KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallási határidőt az adóévet követő és február 15-ről 25-re módosítja az adó- és járuléktörvény-változásokról szóló jogszabály.

Ezzel az adózók döntő hányadát kitevő éves bevallók számára tíz nappal hosszabb idő áll rendelkezésre éves bevallásuk elkészítésére. Könnyíti a helyzetüket az is, hogy az adó- és járulék bevallási kötelezettség határnapja – azaz a hónap 12. napja – és az éves bevallás határideje között három napról tizenhárom napra nő a különbség, ami jelentős munkatorlódástól mentesíti az adózókat és a könyvelőirodákat, adótanácsadókat egyaránt.

A határidő módosítás érinti az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyokat is. Az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét – ha évente tesz adóbevallást – az adóévet követő év február 25-éig fizethetjük meg, illetőleg ettől az időponttól igényelhetjük vissza.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Kecskemét, Budapest, Szeged után ma Pécs adott otthont az Adónavigátor Kft. 2009-es adóévre történő felkészítő konferenciájának.

A reggel kilenc órától délután négy óráig tartó megbeszélés előadója Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna könyvvizsgáló, adótanácsadó volt, aki – szakmai körökben – országosan elismert szaktekintély.

Izgalmas, világos, értelmes előadásának néhány gondolatát összefoglaljuk, azaz a 2009. évi várható adójogszabály-változásokról beszélünk úgy, ahogyan azt a gyakorlati könyvelő látja.

{A 2009. évi adójogszabály-változásokról szóló „saláta törvényről” az Országgyűlés ma szavazott- az elfogadott változásokról a Könyvelőiroda később részletesen be fog számolni, most csak ízelítőt, összefoglalót adunk a mai előadás alapján.}

A „salátatörvény”, amiről szavaztak, idekattintva érhető el a Parlament honlapjáról.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

December 20. Mindenkinek más jut eszébe erről a dátumról, de a könyvelőknek egészen biztos ugyanaz. A feltöltési kötelezettség.
2008-ban december 20-a szombatra esik, így gondolhatnánk, hogy rendelkezésünkre áll még a hétvége ennek a feladatnak az elvégzéséhez, de a munkanapok áthelyezése miatt az idén a december 20-a szombati munkanap. A határidő tehát december 20.
 
Eddig az időpontig kell kiszámolni a tárgyévre várható adókötelezettségeket, és eddig az időpontig azt meg is kell fizetni az adóhivatal részére.
 
Érintett adónemek:

TAO alanyok esetén

• társasági adó
• különadó
• iparűzési adó     

EVA alanyok esetén

• eva

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett:

- az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve a tevékenységben személyesen közreműködő tagját) után,

- a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-a.

A hozzájárulás mértéke tehát ebben az esetben független a bér nagyságától, az minden munkavállaló után 2008-ban havonta 2070 Ft.

A kötelezettséget munkaviszonyhoz köti, tehát nem kell fizetni a személyesen közreműködő tag után még akkor sem, ha a társaság a kettős könyvvitel hatálya alá tartozik. (Szemben a nem evások szabályával, amikor az elszámolt bérköltségnek része a tagnak kifizetett személyes közreműködés ellenértéke.)

Ennél sokkal érzékenyebben érinti az eva szerint adózókat az, hogy az alkalmazott munkavállalójuknál nem a bér összege után kell a hozzájárulást fizetni.

A gyakorlatban nem jellemző, hogy az evások alkalmazottai a minimálbér kétszeresénél többet keresnek, inkább kevesebbet. Ezért a járulékalapnak tekintett minimálbér kétszerese általában  több, mint a nem eva szerint adózók járulékalapja.

Sőt. Az evásoknál az sem számít, hogy abban az adott hónapban hány napig tart a munkaviszony. Ezért mérlegeljük a következményeit annak, ha a hónap utolsó napján vesszük fel az alkalmazottat. Ugyanis 1 napi foglalkoztatás esetén is egy teljes havi járulékot (2070 Ft) kell kifizetni.

Ha az adóalany iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján vagy tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-ával.

A bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése is eltérő a nem evások szabályaihoz képest. Az egyszerűsített vállalkozói adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként megállapítja és befizeti, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó egyszerűsített vállalkozói adó-bevallásában bevallja.

Engedély: adonavigator.hu

Mi a teendő, ha év közben észleli az adóalany, hogy átlépte az alanyi adómentesség értékének felső határát, az ötmillió forintot?

- ugyan már késő tanács, de sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől – esetleg bírságtól – menekülhet meg a vállalkozás, ha folyamatosan figyelemmel kíséri számlaforgalmát:

Mindig a vállalkozás tudja meg elsőnek, hogy milyen bejövő- és kimenő számlaforgalma van. Előírás (többek között) a vevő-szállító számlák nyilvántartása, amit a könyvelő, könyvelőiroda vezet is, de ez – általában – már késő! Kérjen a könyvelőjétől vevő-szállító nyilvántartó programot, és abban vezesse forgalmát! Sokkal egyszerűbb lesz élete.

- amikor a könyvelő értesíti, hogy meghaladta a bevétele az alanyi adómentesség értékhatárát, azaz az ötmillió forintot, nem kell pánikba esni, csak néhány szükséges lépést kell megtenni:

Fontos tudnivaló, hogy azt a számlát, amivel az értékhatár átlépésre kerül, már áfásan kell kibocsájtani!

Ha ezt nem tette volna így, mert későn észlelte, akkor az „átlépő számlát” javítani, módosítani kell! A módosító számla történhet úgy, hogy kiállítunk egy számlát, amin az eredeti számla adatait negatív előjellel felsoroljuk (ezzel stornózzuk), majd a helyes adatokat pozitív előjellel felsoroljuk (ezzel számlázunk helyesen). Figyelem! A javító számlán – az eredeti számla adatain túl – fel kell tüntetni, hogy ez a számla javító számla, fel kell tüntetni, hogy melyik számlát javítjuk vele, és fel kell tüntetni rajta az eredeti teljesítési időpontot!

Gondoskodni kell arról, hogy a számla címzettje (a vevő) írásban dokumentálható módon kapja meg a módosított számlát, mert ez is befolyásolhatja  a módosító bizonylaton szereplő adó elszámolásának időpontját!

Az APEH felé, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) előírásai szerint, az alanyi adómentesség határának átlépését követő 15 napon belül – változásbejelentő nyomtatványon – a változást be kell jelenteni!

Milyen időszak(ok)ra fog áfa-bevallást adni az alanyi adómentesség értékhatárát átlépő adóalany?

Az alanyi adómentes adóalany mentes státusza azzal a bevételével szűnik meg, amellyel az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt először átlépte. Erre a bevételére már az áfát is fel kell számolnia, és be kell ezt a tényt jelenteni az adóhatóságnak.

Az alanyi adómentességi értékhatárt év közben átlépő adózóra a bevallás gyakoriság megállapítása szempontjából az Art. 1. sz. melléklet I/B. 3. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni:

• alapesetben éves bevalló az ac) pont alapján (kivéve, ha közösségi adószámmal rendelkezik)
• ha a 250 ezer forintost értékhatárt eléri, akkor negyedévesre kell áttérni az ad) pont alapján
• ha az 1 millió forintos értékhatárt éri el, akkor az ae) pont alapján havi bevallásra kell áttérni

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. adott egy alanyi adómentes adóalany, mely 2008.j úlius 20-án teljesített számlával átlépte az alanyi adómentesség értékhatárát.

Ha szeptember 30-ig nem éri el a törvényben megfogalmazott 250 ezer Ft-os értékhatárt, akkor éves bevallást kell benyújtani (időszak: 2008.08.20 – 2008.12.31.)

Abban az esetben, ha ebben a bevallásban sem éri el az értékhatárt, tehát jövő évre is éves bevalló marad, akkor a határidő február 15. Amennyiben ekkor eléri az értékhatárt, és jövő évre negyedéves bevallásra kell emiatt áttérnie, a határidő nem február 15 lesz, hanem január 20!

Ha szeptember 30-ig eléri a 250 ezer forintos határt, akkor az éves bevallást erről az időszakról nyújtja be (2008.08.20 – 2008.09.30.) jelölve az értékhatár túllépést, a következő negyedévre pedig már negyedéves bevallást fog beadni (az egymilliós határ elérése esetén értelemszerűen kell eljárni).

A továbbiakban az alanyi adómentességgel kapcsolatos – az áfatörvény alapján készült -általános összefoglalónkat olvashatják:

Az áfatörvény hatályos előírásai megengedik, hogy az adóalany saját döntése alapján az alanyi adómentességet válassza.

Az alanyi adómentességet választó adózó

• áfafizetésre nem kötelezett
• előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
• kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfatörvényben meghatározott százalékérték nem szerepel

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

• sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
• sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a meghatározott felső értékhatárt.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

• az adóalany vállalkozásában

tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

• nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz áfatörvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése
• nem tárgyi eszközként használt  beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

• nem tárgyi eszközként használt építési telek (telekrész) értékesítése,
• az áfatörvény 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
• az áfatörvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

• az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
• az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
• a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az alanyai adómentesség értékhatárát átlépi

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az értékhatár átlépése miatt szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával.

Részlet egy levélből, mely – talán – megvilágítja kissé, hogy milyen a könyvelő, a könyvelőiroda – vagy legalábbis mi milyenek vagyunk, hogyan érzünk…

… Én nagyon-nagyon, de nagyon kellemetlen helyzetben érzem magamat azért, mert az évek óta tartó kiváló viszonyunk ellenére nyomatékosan fel kell hívjam figyelmedet a szóbeli és írásbeli megállapodásunk betartására, az általunk megdolgozott, jogosan járó jussunk megfizetésére.

Tisztelettel, barátsággal és nyomatékkal felkérlek, hogy haladéktalanul szíveskedjetek teljesíteni a kötelezettségeiteket, megfizetni hátralékaitokat, mert ellenkező esetben – szívem-lelkem ellenére, a saját túlélésünk érdekében – kénytelen leszek olyan, akár drasztikus, jogi eszközökhöz nyúlni, melyek a legrövidebb időn belül biztosítják számunkra a megdolgozott javadalmazáshoz történő jutásunkat, és a továbbiakban mindenféle szolgáltatás nyújtását – záros határidőn belül -kénytelenek leszünk beszüntetni!

Személy szerint nagyon röstelkedem, hogy az előbbieket le kell írnom; tudom, hogy ugyanúgy, mint annyi sok más vállalkozás, Ti sem vagytok könnyű helyzetben. Tudom, hogy Ti ugyanígy nehézségekkel küzdötök. Tudom, hogy vevőitek nektek is óriási késedelemmel fizetnek, tudom, hogy valójában Ti is, Te is megteszel minden telhetőt, hogy ezt a kellemetlenséget elkerüljétek.

Mi azonban sokkal kisebb és érzékenyebb szervezet vagyunk, és mi nem bírjuk tovább !

Mi több, mint száz szervezet számviteli szolgáltatását végezzük, esetenként igen csekély összegért, legalábbis – a piaci helyzet, az ismert gazdasági körülmények miatt – mélyen, nyomott áron.
Mi nem csak a számviteliszolgáltatásokért felelünk, hanem – beállítódásunk, lelkiismeretünk okán – ennek a száznál is több vállalkozásnak (a túlnyomó többségének) erkölcsi támaszai is vagyunk. Együtt sírunk-együtt nevetünk velük. Tudják, hogy tisztességes munkát végzünk számukra (még, ha néha hibázunk is). Tudják, hogy mi úgy (is) segítjük a vállalkozásokat, hogy nem állunk neki követelőzni, ha hónapokig nem fizetnek. Ha nagy bajba kerülnek, akkor a 16 év alatt még nem volt példa arra, hogy mi kezdjünk felszámolást ellenük, hogy mi ?tegyük a kést a torkukra”.
Az elmúlt évek során bekövetkezett gazdasági szabályozó-változások, a mozgástér beszűkülése erősen behatárolta a mi lehetőségeinket; tavaly már nagy nehézségek árán hidaltuk át ezeket a fajta problémákat, de idénre minden tartalékunk elfogyott.
Tavaly még szívességből, kitartásból, szívós akaratból, küldetéstudatból – szóval nem csupa üzleti szempontból, sokszor a józan ész határán túl – megcsináltunk mindent, és mindent a mindenen túl is, hogy zakatoljon a szekér…
Sajnos – az anyagiakon túl -fizikai erőnk is elfogyott a többfrontos csatákban; munkatársaim a végletekig hajszoltak. Igyekeznek megfelelni a bődületes mennyiségben növekvő adminisztrációs terheknek, a bürokratikus előírásoknak, az Ügyfelek ismerethiánya (Uram bocsá’: trehánysága) miatt keletkező kalamajkáknak, de idén már nem lesz erre módjuk, lehetőségük, erejük.
Valahol a nagy túlnyomást ki kell egyensúlyoznunk! Úgy, hogy a megszokott, magas színvonalat tudjuk tartani, és továbbra is ki tudjuk szolgálni azokat, akik számítanak ránk, és akik akarnak, tudnak tenni az együttműködésért, akik nem csak a könyvelőre akarják terhelni a súlyos gondok megoldását – akik együtt akarnak túlélni!
(Hogy érthető példát is mondjak: 2008. január 01-től az Apeh élesben, 200ezer forinttól kezdődően bünteti a hibás, hiányos bevallásokat benyújtókat, azaz a könyvelőket. Ez az összeg egyhavi TB-bevallás esetén többszörös is lehet, hisz’ egyszerre több embert is érinthet.
Miért? Mert a vállalkozás, a szervezet nem adja le időben, vagy hibásan adja meg a havi foglalkoztatási adatokat? Mert a hónap közepén jut eszébe, hogy a hónap elején felvett egy új alkalmazottat ? Mert a bevallás leadása után jut eszébe, hogy volt alkalmi munkavállalója? Mert nem kíséri figyelemmel a saját házipénztárának alakulását? Mert nincsenek szabályzatai, vagy azt nem tartja be?  Mert nem létező pénzkészletből vásárol? Mert azt gondolja, neki csak a saját szakmájához kell kiválóan érteni, és nem kell bírnia a vállalkozói alapismereteket? Mert nem akarja megismerni a számlázás szabályait?…

A könyvelő a vállalkozó bizalmi társa (lásd: előző kérdés). A választáskor ezért nemcsak az a fontos, hogy a szakértő könyvelő mérsékelje az adófizetést, ne kövessen el hibákat és alacsony legyen a díja, hanem az is, hogy szimpatikus emberekkel dolgozhassunk együtt, vállalkozói összhangban.

Hogyan keressünk könyvelőt ?

Legtöbben – a dolog bizalmi jellegéből adódóan – üzlettársuk, partnerük, barátaik ajánlatából válogatnak. Kezdő vállalkozóknak ajánljuk az internetes keresést.

A legfontosabb: ne egy ajánlatot hallgassanak meg, mindenképpen négy öt lehetőséget mérlegelnek legalább! Ha találtunk néhány könyvelőt, akit megbízhatnánk, akkor kérjünk tőlük konkrét ajánlatot.
Ha a könyvelő kérdezi, nyugodtan megadhatjuk vállalkozásunk főbb adatait, hiszen szüksége van rájuk az ajánlattételhez (ha nem kéri, kezdjünk gyanakodni, hogy igazán nem is könyvelő, hanem pénzhajkurászó karmába készülünk ugrani…
Ha az ajánlat megfelelő, beszéljünk a könyvelővel telefonon, majd keressük fel személyesen is. Nem szégyen, ha elmondjuk, több szolgáltatóval is szeretnék beszélni a döntésünk előtt. Az írásos ajánlatból, a telefonkezelésből és az irodai körülményekből sok következtetést levonhatunk.
Célszerű a saját vállalkozásunkhoz passzoló könyvelőirodát választani: kisvállalkozó kisvállalkozót, nagyvállalkozó nagyvállalkozót, hogy a munkamegosztás gördülékenyen mehessen.
Mit ne tegyünk ? 
     – Ne gondoljuk azt, hogy a könyvelő azért van, hogy „elsikálja” rossz döntéseinket.   
     – Ne gondoljuk, hogy ő csak egy aktakukac; igenis a legkreatívabb társunkat akarjuk keresni benne !   
    -  Ne gondoljuk azt, hogy a könyveléshez elég a négy matematikai alapművelet.   
    – Higgyük el, hogy a könyvelő is egy művész a saját szakmájában, minimum annyira, mint a vállalkozó a sajátjában.

A megfelelő könyvelő elérhető távolságban dolgozik, így nem lesz megerőltető számunkra, ha néhanapján személyesen akarjuk felkeresni, vagy magunk visszük neki a könyvelési anyagot.

A jó könyvelő érthetően magyaráz, ügyes kérdéseket tesz fel, s magától hozakodik elő ötleteivel. Bár az egyszerűbb könyvelői megbízások nem tartalmaznak tanácsadást, de az együttműködés során kénytelenek leszünk néha kikérni a tanácsát néhány kényes esetben.
A könyvelő általában jobban örül annak, hogyha előre megkérdezzük a véleményét, mintha kész tények elé állítva könyveltetjük vele a kétes ügyeinket.A választott könyvelővel célszerű sze rződést kötni. Jó jel, ha a könyvelő maga is mindent szabályosan végez, korrekt szerződést ír és megfelelő számlát ad.

A régi könyvelő cseréléséhez megfelelő időpont az évforduló. Ha szeptemberben el kezdünk keresni, novemberremegállapodhatunk az új könyvelővel, hogy januártól vegye át a munkát.Ilyenkor fel kell mondanunk a régi könyvelőnknek, mert a szerződésünk tartalmazhat felmondási időt.
Évfordulós csere esetén a régi könyvelő díját december végéig, az újét pedig január elejétől fizetjük. Ilyenkor a régi könyvelő készíti az év végi bevallásunkat, de az új számlákat már az újhoz hordjuk könyvelésre.
Soha ne feledjük el a régi könyvelővel korrektül lezárni a kapcsolatot. Nem biztos, hogy egyáltalán ő a hibás a váltásért, a „bűneinkért”, de lehet, hogy a vállalkozásunk egyszerűen túlfejlődte az ő lehetőségeit.

Gondoljunk csak bele: ha értenénk a könyveléshez, szükségünk lenne jó könyvelőre ?

Kérjen tőlünk ajánlatot: info@konyvelozona.hu