KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

2011. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 140. száma, amellyel kihirdették az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt.

Amint ismeretes a napi híradásokból, még az utolsó napon is több mint 100 módosító indítvány érkezett az eredeti, mintegy 200 oldalas törvényjavaslathoz, amelyek tanulmányozására csak pár órájuk maradt a képviselőknek – és mégis megszavazták…

Az elkövetkező időben végigmegyünk az egyes részeken, és ismét megpróbáljuk a lehetetlent: magyarról köz-magyarra igyekszünk fordítani a szöveget, és a lényegesebb, Ügyfeleinket, vagy tágabb környezetünket feltehetően érdeklő részeket megismertetni Olvasóinkkal. A második témánk: Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2012-ben.

2011. november 17-én már megírtuk az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2012. évi változásának lényegét: az árbevétel új határa 30 millió forint, és az adókulcs 37 %.

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2012. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2011. december 1-je és 20-a között, az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon kell bejelenteniük. A bejelentés nem csak elektronikusan, hanem személyesen vagy postai úton is történhet, a határidő: 2011. december 20.

Nem kell a bejelentkezést megújítani annak a vállalkozónak/vállalkozásnak, aki/amely a 2011. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2012. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani, és megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.

Azok a 2011. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2012. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni (akár saját elhatározásból, akár az Eva tv-ben foglalt bármely feltételnek történő meg nem felelés miatt) bejelentésüket 2011. december 1-je és 20-a között az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon tehetik meg. 

A bejelentésre, illetve a visszavonásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének van helye.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások?

A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg.

Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni.

A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint „vállalkozás” fogalmát kell meghatározni a törvény szerint.

… vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat.

… egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.”

A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…

Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)

Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)

Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).

Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.

Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.

Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a „szakmai minimálbér” fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja.

Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket.

Egyéni vállalkozók

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek.

Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie.
A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg.

Tehát:
Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a járulékokat, de minimum a minimálbér után
-    evás: a minimálbér után fizet, kivéve, ha magasabb járulékalapot fizet be.
Aki nem a vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizet járulékot
-    evás, akkor a törvényben meghatározott alap után (nyugdíjasok 10%, munkaviszony mellettiek 4%) után fizetnek járulékot.

NEM lehetséges megoldás, hogy a nem evás egyéni vállalkozó úgy fizessen magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt kivétként nem veszi ki!

Tehát, ha valaki magasabb ellátások érdekében pl. 150 ezer forint után szeretne járulékot fizetni, akkor ezt kivétként is el kell számolnia, és az szja-t is meg kell fizetnie.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Az egyéni cég alapítása

Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző.

Egyéni cég alapításakor kell eldönteni

Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza:
1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét
2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
3. a főtevékenységet,
4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult)
5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést,
6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját.

Választható elemek az egyéni cég alapításakor

Az egyéni cég további telephelyeket, fióktelepeket jelölhet meg, a cégjegyzékben feltüntethet apportot, valamint további tevékenységi köröket (azt az APEH-nak történő bejelentéssel is választhat). Az egyéni cég könyvvizsgálót jelölhet ki és cégvezetőt is kinevezhet. Fontos, de nem mindenki által ismert lehetőség, hogy a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan itt is lehetőség van arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséről szóló igazolást, az ügyvezető (tag) általi pénztárba történő befizetésről szóló nyilatkozattal helyettesítsék. A jegyzett tőke összege bármekkora lehet, akár 1 Ft is. Apportot csak 200.000 Ft feletti jegyzett tőke esetén lehet megjelölni. Az apport bejegyzéséhez annak értékeléséről szóló nyilatkozat is szükséges.

Bejegyzési költségek

Az ingyenesen alapítható egyéni vállalkozással szemben az egyéni cég esetében az ?ügyvédkényszer? mellett költséget jelentenek a cégbírósági bejegyzés szokásos eljárási költségtételei, amik alól az egyéni cég nem kapott felmentést. Az egyéni cég bejegyzésének közzétételi díja 14.000 Ft, az eljárási illetéke 30.000 Ft. Az egyéni cég adataiban bekövetkezett változásbejegyzés közzétételének díja 7.000 Ft, eljárási illetéke 15.000 Ft.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.

Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül

Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések.

Létrehozás sok-sok kattintással

Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik!

Adótartozással, költségek nélkül

Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály, sőt magáért az eljárásért sem kell fizetni semmit. Az eljáráshoz szükséges ügyfélkaput is ingyenesen hozza létre az okmányiroda, de az internet-hozzáférés és a számítógép használatát a rendszer nem biztosítja, erről az egyéni vállalkozást alapítónak kell gondoskodnia.

A szakképesítés igazolása várhat

Nem kell a hozzáértést, vagy az iskolai végzettséget a létrehozáskor igazolni, és az erkölcsi bizonyítvány adatait se nekünk kell beszerezni, a procedúra során az okmányiroda azt utólag (automatikusan) lekérdezi. Az okmányiroda azonnal bejegyzi az egyéni vállalkozást, persze utólag ellenőrizheti a tevékenységhez szükséges végzettség és jogosítványok meglétét. Az egyéni vállalkozás törléséhez vezet az is, ha az egyéni vállalkozó már társaság korlátlan felelősségű tagja és erről hamisan nyilatkozott a bejelentkezéskor (pl. BT beltag esetén).

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Írhat-e kiküldetési rendelvényt egy betéti társaságban társas vállalkozóként tevékenységet végző magánszemély?

Törvényi hátterét tekintve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 83. pontja szerint küldetési rendelvény kifizetői minőségben adható magánszemély részére, ha az utazás hivatali, üzleti célúnak minősül.

Ilyen a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, ideértve többek között a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást is.
Természetesen nem tartozik ide a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, azaz a munkába járás.

Az adózás rendjéről szóló törvény 178. § 18. pontja alapján kifizetőnek minősül a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat.

Tehát kiküldetési rendelvényt nemcsak munkaviszonyra tekintettel állítható ki, hanem más jogviszonyok pl. megbízás, tagi, vezetői tisztségviselői jogviszony alapján is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az év eleji módosításokkal kapcsolatosan leginkább a cégautóadók megváltozott szabályai nehezítették meg a vállalkozók ? és a könyvelők ? életét. Egyes esetekben aránytalan terhet rótt a vállalkozókra. Az 500 km átalányt elszámoló vállalkozóknak azonban jó hírem van…

Az szja törvény 11. számú mellékletének III/11 pontja alapján, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén.

A gépjárműadóról szóló 1991 évi LXXXII. törvény 17/C §. (6) bekezdés alapján 2009. július 31-ig azoknak is cégautóadót kellett fizetni, akik ezzel az útnyilvántartás nélküli elszámolással éltek.

Idézet a törvényből:

(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Az Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 11. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség elszámolásának napja a hónap első napja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »