2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen?
Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek.
Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki.
2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából:
Adómentes
a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat
a lakáscélú munkáltatói támogatás adóterhet nem viselő járandóság, 5 millió Ft a határa
A napokban jelent meg egy APEH állásfoglalás az áthúzódó természetbeni juttatásokról. Mikor adjuk, illetve mikor adhatjuk adómentesen a közkedvelt utalványokat?
Az alábbi juttatások 2009-ben adómentesek, míg 2010-ben, egy kedvezményes, a kifizetőt terhelő 25%-os adó terheli.
- üdülési csekk-juttatás vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,
- meleg étkeztetés havonta 18 ezer forintig,
- iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig,
- helyi utazási bérlet-juttatás,
- iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,
- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig,
- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig,
- foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig;
- magánnyugdíjpénztári tagdíj- kiegészítés,
- a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás évente a minimálbér 50 százalékáig.
Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.
A földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be
A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.
Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.
Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – „senki sem tud elbújni”.
Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.
A részleteiben is megismert csomagban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg.
Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik. Úgy tűnik, hogy az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adó- és járuléknem, amely érintetlen marad, amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kormány, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.
Szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán a kormány visszavonta a jövő évi költségvetés és az adómódosítási javaslatát, majd október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, ahol megbújhat néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között.
A munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, ahogy a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási alap is.
Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. Jövőre az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot – legalábbis a tervezet szerint.
Az idei évtől a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kikerültek a korhatár előtti ellátásra jogosultak és a rokkantsági nyugdíjasok, emellett változtak a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályok. Hulák Zsuzsanna, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője összefoglalta a legfontosabb változásokat. […]
Magyarország a társadalombiztosítás területén számos egyezményt kötött. Ezek az egyezmények többek között azért jöttek létre, hogy ha a magyar állampolgár a másik, egyezményt kötött országban dolgozik, akkor a biztosítása alapján szerzett jogosultságai ne vesszenek el, illetve ha a magyar állampolgárok a másik egyezményt kötő országba utaznak, akkor az ott t […]
A növekvő költségek és közterhek spórolásra késztetik a vállalkozásokat. Érdemes például a telephely (iroda) bérlési költségeket olcsóbb megoldásokkal kiváltani. […]
A felmérések szerint egyre nagyobb Obama előnye a legvalószínűbb ellenjelölttel szemben, a szakértő szerint azonban egy gyakorlatias kihívó leválthatja. […]
A még el sem indult árfolyamrögzítést máris módosítják: 2017 júniusáig lehet kedvezményesen törleszteni. A 300-450 ezer érintett 100-150 milliárdos támogatást kaphat - derül ki a birtokunkba került törvénytervezetből. […]
Miközben idén is a bérek tervezett emelkedése nem éri el az infláció növekedését, a vezetők továbbra is nyertesei változtatásoknak - derül ki a Hay Group felméréséből. Az idei már az ötödik olyan év lesz ... ... […]
Jó hír, hogy a munkáltatók a vártnál kisebb arányban szüntették meg cafeteria-rendszerüket 2012-ben, ám a növekvő terhek miatt a munkavállalók többsége kevesebb juttatásban részesül. A magasabb közterhek ... ... […]
Kiemelkedően sok szabálytalanságot tapasztal az adóhatóság: nem ritka, hogy zsebbe fizet a páciens, a plasztikai műtéteket pedig áfaspórolási okokból gyógyító tevékenységnek álcázzák. A Nemzeti Adó- ... ... […]
Tavaly 11 ilyen esetben végzett felderítést és nyomozást a NAV, az elkövetési érték pedig 2,5 milliárd forint volt. Jelentősen csökkent a magyar szinkronnal illegálisan forgalomba kerülő premier filmek ... ... […]
205/2007. (VIII. 2.) Korm. rendelet az Európai Közösség és azok tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok közötti, a GALILEO és a GPS műholdas helymeghatározó rendszerek és kapcsolódó alkalmazások elterjesztéséről, nyújtásáról és használatáról szóló Megállapodás kihirdetéséről […]
37/2008. (XII. 31.) OKM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról az oktatási és kulturális miniszter irányítása alatt álló egyes költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogállását érintő egyes kérdésekről […]
010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen? 
A napokban jelent meg egy APEH állásfoglalás az áthúzódó természetbeni juttatásokról. Mikor adjuk, illetve mikor adhatjuk adómentesen a közkedvelt utalványokat?
Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
Finomításra vár a kormány adócsomagja, úgy tűnik a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. 19 százalék lesz az alsó személyi jövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.
Bejegyzések (RSS)