A parlament hétfőn megszavazta az egyes adó- és járuléktörvények módosítását; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a részletekről később a Könyvelőiroda folyamatosan hírt ad:

Amit megszavaztak, az alábbi linken érhető el: kattintás ide

Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint havonta. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett:

- az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve a tevékenységben személyesen közreműködő tagját) után,

- a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-a.

A hozzájárulás mértéke tehát ebben az esetben független a bér nagyságától, az minden munkavállaló után 2008-ban havonta 2070 Ft.

A kötelezettséget munkaviszonyhoz köti, tehát nem kell fizetni a személyesen közreműködő tag után még akkor sem, ha a társaság a kettős könyvvitel hatálya alá tartozik. (Szemben a nem evások szabályával, amikor az elszámolt bérköltségnek része a tagnak kifizetett személyes közreműködés ellenértéke.)

Ennél sokkal érzékenyebben érinti az eva szerint adózókat az, hogy az alkalmazott munkavállalójuknál nem a bér összege után kell a hozzájárulást fizetni.

A gyakorlatban nem jellemző, hogy az evások alkalmazottai a minimálbér kétszeresénél többet keresnek, inkább kevesebbet. Ezért a járulékalapnak tekintett minimálbér kétszerese általában  több, mint a nem eva szerint adózók járulékalapja.

Sőt. Az evásoknál az sem számít, hogy abban az adott hónapban hány napig tart a munkaviszony. Ezért mérlegeljük a következményeit annak, ha a hónap utolsó napján vesszük fel az alkalmazottat. Ugyanis 1 napi foglalkoztatás esetén is egy teljes havi járulékot (2070 Ft) kell kifizetni.

Ha az adóalany iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján vagy tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-ával.

A bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése is eltérő a nem evások szabályaihoz képest. Az egyszerűsített vállalkozói adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként megállapítja és befizeti, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó egyszerűsített vállalkozói adó-bevallásában bevallja.

Engedély: adonavigator.hu

Mikor kell számlát kiállítani? (adóköteles események) (új Áfa tv. 159.§)

1.            belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén

2.            másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet

3.            az előző ponttól eltérő személy vagy szervezet előleget fizet, és kéri a számla kibocsátását

(Az előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza)

4.            belföldön kívül, ha a Közösség területén, vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és csak belföldön rendelkezik székhellyel, ill. állandó telephellyel

Ezen kívül a számla kiállítását befolyásolhatják a következők is:

Mikor kell az adót felszámítani? (adóköteles ügylet típusok) (új Áfa tv. 55-61.§)

1.            főszabály: a fizetendő adót a teljesítéskor (?az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul”) kell megállapítani

2.            ha a felek részteljesítésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége (pl. régi törvény szerinti folyamatos szolgáltatásnak minősülő ügyletek)

Ha azonban az elszámolás időtartama a 12 hónapot meghaladja, az adófizetési kötelezettség, mint fiktív részlet már a 12. hónap utolsó napján beáll! Ennek összege az eltelt idővel arányos.

3.         más, régen különös szabályozás alá eső ügyleteknél (pl. zárt végű pénzügyi lízing, bizományosi ügylet) a főszabályt kell alkalmazni, tehát az adófizetési kötelezettség a termék birtokba adásakor, illetve a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállásakor keletkezik

Ki állíthatja ki a számlát? (új Áfa tv. 160.§)

1.            a kötelezett saját maga

2.            általa választott meghatalmazott (előzetes, írásbeli megállapodás; egyetemleges felelősség; akár a vevő is lehet)

Meddig kell a számlát kiállítani? (új Áfa tv. 163., 164. §)

1.            a teljesítésig

2.            előleg kézhezvételekor, jóváírásakor

3.            legfeljebb ezektől számított 15 napon belül.

 Ugyanazon vevő és eladó között egy adó-megállapítási időszakon belül történő teljesítésekről GYŰJTŐSZÁMLA bocsátható ki, ha erről a felek előzetesen megállapodtak. Ekkor a számla kibocsátása a következőképpen alakul:

1.            a kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjáig

2.            legkésőbb

3.             az ettől számított 15 napon belül.   

A számla kötelező adattartalma: (új Áfa tv. 169.§)

1.            kibocsátásának kelte

2.            sorszáma – ami a számlát kétséget kizáróan azonosítja

3.            eladó adószáma

4.            vevő adószáma, ha a fordított adózás miatt ő az adófizetésre kötelezett,

                                                                    vagy ha Közösségen belüli értékesítésről van szó

5.            eladó és vevő neve és címe

6.            termék megnevezése, vtsz., mennyisége, illetve a szolgáltatás megnevezése, SZJ száma, mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető

7.            teljesítés időpontja, ha az eltér a kibocsátás időpontjától

8.            az áfa alapja, a termék/szolgáltatás áfa nélküli egységára, alkalmazott árengedmény, ha azt az egységár nem tartalmazza

9.            áfa mértéke (kivéve fordított adózás)

10.         áfa összege (kivéve fordított adózás) – forintban meghatározva!

11.         adómentesség esetében arra történő egyértelmű utalás (= a régi ?tárgyi adómentes tevékenység” helyett: ?adómentes a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel”, illetve ?adómentes a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” vagy ?alanyi adómentes”)

12.         fordított adózás alá eső ügyletek esetében arra történő egyértelmű utalás, hogy a vevő az adófizetésre kötelezett

13.         külföldi teljesítés hely esetén – az ?áfa területi hatályán kívül”

(más, különleges adózás alá eső ügyleteknél egyéb előírások is vannak!)

