KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet.

A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor:

• Az adójóváírás megszűnik.
• Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs.
• Adóelőleg számítási módszerek:

- Szja tv. 47.§.(8) szerint

A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben majd letölhető lesz egy excel tábla, ami a számítás menetét szemlélteti.)

 - Göngyölített számítás

Adóalap-kiegészítést csak akkor kezdünk számolni, ha a halmozott jövedelem eléri a 2.424.00 Ft-ot.

- Kifizetői számítás

A teljes kifizetett összegre számolunk adóalap-kiegészítést

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.

A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.

13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.

Emelkedik  a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.

A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.

A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét  le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.

(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)

Javítás: 2010.02.03. – 23:06  A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).

Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.

2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…):

Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »