KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Több utalványforgalmazó cég kifejlesztette a tanácsadási utalványát, melyet – állításuk szerint – adómentesen adhat a munkáltató. Igaz ez? Vajon milyen feltételei vannak az adómentességnek?

Az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.29. pontja szerint:

a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.

Szerintem ez az idézet nem igényel sok magyarázatot, de azoknak, akik a tanácsadási utalványokat a cafeteria keretben választható juttatásként adják, azoknak mégis egy kis segítség az értelmezéshez.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul.

A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az  55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól.
Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint „… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen?

Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes  figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek.

Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki.

2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából:

Adómentes

a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat

a lakáscélú munkáltatói támogatás  adóterhet nem viselő járandóság,  5 millió Ft a határa

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszere hazánkban is egyre elterjedtebb.

Népszerűségének oka, hogy lehetőséget biztosít az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálására, a legkisebb adó- és közteher vonzattal a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat.

A munkáltató egységes feltételrendszer alapján azonos értékű, vagy azonos módon megállapított keretösszeget biztosít a munkavállalói számára.

A cég által előre összeállított választéklistából a dolgozók saját igényüknek megfelelően ?vásárolják le” a személyes keretösszegüket. A felhasználás elszámolása bruttó módon történik, minden költség és közteher a keretet ?fogyasztja”.

A dolgozók akkor kapják a ?legértékesebb” juttatást, ha adómentes elemeket választanak. A cég akkor tudja a ?legolcsóbban” üzemeltetni a rendszert, ha kevés adminisztrációt igénylő elemeket kínál.

Ilyen elemek például: étkezési hozzájárulás, iskolakezdési, támogatás, üdülési csekk, Internet használat, önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás, megtakarítási számla, stb.

A leggyakrabban használt elemek:

• Meleg étkezési juttatás, vagy utalvány
  • 12.000 Ft/hó /fő
  • Formája : Papírlapú utalvány
• Hideg étkezési utalvány
  • 6.000 Ft/hó/fő
  • Papírlapú utalvány
• Csekély értékű ajándék/utalvány
  • 3*6.900 Ft (20.700 Ft/év)/fő
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla (Könyv, lakberendezés, elektronika, ruházat, stb)
  • Közeli hozzátartozóra is adható !
• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 50%> 34.500 Ft/hó
• Kockázati Életbiztosítások
  • Korlátlanul adható!

• Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás
  • minimálbér 30% > 20.700 Ft/hó
  • Egészséggel kapcsolatos költségek fedezésére
• Iskolakezdési támogatás, (sulicsekk)
  • 20.700 Ft/év/gyermek
  • Jogosult mindkét szülő!
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Felhasználható: július 01 – október 31-ig!
• Kulturális juttatás
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
• Otthoni Internet használat
  • Évi 400.000 Ft erejéig adható 
  • Formája: papíralapú utalvány vagy számla
  • Munkavállaló saját nevére kell szólnia!
• Üdülési csekk
  • 69.000 Ft/év/fő
  •  közeli hozzátartozóra is adható!
• Helyi utazási bérlet
  • Városi tömegközlekedési bérlet
  • „Korlátlan”

Természetesen, nem elegendő, ha a tulajdonos azt mondja, hogy adok ezt-azt, számfejtsétek, számoljátok el amazt: cafeteria-szabályzatot kell készíteni!