KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A Magyar Közlöny 111. számában – többek között – a 2011. november 1-től hatályos adótörvény változások olvashatóak. Mivel ezek többsége úgyis csak az életünket keseríti, mélységében nem taglaljuk őket, csak a legfontosabbakat összefoglaljuk pár szóban:

• A jövedéki adótörvény módosításával a gázolaj jövedéki adója literenként 97,35 forintról 110,35 forintra (13 forinttal) emelkedik. Ezzel egyidőben az arra jogosult fuvarozók üzemanyag visszatérítése 13 forinttal, 19,50 forintra emelkedik.
• A párlatok jövedéki adója – tiszta szeszre vetítve és hektoliterenként – a gyümölcs alapú, továbbá a mézzel és természetes aromával ízesített termékeknél 289.900 forintra (13.900 forinttal) emelkedik. Minden más párlatnál az adó 414.150 forint lesz.
• Az alacsonyabb díjat kell fizetni a magánfőzésnél is az 50 literen felüli mennyiség után, alatta adómentes maradt a pálinkafőzés.
• A cigaretta adója ezer darabonként 10.550 forintra (800 forinttal), míg a kiskereskedelmi eladási árra vetítve – szintén ezer darabonként – 19.530 forintra (1.450 forinttal) emelkedik. A szivar adója továbbra is az eladási ár 28,5 százaléka maradt, minimális összeg meghatározása nélkül.
• A cigaretta- és a pipadohány kilogrammonkénti adója 8.790 forintra (930 forinttal) emelkedik. További két lépésben – jövő május 1-től és november 1-től – hasonló arányban növekszik a dohánytermékek jövedéki adója.
• 2012. január 1-től már csak a magasabb árat tartalmazó zárjeggyel lehet árusítani a dohánytermékeket.
• Szigorítják a játékengedély kiadását, és a pénznyerő automatáknál kötelezővé teszik a szerver alapú – interneten keresztüli – üzemeltetést. Az adóhatóság bármikor beléphet a rendszerbe, és onnan – ellenőrzési céllal – adatokat hívhat le.
• A játéktermekben működő pénznyerő automaták adója havi 500 ezer forintra (400ezer forinttal) emelkedik, és új adóként a negyedéves tiszta játékbevétel 20 százaléka lép be, amelyet negyedévente 900 ezer forint feletti tiszta játékbevétel után kell megfizetni.
• Az engedéllyel nem rendelkező szerencsejátékot művelő cég nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot sem, nem reklámozható (ez a reklámtörvény módosításából adódik).
• Itt írjuk, bár nem november elsejei hatálybalépésű változás, hanem tegnapi (2011. október 3-i), hogy a végtörlesztőket mentesítik az ajándékozási illeték alól. Ha a bank elengedi a jelzáloghitel egy részét, akkor csak annak nem kell ezután ajándékozási illetéket fizetnie, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (ez most 57 ezer forint). Ugyan ez vonatkozik a személyi jövedelemadó elengedésére is.

A nyári adócsökkentő csomag egyik eleme az illetékmentesség bevezetése volt az öröklés és ajándékozás esetén. Az új szabály 2010. augusztus 16-án lépett hatályba, de bizonyos esetekben korábbi ügyekre is lehet alkalmazni.

2010. augusztus 13-án kihirdetésre került törvény két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényt. Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék, mentes az illeték alól.

Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni:
– vér szerinti gyermeket, szülőt, unokát
– háztartásban eltartott szülő nélküli unokát
– örökbefogadott gyermeket
– örökbefogadó szülőt

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Figyelem! A 132. számú Magyar Közlönyben, 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (szerk.)

A nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.

Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:

• Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
  Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

• Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
  Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
  A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
  Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Folyamatosan visszatérő téma, hogy a negatív saját tőkével rendelkező társaságok milyen módon tudják rendezni tőkeszerkezetüket. Már évek óta nem javasoljuk a tagi kölcsön elengedését, mert azt illeték terheli. Most viszont újra változnak a törvények.

Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) és o) pontja szerint 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól:

?a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak ? az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ? ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is ? útján történő megszerzése, azaz a gépjármű és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő vagyonszerzés?

Mindez azt jelenti, hogy már nem illetékköteles például a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Gyakori eset lehet még például az anya-leány vállalatok -vagy egyéb vállalkozások - közötti szállítói tartozások elengedése.   Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy ezt akár később is megtehetjük, még egy változásról szeretnék beszámolni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Adóamnesztia csak most, csak itt, csak egyszer! Egyszer? Volt már hasonló 2006-ban is, de ez a csomag most még azon is túltesz: a 2009-es adócsomag 257. paragrafus, 19. pontja szerint, ha a vállalkozás tulajdonosa(i) elengedi(k) a vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond(anak) róla, nem kéri(k) vissza magánszemélyként) – és az elengedésből származó eredményt az idei eredményéből osztalékként kifizetik, akkor a tulajdonos magánszemélyt csak 10 százalékos osztalékadó terheli.

Az így elengedett tagi kölcsönt „tisztára is mossa a törvény”:

„…a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető”.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének h) pontja tartalmazza a takarékbetét fogalmát. Eszerint takarékbetét a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán elhelyezett összeg ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ebbe az esetbe beletartozik az is, amikor a magánszemély saját bankszámlájáról egy másik bankszámlára utaltat át egy összeget (ha viszont a számláról levett pénzeszköz ? készpénz ? kerül ajándékozásra, akkor ez már ajándékfizetési kötelezettséget keletkeztet).

Az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgyaként megjelölt ingó dolgok (amelybe a fizetőeszköz is beleértendő) ajándékozása akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után kell az illetéket kiszámítani, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után).

Amennyiben tehát a takarékbetét fogalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az említett összeghatárt meghaladja, az ügylet ajándékozási illeték tárgyát képezi, de az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján az ügylet mégis illetékmentes.

Erre vonatkozóan az Itv. 11. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre az Itv. 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

A hivatkozott 91. § (4) bekezdése szerint a bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes, a bejelentést tehát mindenképpen teljesíteni kell az adóhatóság felé.

(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302328159)

Ha az a balga gondolat jut eszünkbe, hogy Karácsonyra (vagy Húsvétra,v agy bármikor) vennénk egy jó kis számítógépes konfigurációt a gyereknek, pl. hitelre, akkor kalkuláljuk hozzá az illetéktörvény 11%-át, vagy fogjon össze a család apraja-nagyja, szedje szét az új gépet, és mindenki egy-egy alkotórészt csomagolva késztesse a gyereket a hardwerek bonyolult életének tanulmányozására. Ha összerakta, ráér as zoftverek segítségével rájönni, hogy miért is…

Összeállításunkkal az Illetéktörvény hatályos, ajándékozásra vonatkozó szabályozásának kivonatát tesszük közzé:

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK (kivonat) 

7. § Az öröklési és aza jándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

a) ingatlanajándékozása,

b) ingóajándékozása,

c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4)bekezdése az irányadó.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

(4) Ha a bontófeltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke

12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

b) Ajándékozás esetén:  Csoport   Az illeték általános mértéke  Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke  

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére
(Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)  

18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21%  18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%  I

I. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére  18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%  18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%  

III. Minden más megajándékozott terhére  18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%  18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%   

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

a) a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

b) a lakóházépítésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót, vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keret.