Posts Tagged “beszámoló”
 Időnként előfordul, hogy a tulajdonosok egy már lezárt üzleti évvel kapcsolatban arra kérik a könyvelőt, hogy könyvelje újra az egész évet. Ennek oka általában egy korábbi nem megfelelő számviteli nyilvántartás vagy ennek gyanúja. De vajon mit kezdhetünk egy újrakönyveléssel elkészített főkönyvi kivonattal?
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a korábbi évek könyvelése olyan rendezetlen, abban olyan sok hiba van, hogy a könyvelő (általában egy új könyvelő) egyszerűbbnek ítéli újrakönyvelni az ellenőrzés évét.
A számviteli törvény szerint azonban nincs lehetőség a korábbi évek könyvelését módosítani még akkor sem, ha abban utólag hiba merül fel.
Újrakönyvelni kizárólag hibás gazdasági események javítását lehet, de azt is csak a tárgyévben. A számviteli törvény előírása szerint:
- nem lehet a beszámolóval lezárt év könyvelését félretenni és újat indítani.
- nem lehet a korábbi évbe „belekönyvelni” sem.
- a lezárt beszámolót lezárt könyvelés támasztja alá. A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület (közgyűlés, taggyűlés, alapító) elfogadta. A döntése felelős, és nem lehet megmásítani.
A taggyűlés újabb körülmények (jelentős és lényeges hiba feltárása) felmerülése esetén újabb döntést hozhat az új körülményekről. Ha ismételten közzéteszik a beszámolót, abban a korábbi döntés, mint előző évi adat szerepel.
A korábbi téves könyvelést sem lehet félretenni, és készíteni helyette egy jobbat, hiszen a korábbi könyvelés alapján készített beszámolót már közzétették. Ezért a nyilvánosságra hozott beszámolóhoz képest megváltozott adatokat lehet csak újra közzétenni, és ezeket – a megváltozott – adatokat kell könyveléssel alátámasztani.
Címkék: beszámoló, könyvelés, közzététel, újrakönyvelés
Szóljon hozzá! »
 A tavalyi év zárásával kapcsolatos munkák a célegyenesbe érkeztek. Könyvelők az utolsó erőtartalékaikat is mozgósítva próbálják határidőre elkészíteni a vállalkozások beszámolóját. Nézzük ezt a határidőt!
A számviteli törvény által elkészített beszámolók közzétételére vonatkozó határidőt a számviteli törvényben kell keresni.
153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgál.
2011-ben az eltérő üzleti évet nem választók esetében a fordulónapot követő 150. nap: 2011. május 30 hétfő.
A zárással párhuzamosan készített társasági adóbevallásokat és helyi adók bevallásait pedig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.
A társasági adó
Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Helyi adó
A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az adóbevallások elküldésének határideje pedig 2011. május 31 kedd.
Címkék: beszámoló, évzárás, határidő, helyi adó, könyvelő, tátsasági adó
Szóljon hozzá! »
A legutóbbi Adónavigátor konferencián is felvetették a hallgatók, hogy az adóhatóság kifogásolja a december 31-ét követően könyvelt, de tárgyévre vonatkozó fejlesztési tartalékkal való adóalap csökkentést. A kifogás számomra is elképesztő, hiszen minden körülmény amellett szól, hogy a fejlesztési tartalék könyvelése a fordulónap után történik. Kérdésünkre a leginkább meggyőző választ egy Legfelsőbb Bírósági döntésben találhatjuk meg.
A törvényi háttér:
A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra.
A probléma:
A konkrét ügyben az adóhatóság határozatának indokolásában megállapította, hogy a fejlesztési tartalék képzésére fordított összeg adózás előtti eredménycsökkentő tételként történő alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a fejlesztési tartalékként képezni kívánt összeget az eredménytartalékból az adóévben át kell vezetni a lekötött tartalékba, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni. Az adóhatóság hangsúlyozta: az adózó főkönyvi könyvelésének tanúsága szerint a fejlesztési tartalékképzés az előírt időpontig nem történt meg, ezért állapított meg adóhiányt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: beszámoló, fejlesztés, fejlesztési tartalék, fejlesztési tartalékképzés, lekötött tartalék, mérlegbeszámoló, tartalékképzés
Hozzászólások kikapcsolva
 Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni?
A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.
A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: beszámoló, Cégbíróság, eredményfelosztás, fizetőképességi nyilatkozat, osztalék, osztalékfizetés
2 hozzászólás »
U gye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet.
A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni.
A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.
Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot.
Kötelező a határozat közzététele a sajátos egyszerűsített beszámolót készítők esetében is!
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adózott eredmény, beszámoló, Céginformációs Szolgálat, elektronikus beszámoló, IRM, közzététel
4 hozzászólás »
A z adminisztrációs terhek enyhítésére vezették be 2009-től a sajátos egyszerűsített éves beszámolót. Erre való áttérés nem kötelező, de aki mégis váltott, 90 napon belül ? azaz 2009. március végéig ? módosítani kellett a számviteli politikáját.
[Sokszor aggódunk azon, hogy nem módosítottuk időben a számviteli politikát, vagy egyéb szabályzatot; biztosan módosítottuk, csak elfelejtettük, vagy az aláírt példányt nem hozta vissza a tulajdonos. Keressük meg a számítógépünkön a megfelelő dátummal rendelkező módosítást, nyomtassuk ki, és ilyenkor - zárási időszakban - az amúgy is gyakrabban megjelenő tulajdonosokkal írassuk alá, hogy nekünk is legyen egy eredeti példányunk egy esetleges ellenőrzés során. - A szerkesztő megjegyzése]
A Számviteli törvény 98/A §-a alapján két kör alkalmazhatja ezt a sajátos beszámolási formát:
- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,
- a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezetek, közhasznú egyéb szervezet
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: beszámoló, betéti társaság, egyéb szervezet, egyszerűsített beszámoló, éves beszámoló, kiegészítő melléklet, közhasznú szervezet, közkereseti társaság, közzétételi díj, sajátos egyszerűsített éves beszámoló, Számvitel, számviteli politika
Hozzászólások kikapcsolva
A szokatlanul hosszú, és rendkívül bosszantó, műszaki hiba okozta szünet után ismételten üzemel a Kormányzati Portál, elérhető az Ügyfélkapu.
Az ország könyvelőirodái, könyvelői sok helyen tervezték úgy, hogy a péntek-szombat-vasárnap-hétfői napokat kihasználják és a beszámolókat nyugodtabb körülmények között elkészítik, előkészítik és az új rendszert élesben is kipróbálják, azaz dolgoznak vele.
Nagyon idegesek lettünk, amikor megláttuk az APEH kiírását: tervszerű karbantartás miatt nem érhetők el a vállalkozások adó- és járulék-folyószámlái, cégadatai, vagyis azok a létfontosságú adatok, amelyekkel dolgoznunk kell(ene).
Ugyancsak felborzolta a kedélyeket az is, hogy bedöglött az Ügyfélkapu. Gyakorlatilag a négy napból egy ki is esett…
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs Szolgálatának honlapján megjelent egy közlemény, mely szerint
Tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy a Céginformációs Szolgálat a 2009. június 15-ig beérkezett beszámolókat határidőben benyújtottnak tekinti.
Nehogy azt gondolja azonban valaki is, hogy a Hatalmas Hivatalok megenyhültek: a vonatkozó jogszabály eredetileg azt mondja ki, hogy amennyiben a Szolgálat észleli, hogy nem került határidőben benyújtásra a beszámoló, felhívja a benyújtásra kötelezettet, hogy 15 napon belül pótolja. Ha ez a 15 nap telik el eredménytelenül, akkor a Hivatal üt, vág, harap, csíp és rug, és akasztás is bekövetkezhet. 
Érthetetlen, hogy ilyen jeles, kiemelt határidő felkészületlenül érinti az illetékesek hivatalos részét! Csak a vállalkozások, a könyvelők és könyvelőirodák álljanak haptákban, ugráljanak a hülyébbnél-hülyébb intézkedésekre, a Méltóságos Hivatalok pedig … ??? Mit is tesznek? Mi is lenne a dolguk?
Címkék: beszámoló, Céginformációs Szolgálat, elektronikus beszámoló, könyvelő, Könyvelőiroda, kormányzati portál, ügyfélkapu
Hozzászólások kikapcsolva
Valószínűleg kevesen tudják, hogy honlapunkat rendkívül kevesen szerkesztik, az viszont valószínűleg látható, hogy annál lelkesebben (merjük gondolni abból a tényből, hogy naponta növekvő, 1.500-2.000 látogatást mérnek a honlap forgalmában, és a látogatók 40 %-a több, mint egy percet tölt az oldalakon, azaz olvassák is az írásokat).
 Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Bizonyára ismerik azt a tréfás mondást, mely szerint „Kollégáról vagy rosszat, vagy semmit!”?
Nos, Zsuzsa (valamint élete és kft-beli társa: Böröczky Zoltán) olyan üdítő, szívet melengető kivétel, hogy a szerkesztő nem tudja megállni, hogy nyilvánosan ne mondjon köszönetet: a munka dandárjában is van ereje, energiája , ötlete segíteni azokon a kollégákon és kolléganőkön, akik még nem tartanak ott, hogy az elkészült beszámolókhoz előkészítsék a vállalkozások taggyűlései számára azt a jegyzőkönyvformát, amelyet még konvertálni is kell majd .pdf-formátummá az elektronikus beszámolóhoz.
Zsuzsa és Zoli elkészítették azokat az egyszerű jegyzőkönyvmintákat, melyet valamennyi kisebb/közepesebb méretű, könyveléssel foglalkozó (vagy csak magának könyvelgető) vállalkozás, könyvelő és könyvelőiroda sikerrel építhet be a teendők sorába.
Az a néhány perc, vagy sokszor néhány perc, amelyet ezek legyártásával megspórolhatunk, ilyenkor – az évvégi zárások rohamtempójában – bizony nagyon jól jöhet mindenkinek. (A könyvelők nagyon jól tudják, és alkalmazzák, hogy egy nap huszonnégy órából áll, és ott van még az éjszaka is… )
Kedves Zsuzsa és Zoli! Köszönjük szépen a Ti segítségeteket, és az Adónavigátor Kft. engedélyét!
A jegyzőkönyvminták letölthetőek:
 Jegyzőkönyvminta - Pozitív eredmény osztalékkal
Jegyzőkönyvminta - Pozitív eredmény osztalék nélkül
Jegyzőkönyvminta - Negatív eredmény
Jegyzőkönyvminta - Pozitív eredmény osztalékkal eredménytartalékból
Amennyiben más kollégák is rendelkeznek olyan egyszerű jegyzőkönyv-, vagy egyéb iratmintával, amelyet szívesen megosztanának, akkor kérjük, hogy a honlapunk KAPCSOLAT menüpontjának segítségével (a KAPCSOLAT linkre kattintva, vagy a honlap alján a menüpontot megkeresve) küldjék meg nekünk, és mi szerkesztve, vagy szerkesztés nélkül, a beküldő megjelölésével közzétesszük.
SEGÍTSÜNK EGYMÁSON, HOGY A KÖNYVELŐK JÓISTENE IS MEGSEGÍTSEN BENNÜNKET! (Már csak 11 éjszakának kell elmúlnia, és kialhatjuk magunkat! )
Címkék:Adónavigátor, beszámoló, elektronikus beszámoló, évégi zárás, jegyzőkönyv, jegyzőkönyv minta, jegyzőkönyvminta, könyvelő, Könyvelőiroda, könyvelőzóna, zárás
12 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)