KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A jegyzett tőke változásáról szóló cégbírósági végzés két dátumot is tartalmaz: a változás hatályba lépésének napját és a bejegyzés napját. Vajon melyik dátummal kell a könyvviteli nyilvántartásba rögzíteni a változást?

-    A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2010. december 15.
-    A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: 2010. december 17.
-    A változás bejegyzésének napja: 2011. január 10.

11.     A cég jegyzett tőkéje
11/.. 3000000.- Ft, azaz hárommillió Ft
Vált. vége: 2010.12.15
Törölve (végzés kelte): 2011. január 10.
11/.. 500000.- Ft, azaz ötszázezer Ft
Vált. kezdete: 2010.12.15
Bejegyezve (végzés kelte): 2011. január 10.

A fordulónapon már az új jegyzett tőkét kell szerepeltetni?
A válasz: nem, azt csak 2011-ben szabad könyvelni. A jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk! 

A számviteli törvény 35. §-a alapján:

(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.
(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni?

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.

A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Igaz, hogy 2005-től idáig nem váltotta be a Közigazgatási törvény (Ket.) a hozzáfűzött reményeket, de miért csak 2011-től akarnak változtatni, az rejtély?

Az igazságügyi tárca honlapján olvasható tervezet szerint a 2005. november 1-én hatályba lépett Ket. számos ponton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért átfogó változtatásra van szükség. Az indokolás szerint nem vált például számottevően gyorsabbá az ügyintézés, az ügyfelek terhei nem csökkentek jelentősen és az elektronikus ügyintézés sem terjedt el a várt ütemben.

Az ügyfélterhek csökkentése érdekében például a tervezet a hatályos törvény azon szabályát, amely szerint az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, kibővítené a bíróságok és a közjegyzők által nyilvántartott adatokra is. Ez a szabály megszüntetné azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy például egy cégkivonatot magának az ügyfélnek kell becsatolnia, ahelyett, hogy azt a hatóság maga szerezné be.

A hatóságokra irányadó belső határidőket egységesen akként szabályozná a tervezet (amely ezeknek esetében egyébként is áttér a munkanapokban való számításra), hogy az eljárási cselekményt a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles elvégezni.

Fontos újdonság, hogy az ügyintézési határidő be nem tartása esetére a tervezet teljeskörű illeték- és díjvisszatérítési kötelezettséget írna elő (szemben az államháztartási törvény hatályos rendelkezésével, amely ezt főszabályként 50 % erejéig teszi lehetővé), s ezt a díj- vagy illetékmentesség sem érintené.

A tervezet megteremtené annak lehetőségét, hogy a kijelölt hatóságok az egyablakos eljárás keretében fogadják és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak továbbítsák a kérelmeket. A részleteket az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd, de a kijelölt hatóság maga is ellenőrizheti a kérelmek teljességét.

Tovább kívánja erősíteni a tervezet az elektronikus ügyintézés elterjedtségét, amelyről az indokolás elismeri, hogy eddig részben az akadályozta, hogy a közigazgatási szervek nem rendelkeztek megfelelő felszereltséggel, de részben az is, hogy az ágazati jogszabályok túlzottan széles körben éltek azon törvényadta lehetőséggel, amely szerint az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárható. A tervezet mindezek alapján - igaz, csak 2011-től - főszabállyá tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ami alól csak akkor lenne kivétel, ha a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény nem szerezhető meg.

Lényeges újítása a tervezetnek, hogy a végrehajtás elodázásának elkerülése érdekében nem írná elő a végrehajtás elrendeléséről külön határozat meghozatalát, tekintettel arra, hogy az ezzel szembeni jogorvoslat indokolatlanul késlelteti a végrehajtás foganatosítását.

(Forrás: Budapest Ügyvédi Kamara honlapja)

Ha azt mondják, hogy ez a bolondok és a hülyeség országa, akkor nem tévednek sokat…

Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a TEÁOR számokat 2009-től csak statisztikai célból fogják regisztrálni, így azok kikerülnek a cégnyilvántartásból. Az EU azonban megköveteli a számok egységes átfordítását a tagállamokban, emiatt – a korábbi hírekkel ellentétben – idén november elsejéig minden érintettnek meg kell tennie a szakmakódok átsorolását.

Az igazságügyi tárca tervei szerint 2009-től a TEÁOR-számok nyilvántartása az adóhatóság és a KSH feladata lesz, így azokat kiiktatják a cégnyilvántartási rendszerből. A kódokat azonban ezelőtt kötelezően át kell sorolnia minden vállalkozásnak, különben őket is törölhetik a cégjegyzékből.

Azok a cégek, illetve egyéni vállalkozók, akik fenti kötelezettségüknek nem tettek eleget, az adóhatóság által biztosított elektronikus nyomtatványon az idei évről szóló adóbevallásban pótolhatják mulasztásukat. A már benyújtott kérelmeket a cégbíróság juttatja el az APEH részére.

A TEÁOR-átsorolással kapcsolatos dokumentumok benyújtási határideje várhatóan november elseje lesz.

(Forrás: Adónet)