KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet.

A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor:

• Az adójóváírás megszűnik.
• Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs.
• Adóelőleg számítási módszerek:

- Szja tv. 47.§.(8) szerint

A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben majd letölhető lesz egy excel tábla, ami a számítás menetét szemlélteti.)

 - Göngyölített számítás

Adóalap-kiegészítést csak akkor kezdünk számolni, ha a halmozott jövedelem eléri a 2.424.00 Ft-ot.

- Kifizetői számítás

A teljes kifizetett összegre számolunk adóalap-kiegészítést

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Egészen bizonyosnak tűnik, hogy az iskolakezdés nem vált ki egyforma örömöt a három félből: a tanuló, a szülő és a pedagógus nem biztos, hogy örömében a földhöz csapkodja sapkáját…

A szülőnek még a talpa is ökölbe szorul, ha arra gondol, hogy új cipő, új ruha, új iskolatáska, új füzetek, új könyvek. Nem váratlan kiadások, hiszen a tanévzáró óta folyik a gyűjtögetés, menet közben a beszerzés, de nem kicsiny tétel ez a mai világban, akár csak egy vagy kettő gyerek, ha akad a háznál.

A segítséggel a munkáltató kedvező adózással adhat a munkavállalónak hasznos értéket erre az esetre, mely szinte minden család életét megnehezíti. Az odafigyelés, és az utalvány lehetőségével minden munkáltató komoly lépéseket tehet annak irányába, hogy a munkavállaló érezze és értékelje a megbecsülést !

A támogatás nyújtásának (adózási szempontból szabályszerűen)  alapvetően két formája létezhet:

1. Munkaadó nevére kért számlára történő vásárlás

2. Munkaadó által természetben juttatott termék átadás

3. Munkaadó által vásárolt iskolakezdési utalvány juttatás

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2011-től a kedvezményes adózás alkalmazásához az internet-szolgáltatás csak korlátozott összegben téríthető meg, ami havonta nem lehet több mint 5000 Ft. Ha a törvényt szó szerinti értelmezzük, akkor csak ezt lehet havonta kifizetni, és nem többet. De a törvényt tényleg szó szerint kell értelmezni?

A szja-törvény 71. § (1) d. pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak legfeljebb havi 5.000 forintot meg nem haladó összegben

- internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagy
- internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is;

A törvény szövege szerint

A törvény szövege szerint havi 5.000 Ft-ot meg nem haladó összegről van szó. Ha a juttatás napja az a nap, amikor azt a magánszemély megszerzi, akkor egy hónapban nem fizethetünk ki neki több mint 5.000 Ft-ot még akkor sem, ha az több havi internetet tartalmaz.
Tehát, nem vonhatunk össze hónapokat, mert akkor már egy adott hónapban magasabb értékű juttatást adnánk.

A Kisvállalati Adómegtakarítás ABC-je című könyv kéziratát az alábbi megjegyzéssel zártuk le 2011. februárjában:

„Más juttatásokkal kapcsolatban már előfordult, hogy az adóhatóság kedvezőbb gyakorlatot is engedélyezett. Ezért itt is elképzelhető, hogy olyan állásfoglalást ad majd ki, melyben ezt akár évi 60 ezer forintban is értelmezhetjük.”

Az adóhatóság szerint

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul.

A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az  55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól.
Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint „… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig:

- a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő,

- az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik,

- a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás),

- megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre,

- megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után),

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Döntött a kormány, hogy a béren kívüli juttatásoknál – cafetéria – 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár. A kabinet arról is döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-utalvány (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).

Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A  földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 000 forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.

Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény általában a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adható (3 x 7. 150,-  forint), vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21.450,- Ft) értékében adható.

2009-ben a melegétel és az étkezési utalvány értékhatára nem változik, azaz marad a 12.000,- Ft és 6.000,- Ft.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »