de Ügyfeleink/Olvasóink azonnal azt kérdezik:
- Hogyan nem kell fizetnünk? Hogyan lehetne kevesebbet fizetnünk? [Nem is értjük, miért kérdezik... ]
Nagyon kevés lehet azon emberkék száma, akik manapság ne kapkodnák a fejüket a várható változások miatt, akik nyugodtan tervezhetik a 2011. évi szilvesztert, mert úgy tudják, hogy a 2012. már a felfelé menetelést, a nyugalmat, a normális életvitelt fogja jelenteni.
A nyilvánosan hozzáférhető forrásokból összegyűjtöttük – rangsor nélkül, távirati stílusban -, hogy jelen ismereteink szerint mi vár ránk a szép, új jövőben, 2012-ben:
Egyes állami feladatok elhagyása, új feladatok ellátása „valamilyen”, nem nevesített forrásból
Utazási kedvezmények részbeni, vagy teljes megszüntetése
Leépítés és bérbefagyasztás a közszférában
Szociális ellátások egy részének befagyasztása (pl. családi pótlék, gyes, gyet, anyasági támogatás)
25 %-os áfakulcs 27 %-ra emelkedik
Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (amit a munkavállalóktól vonnak le) 1 %-kal emelkedik
A vállalkozások által fizetendő járulékot a minimálbér helyett a minimálbér másfélszeres után kell megfizetni
A cégautóadó 40 %-kal emelkedik
Új adó a sok balesetet okozó autósoknak a baleseti adó
Csökkenő munkanélküli ellátás
Rokkantnyugdíjasok egy részének visszavezetése a mukaerő-piacra
A regisztrációs adótábla módosulása adóemelkedést jelenthet
A gépjármű átírási illeték-tábla átírása illetékemelést jelenthet
Üzleti ajándék és reprezentáció adóköteles és 27 %-os EHO-köteles lesz
Adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése, vagy módosított kivezetése
Hidegétkezési utalvány kikerül a kedvezményes adózási körből
Veszteségelhatárolás módosítása (a keletkezett veszteségnek csak a felét lehet majd szembeállítani a nyereséggel)
Online szerencsejátékok megadóztatása
Játékgépek adójának emelése
Minimálbér – várhatóan – 92ezer Ft-ra emelkedik (ez azért tehernövelés, mert ehhez a munkaadóknak járulékteher kapcsolódik)
Jövedéki adó emelése és a népegészségügyi termékadó (chips-adó) már idén bejelentkezik
Maradnak az úgynevezett válságadók (amit közvetve, de átterhelnek a végfelhasználóra)
Társasági adókulcs 19 %-ra módosul az 500m Ft feletti nyereségnél
Világválság, görög csőd, stb. hatásai
A jelenleg ismert tervezetek hatása egyértelműen az alacsony keresetűeket, a magyarországi átlagbér (kb. 200ezer Ft) alattiakat fogja sújtani; mintegy 14 %-kal csökkenne a nettó keresetük abban az esetben, ha nem változna a jelenlegi (78ezer Ft-os) minimálbér.
Amennyiben a minimálbér-emelés valóban a 18 % körüli lesz (92ezer Ft), abba a munkaadók fognak be… hmmm…. görnyedni…
A munkaadó terhek drasztikus növelése előrevetíti az elbocsájtások reális veszélyét, a fekete gazdaság előretörését, a vállalkozások csődjének további, rohamos növekedését.
Reméljük, hogy az összeállításunk csak rémálom, csak valamiféle esélylatolgatás, és reméljük, hogy baromi sokat ki lehet húzni a listáról!
Ha kihagytunk volna valamit a listából, kérjük, jelezze – sajnálattal, de beillesztjük. Még nagyobb örömmel húznánk át 2012. január 1-én…
Hamarosan szeretnénk útjára indítani online bérszámfejtési szolgáltatásunkat, melynek igénybevételekor az ellenértéket PayPal-en keresztül is ki lehet majd egyenlíteni. Ennek kapcsán jutott eszünkbe: hogyan legyünk jogkövetőek a PayPal használata során?
Aki az internet útjain poroszkál, bizonyára találkozott már a PayPal fizetési móddal (meg sok mással is találkozhatott, de nálunk talán ez a legismertebb internetes fizetési mód a bankszámla utaláson kívül). Na, de adójogi szempontból, a PayPal számla bankszámlának minősül-e?
Először azt kellene elmondanunk, hogy mi is az a PayPal; egy teljes körű banki szolgáltatást nyújtó internetes bank, melynek tevékenysége – gyakorlatilag – egész Földünkre kiterjed. A PayPal számla nyitása ingyenes, a pénz fogadása ingyenes, havi díj nincs, ingyenes vevővédelem (a PayPal-lel történő vásárlás esetén, ha nem érkezik meg a termék, a PayPal a vásárlás összegétől függetlenül visszatéríti az összeget). A valutaváltással járó tranzakciók és a PayPal-lel való fizetés fogadása meghatározott díj ellenében történnek. A pénzösszeg fogadásának összege egészen barátságos, az előző havi forgalomtól függően 1,9% – 3,4% +90,- Ft tranzakciónként.
A PayPal számla nyitása mindenféle bonyodalomtól mentes; elegendő egy, csak általunk használt email cím, meg egy általunk kitalált jelszó, és kb. 2 percen belül már az elektronikus pénzkeringés áramába kerülhetünk, valamint a megfelelő visszaigazolásokat követően, maximum 3-4 napon belül akár eladók vagyunk, akár vevők, korlátok nélkül teljesíthetjük tranzakcióinkat.
És miképpen jön ide az adóhatóság, az adózás rendje? Azon túl, hogy – mint minden államban – az adóhatóság nagyon szereti tudni, hogy mit is csinálunk, egy vállalkozásnak, vagy vállalkozást végző (nem végző) magánszemélyre különböző szabályok vonatkoznak pénzforgalmuk bonyolításával kapcsolatban.
A munkáltatóknak a decemberi bér adóelőleg megállapításánál már nem kell figyelembe venniük a családi pótlékot, a családi pótlék beszámítása miatt keletkezett adó-túlfizetéseket jövő március 1-jétől kaphatják vissza az érintettek – közölte a Pénzügyminisztérium.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy a kormány végrehajtja az Alkotmánybíróság személyi jövedelemadó rendszerrel kapcsolatos keddi döntését.
Az AB alkotmányellenesnek nyilvánította azokat a rendelkezéseket, amelyek előírják a családi pótlék való figyelembe vételét az adózásnál, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A pénzügyi tárca közleménye kiemeli, hogy az alkotmánybírósági döntés mind az idei, mind a jövő évi költségvetés bevételeire kihat.
A döntés az idén várhatóan 1900 milliárd forintot meghaladó személyi jövedelemadó bevételt a PM számításai szerint 4,5 milliárd forinttal mérsékli. A jövőre tervezett 1881 milliárd forint személyi jövedelemadó bevételből az év folyamán 15 milliárd forint kiesést jelent a jogszabályi változás.
Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium szerint nem szükséges külön bevételnövelő, vagy kiadáscsökkentő intézkedés az egyensúlyi pálya tartása érdekében, mivel a két hete elfogadott jövő évi költségvetés jelentős, 206 milliárd forintnak megfelelő tartalékkal rendelkezik.
A tárca tájékoztatása szerint a döntés által érintett adófizetők a jövő év elején, az idei évre elkészített személyi jövedelemadó bevallásukban tudják visszaigényelni túlfizetett adójukat, tehát legkorábban március 1-jén kaphatják meg.
A PM szerint az alkotmánybírósági döntés törvénymódosítás nélkül is végrehajtható. Olyan technikai jellegű jogszabályi kiigazításra lesz csupán szükség, amely az AB által korrigált jogszabályhelyekkel kapcsolatos.
Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.
A földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be
A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.
Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.
Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – „senki sem tud elbújni”.
Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.
A részleteiben is megismert csomagban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg.
Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik. Úgy tűnik, hogy az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adó- és járuléknem, amely érintetlen marad, amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kormány, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.
Az önkéntes biztosítás. célja az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése volt, jelenleg olcsóbb, mint a bér és úgynevezett biztosan költhető béren kívüli juttatásnak minősül. Adókedvezmények és adómentesség. […]
Az úgynevezett bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére 2012. január 1-jétől van lehetősége az adózóknak akkor, ha úgy véli, hogy az adókötelezettsége adójogi megítélésében bizonytalan. Az adóhatóság szerint nem fordulhat elő olyan eset, hogy az adónyilatkozatot kitöltő magánszemélynek be kelljen jelölnie a bizonytalan adójogi helyzetét az adónyilatkozaton. […]
Az autóvásárláshoz kapcsolódó terhek tehát az új gépkocsik esetében inkább csökkentek, míg a használtautóknál emelkedtek. A fenntartásnál ugyanakkor nincs ilyen jellegű differenciálás: a kocsi korától függetlenül többet fizetünk az idén, mint tavaly, ha autózni akarunk, s ez nem csak a csúcsra járó üzemanyagárakkal magyarázható. […]
A Központi Hitelinformációs rendszer tavaly októbertől a lakossági hitelszerződések tekintetében teljes hiteladós-nyilvántartásként működik, az ott rögzített adatok egy részének lekérdezéséhez azonban az adós hozzájárulása is kell. […]
Hiába volt és van terv, vagy legalább szándék az újrakezdésre, a rosszul menedzselt csőd miatt fogy az esély: a név és a bizalom megtépázva, a konkurencia pedig időt és lehetőséget kapott. […]
Jó hír, hogy a munkáltatók a vártnál kisebb arányban szüntették meg cafeteria-rendszerüket 2012-ben, ám a növekvő terhek miatt a munkavállalók többsége kevesebb juttatásban részesül. A magasabb közterhek ... ... […]
Kiemelkedően sok szabálytalanságot tapasztal az adóhatóság: nem ritka, hogy zsebbe fizet a páciens, a plasztikai műtéteket pedig áfaspórolási okokból gyógyító tevékenységnek álcázzák. A Nemzeti Adó- ... ... […]
Tavaly 11 ilyen esetben végzett felderítést és nyomozást a NAV, az elkövetési érték pedig 2,5 milliárd forint volt. Jelentősen csökkent a magyar szinkronnal illegálisan forgalomba kerülő premier filmek ... ... […]
Svájc kódolt adatokat adott át az amerikai hatóságoknak azokról a banki alkalmazottakról, akik valószínűsíthetően segítettek amerikai állampolgároknak az adóelkerülésben - írja a Reuters. A dekódoláshoz ... ... […]
„…etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk…” Ugye mindenki ismeri II. Mária (Terézia) magyar királynő [Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich] elhíresült mondását? Úgy látszik, a folyamatos etetést követően a nyírás is gőzerővel történik. 
Nagyon kevés lehet azon emberkék száma, akik manapság ne kapkodnák a fejüket a várható változások miatt, akik nyugodtan tervezhetik a 2011. évi szilvesztert, mert úgy tudják, hogy a 2012. már a felfelé menetelést, a nyugalmat, a normális életvitelt fogja jelenteni.
A munkáltatóknak a decemberi bér adóelőleg megállapításánál már nem kell figyelembe venniük a családi pótlékot, a családi pótlék beszámítása miatt keletkezett adó-túlfizetéseket jövő március 1-jétől kaphatják vissza az érintettek – közölte a Pénzügyminisztérium.
Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.
Bejegyzések (RSS)