2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül– 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő.
2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja.
Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül. (A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.)
Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát.
A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól.
A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig.
Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a fő szabály szerinti 75 napos határidőn belül számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. Ennek a feltételnek azon számlák tekintetében kell maradéktalanul érvényesülnie, amelyeknek az áfatartalmát az adózó levonható adóként szerepeltette a bevallásában.
A kiegyenlítési feltétel fennállásáról az érintett bevallásban kell nyilatkozni. Valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5%-áig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.
2012-től megváltozik az általános forgalmi adó (áfa) kulcs mértéke. De vajon melyik számlánál kell először alkalmazni a 27%-os áfa kulcsot?
Az átállás már ismert mindenki számára, és nem is szokatlan, hiszen a korábbi években többször előfordult már ilyen változás. A jelenlegi feladataink sem másmilyenek, mint amikor a 20%-ról 25%-ra változott a kulcs. Csak most 25%-ról 27%-ra emelkedik.
A főszabály szerint…
…az áfa mértékét az határozza meg, hogy az áfa-törvény szerint mikor keletkezik adófizetési kötelezettség: – ha az adófizetési kötelezettség 2011-re esik, akkor az áfa mértéke 25% – ha az adófizetési kötelezettség 2012-re esik, akkor az áfa mértéke 27%.
Ez természetesen csak azokban az esetekben jelenthet fejtörést, amikor az adófizetési kötelezettség nem a tényleges teljesítés időpontjában esedékes. Tehát nem a fizikai teljesítés az irányadó a főszabály szerint, hanem az adófizetési kötelezettség. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ha a törvény szerint a 2011-es bevallásba teszem, akkor 25%, ha pedig a 2012-es bevallásba kerül, akkor 27% az áfa mértéke.
Nem a tényleges teljesítés napján van az adófizetési kötelezettség például az előleg, a fordított adózás, a közösségi ügyletek esetében. Az áfa kulcsa tehát attól függ, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.
A főszabály alól egyetlen kivétel van
Amikor az áfa-törvény 58. §-a szerinti ügyletről van szó (időszakos elszámolás) és a fizetési határidő 2012-re esik. Ekkor az adófizetési kötelezettség 2012-ben van, de mégsem minden esetben 27% az áfa kulcs. Ha tehát az időszakos elszámolású ügyleteknél a fizetési határidő 2012-re esik, és a – tényleges teljesítés időszaka teljes egészében 2011-es, akkor az áfa kulcsa 25% – tényleges teljesítés időszaka teljes egészében 2012-es, akkor az áfa kulcs 27% – tényleges teljesítés időszaka 2011-2012-es éveket is érint, akkor az alapot időarányosan meg kell osztani, és kétféle áfa kulcsot kell alkalmazni.
Ha például a decemberi könyvelési díjunkat januárban számlázzuk ki, akkor ezt ugyan a 2012-es áfa bevallásban kell szerepeltetni, de még teljes egészében 25%-os áfa kulccsal.
Ha valaki decemberben kiszámlázza a 2012-es bérleti díjat, és a számla fizetési határideje még 2011-re esik, akkor ezt a főszabály szerint kell meghatározni. Azaz az adófizetési kötelezettség 2011, az áfa kulcsa pedig 25%. Ha a fizetési határidő 2012, akkor máris figyelem az időszakot, és miután az teljes egészében 2012, ezért az áfa kulcsa 27%.
Az állami adóhatóság a 1065-ös és 1165-ös áfa bevallás nyomtatványt egészítette ki egy kérelem lappal.
A 2011. szeptember 27-ét megelőzően utoljára esedékes és beadott áfa‑bevallásban – ki nem fizetettség miatt – szereplő negatív áfát a havi és a negyedéves bevallók a 2011. október 20-ig benyújtandó, az éves bevallók pedig a 2012. február 25-ig esedékes áfa‑bevallásban igényelhetik vissza (amennyiben nem nyújtanak be 2011. október 20-ig – a jogvesztő határidőig – kérelmet).
A Magyar Közlöny 2011. szeptember 26-i, 110. számában megjelent és ezzel hatályba lépett a2011. évi CXXIII. törvényaz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól.
Kedves Partnerünk, az Adónavigátor Kft., 8 nappal ezelőtti írásában felsorolta azokat az időpontokat, amikor élni lehet a törvény adta lehetőséggel:
- A havi és negyedéves áfa bevallásra kötelezetteknek 2011. október 20-án a rendes, soron következő bevallásban megnyílik a lehetőség a visszaigénylésre,
- az éves áfa bevallásra kötelezetteknek célszerű a 2011. október 20-i, jogvesztő határidejű, időpontig a kérelmet benyújtani (mivel az ő számukra a legközelebbi áfa-bevallási határidő 2012. február).
Az állami adóhatóság, dicséretes gyorsasággal, ugyancsak a tegnapi napon tette közzé a Tájékoztatóját, amelyben rögzíti:
… azon adóösszeget, amelyre az adózó … bevallásában … kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt – visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e 2011. október 20-ai határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti.
A korábbi áfa-szabályok alapján előfordulhatott, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem kaphatta vissza, mert nem álltak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Az Európai Bíróság ítélete nyomán a magyar törvénykezés ezzel a törvénnyel módosította a korábbi szabályozást.
A visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatta a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál maradt mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizette.
Az adózónak az általa nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások után akkor is be kell fizetnie az áfát (ez maradt!), ha azokat a vevők nem fizették ki, a számára nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások utáni áfát mindaddig nem kaphatta vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit (ez változott!).
A továbbiakban közzétesszük a törvény teljes szövegét, egyenesen a Magyar Közlönyből kimásolva:
A Kormány benyújtotta a Parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely az Európai Bíróság magyar áfa-visszaigénylési szabályozással kapcsolatos ítéletét ülteti át a hazai jogba. A törvény elfogadását kiemelt figyelemmel kísérjük.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az áfatörvénynek az Európai Bíróság által kifogásolt passzusát, mely szerint az adózók kifizetetlen számlái után az áfa nem igényelhető vissza, csak továbbgörgethető az állammal szembeni követelésként a következő bevallásokra.
Az adózóktól a „visszatartott” összeg visszatéríttetésére október 20-ig külön kérelem nyújtható be, vagy – határidőtől függetlenül – az összeg a rendes áfa bevallásban is visszaigényelhető.
Az október 20-ig benyújtandó külön kérelmek beadására előírt határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Így tehát azok az adózók, akiknek kifizetetlenség miatt van jelenleg is áfa-követelésük az állammal szemben, visszaigényelhetik.
Nézzük a lehetőségeket a bevallási gyakoriságtól függően:
Az új kormány nem nyaral? Megkezdődött a nyár – bár az időjáráson még nem látjuk – és a parlamenti uborkaszezon helyett számos adózással összefüggő törvényjavaslat került az országgyűlés elé. Amikor törvény lesz belőle, természetesen írunk majd róla, de addig is szedjük össze hol várható változás.
Egyes adótörvények a sport támogatásával összefüggő módosításáról
A törvényjavaslat a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények megalkotásával kívánja ösztönözni az adók alanyait arra, hogy hazánkban is aktívabban járuljanak hozzá e sportágak támogatásához. A törvényjavaslat a sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében külön illetékkedvezményt is megfogalmaz .
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Az Áfa tv. jelenleg nem tartalmaz olyan garanciát, mely biztosítja a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany törvényi védelmét, amennyiben ő önhibáján kívül (vevő nemfizetése miatt) nem tudja teljesíteni adófizetési kötelezettségét.
A jelenlegi szabályozás szerint ugyan a vevő kezesként felel a rá áthárított, de általa meg nem térített adó összegéért (Áfa tv. 150 . §), azonban ennek érvényesítésére a gyakorlatban az állami adóhatóságnak ilyen jellegű információ hiányában nincs lehetősége. A törvénymódosítás biztosítja, hogy a vevő által meg nem fizetett adó az adóalanynál nyilvántartott, valós, az adóhatóság által is elérhető személytől követelhető.
Még alig lépett hatályba a 2009 évi XXXV-ös törvény, máris módosították annak paragrafusait. Így az új áfa kulcsra való áttéréskor kivételes szabályt kell alkalmazni egyes lakóingatlan-értékesítések esetében.
Nem újdonság, hogy 2009. július 1-től az általános áfa kulcs 25%. A módosítás hatályba léptető rendelkezése szerint az új adókulcs meghatározásánál ? az 58. § szerinti ügyletek kivételével ? azt kell vizsgálni, hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Ha az adófizetési kötelezettség július 1 előtti időpontra esik, akkor az áfa kulcs 20%, míg, ha június 30 utáni időpontra, akkor pedig 25 %.
Ezek alapján a lakóingatlanok vásárlásánál nem azt kell vizsgálni, hogy azt mikor építik, hanem azt, hogy az ügyletnek mikori a teljesítési időpontja. (Az áfa törvény 55. § alapján a részteljesítés is teljesítési időpontot eredményez.)
Így előfordulhat, hogy egy szinte teljes egészében júniusig épülő lakóingatlan, amit 2009. június 30. után adnak át, így a tényállásszerű megvalósulás már az új adókulcs hatálya alá esik, teljes egészében 25 % áfa kulcs hatálya alá esik.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82-83.§-ait módosította – az általános adómértéket 20%-ról 25%-ra emelte, valamint bizonyos termékek esetében 18%-ra csökkentette – az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény). A módosító törvény szerinti új adómérték 2009. július 1-jén lép hatályba, mely rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának – áfatörvény 84. § szerinti – időpontja 2009. június 30. napját követi.
A 2009. július 1-je előtt – a hatálybalépést követő teljesítésre – kézhez vett, jóváírt előlegre a módosító törvény e főszabálytól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
Az előleg kézhezvétele, jóváírása az áfatörvény 59. §-a alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpont. Ha ez az időpont 2009. július 1-je előtti időszakban van, akkor az előleg után 20%-os adómértékkel kell az adót megállapítani. (Az előleg a törvény alapján úgy tekintendő, hogy az az áfa arányos összegét is tartalmazza.)
A július 1-je utáni teljesítési időpontban az ellenértéknek az előleggel csökkentett része után már az új adómérték alkalmazásával kell a fizetendő áfa-t megállapítani. Mivel az előleg (nettó értéke) és a fennmaradó összeg külön-külön képez (és eltérő időpontban) adóalapot, az előlegre (annak kézhezvételekor) és a fennmaradó összegre (a teljesítés időpontjában) különböző adókulcs vonatkozik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2009-es évértékelő és -indító beszédében az adó-, a szociális- és a nyugdíjrendszer átalakítását, a cégek támogatáspolitikájának megváltoztatását, valamint a politikai képviseleti-igazgatási rendszer megváltoztatását jelentette be
A parlament mai ülésén már ismertetett válságkezelő programról, az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer átalakításáról, a patrióta gazdaságpolitikáról beszélt öt percben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti, több televízióban is elhangzott beszédében.
Magyarországot is utoléri a gazdasági válság, de nem mindegy, hogy reményvesztetten vagy tettre készen fogadjuk – mondta a kormányfő hétfő esti televíziós beszédében. Most, amikor a válság tünetei már szemmel láthatók, munkahelyek szűnnek meg, a bankok nehezen adnak hitelt, lyuk van a költségvetésben, már nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket. Itt az ideje, hogy „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a kormányfő, majd röviden elismételte azokat a reformjavaslatokat, amelyeket hétfőn a parlamentben ismertetett.
Öt területhez nyúlnak hozzá annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen átvészelje a gazdasági világválságot, amely elől – ahogy Gyurcsány fogalmazott – „senki sem tud elbújni”.
Az önkéntes biztosítás. célja az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése volt, jelenleg olcsóbb, mint a bér és úgynevezett biztosan költhető béren kívüli juttatásnak minősül. Adókedvezmények és adómentesség. […]
Az úgynevezett bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére 2012. január 1-jétől van lehetősége az adózóknak akkor, ha úgy véli, hogy az adókötelezettsége adójogi megítélésében bizonytalan. Az adóhatóság szerint nem fordulhat elő olyan eset, hogy az adónyilatkozatot kitöltő magánszemélynek be kelljen jelölnie a bizonytalan adójogi helyzetét az adónyilatkozaton. […]
Az autóvásárláshoz kapcsolódó terhek tehát az új gépkocsik esetében inkább csökkentek, míg a használtautóknál emelkedtek. A fenntartásnál ugyanakkor nincs ilyen jellegű differenciálás: a kocsi korától függetlenül többet fizetünk az idén, mint tavaly, ha autózni akarunk, s ez nem csak a csúcsra járó üzemanyagárakkal magyarázható. […]
A Központi Hitelinformációs rendszer tavaly októbertől a lakossági hitelszerződések tekintetében teljes hiteladós-nyilvántartásként működik, az ott rögzített adatok egy részének lekérdezéséhez azonban az adós hozzájárulása is kell. […]
Hiába volt és van terv, vagy legalább szándék az újrakezdésre, a rosszul menedzselt csőd miatt fogy az esély: a név és a bizalom megtépázva, a konkurencia pedig időt és lehetőséget kapott. […]
Jó hír, hogy a munkáltatók a vártnál kisebb arányban szüntették meg cafeteria-rendszerüket 2012-ben, ám a növekvő terhek miatt a munkavállalók többsége kevesebb juttatásban részesül. A magasabb közterhek ... ... […]
Kiemelkedően sok szabálytalanságot tapasztal az adóhatóság: nem ritka, hogy zsebbe fizet a páciens, a plasztikai műtéteket pedig áfaspórolási okokból gyógyító tevékenységnek álcázzák. A Nemzeti Adó- ... ... […]
Tavaly 11 ilyen esetben végzett felderítést és nyomozást a NAV, az elkövetési érték pedig 2,5 milliárd forint volt. Jelentősen csökkent a magyar szinkronnal illegálisan forgalomba kerülő premier filmek ... ... […]
Svájc kódolt adatokat adott át az amerikai hatóságoknak azokról a banki alkalmazottakról, akik valószínűsíthetően segítettek amerikai állampolgároknak az adóelkerülésben - írja a Reuters. A dekódoláshoz ... ... […]
2012-től megváltozik az általános forgalmi adó (áfa) kulcs mértéke. De vajon melyik számlánál kell először alkalmazni a 27%-os áfa kulcsot? 
Még alig lépett hatályba a 2009 évi XXXV-ös törvény, máris módosították annak paragrafusait. Így az új áfa kulcsra való áttéréskor kivételes szabályt kell alkalmazni egyes lakóingatlan-értékesítések esetében.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82-83.§-ait módosította – az általános adómértéket 20%-ról 25%-ra emelte, valamint bizonyos termékek esetében 18%-ra csökkentette – az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény). A módosító törvény szerinti új adómérték 2009. július 1-jén lép hatályba, mely rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának – áfatörvény 84. § szerinti – időpontja 2009. június 30. napját követi.
Bejegyzések (RSS)