KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően az Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza.
Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz a munkaviszonyban állók kaphatják. Így például a társaságok személyesen közreműködő tagjai nem kaphatnak adómentesen
- étkezési juttatást,
- ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot,
- helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet,
- adómentesen adható csekély értékű ajándékot,
- iskolakezdési támogatást,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba fizetett hozzájárulást.

A tagok a törvény által felsorolt juttatások közül az alábbiakat adhatja adómentesen:

- A művelődési intézményi szolgáltatás (Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja) keretében a kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet, vagy kultúracsekk (ha a csekk megfelel az utalvány formájában történő juttatás feltételeinek).

- Adómentes a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás. Például, ha a kifizető saját sportintézményben (munkahelyi tornateremben, sportpályán) szervezett sportrendezvényen való ingyenes részvételt biztosít, vagy az, ha bármely sportintézmény (pl. sportuszoda, fitneszcentrum) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (pl. versenyre, de nem az edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít.

- A kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értéke, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

- Adómentes a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, juttatók által a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozóinak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési csekk formájában történő juttatás. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be. Ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott csekk lehet adómentes.

(Forrás: Adónavigátor)

A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 1. számú melléklet 8.17. alpontja rendelkezik a munkáltató által természetben juttatott étkeztetés adómentességéről.

Adómentes a

?munkáltató által a munkavállaló részére vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6 000 forintot meg nem haladó része”.

Ezen juttatásokra vonatkozóan terjedt el a köznyelvben a ?meleg étkeztetés”, illetve az utalványokra a ?meleg étel utalvány”, ?hidegétel utalvány” – jogszabályban egyébként meg nem jelenő – elnevezése. A kétféle juttatás elkülönítése azonban nem az étel hőfokához kötődik, azaz hogy az utalvánnyal vásárolt étel meleg vagy hideg-e. Az utalványforgalmazók által kibocsátott ?meleg étel” utalvány abban az esetben felel meg az adómentesség feltételének, amennyiben az kizárólag étkezőhelyi vendéglátásra, munkahelyi étkeztetésre, közétkeztetésre használható fel.

A törvény a 2003-as gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének, illetve a szolgáltatások jegyzékének fogalmait vette át (TEÁOR 2003, SZJ), amelyek 55.30 pontja tartalmazza (és magyarázza), hogy mi minősül étkezőhelyi vendéglátásnak, 55.51 pontja a munkahelyi étkeztetést, 55.52 pontja a közétkeztetést határozza meg.

Eszerint étkezőhelyi vendéglátás ?az ital és helyszínen készített étel helybeni fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt”, munkahelyi étkeztetés ?az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen értékesítése”, és közétkeztetés ?a más helyen történő fogyasztásra központi konyhán készített étel értékesítése”. Olyan utalványt lehet tehát havi 12 000 forint értékben adómentesen juttatni, amely a fentiekben meghatározott szolgáltatások ellenértékeként használható fel. Az utalvány elfogadásának feltétele természetesen a szolgáltató hely és az utalványforgalmazó közötti megállapodás megléte.

A szja-törvény által kiemelt szolgáltatások (étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés) nyújtására sor kerülhet akár kereskedelmi-, illetve élelmiszerüzletben is. Az említett szolgáltatások, termékek (látványpékség, grillsütő, helyben sütött pizza) ellenértékeként akkor fogadható el a meleg étel utalvány felhasználhatósága, amennyiben azok összeegyeztethetőek a TEÁOR szerint definiált, a szja-törvényben kiemelt tevékenységekkel.

A kereskedelmi üzletek tevékenységüket nem a TEÁOR, illetve SZJ szerinti besorolás, hanem külön jogszabály, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott üzletkör besorolásnak megfelelően végzik. Az üzletkör azon, a Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott kereskedelmi tevékenységi kört jelenti, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók. A Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kereskedő csak jogerős határozattal, az 1. számú melléklet szerint kiadott működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét, amely működési engedélyben meg kell jelölni az üzlet által végzett üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát [Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés g) pont].

A bemutatottak alapján melegétel utalványok elfogadása azon üzletek esetében megfelelő, amelyek a TEÁOR szerinti csoportosításban definiált, étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés tevékenységeknek megfeleltethető tevékenységet végeznek, és működési engedélyükben ezen tevékenység végzését megengedő üzletkörrel rendelkeznek. A Kormányrendelet 2. számú melléklete alapján ilyen üzletkör például

• a 1111. hipermarket és 1112. élelmiszerüzlet, amelyekre együttesen mondja ki a jogszabály, hogy az üzletekben ?megengedett a mélyhűtött sütemény, pékáru helyben sütése és forgalmazása (látványpékség működtetése)”;
• a 1220. hús- és húsáruüzlet (?Az üzletben az ott forgalmazott húsáruk sütésére is lehetőség van.”);
• 1240. kenyér- és pékáruüzlet (látványpékség); illetve
• a 2110-2400. számú kereskedelmi vendéglátóhelyek.

Forrás: APEH

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) érdemes újragondolni, hogy milyen formában tudnak adómentesen, vagy minimális közteher mellett minél nagyobbfizetésemelést adni alkalmazottainak.
Kisebb változások történtek ugyanis a dolgozóknak adható adómentes vagy alacsony adóterhelésű juttatáso krendszerében.
Emelkedtek egyes értékhatárok (étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, üdülés, kisértékű ajándék), a helyi közlekedési bérlet továbbra is köztehermentes.
Évi 400ezer forintos felhasználási korlátot ír elő az szja-törvény konkrétan meghatározott juttatásokra, és szinte minden juttatási jogcímnél pontosításokat, finomításokat hajtottak végre.
A tapasztalat az, hogy a kkv-k körében nincs akkora anyagi fedezet, amely akárcsupán a kizárólag adómentesen jutatható javadalmak teljes összegének kimerítésére elegendő lenne.
A legnépszerűbb a meleg étel utalvány, az étkezési utalványok, az üdülési csekk, ezt követi a beiskolázási utalvány, a helyi tömegközlekedés, azajándékutalvány, a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár, az oktatás, az internet-utalvány, a kultúra utalvány, az önsegélyező pénztár.

Az adómentesen adható pénzbeli és természetbeni juttatások köre:

• munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás; a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat;
• az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése;
• a magánszemélynek adott névre szóló üdülési csekk minimálbér összegének megfelelő része;
• meleg étkezésre adott juttatás havi 9 ezer forintig (2008-tól 12ezer forintig), vagy kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány havi 4500 forintot (2008-tól 6ezer forintot) meg nem haladó része (az adómentes feletti részt 54 százalékos adó terheli);
• kifizetőként legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás azon része, amely alkalmanként nem több a havi minimálbér 10 százalékánál; iskolakezdési támogatás évi 19 ezer forintig (2008-tól a minimálbér 30 %-ig);
• a munkáltató által a névre szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag helyi utazásra szolgáló bérlet;
• a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből az üzemanyagár és 9 forint normaköltség kilométerenként.(a juttatás egyszerre több, de egy személygépkocsival egyszerre közlekedő munkatársnak is kifizethető)

Az Országgyűlés  a hétfői napon elfogadta az adó- és járuléktörvényekről szóló változásokat. A teljesség igénye nélkül, címszavakban összefoglaljuk a változásokat.

A hatásokról és mellékhatásokról kérje könyvelője, adótanácsadója, ügyvédje tanácsát ! 

•  A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere.
• A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felsőértéke azonban 9 ezerről 11.340,- forintra emelkedik, és évi 1.250.000,- és 2.762.000,-forint között fut ki.
•  Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
• Az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka lesz.
• Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulása adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik ésaz egészségpénztárba három hónapig visszamenőlegesen is be lehet fizetni.
• A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
• A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
• Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulékmértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1százalékra mérséklődik.
• A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
• A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
• A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti redmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
• Az egyéni és társas vállalkozások az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50millió forintig adózhatnak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van. A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően -ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
• 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást.
• Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
• Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nem csak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak (azaz vállalkozásoknak is) fizetnie kell.A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintotmeghaladó része után.
• Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében.
• Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot.
• A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemélyadózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
• A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
• A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.