A számlára a számviteli törvény 167.§-a szerinti számviteli bizonylatra vonatkozó előírások is vonatkoznak, így az előbbieken kívül a következőknek is szerepelnie kell rajta:

1.            bizonylat megnevezése (?Számla”)

2.            az ügyletben résztvevők, az ellenőr, utalványozó stb. megnevezése, aláírása

3.            annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkozatni kell (ügylet típusától függően)

Alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. (Sztv. 166.§)

Papíron (kézi vagy gépi), vagy elektronikus úton (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel; elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) elektronikus adatként) egyaránt kibocsátható! (új Áfa tv. 174.§)

Az elektronikus úton kibocsátott számla: ha biztosított a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlenségének és eredetiségének hitelessége.

Aláírása nem kötelező, kivéve az elektronikus formában kiállított számlánál az előzőek szerint (új Áfa tv. 177.§).

Magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható, de egy adóellenőrzés során a kiállító kötelezhető, hogy saját költségére szerezze be a hiteles magyar nyelvű fordítást (új Áfa tv. 178.§).

Forintban vagy külföldi pénznemben is kiállítható, de az áthárított adó összegét mindig fel kell tüntetni forintban a következőképpen: ( új Áfa tv. 80.§)

Milyen árfolyamon?

1.            pénzintézet deviza eladási árfolyamán

2.            MNB árfolyamon, ha ezt az APEH-nek előzetesen bejelentették

Ettől a naptári év végéig nem lehet eltérni.

Mikor érvényes árfolyamon?

1.            Közösségen belüli beszerzés, előleg fizetése és fordított adózás esetén a fizetendő adó megállapításának napján

2.            részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás esetén a számla kibocsátásának napján

3.            termék import esetén a vámérték megállapításánál használt

4.            egyéb esetekben a teljesítés napján

A közvetített szolgáltatásra vonatkozó előírások nem változtak.

 A gyűjtőszámla kötelező adattartalma (új Áfa tv. 171., 172.§)

Az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten kell felsorolni úgy, hogy az egyes ügyletek adóalapjai az adó mértéke szerinti csoportosításban, összesítetten szerepeljenek.

Egyszerűsített számla (új Áfa tv. 176.§)

Az előzőektől eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a teljesítés készpénzben történik és a vevő a teljesítésig ezt kéri, .

1.            a kibocsátás kelte, a számla sorszáma, az eladó és vevő neve és címe és a termék/szolgáltatás megnevezése, VTSZ/SZJ száma kötelező

2.            az adó alapját, az egységárat nem, az áthárított adó összege helyet az ellenérték összegét és adótartalmát kell feltüntetni (16,67%, 4,76%)

3.            Közösségi ill. harmadik államba történő értékesítés esetén ?Áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezés feltüntetése kötelező

4.            az adatokat forintban lehet megadni

5.            előleg esetén is lehet kibocsátani

Mentesülés a számla-kiállítási kötelezettség alól (új Áfa tv. 165.§)

1.            ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, feltéve, hogy egyéb, a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátásra kerül

2.            a nem adóalany és nem jogi személyvevő e teljesítéssel egyidejűleg az adót is tartalmazó ellenértéket készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel megtéríti, és számlát nem kér (vannak ügyletek, amik kivételek!)

Ekkor azonban köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni!!!

A nyugta kötelező adattartalma (új Áfa tv. 173.§)

1.            kibocsátásának kelte

2.            sorszáma – ami a bizonylatot, minden kétséget kizáróan azonosítja

3.            kibocsátójának adószáma, neve és címe

4.            a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke

Kizárólag papíron és magyar nyelven bocsátható ki!

Mentesülés nyugta-kibocsátási kötelezettség alól (új Áfa tv. 166., 167.§)

1.            ha az adóalany nyugta helyett számlát bocsát ki minden esetben, mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátása alól

2.            sajtó terméket értékesít

3.            olyan szerencsejátékot szervez, melyre való befizetést sorsjegy tanúsít

4.            automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását (pl. mobiltelefonon lerótt autópályadíj, parkolás)

Helyesbítő és stornó számla (számlával egy tekintet alá eső okirat)

Mikor melyiket? (új Áfa tv. 77-79.§)

1.            helyesbítő, ha a gazdasági esemény megtörtént, de nem megfelelően dokumentálták, vagy utólag árengedményt adtak

2.            stornó, ha a gazdasági esemény meg sem történt érvénytelenség, vagy elállás miatt, illetve ha az előleg visszafizetésre került. Ezen kívül, ha számítógéppel kiállított számlában utólag hibát észlelünk, vagy ha az előállítás során hiba történik (pl. a nyomtatóban elakad a papír). Tulajdonképpen nullára történő helyesbítést jelent!

A helyesbítő számla kibocsátása, ha általa a fizetendő adó növekszik, és a helyesbítés adó-elszámolási időszaka eltér az eredeti ügylet adó-megállapítási időszakától, önellenőrzéssel kell együtt járjon, a szankciók elkerülése végett .

Olyan helyesbítésnél, illetve a stornírozáskor, amikor a fizetendő adó csökken, csak abban az időszakban lehet figyelembe venni a változást, mikor a helyesbítő/stornó számla kibocsátásra került, vagy a visszajáró ellenértéket, előleget megtérítették.

Kötelező adattartalma (új Áfa tv. 170.§)

1.            kibocsátás kelte

2.            sorszáma

3.            hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát módosítja

4.            az eladó és a vevő neve, címe és bármelyikük adószáma, ha azt az eredeti számla is tartalmazta

5.            a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint

6.            a módosítás természete, számszerű hatása          

Az adó alapjának utólagos csökkentése:

• Az ügylet érvénytelensége esetén – eredeti helyzet állt vissza
• Az ügylet hibás teljesítése esetén – a jogosult eláll az ügylettől, ár vagy díj leszállítás
• Az előleget visszafizetik
• A teljesítést követően adnak árengedményt előrehozott kifizetés miatt és mennyiségre tekintettel

Feltételei:

Az értékesítésnél kiadott számla érvénytelenítése, a számla adattartalmának módosítása, feltéve, hogy a eredetileg kellett számlát kiállítani

Ha a számla értékének csökkenése a fizetendő adó csökkentését is eredményezi, a vevő abban a bevallási időszakban veszi ezt figyelembe, amikor 

• Az érvénytelenítő számla, adattartalmat módosító bizonylat rendelkezésre áll
• Az előleget, a megfizetett összeget visszatérítik

A levonható áfa utólag sem változtatható

• Nem fizetés esetén
• Ingyenes áruminta, kis értékű termék átadása

 A főszabálytól eltérően nem az eladó, hanem a belföldön nyilvántartásba vett vevő az áfa fizetésére kötelezett az ún. fordított adózás keretében.

Fordított adózás (142.§, 60.§))

FIGYELEM! A fordított adózás egyes szabályai 2008. május 01-i időponttól kezdődően alaposan változtak a jelen összeállítás időpontjában hatályos szabályokhoz képest. Keresse honlapunkon a változásról, a fordított áfáról szóló írásainkat (az oldal bal oldalán, a Pécs webkamera-kép alatti keresőbe írja be a fordított áfa, fordított adózás kifejezéseket!).

Az összeállításban azért hagytuk benne ezt a részt, mert 2008. január 01-vel ezek a szabályok voltak hatályban!

Kiket érint?

Két eset van:

I.              az eladó a végzett tevékenységével kapcsolatban nem rendelkezik belföldön székhellyel, vagy állandó telephellyel, és

1.            olyan szolgáltatást végez, amelyek teljesítésének helyére is különös szabályok vonatkoznak (139.§-141§) pl. ingatlanhoz kapcs. szolg., személyszállítás, árufuvarozás és ezek járulékos szolgáltatásai, kulturális, művészeti, sport stb. szolg

2.            az adóalany és nem-adóalany jogi személy Közösségen belüli termékbeszerzése áll fenn (új közlekedési eszköznél a magánszemély is adófizetésre kötelezett lesz!)

II.         belföldi adóalanyok közötti ügyleteknél, melynek feltétele, hogy az érintett felek

1.            mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen (az Evás is az!)

2.            egyiknek se legyen olyan jogállása, ami miatt tőle adó fizetése ne lenne követelhető – alanyi mentes adóalany

Ezek:

1. építési szerződés alapján az ingatlant a megrendelőnek átadót, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre
2. ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtóját
3. az előbbiekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzőt, kirendelőt, ill. személyzet rendelkezésre bocsátóját
4. hulladék, törmelék értékesítőt (kivéve fa és akkumulátor hulladék)
5. ha ez egyébként adómentes tevékenységére adókötelességet választott, a beépített ingatlan és ehhez tartozó földterületet értékesítőjét, ha
   1. a használatbavétel még nem történt meg, vagy
   2. megtörtént, de azóta nem telt még el 2 év
6. beépítetlen ingatlan értékesítőjét, kivéve az építési telket
7. az adós és hitelező viszonyában az olyan termékértékesítést, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítését célozza
8. azt az értékesítőt, aki felszámolási v. egyéb fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, és a termék-, v. tárgyi eszköz értékesítés volumene meghaladja a 100.000 Ft-ot

Ilyen esetekben a

Beszerző (vevő) általában önadózással állapítja meg a fizetendő adót, melyet egyidejűleg ugyanazon adóbevallásában levonásba is helyezhet

Mikor kell az adót felszámítani? (60.§(1))

A következő időpontok közül azon a napon, amelyik a leghamarabb bekövetkezik a három közül:

1.            számla kézhezvételekor

2.            ellenérték megtérítésekor

3.            a teljesítést követő hónap 15. napján

Értékesítő (eladó) a számlájában egyértelműen utal a fordított adózás tényére, de az áthárított adó és az adó mértéke sem szerepelhet a számlán!!! (142.§ (7)) A teljesítésre kötelezett magyar adóalany külföldi teljesítése – ha az belföldön adóköteles lenne – adólevonási jogot alapoz meg, de számláján azt kell feltüntetnie, hogy ?Áfa-törvény területi hatályán kívül”

Eva-alany esetében a termék Közösségen belüli beszerzése után adót kell fizetnie akkor, ha az adott naptári évben, és azt megelőzően ilyen termékbeszerzésének összege meghaladja a 10.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ezen kívül az előbbiekben tárgyalt szolgáltatások igénybevételekor és a belföldi adóalanyok közötti ügyleteknél érvényes fordított adózás esetén kötelesek megfizetni az általános forgalmi adót, ha vevőként vesznek részt az ügyletben. (142.§ (4), 264.§ (6)). Ha eladóként akkor, nem adót nem hárítanak át. (264 § (4)).

Egyszeres könyvvezetést folytatók, bevétel-nyilvántartók, nyilvántartásaikat módosított szemléletben teljesítők (61.§)

Újra lehetőségük lesz a halasztott adó-megállapításra a következők szerint, ha a teljesítés ellenértéke pénz, készpénz-helyettesítő eszköz vagy pénzhelyettesítő eszköz formájában teljesül:

1.            az ellenérték befolyásakor

2.            legkésőbb a teljesítéstől számított 46. napon

Számlabefogadás feltételei (127.§)

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen olyan szabályszerűen kiállított bizonylattal, mely hitelesen támasztja alá és igazolja az áthárított, előzetesen felszámított adó levonhatóságát. Ezért fontos, hogy a számlák befogadásakor ne csak a tartalmi, hanem az alaki követelményeket is ellenőrizzük. Az ügyletek típusától függően az alábbi bizonylatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy az adóalany az előzetesen felszámított adót levonásba helyezhesse a felszámított (fizetendő) adójából:

1.            nevére szóló számla előlegfizetésről vagy az ügylet teljesüléséről

2.            az ügylet teljesülését igazoló egyéb okiratok (pl. raktárjegy)

3.            nevére szóló vámhatározat

4.            nevére szóló igazolás, vagy közvetett vámjogi képviselője nyilatkozata az adó megfizetéséről

Ezeket a bizonylatokat nem elég beszerezni, meg is kell őrizni őket az adó megállapításához való jog elévüléséig (8 év, 2001 előtt 1 év!))

Vevő felelőssége, egyetemleges felelősség (150-152§)

A levonható, előzetesen felszámított adó összegének erejéig a vevő (adóalany) kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha nem, vagy csak részben térítette meg!

Az ún. láncértékesítési ügyletekben, illetve a közvetített szolgáltatások esetében az adó megfizetését az egyetemleges felelősség intézményével próbálják kikényszeríteni azzal, hogy az adó megfizetése az értékesítési lánc minden szereplőjétől követelhetővé válik, ha az érintett adóalanyok belföldön nyilvántartásba vett, kapcsolt vállalkozások.

Adóbevallás gyakorisága, visszaigénylés feltételei(184-186.§)

Az adóbevallást fő szabályként negyedévente kell benyújtani. Ettől eltérő gyakorisággal

1.            havonta kell bevallást beadni, ha az adózó tárgyévet megelőző második adóévben az elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot meghaladta, vagy ha a tárgyévben az elszámolt adója pozitív előjelű és meghaladta az 1 millió forintot

2.            évente kell adóbevallást tenni, ha az előzőek szerint megállapított adó előjeltől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nincs közösségi adószáma

3.            negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben elszámolt adó előjeltől függetlenül a 250 ezer forintot elérte, illetve ha az adóalany év közben kap közösségi adószámot.

A visszaigénylés feltételei egyszerűsödtek, már csak az egyes adó-megállapítási időszakokban realizált negatív adókülönbözet nagyságától és a bevallás gyakoriságától függ, az árbevételtől és a negatív adókülönbözetet realizáló időszakok számától nem. Így főszabályként a visszaigénylés lehetősége azonnal megnyílik , ha az adott adó-megállapítási időszakban jelentkező negatív adó-különbözet (természetesen korrigálva a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével)

1.            havi bevallóknál az 1 millió forintot,

2.            negyedéves bevallóknál a 250 ezer forintot,

3.            éves bevallóknál az 50 ezer forintot

eléri, vagy meghaladja.

Amennyiben ez nem teljesül, az értékhatárnál kevesebb összeg göngyölítetten átkerül a következő időszakra és abban az időszakban lesz visszaigényelhető, mikor a göngyölített és a tárgy időszaki negatív adó-különbözet eléri, vagy meghaladja az előírt értékhatárt.

Változás van a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa vizsgálatánál is, mert 2008-tól csak azokat az összegeket kell visszatartani, amelyek valóban áfa áthárítására vonatkozó ügyletekből származnak. Így ahol ez nem merül fel, azokhoz az ügyletekhez kapcsolódó számlák pénzügyi teljesítettségét nem kell vizsgálni. Ezek:

1.            termék Közösségen belüli beszerzése

2.            termékimport

3.            fordított adózás alá eső ügyletek

4.            olyan szolgáltatások, ahol a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett

A visszaigénylési szabályoktól eltérő speciális szabályok lesznek érvényben az adóalanyok megszűnésének egyes eseteire (jogutód nélküli és jogutódlással)

Átmeneti rendelkezésként azok az adóalanyok, akik a 2007. évi utolsó bevallásukban negatív előjelű elszámolandó adót állapítanak meg és annak visszaigénylését már az új Áfa tv. hatályba lépését követően kérik, visszaigénylésük során már az új visszaigénylési összeghatárokat alkalmazhatják (261.§ (6))

Figyelem!!!

A 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága megszűnt 2007. július 1-től, és azok csak 2007. december 31.-ig használhatók fel.

Forrás: Internet      Összeállította: Gottgeisl Rita (Rekontó Kft. Budapest)

Kapcsolódó tájékoztató anyag: APEH 2008/18. információs füzet

Listát állított össze a Pénzügyminisztérium a feketegazdaság elleni harc jegyében, és egyszerűsítenék az adórendszert, könnyítenék az adminisztrációt – tette közzé a kormány holnapi ülésén tárgyalandó terveket néhány internetes portál. Az ő anyagaik alapján Könyvelőirodánk szemezget az elképzelésekből.

A számla- és nyugtaadás elmulasztása lesz a legfőbb bűn.

Előírásokkal, a szankciók és a felelősség kiterjesztésével és súlyosbításával kívánják rászorítani az eladókat és vevőket a számlaadásra és -kérésre, továbbá arra, hogy a kifizetések banki átutalással történjenek

Ha bármit vásárolunk majd, bizonyos ideig, vagy bizonyos távolságon belül (az üzlet meghatározott környezetében) meg kellene őriznünk a számlát, nyugtát, máskülönben velünk (a vásárlóval) fizettetik meg az áfa mértékével egyenlő, 20 százalékos büntetést.

Az állami támogatással, kedvezménnyel zajló lakásépítésnél, felújításnál a számlával mindig igazolni kell az áru vásárlását, a szolgáltatás igénybevételét.

Azoknak is meg kellene őrizniük a számlákat, akik most nincsenek ösztönözve számlák kérésére, mert a költségeket nem vonhatják le adóalapjukból (például evások, a vállalkozási szerződéssel bíró ekhósok ). Mulasztás esetén őket is 20 százalékos bírság befizetésére köteleznék.

A feketefoglalkoztatás lesz a második főbűn

Ha egy cég feketén foglalkoztat dolgozót, akkor a cég azon alkalmazottjára is bírságot szabnának ki, akinek a dolga az új foglalkoztatottak állam felé történő bejelentése, és megbüntethetnék a feketén foglalkoztatott felettesét is.

Az a személy, aki belemegy a feketefoglalkoztatásába, elveszíti mindenféle szociális juttatását, rokkantnyugdíját.

Csak bankszámlára kaphatjuk majd a bérünket, az állami segélyeket és a nyugdíjat is

Vállalkozások egymásnak – néhány kivételtől eltekintve – csak átutalással fizethetnének egymásnak.

2010-től – a tervezetek szerint – a vállalkozások magánszemélyeknek munkabért, megbízási díjat és egyéb kifizetést szintén csak átutalással teljesíthetnének, két megkötéssel: kis összegű kifizetés esetén, illetve akkor, ha az illető olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata, a készpénzes fizetés megengedett lenne.

Az állami támogatások, nyugdíjak, szociális segélyek is bankszámlára érkeznének, hasonló megkötésekkel, mint az előző bekezdésben írottak.

Bizonyos értékhatár felett csak átutalással lenne kiegyenlíthető a megvásárolni kívánt lakás, gépkocsi, részvény ára.

A vállalkozóknál előírnák, hogy a gazdasági ágazatonkénti, szektoronkénti átlagbérig minden egyéni jövedelmet munkabérként kell leadózni, és csak afelett lehet vállalkozói kivét.

A házipénztárak rendszere szinte teljesen megszünne: előírnák, hogy a vállalkozás minden pénzét bankszámlán köteles tartani. Néhány kivételt tesznek ez alól, a kiskereskedelemre nem lenne érvényes például ez a megkötés.

Tagi kölcsönt csak bankszámláról bankszámlára történő ügylettel lehetne nyújtani vállalkozás számára.

A cégautóadót megszüntetnék, ám ezzel párhuzamosan a gépkocsival kapcsolatos költségelszámolhatóságot is, a társasági adóalapot pedig ezek a tételek (értékcsökkenés, javítási költség, üzemanyagköltség) nem csökkentenék.

Nem meglepetés, hogy emelkedik néhány bírság

Jelenleg 50 százalékos adóbírságot kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a számla- és nyugtaadási kötelezettsége megszegésével eltitkolja bevételét, a jövőben 75 százalékos büntetéssel lehetne számolni, és a büntetés nem mérsékelhető.

A véletlenül, figyelmetlenségből adószabályt sértőket továbbra is maximum 50 százalékos bírsággal sújtanák, de esetükben megmarad a mérlegelési lehetőség.

Emelnék az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért maximum 1 millió forintos mulasztási bírságmértékét úgy, hogy legalább az áru értékének egyötödét tegye ki a bírság.

APEH a figyelő Nagy Testvér

A bankoknak adatot kellene szolgáltatniuk az APEH-nek, ha a náluk számlát vezető vállalkozás tulajdonosa nagy összegben (2-3 millió forint felett) vesz fel pénzt.

2010-től a bankok évente jelentenék az adóhivatalnak azokat a magánszemélyeket, akik bizonyos összeghatár felett kamatjövedelemhez jutnak.

Az önkormányzati adóhatóságok és az APEH között aktívvá tennék a kommunikációt.

Az állami adóhivatal az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat adatbázisban gyűjtené.

Egyéb csemegék és ötletek

A VPOP hozzáférhetne az EU valamennyi áfaalanyát tartalmazó adatbázishoz.

A gazdasági társaságokról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy előírnák: a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehet más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt.

A végelszámolással megszűnő cégnek a jelenleginél jóval rövidebb idő állna rendelkezésére, hogy elkészítse záróbevallását.

Felfüggeszthetnék a cég adószámát, ezzel megtiltanák a tevékenység folytatását, ha a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget többször is megszegi egy éven belül, ha feketén foglalkoztat, vagy, ha sokáig nem nyújtanak be adó- és járulékbevallásokat. A felfüggesztést pedig a mainál gyorsabban megléphetné az APEH, mivel a mai 45 napos eljárási idő alatt sok csaló vállalkozás kimenti a cégből a vagyont és felszívódik a közterhek megfizetése és egyéb tartozások kiegyenlítése nélkül.

Az APEH-en kívül a vámosokat is bevetné a feketegazdaság elleni harcban a kormány. A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrizné a jövőben a színesfémkereskedőket. Szigorítanák a csempészek büntetését és gondolkodnak azon, hogy a feketefoglalkoztatás büntetőjogi szankciót is maga után vonjon.

Egységesítenék a magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmények rendszerét:

A különböző százalékos kedvezményeket egységes 30 százalékos mérték váltaná.

Továbbra is összesen évi 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehetne érvényesíteni, ugyancsak egységesen évi 3,4 millió forintig teljesen, 3,9 millió forintig csökkentett mértékben (ami viszont a családi adókedvezmény körét szűkíti ; ma 6 millió forint éves jövedelemig jár a három vagy annál több gyerek esetében a gyerekenkénti havi 4 ezer forint), a tandíjkedvezmény viszont kedvezőbbé válna).

A személyi jövedelemadóban az átalányadózás értékhatárát a mai 8 millió Ft-ról a duplájára, a kereskedők esetében 40 millióról 80-100 millió forintra vinnék fel.

Erőteljesen csökkentenék az adóbevallás sorainak számát (ugyanakkor az évközi bevalláshegyektől kihullik a könyvelők haja).

Az adóbevallásban 100 ezer forint alatti kötelezettségről nyilatkozó személynek megengedik, hogy pótlékmentesen és részletekben fizesse meg adóját.

A  jelenlegi közteher-alapot két alap váltaná fel. A munkaadói tb-járulékalapra kellene felszámítani a jövőben a munkáltatói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is. A munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási alapra vetnék ki.

Az éves bevallások határidejét (egyéni vállalkozók, evások) tíz nappal kitolnák (talán azért, hogy tíz nappal tovább éjszakázhassanak a könyvelők, és tíz nappal később hozza bizonylatait a Könyvelőirodába a vállalkozás).

A kisebb vállalkozásoknak, bt-knek, kkt-knek olyan beszámolási rendszert tennének lehetővé, amely a kettős könyvvitelen alapul, ám a ténylegesen felmerült, bizonylatokkal igazolt tételek rögzítésén túl más átértékelést nem kellene végrehajtani.

A veszteség-elhatárolás ezentúl automatikus lenne, az APEH-engedélyt megszüntetnék. Az elektronikus eljárásokat, kiterjesztenék, a kérelmekhez csatolandó dokumentumok körét szűkítenék, az anyavállalattal rendelkező magyarországi leánynak pedig nem kell majd konszolidált beszámolót készítenie.

Holnap az áfa bevallásának és befizetésének határideje: a havi bevallók augusztus 21-ig kötelesek elszámolni forgalmi adójukkal, mert az eredeti határidő ? augusztus 20-a ? ünnepnap.

Az áfa egyik fő szabálya, hogy az eladónak kell az adót megfizetni. Ez alól vannak kivételek, amikor pl. az új áfatörvény – bizonyos esetekben – fordított adófizetést határoz meg. 

Amennyiben az adófizető nettó módon számított áfája az adóévet megelőző második év során elérte a tízmillió forintot, akkor havonta tesz bevallást, amennyiben ez az összeg 10 és 4 millió forint között van, akkor pedig negyedévente, ha az adó mértéke a négymillió forintot nem éri el, éves bevallást kell tenni.

Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a teljesítés dátuma a vállalkozás elszámolási időszakába bekerül, legyen az az adott hónap, negyedév vagy év. Az adót a teljesítés hónapját vagy negyedévét követő hónap 20-ig be kell fizetni, egy augusztus 18-i teljesítés tehát vagy ? havi bevallók esetében ? a szeptember 20-án, vagy ? negyedéves bevallók esetében ? az október 20-án esedékes bevallás részét képezi.
Az adót akkor is be kell fizetni, ha a vevő még  nem fizette meg a számla ellenértékét. 

Az áfatörvény lehetővé teszi azonban a határozott időre szóló elszámolás alkalmazását, amely olyan szolgáltatások esetében lehet jelentős segítség a vállalkozások számára, amelyek bizonyos tevékenységek rendszeres teljesítéséről szólnak. Az előre meghatározott teljesítési dátum segítségével lerövidíthető az az időszak, amelyben a termék értékesítője, vagy a szolgáltatás nyújtója kénytelen megelőlegezni az áfát, mert a másik fél még nem térítette meg az ellenértéket.

A jogszabály szerint az elszámolás egy éven túli halasztására nincs mód, vagyis december 31-e mindenképpen időarányos részteljesítésnek számít.

A határozott idejű elszámolások könyvelése nehezebb feladat, mint a hagyományos elszámolásoké, és a kettős könyvvitel jelenlegi rendszerében könnyen okot adhat jó néhány hiba elkövetésére. Az ilyen elszámolások ugyanis igencsak megnövelik a könyvelési tételek számát.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új Áfa-törvény) 142.§-ában meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében adófizetésre ezen §-ban meghatározott feltételek mellett a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője köteles (fordított adózás).

A fordított adózással érintett termék- és szolgáltatáskör

Az új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdésében felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások taxatívak, vagyis egyéb kifejezetten fel nem sorolt ügyletre (pl. ingatlanhoz kapcsolódó tervezés) a fordított adózás nem terjed ki. A törvény a szolgáltatások felsorolásánál nem hivatkozik Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számokra, ezért a szolgáltatások SZJ besorolása nem bír relevanciával a fordított adózás megítélése során.

A fordított adózás az új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében alkalmazandó.

A fordítottan adózó ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában felmerült, hogy mit kell ingatlannak tekinteni. Ingatlan alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

A Ptk. kommentár értelmében a földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény (kerítés, akna) lehet alkotórésze. A növényzet addig alkotórész, amíg el nem válik a földtől, így a termés a leszedéssel, a fa a kivágással önálló dologgá válik. Azokat a dolgokat is a föld alkotórészének kell tekinteni, amelyek mint növedékek utólag keletkeztek. Ennek értelmében a földben gyökerező fa a földnek ilyen növedéke és mindaddig alkotórésznek minősül, amíg a földtől el nem választják.

Így tehát ingatlan karbantartásnak, illetve fenntartásnak minősülnek a kertészeti szolgáltatások is (pl. fűnyírás, fametszés). A kéményseprési szolgáltatás szintén ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenységnek minősül.

A villanyvezetékek, szerelvények szintén alkotórésznek minősülnek, amelyek nem választhatók el az épülettől. Ezáltal a villanyszerelés, illetve ennek analógiájára például a vízvezeték javítási szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó javítási szolgáltatásnak minősül.

Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében az alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik-e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor ezek karbantartása, javítása fordított adózás alá esik. Az őrző-védő szolgáltatás lényege jellemzően a vagyon, illetve személyvédelem, nem az ingatlan karbantartása, fenntartása, így amennyiben az őrzés-védelem konkrét jellegadó tartalma alapján a személy, illetve vagyonvédelemre irányul, úgy arra a fordított adózás nem alkalmazandó.

A nem jogi személy társasházak az új Áfa-törvény 5. § (2) bekezdésének értelmében – a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlan dolog tekintetében – kizárólag csak, mint tulajdonostársak közössége válhatnak adóalannyá. Ebből következően a közös tulajdon kezelési, fenntartási kötelezettségeinek felosztásához kapcsolódóan a társasház és tagjai között megvalósuló szolgáltatás nem értelmezhető, így a társasház nem számlázhatja ki tagjai felé a közös tulajdon közös költségét. Ennek megfelelően, amennyiben a társasház az általa igénybevett szolgáltatások költségeit pusztán ?szétosztja” a tulajdonosok között, e gazdasági esemény még nem minősül az áfa-törvény értelmében szolgáltatásnak (nem valósul meg Áfa-törvény hatálya alá tartozó ügylet!), következésképpen pedig e tekintetben a fordított adóztatás sem merülhet fel.

A társasházakra vonatkozó megítéléssel szemben a jogi személy lakásszövetkezetek a tulajdonukban álló ingatlanok közös használatának ellenérték fejében történő biztosítása tekintetében az Áfa-törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtanak a szövetkezeti tagjaik felé, mely szolgáltatás az áfa rendszerében ingatlan-bérbeadásnak minősül (új Áfa-törvény 259. § 4. pont). Mivel azonban az ingatlan-bérbeadás nem tartozik bele az új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdésében felsorolt, fordított adózással érintett szolgáltatáskörbe, a lakásszövetkezetek és tagjaik között megvalósuló említett szolgáltatás tekintetében a fordított adózás nem alkalmazható.

Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.

Személyi kör

Az új Áfa-törvény értelmében a fordított adózás alkalmazhatóságához mindkét érintett félnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie. Ezen túlmenően egyik adóalanynak sem lehet olyan jogállása, melynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Így nem fordul meg az adófizetési kötelezettség, vagyis változatlanul a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számítja fel az adót, ha a 142.§ (1) bekezdésében felsorolt termékeket, szolgáltatásokat nem áfa-alany részére teljesítik.

Abban az esetben, ha az igénybevevő áfa-alany ugyan, de alanyi adómentességet élvez, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként különleges jogállása van, a fordított adózás nem alkalmazható, mivel ezek olyan jogállások, amelyek alapján az adóalanytól adó fizetése nem követelhető. Ugyanakkor a kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző (új Áfa-törvény 85-86. §-ai) adóalany, illetve az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó (új Áfa-törvény 205-212. §-ai), vagy bármely más, árrés szerint  adózó adóalany esetében (új Áfa-törvény 213-233. §-ai) a fordított adózást alkalmazni kell. Amennyiben alanyi adómentes adóalany, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany teljesít a 142. § (1) bekezdésében felsorolt termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást abban az esetben sem alkalmazandó a fordított adózás, tehát a beszerző, igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nem kell adót megállapítania.

Amennyiben társasház vesz igénybe a 142. §-ban felsorolt szolgáltatást, akkor a fordított adózás a részére nyújtott szolgáltatások során csak abban az esetben áll be, ha a társasház áfa-alanynak minősül és nem választott alanyi adómentességet a tevékenységére.

Evaalanyok

Az új Áfa-törvény 142. § (4) bekezdése értelmében az eva-alanyok – kizárólag a fordított adózás szempontjából – áfa-alanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként. Így amennyiben eva-alany teljesít a 142. §-ban meghatározott ügyletet olyan beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem számíthat fel áfát az ügylet során (az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva-törvény) 13. § (4) bekezdés). Amennyiben eva-alanyként szerez be fordított adózással érintett terméket, vesz igénybe szolgáltatást, úgy az áfát az Eva-törvény 16. § (2) bekezdése értelmében az adóévre vonatkozó eva-bevallásában köteles megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. 

Tekintettel arra, hogy az eva-alany egyebekben nem alanya az áfának, nem illeti meg az adózás választásának joga az ingatlan értékesítések esetében, így amennyiben eva-alany olyan ingatlant értékesít, melyre egyébként adófizetési kötelezettséget lehetne választani az adómentesség helyett, az ingatlan értékesítése adómentes, és nem kell azzal kapcsolatban fordítottan adózni (új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdés e) pont).

Számlázás

Amennyiben fordított adózást kell alkalmazni, a teljesítésre kötelezett a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni (új Áfa-törvény 169. § d) pont).

A terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezettsége

A fordított adózással érintett ügyletek esetében a beszerző, igénybevevő adóalany adófizetési kötelezettsége az új Áfa-törvény 60. § (1) bekezdése alapján abban az időpontban keletkezik, amelyik az alábbi időpontok közül a leghamarabb következik be:

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy

b) az ellenérték megtérítése, vagy

c) a teljesítést követő hónap 15. napján.

A beszerző, igénybevevő adóalany köteles a fizetendő adót a bevallásában beállítani, azonban a fizetendő adót a levonási jog általános feltételei szerint levonásba is helyezheti.

Előleg

Az új Áfa-törvény 59. §-a értelmében a kézhez vett, jóváírt előleg esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik, úgy, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett egyben az adófizetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladója felé). Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Átmenet

Amennyiben olyan ügylethez történt előlegfizetés, vagy részteljesítés 2007. december 31-ig bezárólag, mely 2008. január 1-jétől fordított adózás hatálya alá tartozik, úgy az új Áfa-törvény 269. § (1) bekezdése értelmében még a teljes ügyletre az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: régi Áfa-törvény) kell alkalmazni, vagyis nem kell fordítottan adózni sem az előleg, sem a teljesítés után, még akkor sem, ha a teljesítés 2007. december 31-e után következik be. Ugyanakkor az új Áfa-törvény 269. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben az új Áfa-törvény rendelkezései valamennyi érintett félre együttesen és összességében kedvezőbbek, mint a régi Áfa-törvény, akkor az új Áfa-törvény rendelkezéseit lehet alkalmazni a teljes ügyletre. Azonban ennek feltétele, hogy a felek erről a döntésről írásban nyilatkozzanak, mely nyilatkozatnak 2008. február 15-ig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie.

(Forrás: APEH honlap – változatlan közzététel)

Az adócsalás visszaszorítását szolgálja a fordított adózás, amely az ingatlan értékesítése során már szóba került (ilyenkor nem az eladó, hanem a vevő köteles befizetni a forgalmi adót). A  jövő év elejétől az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a munkaerő kölcsönzésre, és a fizetésképtelen cégek által 100 ezer forintot meghaladó értékesítésekre is kiterjed ez a fajta adózási mód.

Az adócsalás ismert esete, amikor az értékesítési láncba bekapcsolnak egy fiktív céget is, amely nem fizeti meg az áfát. Az új törvény az így összekapcsolódó vállalkozásokra egyetemes adófizetési kötelezettséget ír elő, vagyis az APEH bármely cégtől követelheti az áfa megfizetését.

A jogalkalmazást segítő szabályok közé tartozik, hogy a számlát az ügylet teljesítéséig, de legkésőbb attól számítva 15 napon belül ki kell állítani. Ugyanazon vevő és eladó megállapodhat arról, hogy egy áfaidőszakon belül gyűjtőszámlát bocsátanak ki.

A hulladékkereskedelemben már 2006. január elseje óta él a fordított áfa-fizetési kötelezettség. Eszerint nem az eladónak kell befizetnie az általános forgalmi adót, ő csupán a nettó vételárat kérheti el a hulladék után. Az áfát a vevő fizeti be az államnak. Mivel a színesfémek adás-vétele eddig leginkább feketén zajlott, az intézkedéssel a hatóságok a további fiktív számlázásnak igyekeztek elejét venni.

Az építőipar és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások is abba a körbe tartoznak, ahol a vállalkozók előszeretettel teszik zsebre az áfát mondják az okos jogalkotók.

A fordított rend köre

A fordított áfa fizetés hatálya meghatározott ügyletekre terjed ki. Többek között ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokra, ingatlanértékesítésre, hulladékok, illetve csőd- és felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalanyok tárgyieszköz-értékesítésének esetére.
A fordított adózás belföldi adóalanyok közötti ügyletben alkalmazandó. Az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany lesz adófizetésre kötelezve.

Nem hisszük, hogy az adócsalásokat újabb szabályok hozatalával, illetve az adózási rend további bonyolításával lehet megfogni . A becsületes adófizetést kell tudatosítani, és a jogalkotóknak támogatni.Az egyszerűsített vállalkozói adó kiváló példa arra, hogy értelmesen meghatározott adómérték és a viszonylag egyszerű adófizetés növeli az adózási kedvet. Ha száz forintból közel nyolcvan az állam zsebében köt ki, a vállalkozók úgyis a fizetés elkerülésével fognak próbálkozni.(A Könyvelőiroda véleménye)

A folyamat éppen úgy nyomon követhető, mintha az értékesítő lenne adófizetésre kötelezve. A vevő az áfát annak teljesítési időpontjától függően, aktuális bevallásában tünteti fel, és az adott bevallási időszakban számolja el.
Fordított adózás esetén az eladó (szolgáltatást nyújtó), azaz a számla kibocsátója, olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben nem szerepel az áthárított adó százalékértéke. A számlán azt kell feltüntetni, hogy az áfatörvény alapján a számla áfatartalmát a vevő fizeti meg. Ezen esetekben tehát a vevő lesz köteles megfizetni az adót, azonban – ha a jogszabályi feltételek fennállnak – a vevő élhet majd adólevonási jogával.

Az unió lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos tevékenységi körök esetén fordított adózást alkalmazzanak, csupán be kell azt jelenteniük.

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.