KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (Htv.) módosította a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény – amiből a legfontosabb változás, hogy a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az APEH gyakorolja.

Az APEH a mai napon közzétette az 1044-es számú nyomtatványtervezetet a helyi iparűzési adó bevallásáról, valamint az 1045-ös számú nyomtatványtervezetet a helyi iparűzési adó előlegének bevallásáról.

Az adóhatóság ezen tervezeteket kizárólag tájékoztató jelleggel tette közzé, de a törvényváltozás szövegéből, a közzétett tájékoztatóból, és -remélhetőleg – a pécsi Könyvelőiroda összeállításából a legfontosabb változásokat megismerhetjük, és felkészülhetünk a tennivalókra.

Az APEH által közzétett tervezetek honlapunkról is letölthetőek:

A helyi iparűzési adó bevallásának tervezett nyomtatványai

1044A nyomtatvány (tervezet)

1044T nyomtatvány (tervezet)

1044 nyomtatvány kitöltési útmutató (tervezet)

A helyi iparűzési adó előleg bevallásának tervezett nyomtatványai

1045 nyomtatvány (tervezet)

1045 nyomtatvány kitöltési útmutató (tervezet)

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Amikor egy magánszemély valamilyen nem várt jövedelemhez, vagy bevételhez jut, azon gondolkozunk, hogy ezután vajon mennyi adót kell majd fizetnie?

Elhiszi, hogy van olyan bevétel, ami nem adózik…??

Tételezzük fel, hogy egy gazdasági társaságtól egy magánszemély ingatlant szeretne vásárolni.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt bevált gyakorlat, hogy a vevő foglalót fizet a társaságnak.

A foglaló fogalmát, alkalmazásának módját a Ptk szabályozza:

243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.

(2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

244. § Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82-83.§-ait módosította – az általános adómértéket 20%-ról 25%-ra emelte, valamint bizonyos termékek esetében 18%-ra csökkentette – az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény). A módosító törvény szerinti új adómérték 2009. július 1-jén lép hatályba, mely rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a fizetendő adó megállapításának – áfatörvény 84. § szerinti – időpontja 2009. június 30. napját követi.

A 2009. július 1-je előtt – a hatálybalépést követő teljesítésre – kézhez vett, jóváírt előlegre a módosító törvény e főszabálytól eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

Az előleg kézhezvétele, jóváírása az áfatörvény 59. §-a alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpont. Ha ez az időpont 2009. július 1-je előtti időszakban van, akkor az előleg után 20%-os adómértékkel kell az adót megállapítani. (Az előleg a törvény alapján úgy tekintendő, hogy az az áfa arányos összegét is tartalmazza.)

A július 1-je utáni teljesítési időpontban az ellenértéknek az előleggel csökkentett része után már az új adómérték alkalmazásával kell a fizetendő áfa-t megállapítani. Mivel az előleg (nettó értéke) és a fennmaradó összeg külön-külön képez (és eltérő időpontban) adóalapot, az előlegre (annak kézhezvételekor) és a fennmaradó összegre (a teljesítés időpontjában) különböző adókulcs vonatkozik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A cégek forgalmának illetve nyereségének visszaesése, önmagában is fájdalmasan érinti a vállalkozásokat. Ráadásul, a korábbi évek eredménye alapján kell a tárgyévre vonatkozó adóelőlegeket megfizetni, akkor is, ha idén kevesebb nyereségre számíthatnak.

Hogyan lehet megúszni az adóelőleg túlfizetést és milyen veszéllyel jár, ha valaki rosszul kalkulál a várható nyereség tekintetében?

Az évente leadott 29-es társasági adó bevallásban arról is bevallást kell tenni, hogy a következő hónapokban, negyedévekben mennyi előleget kell majd fizetni.

Havonta kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó az 5 millió Ft-ot meghaladja, illetve negyedévente kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó kevesebb, mint 5 millió Ft.

Címkék:adóelőleg, bevallás, előleg, méltányosság, mulasztási bírsság, negyedév, nyereség, Társasági adó