KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A Magyar Közlöny 111. számában – többek között – a 2011. november 1-től hatályos adótörvény változások olvashatóak. Mivel ezek többsége úgyis csak az életünket keseríti, mélységében nem taglaljuk őket, csak a legfontosabbakat összefoglaljuk pár szóban:

• A jövedéki adótörvény módosításával a gázolaj jövedéki adója literenként 97,35 forintról 110,35 forintra (13 forinttal) emelkedik. Ezzel egyidőben az arra jogosult fuvarozók üzemanyag visszatérítése 13 forinttal, 19,50 forintra emelkedik.
• A párlatok jövedéki adója – tiszta szeszre vetítve és hektoliterenként – a gyümölcs alapú, továbbá a mézzel és természetes aromával ízesített termékeknél 289.900 forintra (13.900 forinttal) emelkedik. Minden más párlatnál az adó 414.150 forint lesz.
• Az alacsonyabb díjat kell fizetni a magánfőzésnél is az 50 literen felüli mennyiség után, alatta adómentes maradt a pálinkafőzés.
• A cigaretta adója ezer darabonként 10.550 forintra (800 forinttal), míg a kiskereskedelmi eladási árra vetítve – szintén ezer darabonként – 19.530 forintra (1.450 forinttal) emelkedik. A szivar adója továbbra is az eladási ár 28,5 százaléka maradt, minimális összeg meghatározása nélkül.
• A cigaretta- és a pipadohány kilogrammonkénti adója 8.790 forintra (930 forinttal) emelkedik. További két lépésben – jövő május 1-től és november 1-től – hasonló arányban növekszik a dohánytermékek jövedéki adója.
• 2012. január 1-től már csak a magasabb árat tartalmazó zárjeggyel lehet árusítani a dohánytermékeket.
• Szigorítják a játékengedély kiadását, és a pénznyerő automatáknál kötelezővé teszik a szerver alapú – interneten keresztüli – üzemeltetést. Az adóhatóság bármikor beléphet a rendszerbe, és onnan – ellenőrzési céllal – adatokat hívhat le.
• A játéktermekben működő pénznyerő automaták adója havi 500 ezer forintra (400ezer forinttal) emelkedik, és új adóként a negyedéves tiszta játékbevétel 20 százaléka lép be, amelyet negyedévente 900 ezer forint feletti tiszta játékbevétel után kell megfizetni.
• Az engedéllyel nem rendelkező szerencsejátékot művelő cég nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot sem, nem reklámozható (ez a reklámtörvény módosításából adódik).
• Itt írjuk, bár nem november elsejei hatálybalépésű változás, hanem tegnapi (2011. október 3-i), hogy a végtörlesztőket mentesítik az ajándékozási illeték alól. Ha a bank elengedi a jelzáloghitel egy részét, akkor csak annak nem kell ezután ajándékozási illetéket fizetnie, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (ez most 57 ezer forint). Ugyan ez vonatkozik a személyi jövedelemadó elengedésére is.

Az adótörvények 2009. évi változásai általában február 1-én lépnek hatályba, a számviteli törvény új, a házipénztár maximális havi átlagos záróállományára vonatkozó előírását 2009. január 01-től kell alkalmazni.

A pénzkezelési szabályzatban az eddigi szabályozásnak megfelelően a napi készpénz záró állomány maximális mértékét kell szabályozni. (A jogszabály változásáról, részleteiről korábbi írásunkban beszámoltunk.)

2009. január 01-től a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Adóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.

Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:

„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán a kormány visszavonta a jövő évi költségvetés és az adómódosítási javaslatát, majd október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, ahol megbújhat néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között.

A munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, ahogy a munkaadói járulék és a társadalombiztosítási alap is.

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. Jövőre az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot – legalábbis a tervezet szerint.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Várhatóan decemberben szavazza csak meg az országgyűlés az adótörvényeket, ami azt jelenti, hogy egy sor változás csak februártól léphet érvénybe. Ebbe a körbe tartoznak például a szigorúbb bírságtételek.

A korábbi évek tapasztalatai alapján szombaton kellene kihirdetni az adótörvényeket – így, 45 nappal az év vége előtt lehet ugyanis garantálni, hogy januártól a jelentős mértékű adóátalakításokra is fel lehessen készülni.

Ehhez képest az országgyűlés előtt lévő adócsomagok jelenleg részletes vitára bocsátásra várnak, a terv szerint november utolsó hetében szavazhatnak a módosítókról a képviselők. Vagyis a zárószavazásra december első hetében kerülhet sor, és csak ezt követően lehet kihirdetni az új szabályokat. Ez azt jelenti, hogy több módosítás csak februártól léphet hatályba.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »