Ki nem hallott még olyan rémisztő történetet, hogy a társasházi képviselő a közös pénzzel hűtlenül, vagy gondatlanul bánt, és a lakóknak kellett helytállni a kötelezettségekért?

Egy kedves Olvasónk az alábbi levelet írta nekünk:

Kérnék útmutatást arra nézve, hogy a társasházak könyvvizsgálatának milyen kötelező elemei vannak valamint formai követelménye.

Segítségét köszönöm. Gondolom sokakat érdekel, hiszen kapunk megkeresést erre nézve.

Akár hiszik, akár nem, a bevezető gondolatsor után az jutott az eszünkbe, hogy egy könyvelőnek mennyi mindenhez kell értenie, hogy hiteles válaszokat tudjon adni. A paradicsom termesztéstől a használt gépjármű kereskedelmen át a háziorvosi szolgáltatásig, a társasházak könyvelésétől, a szolgáltatások teljesítésének helyének meghatározásán keresztül az előrehozott öregségi nyugdíjig mindenhez kell tudni érdemben hozzászólni…

A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról rendelkezéseit módosította a 2009. évi LXXXIX. törvény, amelyet 2009. október 01-jétől kell(ene) alkalmaznunk.

Érdemes továbbolvasni… »

Négy nemzetközi könyvvizsgáló, adótanácsadó cég – a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers – összefogva készítette el adóreform-javaslatát: szja-csökkentés, áfaemelés, eva-, ekho-, szolidaritási adó eltörlés szerepel egyebek között a javaslatokban. A csomag 1100 milliárdos, de ismerve a jellemző politikai reakciókat, készítettek egy alprogramot is: ez utóbbi költségvetési hatásai már csak 350 milliárdra rúgnak, és akár jövőre bevezethetőek lennének. A szakértők szerint már egy év alatt is érezhető eredményt szülne a csomag, a növekedés gyorsulna, a versenyképesség javulna.

A tizenöt pontból álló csomag hangsúlyos eleme, hogy az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes visszaszorítani a feketegazdaságot, egyenlőbb közteherelosztáshoz vezet, illetve eléri azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető.

(Forrás: index.hu)

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.