Már fülfolyást kapunk attól, hogy mindenhol azt zengi a magyar sajtó: az APEH (a PM-mel történő folyamatos egyeztetés okán) még mindig nem jelentette meg a honlapján a vagyonadó-kalkulátort. És azt sem írjuk le ismételten, hogy az APEH-honlap egyik zúgában rövid ideig megjelent a szóban forgó kalkulátor, és ezért most bőszen keresik a felelőst. Továbbá azt sem írjuk le, hogy hogy a 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról az Alkotmánybíróság előtt közel 20 beadvánnyal került megtámadásra, és a Testület 2010. február hónapra teszi a várható döntés időpontját.

Arról pedig végképp nem teszünk említést, hogy micsoda görénység az egyszer (többször) adózott pénzünkből, barátaink, ismerőseink segítségével felépített házunkat, nyaralónkat megadóztatni.

Jogtisztelő és jogkövető állampolgárként azt javasoljuk, hogy az esedékes határidőkig mindenki tegyen eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének, annál is inkább, mivel – ha nem lesz alapvető változás – a várható bírságok mértéke nem csekély tételt jelenthetnek:

a.) magánszemély esetén 200ezer Ft-ig,

b.) más adózó esetén 500ezer Ft-ig, és

az adóhiány 50 %-a a bírság, további a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt összeg a késedelmi kamat.

A bevallási határidők közelegnek (a bevallással együtt az adó felét be is kell fizetni, a másik felének befizetési határideje 2010. szeptember 30.):

a.) egyéni vállalkozóknak és evásoknak 2010. február 25.

b.) magánszemélyeknek 2010. május 20.

c.) társas vállalkozásoknak 2010. május 30.

Mit is jelent hétköznapi szavakkal az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó, vagy közkeletű nevén a vagyonadó?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Mikor kell számlát kiállítani? (adóköteles események) (új Áfa tv. 159.§)

1.            belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén

2.            másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet

3.            az előző ponttól eltérő személy vagy szervezet előleget fizet, és kéri a számla kibocsátását

(Az előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza)

4.            belföldön kívül, ha a Közösség területén, vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és csak belföldön rendelkezik székhellyel, ill. állandó telephellyel

Ezen kívül a számla kiállítását befolyásolhatják a következők is:

Mikor kell az adót felszámítani? (adóköteles ügylet típusok) (új Áfa tv. 55-61.§)

1.            főszabály: a fizetendő adót a teljesítéskor (?az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul”) kell megállapítani

2.            ha a felek részteljesítésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége (pl. régi törvény szerinti folyamatos szolgáltatásnak minősülő ügyletek)

Ha azonban az elszámolás időtartama a 12 hónapot meghaladja, az adófizetési kötelezettség, mint fiktív részlet már a 12. hónap utolsó napján beáll! Ennek összege az eltelt idővel arányos.

3.         más, régen különös szabályozás alá eső ügyleteknél (pl. zárt végű pénzügyi lízing, bizományosi ügylet) a főszabályt kell alkalmazni, tehát az adófizetési kötelezettség a termék birtokba adásakor, illetve a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállásakor keletkezik

Ki állíthatja ki a számlát? (új Áfa tv. 160.§)

1.            a kötelezett saját maga

2.            általa választott meghatalmazott (előzetes, írásbeli megállapodás; egyetemleges felelősség; akár a vevő is lehet)

Meddig kell a számlát kiállítani? (új Áfa tv. 163., 164. §)

1.            a teljesítésig

2.            előleg kézhezvételekor, jóváírásakor

3.            legfeljebb ezektől számított 15 napon belül.

 Ugyanazon vevő és eladó között egy adó-megállapítási időszakon belül történő teljesítésekről GYŰJTŐSZÁMLA bocsátható ki, ha erről a felek előzetesen megállapodtak. Ekkor a számla kibocsátása a következőképpen alakul:

1.            a kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjáig

2.            legkésőbb

3.             az ettől számított 15 napon belül.   

A számla kötelező adattartalma: (új Áfa tv. 169.§)

1.            kibocsátásának kelte

2.            sorszáma – ami a számlát kétséget kizáróan azonosítja

3.            eladó adószáma

4.            vevő adószáma, ha a fordított adózás miatt ő az adófizetésre kötelezett,

                                                                    vagy ha Közösségen belüli értékesítésről van szó

5.            eladó és vevő neve és címe

6.            termék megnevezése, vtsz., mennyisége, illetve a szolgáltatás megnevezése, SZJ száma, mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető

7.            teljesítés időpontja, ha az eltér a kibocsátás időpontjától

8.            az áfa alapja, a termék/szolgáltatás áfa nélküli egységára, alkalmazott árengedmény, ha azt az egységár nem tartalmazza

9.            áfa mértéke (kivéve fordított adózás)

10.         áfa összege (kivéve fordított adózás) – forintban meghatározva!

11.         adómentesség esetében arra történő egyértelmű utalás (= a régi ?tárgyi adómentes tevékenység” helyett: ?adómentes a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel”, illetve ?adómentes a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” vagy ?alanyi adómentes”)

12.         fordított adózás alá eső ügyletek esetében arra történő egyértelmű utalás, hogy a vevő az adófizetésre kötelezett

13.         külföldi teljesítés hely esetén – az ?áfa területi hatályán kívül”

(más, különleges adózás alá eső ügyleteknél egyéb előírások is vannak!)

A számlára a számviteli törvény 167.§-a szerinti számviteli bizonylatra vonatkozó előírások is vonatkoznak, így az előbbieken kívül a következőknek is szerepelnie kell rajta:

1.            bizonylat megnevezése (?Számla”)

2.            az ügyletben résztvevők, az ellenőr, utalványozó stb. megnevezése, aláírása

3.            annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkozatni kell (ügylet típusától függően)

Alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. (Sztv. 166.§)

Papíron (kézi vagy gépi), vagy elektronikus úton (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel; elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) elektronikus adatként) egyaránt kibocsátható! (új Áfa tv. 174.§)

Az elektronikus úton kibocsátott számla: ha biztosított a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlenségének és eredetiségének hitelessége.

Aláírása nem kötelező, kivéve az elektronikus formában kiállított számlánál az előzőek szerint (új Áfa tv. 177.§).

Magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható, de egy adóellenőrzés során a kiállító kötelezhető, hogy saját költségére szerezze be a hiteles magyar nyelvű fordítást (új Áfa tv. 178.§).

Forintban vagy külföldi pénznemben is kiállítható, de az áthárított adó összegét mindig fel kell tüntetni forintban a következőképpen: ( új Áfa tv. 80.§)

Milyen árfolyamon?

1.            pénzintézet deviza eladási árfolyamán

2.            MNB árfolyamon, ha ezt az APEH-nek előzetesen bejelentették

Ettől a naptári év végéig nem lehet eltérni.

Mikor érvényes árfolyamon?

1.            Közösségen belüli beszerzés, előleg fizetése és fordított adózás esetén a fizetendő adó megállapításának napján

2.            részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás esetén a számla kibocsátásának napján

3.            termék import esetén a vámérték megállapításánál használt

4.            egyéb esetekben a teljesítés napján

A közvetített szolgáltatásra vonatkozó előírások nem változtak.

 A gyűjtőszámla kötelező adattartalma (új Áfa tv. 171., 172.§)

Az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten kell felsorolni úgy, hogy az egyes ügyletek adóalapjai az adó mértéke szerinti csoportosításban, összesítetten szerepeljenek.

Egyszerűsített számla (új Áfa tv. 176.§)

Az előzőektől eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a teljesítés készpénzben történik és a vevő a teljesítésig ezt kéri, .

1.            a kibocsátás kelte, a számla sorszáma, az eladó és vevő neve és címe és a termék/szolgáltatás megnevezése, VTSZ/SZJ száma kötelező

2.            az adó alapját, az egységárat nem, az áthárított adó összege helyet az ellenérték összegét és adótartalmát kell feltüntetni (16,67%, 4,76%)

3.            Közösségi ill. harmadik államba történő értékesítés esetén ?Áfa-törvény területi hatályán kívüli” kifejezés feltüntetése kötelező

4.            az adatokat forintban lehet megadni

5.            előleg esetén is lehet kibocsátani

Mentesülés a számla-kiállítási kötelezettség alól (új Áfa tv. 165.§)

1.            ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, feltéve, hogy egyéb, a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátásra kerül

2.            a nem adóalany és nem jogi személyvevő e teljesítéssel egyidejűleg az adót is tartalmazó ellenértéket készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel megtéríti, és számlát nem kér (vannak ügyletek, amik kivételek!)

Ekkor azonban köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni!!!

A nyugta kötelező adattartalma (új Áfa tv. 173.§)

1.            kibocsátásának kelte

2.            sorszáma – ami a bizonylatot, minden kétséget kizáróan azonosítja

3.            kibocsátójának adószáma, neve és címe

4.            a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke

Kizárólag papíron és magyar nyelven bocsátható ki!

Mentesülés nyugta-kibocsátási kötelezettség alól (új Áfa tv. 166., 167.§)

1.            ha az adóalany nyugta helyett számlát bocsát ki minden esetben, mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta kibocsátása alól

2.            sajtó terméket értékesít

3.            olyan szerencsejátékot szervez, melyre való befizetést sorsjegy tanúsít

4.            automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását (pl. mobiltelefonon lerótt autópályadíj, parkolás)

Helyesbítő és stornó számla (számlával egy tekintet alá eső okirat)

Mikor melyiket? (új Áfa tv. 77-79.§)

1.            helyesbítő, ha a gazdasági esemény megtörtént, de nem megfelelően dokumentálták, vagy utólag árengedményt adtak

2.            stornó, ha a gazdasági esemény meg sem történt érvénytelenség, vagy elállás miatt, illetve ha az előleg visszafizetésre került. Ezen kívül, ha számítógéppel kiállított számlában utólag hibát észlelünk, vagy ha az előállítás során hiba történik (pl. a nyomtatóban elakad a papír). Tulajdonképpen nullára történő helyesbítést jelent!

A helyesbítő számla kibocsátása, ha általa a fizetendő adó növekszik, és a helyesbítés adó-elszámolási időszaka eltér az eredeti ügylet adó-megállapítási időszakától, önellenőrzéssel kell együtt járjon, a szankciók elkerülése végett .

Olyan helyesbítésnél, illetve a stornírozáskor, amikor a fizetendő adó csökken, csak abban az időszakban lehet figyelembe venni a változást, mikor a helyesbítő/stornó számla kibocsátásra került, vagy a visszajáró ellenértéket, előleget megtérítették.

Kötelező adattartalma (új Áfa tv. 170.§)

1.            kibocsátás kelte

2.            sorszáma

3.            hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát módosítja

4.            az eladó és a vevő neve, címe és bármelyikük adószáma, ha azt az eredeti számla is tartalmazta

5.            a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint

6.            a módosítás természete, számszerű hatása          

Az adó alapjának utólagos csökkentése:

• Az ügylet érvénytelensége esetén – eredeti helyzet állt vissza
• Az ügylet hibás teljesítése esetén – a jogosult eláll az ügylettől, ár vagy díj leszállítás
• Az előleget visszafizetik
• A teljesítést követően adnak árengedményt előrehozott kifizetés miatt és mennyiségre tekintettel

Feltételei:

Az értékesítésnél kiadott számla érvénytelenítése, a számla adattartalmának módosítása, feltéve, hogy a eredetileg kellett számlát kiállítani

Ha a számla értékének csökkenése a fizetendő adó csökkentését is eredményezi, a vevő abban a bevallási időszakban veszi ezt figyelembe, amikor 

• Az érvénytelenítő számla, adattartalmat módosító bizonylat rendelkezésre áll
• Az előleget, a megfizetett összeget visszatérítik

A levonható áfa utólag sem változtatható

• Nem fizetés esetén
• Ingyenes áruminta, kis értékű termék átadása

 A főszabálytól eltérően nem az eladó, hanem a belföldön nyilvántartásba vett vevő az áfa fizetésére kötelezett az ún. fordított adózás keretében.

Fordított adózás (142.§, 60.§))

FIGYELEM! A fordított adózás egyes szabályai 2008. május 01-i időponttól kezdődően alaposan változtak a jelen összeállítás időpontjában hatályos szabályokhoz képest. Keresse honlapunkon a változásról, a fordított áfáról szóló írásainkat (az oldal bal oldalán, a Pécs webkamera-kép alatti keresőbe írja be a fordított áfa, fordított adózás kifejezéseket!).

Az összeállításban azért hagytuk benne ezt a részt, mert 2008. január 01-vel ezek a szabályok voltak hatályban!

Kiket érint?

Két eset van:

I.              az eladó a végzett tevékenységével kapcsolatban nem rendelkezik belföldön székhellyel, vagy állandó telephellyel, és

1.            olyan szolgáltatást végez, amelyek teljesítésének helyére is különös szabályok vonatkoznak (139.§-141§) pl. ingatlanhoz kapcs. szolg., személyszállítás, árufuvarozás és ezek járulékos szolgáltatásai, kulturális, művészeti, sport stb. szolg

2.            az adóalany és nem-adóalany jogi személy Közösségen belüli termékbeszerzése áll fenn (új közlekedési eszköznél a magánszemély is adófizetésre kötelezett lesz!)

II.         belföldi adóalanyok közötti ügyleteknél, melynek feltétele, hogy az érintett felek

1.            mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen (az Evás is az!)

2.            egyiknek se legyen olyan jogállása, ami miatt tőle adó fizetése ne lenne követelhető – alanyi mentes adóalany

Ezek:

1. építési szerződés alapján az ingatlant a megrendelőnek átadót, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre
2. ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtóját
3. az előbbiekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzőt, kirendelőt, ill. személyzet rendelkezésre bocsátóját
4. hulladék, törmelék értékesítőt (kivéve fa és akkumulátor hulladék)
5. ha ez egyébként adómentes tevékenységére adókötelességet választott, a beépített ingatlan és ehhez tartozó földterületet értékesítőjét, ha
   1. a használatbavétel még nem történt meg, vagy
   2. megtörtént, de azóta nem telt még el 2 év
6. beépítetlen ingatlan értékesítőjét, kivéve az építési telket
7. az adós és hitelező viszonyában az olyan termékértékesítést, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítését célozza
8. azt az értékesítőt, aki felszámolási v. egyéb fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, és a termék-, v. tárgyi eszköz értékesítés volumene meghaladja a 100.000 Ft-ot

Ilyen esetekben a

Beszerző (vevő) általában önadózással állapítja meg a fizetendő adót, melyet egyidejűleg ugyanazon adóbevallásában levonásba is helyezhet

Mikor kell az adót felszámítani? (60.§(1))

A következő időpontok közül azon a napon, amelyik a leghamarabb bekövetkezik a három közül:

1.            számla kézhezvételekor

2.            ellenérték megtérítésekor

3.            a teljesítést követő hónap 15. napján

Értékesítő (eladó) a számlájában egyértelműen utal a fordított adózás tényére, de az áthárított adó és az adó mértéke sem szerepelhet a számlán!!! (142.§ (7)) A teljesítésre kötelezett magyar adóalany külföldi teljesítése – ha az belföldön adóköteles lenne – adólevonási jogot alapoz meg, de számláján azt kell feltüntetnie, hogy ?Áfa-törvény területi hatályán kívül”

Eva-alany esetében a termék Közösségen belüli beszerzése után adót kell fizetnie akkor, ha az adott naptári évben, és azt megelőzően ilyen termékbeszerzésének összege meghaladja a 10.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ezen kívül az előbbiekben tárgyalt szolgáltatások igénybevételekor és a belföldi adóalanyok közötti ügyleteknél érvényes fordított adózás esetén kötelesek megfizetni az általános forgalmi adót, ha vevőként vesznek részt az ügyletben. (142.§ (4), 264.§ (6)). Ha eladóként akkor, nem adót nem hárítanak át. (264 § (4)).

Egyszeres könyvvezetést folytatók, bevétel-nyilvántartók, nyilvántartásaikat módosított szemléletben teljesítők (61.§)

Újra lehetőségük lesz a halasztott adó-megállapításra a következők szerint, ha a teljesítés ellenértéke pénz, készpénz-helyettesítő eszköz vagy pénzhelyettesítő eszköz formájában teljesül:

1.            az ellenérték befolyásakor

2.            legkésőbb a teljesítéstől számított 46. napon

Számlabefogadás feltételei (127.§)

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen olyan szabályszerűen kiállított bizonylattal, mely hitelesen támasztja alá és igazolja az áthárított, előzetesen felszámított adó levonhatóságát. Ezért fontos, hogy a számlák befogadásakor ne csak a tartalmi, hanem az alaki követelményeket is ellenőrizzük. Az ügyletek típusától függően az alábbi bizonylatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy az adóalany az előzetesen felszámított adót levonásba helyezhesse a felszámított (fizetendő) adójából:

1.            nevére szóló számla előlegfizetésről vagy az ügylet teljesüléséről

2.            az ügylet teljesülését igazoló egyéb okiratok (pl. raktárjegy)

3.            nevére szóló vámhatározat

4.            nevére szóló igazolás, vagy közvetett vámjogi képviselője nyilatkozata az adó megfizetéséről

Ezeket a bizonylatokat nem elég beszerezni, meg is kell őrizni őket az adó megállapításához való jog elévüléséig (8 év, 2001 előtt 1 év!))

Vevő felelőssége, egyetemleges felelősség (150-152§)

A levonható, előzetesen felszámított adó összegének erejéig a vevő (adóalany) kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha nem, vagy csak részben térítette meg!

Az ún. láncértékesítési ügyletekben, illetve a közvetített szolgáltatások esetében az adó megfizetését az egyetemleges felelősség intézményével próbálják kikényszeríteni azzal, hogy az adó megfizetése az értékesítési lánc minden szereplőjétől követelhetővé válik, ha az érintett adóalanyok belföldön nyilvántartásba vett, kapcsolt vállalkozások.

Adóbevallás gyakorisága, visszaigénylés feltételei(184-186.§)

Az adóbevallást fő szabályként negyedévente kell benyújtani. Ettől eltérő gyakorisággal

1.            havonta kell bevallást beadni, ha az adózó tárgyévet megelőző második adóévben az elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot meghaladta, vagy ha a tárgyévben az elszámolt adója pozitív előjelű és meghaladta az 1 millió forintot

2.            évente kell adóbevallást tenni, ha az előzőek szerint megállapított adó előjeltől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nincs közösségi adószáma

3.            negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben elszámolt adó előjeltől függetlenül a 250 ezer forintot elérte, illetve ha az adóalany év közben kap közösségi adószámot.

A visszaigénylés feltételei egyszerűsödtek, már csak az egyes adó-megállapítási időszakokban realizált negatív adókülönbözet nagyságától és a bevallás gyakoriságától függ, az árbevételtől és a negatív adókülönbözetet realizáló időszakok számától nem. Így főszabályként a visszaigénylés lehetősége azonnal megnyílik , ha az adott adó-megállapítási időszakban jelentkező negatív adó-különbözet (természetesen korrigálva a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével)

1.            havi bevallóknál az 1 millió forintot,

2.            negyedéves bevallóknál a 250 ezer forintot,

3.            éves bevallóknál az 50 ezer forintot

eléri, vagy meghaladja.

Amennyiben ez nem teljesül, az értékhatárnál kevesebb összeg göngyölítetten átkerül a következő időszakra és abban az időszakban lesz visszaigényelhető, mikor a göngyölített és a tárgy időszaki negatív adó-különbözet eléri, vagy meghaladja az előírt értékhatárt.

Változás van a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa vizsgálatánál is, mert 2008-tól csak azokat az összegeket kell visszatartani, amelyek valóban áfa áthárítására vonatkozó ügyletekből származnak. Így ahol ez nem merül fel, azokhoz az ügyletekhez kapcsolódó számlák pénzügyi teljesítettségét nem kell vizsgálni. Ezek:

1.            termék Közösségen belüli beszerzése

2.            termékimport

3.            fordított adózás alá eső ügyletek

4.            olyan szolgáltatások, ahol a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett

A visszaigénylési szabályoktól eltérő speciális szabályok lesznek érvényben az adóalanyok megszűnésének egyes eseteire (jogutód nélküli és jogutódlással)

Átmeneti rendelkezésként azok az adóalanyok, akik a 2007. évi utolsó bevallásukban negatív előjelű elszámolandó adót állapítanak meg és annak visszaigénylését már az új Áfa tv. hatályba lépését követően kérik, visszaigénylésük során már az új visszaigénylési összeghatárokat alkalmazhatják (261.§ (6))

Figyelem!!!

A 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága megszűnt 2007. július 1-től, és azok csak 2007. december 31.-ig használhatók fel.

Forrás: Internet      Összeállította: Gottgeisl Rita (Rekontó Kft. Budapest)

Kapcsolódó tájékoztató anyag: APEH 2008/18. információs füzet

Mi a teendő, ha év közben észleli az adóalany, hogy átlépte az alanyi adómentesség értékének felső határát, az ötmillió forintot?

- ugyan már késő tanács, de sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől – esetleg bírságtól – menekülhet meg a vállalkozás, ha folyamatosan figyelemmel kíséri számlaforgalmát:

Mindig a vállalkozás tudja meg elsőnek, hogy milyen bejövő- és kimenő számlaforgalma van. Előírás (többek között) a vevő-szállító számlák nyilvántartása, amit a könyvelő, könyvelőiroda vezet is, de ez – általában – már késő! Kérjen a könyvelőjétől vevő-szállító nyilvántartó programot, és abban vezesse forgalmát! Sokkal egyszerűbb lesz élete.

- amikor a könyvelő értesíti, hogy meghaladta a bevétele az alanyi adómentesség értékhatárát, azaz az ötmillió forintot, nem kell pánikba esni, csak néhány szükséges lépést kell megtenni:

Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

Ha ezt nem tette volna így, mert későn észlelte, akkor az „átlépő számlát” javítani, módosítani kell! A módosító számla történhet úgy, hogy kiállítunk egy számlát, amin az eredeti számla adatait negatív előjellel felsoroljuk (ezzel stornózzuk), majd a helyes adatokat pozitív előjellel felsoroljuk (ezzel számlázunk helyesen). Figyelem! A javító számlán – az eredeti számla adatain túl – fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot!

Gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát, mert ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját!

Az APEH felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül – változásbejelentő nyomtatványon – a változást be kell jelenteni!

Milyen időszak(ok)ra fog áfa-bevallást adni az alanyi adómentesség értékhatárát átlépő adóalany?

Az alanyi adómentes adóalany mentes státusza azzal a bevételével szűnik meg, amellyel az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt először átlépte. Erre a bevételére már az áfát is fel kell számolnia, és be kell ezt a tényt jelenteni az adóhatóságnak.

Az alanyi adómentességi értékhatárt év közben átlépő adózóra a bevallás gyakoriság megállapítása szempontjából az Art. 1. sz. melléklet I/B. 3. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni:

• alapesetben éves bevalló az ac) pont alapján (kivéve, ha közösségi adószámmal rendelkezik)
• ha a 250 ezer forintost értékhatárt eléri, akkor negyedévesre kell áttérni az ad) pont alapján
• ha az 1 millió forintos értékhatárt éri el, akkor az ae) pont alapján havi bevallásra kell áttérni

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. adott egy alanyi adómentes adóalany, mely 2008.j úlius 20-án teljesített számlával átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát.

Ha szeptember 30-ig nem éri el a törvényben megfogalmazott 250 ezer Ft-os értékhatárt, akkor éves bevallást kell benyújtani (időszak: 2008.08.20 – 2008.12.31.)

Abban az esetben, ha ebben a bevallásban sem éri el az értékhatárt, tehát jövő évre is éves bevalló marad, akkor a határidő február 15. Amennyiben ekkor eléri az értékhatárt, és jövő évre negyedéves bevallásra kell emiatt áttérnie, a határidő nem február 15 lesz, hanem január 20!

Ha szeptember 30-ig eléri a 250 ezer forintos határt, akkor az éves bevallást erről az időszakról nyújtja be (2008.08.20 – 2008.09.30.) jelölve az értékhatár túllépést, a következő negyedévre pedig már negyedéves bevallást fog beadni (az egymilliós határ elérése esetén értelemszerűen kell eljárni).

A továbbiakban az alanyi adómentességgel kapcsolatos – az áfatörvény alapján készült -általános összefoglalónkat olvashatják:

Az áfatörvény hatályos előírásai megengedik, hogy az adóalany saját döntése alapján az alanyi adómentességet válassza.

Az alanyi adómentességet választó adózó

• áfafizetésre nem kötelezett
• előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
• kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfatörvényben meghatározott százalékérték nem szerepel

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

• sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
• sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• az adóalany vállalkozásában

tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

• nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz áfatörvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése
• nem tárgyi eszközként használt  beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

• nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítése,
• az áfatörvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

• az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
• az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
• a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az alanyai adómentesség értékhatárát átlépi

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával.

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

Négy nemzetközi könyvvizsgáló, adótanácsadó cég – a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers – összefogva készítette el adóreform-javaslatát: szja-csökkentés, áfaemelés, eva-, ekho-, szolidaritási adó eltörlés szerepel egyebek között a javaslatokban. A csomag 1100 milliárdos, de ismerve a jellemző politikai reakciókat, készítettek egy alprogramot is: ez utóbbi költségvetési hatásai már csak 350 milliárdra rúgnak, és akár jövőre bevezethetőek lennének. A szakértők szerint már egy év alatt is érezhető eredményt szülne a csomag, a növekedés gyorsulna, a versenyképesség javulna.

A tizenöt pontból álló csomag hangsúlyos eleme, hogy az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes visszaszorítani a feketegazdaságot, egyenlőbb közteherelosztáshoz vezet, illetve eléri azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető.

(Forrás: index.hu)

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete 8.30 pontja alapján adómentes bevétele a magánszemélynek, amelyet a munkáltató (a bér kifizetője) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek számára évente a minimálbér 30%-ának mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,- Ft-os értékig juttat. Ezen mondat rögtön két feltételt is megfogalmaz:

• a munkáltató juttatása lehet csak adómentes. Így nem adómentes a juttatás, ha a felek között nem munkaviszony áll fenn, hanem például tagi vagy megbízási jogviszony.
• a közoktatási törvényben (Ktv.) meghatározott gyermek javára történik a juttatás. Az adómentes támogatás lehetősége a tankötelezettség időpontjától a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár.

A juttatást adómentesen a szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. ?Szülő” alatt ebben az esetben azt a szülőt kell érteni, aki a gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. Részesülhet még továbbá adómentes juttatásban ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs is.

Amennyiben a szülők elváltak, akkor tehát az elvált külön élő szülőnek erre a gyermekre tekintettel nem adható adómentesen az iskolakezdési támogatás.

A Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs és az élettárs fogalma élesen elkülönül egymástól. Kapcsolatuk szerint közeli hozzátartozók, de az élettárs mégsem minősül házastársnak. Fontos tehát azt hangsúlyozni, hogy a törvény házastársról beszél az iskolakezdési támogatás adómentességénél, és nem szól az élettársról. Mindebből arra következtethetünk, hogy a családi pótlékban részesülő szülő élettársa részére nem nyújtható adómentesen a juttatás.

A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet még akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidős munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló tanulónként 20700 forint iskolakezdési támogatást adómentesen.

Az iskolakezdési támogatás nem az egész évben adómentes. A juttatás csak a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható adómentesen.

A juttatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató a tankönyvről, taneszközről, ruházatról a munkáltató nevére szóló számla alapján az említett időszakban megtéríti a magánszemély kiadásait, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványt ad. Elméletileg a juttatás természetben is történhet, amikor a munkáltató vásárolja meg a nevére szóló számla alapján a jogosult gyermekek részére a juttatni kívánt taneszközt, illetve ruházatot, de célszerűtlensége miatt ez a gyakorlatban nem jellemző.

A számla szerinti elszámolás előnye, hogy nincs a munkáltató részére többletköltség (gondolok itt például az utalványok kezelési költségére).

Az utalványok esetében az adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő átadásnak kell megvalósulnia. Előfordulhat, hogy egy munkáltató az év elején megvásárol a forgalmazótól többféle utalványt (étkezési, iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor az eszközök között kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor kell a személyi jellegű ráfordítások közé átvezetni. Az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány estén értelmezhető az adómentesség.

Az iskolakezdési támogatást az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban figyelembe kell venni.

Az „Adónavigátor” engedélyével

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.