KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Több utalványforgalmazó cég kifejlesztette a tanácsadási utalványát, melyet – állításuk szerint – adómentesen adhat a munkáltató. Igaz ez? Vajon milyen feltételei vannak az adómentességnek?

Az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.29. pontja szerint:

a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.

Szerintem ez az idézet nem igényel sok magyarázatot, de azoknak, akik a tanácsadási utalványokat a cafeteria keretben választható juttatásként adják, azoknak mégis egy kis segítség az értelmezéshez.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör:

Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják).

A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott.

Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen?

Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes  figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek.

Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki.

2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából:

Adómentes

a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat

a lakáscélú munkáltatói támogatás  adóterhet nem viselő járandóság,  5 millió Ft a határa

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A napokban jelent meg egy APEH állásfoglalás az áthúzódó természetbeni juttatásokról. Mikor adjuk, illetve mikor adhatjuk adómentesen a közkedvelt utalványokat?

Az alábbi juttatások 2009-ben adómentesek, míg 2010-ben, egy kedvezményes, a kifizetőt terhelő 25%-os adó terheli.

- üdülési csekk-juttatás vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,

- meleg étkeztetés havonta 18 ezer forintig,

- iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig,

- helyi utazási bérlet-juttatás,

- iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,

- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig,

- munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig,

- foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig;

- magánnyugdíjpénztári tagdíj- kiegészítés,

- a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás évente a minimálbér 50 százalékáig.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyik, sokakat érintő változás 2010-től, hogy a külföldi utakra adott napidíjak adómentessége megszűnik. Ez alól csak a nemzetközi árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíja a kivétel.

2009-ben, ha egy magánszemély a kifizetőtől külföldi kiküldetés címén kap jövedelmet, akkor annak összegének 30 százaléka adómentes, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség.
Ez a kormányrendelet pedig a ?Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről? elnevezésű 168/1995. (XII. 27.) kormányrendelet.

Eszerint a szerzett jövedelemből a külszolgálat időtartamára maximum napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le.

Nézzük ezt meg két egyszerű példán keresztül:

Amikor egy magánszemély valamilyen nem várt jövedelemhez, vagy bevételhez jut, azon gondolkozunk, hogy ezután vajon mennyi adót kell majd fizetnie?

Elhiszi, hogy van olyan bevétel, ami nem adózik…??

Tételezzük fel, hogy egy gazdasági társaságtól egy magánszemély ingatlant szeretne vásárolni.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt bevált gyakorlat, hogy a vevő foglalót fizet a társaságnak.

A foglaló fogalmát, alkalmazásának módját a Ptk szabályozza:

243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.

(2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

244. § Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az a munkáltató, a bér kifizetője, aki arra jogosult munkavállalójának iskolakezdési támogatás jogcímen adómentes béren kívüli juttatást kíván adni, az 2009. október 30-ig teheti meg. {A tanév hivatalos kezdete 2009. szeptember 1. (kedd). A támogatás a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül nyújtható adómentesen.}

Iskolakezdési támogatásra adómentesen jogosult a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel.

FIGYELEM! Az iskolakezdési támogatás nyújtása nem kötelező, az kizárólag a munkaadó/bér kifizetőjének döntésén múlik, hogy nyújt-e, tud-e nyújtani ilyen béren kívüli juttatást a munkavállalójának!

Az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedő értékben adható a támogatás. Az adómentes értékhatár 2009. évben 21.450,- forint.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 000 forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.

Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény általában a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adható (3 x 7. 150,-  forint), vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21.450,- Ft) értékében adható.

2009-ben a melegétel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12.000,- Ft és 6.000,- Ft.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »