KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszere hazánkban is egyre elterjedtebb.

Népszerűségének oka, hogy lehetőséget biztosít az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálására, a legkisebb adó- és közteher vonzattal a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat.

A munkáltató egységes feltételrendszer alapján azonos értékű, vagy azonos módon megállapított keretösszeget biztosít a munkavállalói számára.

A cég által előre összeállított választéklistából a dolgozók saját igényüknek megfelelően ?vásárolják le” a személyes keretösszegüket. A felhasználás elszámolása bruttó módon történik, minden költség és közteher a keretet ?fogyasztja”.

A dolgozók akkor kapják a ?legértékesebb” juttatást, ha adómentes elemeket választanak. A cég akkor tudja a ?legolcsóbban” üzemeltetni a rendszert, ha kevés adminisztrációt igénylő elemeket kínál.

Ilyen elemek például: étkezési hozzájárulás, iskolakezdési, támogatás, üdülési csekk, Internet használat, önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás, megtakarítási számla, stb.

A leggyakrabban használt elemek:

• Meleg étkezési juttatás, vagy utalvány
  • 12.000 Ft/hó /fő
  • Formája : Papírlapú utalvány
• Hideg étkezési utalvány
  • 6.000 Ft/hó/fő
  • Papírlapú utalvány
• Csekély értékű ajándék/utalvány
  • 3*6.900 Ft (20.700 Ft/év)/fő
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla (Könyv, lakberendezés, elektronika, ruházat, stb)
  • Közeli hozzátartozóra is adható !
• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 50%> 34.500 Ft/hó
• Kockázati Életbiztosítások
  • Korlátlanul adható!

• Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 30% > 20.700 Ft/hó
  • Egészséggel kapcsolatos költségek fedezésére
• Iskolakezdési támogatás, (sulicsekk)
  • 20.700 Ft/év/gyermek
  • Jogosult mindkét szülő!
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Felhasználható: július 01 – október 31-ig!
• Kulturális juttatás
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
• Otthoni Internet használat
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható 
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Munkavállaló saját nevére kell szólnia!
• Üdülési csekk
  • 69.000 Ft/év/fő
  •  közeli hozzátartozóra is adható!
• Helyi utazási bérlet
  • Városi tömegközlekedési bérlet
  • „Korlátlan”

Természetesen, nem elegendő, ha a tulajdonos azt mondja, hogy adok ezt-azt, számfejtsétek, számoljátok el amazt: cafeteria-szabályzatot kell készíteni!

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete 8.30 pontja alapján adómentes bevétele a magánszemélynek, amelyet a munkáltató (a bér kifizetője) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek számára évente a minimálbér 30%-ának mértékéig, azaz 2008-ban 20.700,- Ft-os értékig juttat. Ezen mondat rögtön két feltételt is megfogalmaz:

• a munkáltató juttatása lehet csak adómentes. Így nem adómentes a juttatás, ha a felek között nem munkaviszony áll fenn, hanem például tagi vagy megbízási jogviszony.
• a közoktatási törvényben (Ktv.) meghatározott gyermek javára történik a juttatás. Az adómentes támogatás lehetősége a tankötelezettség időpontjától a családi pótlék folyósításának befejezéséig jár.

A juttatást adómentesen a szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs kaphatja. ?Szülő” alatt ebben az esetben azt a szülőt kell érteni, aki a gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult. Részesülhet még továbbá adómentes juttatásban ezzel a szülővel egy háztartásban élő házastárs is.

Amennyiben a szülők elváltak, akkor tehát az elvált külön élő szülőnek erre a gyermekre tekintettel nem adható adómentesen az iskolakezdési támogatás.

A Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs és az élettárs fogalma élesen elkülönül egymástól. Kapcsolatuk szerint közeli hozzátartozók, de az élettárs mégsem minősül házastársnak. Fontos tehát azt hangsúlyozni, hogy a törvény házastársról beszél az iskolakezdési támogatás adómentességénél, és nem szól az élettársról. Mindebből arra következtethetünk, hogy a családi pótlékban részesülő szülő élettársa részére nem nyújtható adómentesen a juttatás.

A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (illetve közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet még akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.

A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozónak is a teljes összeg nyújtható adómentesen a feltételek fennállása esetén. Viszont két részmunkaidős munkaviszony esetén összesen kaphat a munkavállaló tanulónként 20700 forint iskolakezdési támogatást adómentesen.

Az iskolakezdési támogatás nem az egész évben adómentes. A juttatás csak a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható adómentesen.

A juttatás úgy valósul meg, hogy a munkáltató a tankönyvről, taneszközről, ruházatról a munkáltató nevére szóló számla alapján az említett időszakban megtéríti a magánszemély kiadásait, vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványt ad. Elméletileg a juttatás természetben is történhet, amikor a munkáltató vásárolja meg a nevére szóló számla alapján a jogosult gyermekek részére a juttatni kívánt taneszközt, illetve ruházatot, de célszerűtlensége miatt ez a gyakorlatban nem jellemző.

A számla szerinti elszámolás előnye, hogy nincs a munkáltató részére többletköltség (gondolok itt például az utalványok kezelési költségére).

Az utalványok esetében az adómentes időszakon belül a magánszemély részére történő átadásnak kell megvalósulnia. Előfordulhat, hogy egy munkáltató az év elején megvásárol a forgalmazótól többféle utalványt (étkezési, iskolázási, ajándék stb). Ezeket a vásárláskor az eszközök között kell nyilvántartásba venni, és a felhasználáskor kell a személyi jellegű ráfordítások közé átvezetni. Az adómentes időszakban kiadott iskolakezdési utalvány estén értelmezhető az adómentesség.

Az iskolakezdési támogatást az évi 400 ezer forintos adóköteles béren kívüli juttatásban figyelembe kell venni.

Az „Adónavigátor” engedélyével

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.